Tóth Dávid (1974) - Holló-szobor
A sziklán ülő ércmadár a Hollókő faluba vezető út leágazásánál fogadja a látogatókat. Alkotó: Tóth Dávid szobrászművész. Felállítás éve: 2008.
Somogyi József (1916-1993) - Bartók Béla szobra - Budapest
A szobor a Kosztolányi Dezső téren, a Feneketlen-tónál látható. Felállítás éve: 1981.
Két kultúra - egy épület - Belvárosi Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom - Gázi Kászim pasa dzsámija - Pécs - Dunántúl
Gázi Kászim pasa dzsámija vagy Belvárosi Gyertyaszentelő Boldogasszony templom a magyarországi török-iszlám építészet legmonumentálisabb alkotása, Pécs egyik jelképe, Európa legészakibb épségben maradt dzsámija. A dzsámit Gázi Kászim 1543-1546 között építtette. Eredeti mérete hosszában és szélességében száz lépés. Ma katolikus templomként működik.
A centrumban a Széchenyi téren helyezkedik el. A dzsámi a tér legmagasabb pontján áll, mintegy uralva azt. A hatást fokozza, hogy az észak-déli tájolású térhez képest ferdén áll a Mekka felé tájolt épület.
Vajdahunyad vára - Városliget - Budapest
A Városliget Széchenyi-szigetén, Alpár Ignác zseniálisan megtervezett és felépített épületegyüttese nem csupán jól működő múzeumépület, romantikus hangulatú palota, hanem Magyarország ezeréves építészettörténetének gyűjteménye is. Különleges egységekben mutatja be a román, a gótika, a reneszánsz és a barokk stílus magyarországi és egyben európai jellegzetességeit.
Az erdélyi gótikus vajdahunyadi vár kínálta az épületcsoport fő motívumát, ezután kapta az elkészült épületcsoport a nevét: „Vajdahunyadvár”.
Az egyes épületelemeknél a történeti Magyarország számos egyéb műemléki részlete is megjelent, így a Jáki templom kapuja, a pécsi dóm kápolnarészlete, a szepescsütörtöki Zápolya-kápolna, lőcsei és a besztercebányai pártázatos házak, a brassói Szent Katalin-bástya tornya, a bártfai városháza erkélye, a gyulafehérvári Károly-kapu, a Gödöllői Királyi Kastély néhány motívuma.
A magyar műemléki részletek mellett francia, olasz, román kori várkastélyrészleteket és francia reneszánsz kastélymotívumokat, valamint osztrák, barokk palotaelemeket is felhasznált a tervező építész.
A főbejárathoz vezető „Hidaskapu” tipikus középkori vár bejáratát utánozza. A híd két oldalán egy-egy kőoroszlán látható a főváros címerével. Baloldalt román stílusú várkastély emelkedik.
Édes anyanyelvünk - formabontás - új tartalom - játékos nyelv - nyelvi játék
Agglegénység ~ Nőnkívületi állapot
esti közeledés a kedveshez ~ Testi mese
Szalonnasütés (k)éjjel ~ Parázsnálkodás
Kikapós férj ~ Csalárdapa
Elnyomott férjek lázadása ~ Papuccs
Elfajzott jövendő ~ Utókorcs
Ledorongolás ~ Érvverés
Bérgyilkos előre felvett fizetsége ~ Lelőleg
Siratóének ~ Keservers
Klarinétos szökése ~ Flótás-futás
Énekesek dicsőítése ~ Sztárnyaló dallamok
Népi mosószer ~ Foltklór
Öregek eláznak ~ Vének az esőben
Öreg zseni ~ Ősztehetség
Humorista ~ Élcsportoló
Trehányság filozófiája ~ Hanyagelvűség
Kábítószeresek orvosa ~ Drogtor úr
Nem divatos ~ Trendkívüli
Rossz törvény beiktatása ~ Hatályballépés
Harakiri ~ Köldöklés
Megtalált okosság ~ Bölcslelet
A nagy körút eszmeisége ~ Lélekbulvár
Latrinatisztító ~ Büzletember
Újkeletű ruhaanyag ~ Posztómodern
Befőttelrendezés ~ Kompótzíció
