Reviczky Gyula: Pünkösd ünnepére

Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed'

Ma is minden bánkodó szivének,

Hogy ki tévelyg kétségbe', homályba':

Világitó sugaradat áldja.

Habozóknak oldjad meg a nyelvét,

Világositsd hittel föl az elmét.

Hogy az eszme szívből szívbe szálljon,

Diadallal az egész világon!

Piros pünkösd, szállj le a világra,

Tanits meg uj nyelvre, uj imára.

Oszlasd széjjel mindenütt az éjet,

Szeretetnek sugara, Szentlélek!

fotón: Ismeretlen festő (1510) - A szentlélek eljövetele - Oltárkép - Pünkösd - Csíkszereda - Székelyföld - Erdély

2024. May 20. 00:00

Egyéb

Dsida Jenő Pünkösdi várakozás - részlet anyám

"A legáldottabb kéz a földön

A te két kezed, jó Anyám!

Mindenki áldja közeledben:

Hát én hogy is ne áldanám?!

Tudom megáldja Istenünk is,

Az örök Jóság s Szeretet! -

Némán, nagy, forró áhitattal,

Csókolom meg a kezedet!"

Pünkösdi várakozás - részlet

Dsida Jenő (1907-1938) - költő

2024. May 19. 00:00

Nincs rovathoz rendelve

Pünkösd - a Szentlélek eljövetelének ünnepe

A pünkösd a húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg.

A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára:

„ Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek.

Majd valamilyen lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.”

Apostolok cselekedetei - 2. fejezet - Károlyi-biblia

2024. May 19. 00:00

Egyéb

Pünkösdi népszokások - Törökbasázás, borzakirály, rabjárás, májusfa állítás

Nyugat-Magyarország egyes vidékein volt jellemző pünkösdkor, hogy egy kisfiút szalmával kitömött nadrágba öltöztettek társai, török basát utánozva. Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. Pénzt és tojást kaptak cserébe.

A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva mennek a lányokhoz körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy ,,Segéljék ezeket a szegény katonarabokat." Persze, ők is ajándékokkal térnek haza.

A borzajárás során körbekísérnek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny van. Házról házra járnak.

A pünkösdi ünnepkör egyik jeles hagyománya a májusfa állítása. A májusfát (májfa, hajnalfa, jakabfa, jakabág) bizonyos területeken pünkösd napján állítanak. Más helyeken viszont ilyenkor bontják le a május elején állított májusfát.

Játékokkal, versenyekkel tarkított része ez pünkösdi ünneplének: kimuzsikálják, kitáncoltatják a fát, vagy zöld ágakba öltöztetett alakoskodók váltságpénzt gyűjtenek, sorra járva a falu házait.

Patrióta Európa Mozgalom

2024. May 18. 00:00

Egyéb

Pünkösdi népszokások - Pünkösdi királynéjárás

Eredetileg a Dunántúlra volt jellemző ez a szokás. Négy nagyobb lány (később több) körbe visz a faluban egy ötödiket, aki a legkisebb és a legszebb, minden udvaron megállnak, a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítenek ki, vagy letakarják őt fátyollal, énekelnek, közben körbejárják a királynét, a végén felemelik, és termékenységvarázsló mondókákat mondanak.

A mondókák végeztével a ház népétől ajándékokat kapnak. Ezt a dalt éneklik:

Elhozta az isten, piros pünkösd napját,

Mi is meghordozzuk, királyné asszonykát.

És a legkisebb leány énekli.

Én kicsike vagyok, nagyot nem szólhatok, mégis az istennek dicséretet mondok.

Gyönge vessző vagyok, mindenfelé hajlok, szüleim kertjében, most nyílni akarok.

Ki akarok nyílni, mint pünkösdi rózsa, de ki nem nyilhatok, csak úgy illatozok.

Patrióta Európa Mozgalom

2024. May 18. 00:00

Egyéb

A BRANCS színészei bitorolják a Nemzet Színésze nemzeti intézményünket:

Helyzetjelentés - 2024

A BRANCS színészei bitorolják a Nemzet Színésze nemzeti intézményünket:

Bodrogi Gyula, Cserhalmi György,, Jordán Tamás, Kulka János, Molnár Piroska, Pogány Judit, Szacsvay László, Udvaros Dorottya.

Mivel a már "behívott tagok" jelölik a megüresedett helyekre az új tagokat, ezért olyan valódi kiválóságok, mint Koncz Gábor, Huszti Péter, Béres Ilona, Mécs Károly, vagy például Balázs Péter nem lehetnek tagok, mert ők nem tartoznak a BRANCSHOZ!

Ez skandalum! Ezt nem hagyhatjuk! Meg kell változtatni a kiválasztás szabályait.

fotón: Blaha Lujza

2024. May 15. 00:00

Egyéb , Haza és haladás

A magyar konyha ínyencségei – Zöldséges májgaluskaleves

Hozzávalók:

30 dkg csirkemáj

1 kis fej vörös hagyma

1 tojás

3 evőkanál zsemlemorzsa vagy búzadara

petrezselyem zöldje

sárgarépa

petrezselyemgyökér

karalábé

zellergumó

só

őrölt bors

majoránna

Elkészítés:

A zöldségeket megtisztítjuk, apró kockákra, karikákra vagy hasábra vágjuk. Kevés olajon megdinszteljük a hagymát és a zöldségeket, majd bő lével felöntjük.