Vérszopók jobbról is, balról is ~ Kétkullancsos politika
Problémát megoldó spanyol nemes ~ Áthidalgó
Útépítők tízóraija ~ Aszfalatozás
Kövérség elleni szer ~ Zsírásó
Téli vendéglátás ~ Hidegenforgalom
Ostobácska szomszéd a vonaton ~ Butitárs
Összekalapozott adományok ~ Kalapítvány
Poéta ruhája ~ Költöny
Rendszeres újságolvasó ~ Sajtókukac
Vezető humorista ~ Élcmunkás
Hogyan tárolják a péksüteményt? ~ Zsömlesztve
Kertész ~ Rügyvéd
Elnöki lakosztály ~ Prezidencia
A tavasz hírnökei - hazaérkeztek a gólyák
Megérkezett az első gólyák Erdélytől az Őrvidékig az egész Kárpát-medencében. A háromszéki Bodokon, Marosvásárhelyen, a marosszéki Székelyhodoson, de a dunántúli Somogysámsonban, vagy Szombathelyen, és számtalan alföldi településen is elfoglalták fészküket az előőrsök gólyái.
Stróbl Alajos (1856-1926) - gróf Károlyi Sándor szobra a Vajdahunyad várban - Budapest
Nagykárolyi gróf Károlyi Sándor (1831-1906) politikus, kórházalapító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A magyar szövetkezetek atyjaként vezette a Pestmegyei Hitelszövetkezetet és a hitelszövetkezeti mozgalom kiterjesztésén dolgozott. Munkásságának eredményeként jöhetett létre országszerte a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet vagy közismertebb nevén a Hangya Szövetkezet.
Szádelői-szurdokvölgy - Gömöri-karsztvidék - Felvidék
A Szádelő község határában kialakult hatalmas szurdokvölgy Felvidék kiemelkedő természeti szépsége. A völgy alján kanyargó Szár-patak mosta ki mai formájára, a patak mentén folyamatosan emelkedő út vezet a hasadékban felfelé. A halkan csörgedező patak, és a környező sziklafalak csodálatos látványa jellemzi a Szádelői-völgyet.
A hasadék legérdekesebb képződménye a 105 méter magas különálló sziklacsúcs a Cukorsüveg, mely a hegymászók kedvelt célpontja. A völgyben ezen kívül számos barlang, vízmosás is található. A karszt-képződményeken kívül jelentős az állat és növényvilág is.
Érdemes megnézni egy rövid túra keretében a Tornai vár romjait. A várat a nemesi Tornai család építette a XIII.-XIV. század fordulóján.
Géró Udvar - Helvécia - Alföld
A Kecskeméttől 8 kilométerre levő Géró Udvar Géró György(1946-2003) fafaragó népi iparművész hagyatéka. Az Udvar létrehozásával a művész célja az volt, hogy csokorba szedje Kecskemét és környéke, valamint az Alföld népi kultúráját.
Műtermét-tanyáját, saját tervezésű házát természetes, ősi népi anyagok felhasználásával fából, vályogból, nádból, a környéken alkalmazott ősi, úgynevezett „patics” technológiával építette fel. Az Udvarban saját alkotásain túl értékes népi gyűjtemény is található. A művész halála óta felesége, Törzsök Enikő gondozza a hagyatékot.
A művész a területen saját tervei alapján felépített egy 180 főt befogadó szabadtéri színpadot is, melyen e helyhez kötődő, illetve a környéken fellelhető néptánc, népzene, népi játék és egyéb színpadi anyagok bemutatását tervezte.
Szent Pio született Frencesco Forgione (1887-1968) - olasz kapucinus szerzetes jövendölése a magyarokról
"Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagy hatalmú őrangyala, mint a magyaroknak és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!" Szent Pio született Frencesco Forgione (1887-1968) - olasz kapucinus szerzetes