A legfinomabb akkor lesz. ha hús vagy csont alaplével készítjük. Ha ilyen nem áll rendelkezésünkre, pótolhatjuk ételízesítővel, de az azért nem az igazi.

Míg fő a leves, elkészítjük a májgaluskát. A májat elkaparjuk (azaz deszkára téve egy éles késsel elkezdjük kaparni, így megszabadítjuk a hártyáktól is egyben), majd összekeverjük a tojással, a zsemlemorzsával (vagy grízzel), sózzuk, egy kicsit erősebben borsozzuk, kevés aprított petrezselyemzöldet illetve majoránnát is adunk hozzá, majd jól elkeverjük 15 percet pihentetjük .

Amikor a zöldségek megpuhultak, a forrásban lévő levesbe szaggatjuk a májgaluskát. Addig főzzük, amíg kettévágva már nem nyers a közepe a galuskáknak.

Tálaláskor apróra vágott petrezselyem zölddel megszórjuk.

kattints a képekre - érdemes!

2024. April 25. 00:00

A magyar konyha ínyencségei

Áprlis 24. - Szent György napja

Szent György napi népszokások - ezen a napon hajtják ki a legelőre az állatokat

Április hónapot a néphagyomány Szent György havának nevezi, április 24.-e, pedig sárkányölő Szent György ünnepe.

A néphagyomány e naptól számítja az igazi tavasz kezdetét. Az állatok Szent György napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött.

Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre. Füstöléssel igyekeztek távol tartani a rontást.

A nyírfa vagy rózsafaággal történő kihajtás rontáselhárítást szolgálta. A jószág tűzön áthajtásának, füstölésének szintén rontáselhárító célja volt.

A marha kapuba fektetett láncon áthajtása országszerte általános volt, de gyakori volt a fejszén, ekevason, tojáson, illetve a gazdaasszony kötényén, kifordított szoknyáján. való áthajtás.

Az istálló körülszórása, körülfüstölése, zöld ágak tűzése az ajtóra, kapura; seprű, só, gatyamadzag az ajtóba; fokhagyma a marha szarvába. is szokás volt.

kattints a képekre - érdemes!

2024. April 24. 00:00

Egyéb

Ki is az európai? - Mészáros László

adjuk tovább - aki teheti fordítsa le idegen nyelvekre - osszuk meg!

Ki is az európai?

Bizonyosan nem azok, akik a demokrácia, a tolerancia, a másság mágikus kultuszának "éltetőiként", mindent lerombolnak, ami "normális" - és éltetnek mindent, ami "abnormális".

Bizonyosan nem azok az "európaiak", akik gyanús gazdasági, katonai, pénzügyi háttérhatalmak helytartóiként kiszolgáltatottá teszik a kontinens nemzeteit - és végső soron közreműködnek azok felszámolásában.

A XXI. században az európaiság elsősorban azt jelenti, hogy megvédjük gyökereinket identitásunkat, nemzeteinket - és ezekre alapozva hozzunk létre újabb és újabb nemzeti, egyben európai értékeket!

Mi ugyanis nem a bürokraták, a zavaros fejű, "politikusnak nevezett fantáziálók", és nem az európai érdekeket semmibe vevő, nagytőkét szolgáló Európai Unióban vagyunk érdekeltek, hanem a szuverén nemzetek Európájának a létrejöttében!

Mészáros László - Patrióta Európa Mozgalom - alapítója

képp eu kiki

fotómontázs: Elég + M. L.

2024. April 17. 00:00

Haza és haladás

Húsvéti magyar szokások és hagyományok - Locsolkodás

Húsvét hétfő a magyarok lakta területeken a locsolkodás napja. A szokás eredete a régi időkbe nyúlik vissza, alapja pedig a a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik, modern formában pedig a mai napig megmaradt.

Vidéken több helyen még napjainkban is kútvízzel locsolják a lányokat, a városokban azonban különféle kölnivizekkel helyettesítették ezt.

A locsolkodás hagyományának egyesek Bibliai eredetet is tulajdonítanak, mivel a feltámadást hírül vivő asszonyokat vízzel lelocsolva próbálták a katonák lecsendesíteni.

A locsolás után a fiúk a régi időkben tojást, szalonnát vagy festett tojást kaptak cserébe. Ezeket a vörös vagy lila hagyma héja, vörös káposzta vagy a zöld dió levének segítségével festették különböző színűre.

Napjainkban a lányok és az asszonyok a férfiakat a locsolás napján vendégül látják, különféle ételekkel, kaláccsal és italokkal kínálják. A locsolkodást hagyományosan különböző versikék és mondókák kísérik, amelyek igen változatosak.

Az technika fejlődésével a természetes festékanyagokkal készített hímes tojásokat lassan felváltották a mesterséges színezékekkel készítettek, de gyakori csokoládéból készült tojás vagy nyuszi figura is. Sok esetben a tojás mellé aprópénz is jár a locsolkodónak.

fotón: Munkácsy Mihály (1844-1900) - Húsvéti locsolkodás - 1865

2024. April 01. 00:00

Egyéb