Nagypéntek van ma - Jézust megfeszítése után keresztről levették - műalkotások
A pieta olasz szó, jelentése szánalom, sajnálkozás, és azt az ábrázolástípust jelenti, melyen Mária a halott fiát, Jézust siratja.
2021. April 02. 00:00
Őshonos háziállataink - Cikta juh
A cikta juh hazánkba a török uralmat követő betelepítések nyomán érkező németajkú lakossággal került be. Magyarországon elsősorban Tolnában és Baranyában tenyésztették. A cikta a rackához hasonlóan kisebb testű, az anyák 40, a kosok 60 kg körüliek. Az anyák szarvatlanok, a kosoknak csak egy része hord könnyű csigás szarvakat. Az állatok teljesen fehérek. Gyapjú- és hústermelő képessége hasonló a cigájáéhoz.
2021. March 16. 00:00
Régi magyar filmcsillagok – Mály Gerő (1884-1952)
Régi magyar filmcsillagok – Mály Gerő (1884-1952)
Székudvarhelyen született örmény származású magyar színművész, komikus. Apja tiltása ellenére lett színész.
A család Aradon élt, apja itt volt állomásfőnök. Iskoláit itt végezte, egy osztályba járt, s padtársak is voltak Rajnai Gáborral. Együtt lettek színészek, s együtt indultak el Erdélyből Budapestre.
Solymosi Elek színiiskolájában tanult, 1903-ban csatlakozott Kárpáthy György társulatához. Tíz évig volt vándorszínész, 1913-ban játszott először Budapesten a Vígszínházban és az Angolparkban.
1913-tól 1915-ig a Pesti Színház tagja volt, 1915 és 1920 között játszott az Apolló Színházban, és 1918-tól 1920-ig a Fasor Kabaré tagja is volt.
1921-ben a Városi Színház, 1923-ban és 1924-ben a Belvárosi Színház és az Andrássy úti Színház tagja volt. 1924 és 1937 között a Vígszínház tagja volt, de játszott 1927 és 1930 között a Magyar Színházban, 1929-ben és 1931 és 1932 között a Belvárosi Színházban, a Budapest Színházban és a Royal Színházban is.
1937-től a Pesti Színházban játszott. 1913-ban szerepelt először filmen. Első hangosfilmje az 1931-ben készült Kék bálvány, utolsó filmje az 1943-ban készült Sári bíró volt.
Karakterszerepeket játszott, egyetlen főszerepe sem volt filmen. Emlékezetes szerepe a Légy jó mindhalálig című filmben a pedellus, a Három csengő-ben az inas és a Katyi című filmben a befutott színész inasa.
A második világháború alatt átélt borzalmak hatására 1946-ban elhagyta az országot, s az Egyesült Államokba emigrált. Tervei azonban nem sikerültek, egy New York-i magyar étteremben dolgozott, s koldusszegényen halt meg 1952 júliusában.
Filmjei
Némafilmek:
Házasodik az uram (1913)
Krausz doktor a vérpadon (1913)
Jönnek az oroszok (1914)
Az ezredes (1917)
A mi Budapestünk (1927)
A falu alatt folyik egy patak (1927)
Naftalin (1928)
Vasárnap délután (1929) német film
Melodie de Herzens (Szívek melódiája) (1929) német film
Kacagó asszony (1930)
Játékfilmek:
Kék bálvány (1931)
Csókolj meg, édes! (1932)
Ida regénye (1934)
Pechmarie (1934) német film
Az új földesúr (1935)
Halló Budapest! (1935)
Édes mostoha (1935)
Lovagias ügy (1935)
Mária nővér (1936)
A méltóságos kisasszony (1936)
Café Moszkva (1936)
Légy jó mindhalálig (1936)
Egy lány elindul (1937)
A férfi mind őrült (1937)
Pesti mese (1937)
Hotel Kikelet (1937)
Szerelemből nősültem (1937)
Családi pótlék (1937)
Az ember néha téved (1937)
Hetenként egyszer láthatom (1937)
Pusztai szél (1937)
Viki (1937)
Torockói menyasszony (1937)
Gyimesi vadvirág (1938)
Rozmaring (1938)
A hölgy egy kissé bogaras (1938)
Cifra nyomorúság (1938)
Süt a nap (1938)
Menschen vom Varieté (A varieté csillagai) (1938) Német-magyar film
Nehéz apának lenni (1938)
Magdát kicsapják (1938)
Szegény gazdagok (1938)
Uz Bence (1938)
Borcsa Amerikában (1938)
Fekete gyémántok (1938)
Elcserélt ember (1938)
Mátyás rendet csinál (1939)
A szerelem nem szégyen (1940)
Hétszilvafa (1940)
Balkezes angyal (1940)
Pénz beszél (1940)
Hazajáró lélek (1940)
Igen vagy nem? (1940)
Kádár kontra Kerekes (1941)
Lesz, ami lesz (1941)
Édes ellenfél (1941)
Ma, tegnap, holnap (1941)
Egy tál lencse (1941)
Európa nem válaszol (1941)
Három csengő (1941)
Havasi napsütés (1941)
Végre! (1941)
Négylovas hintó (1942)
Egy bolond százat csinál (1942)
Pista tekintetes úr (1942)
Negyedíziglen (1942)
Katyi (1942)
Szép csillag (1942)
Fráter Loránd (1942)
Egy szoknya, egy nadrág (1943)
A 28-as (1943)
Anyámasszony katonája (1943)
Jómadár (1943)
Családunk szégyene (1943)
Sári bíró (1943)
2021. March 10. 00:00
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Körösi Csoma Sándor (Csomakőrös, 1784 – 1842, Dardzsiling- India)
Nyelvtudós, világjáró. Gyalog elindult Ázsiába, hogy a magyarok őshazáját és őstörténeti forrásokat keressen. 20 nyelven beszélt. 16 európai és keleti nyelven állított össze szójegyzéket. Elképzelhetetlen nélkülözések árán, lámakolostorokban tanulta és rakta le a tibeti nyelvészet alapjait. Elkészítette a világ első tibeti nyelvtanát és a tibeti-angol szótárt. A keleti nyelvészet történetében úttörő jelentőségű Calcuttában megjelent két műve: Grammar of the Tibetan Language, és Essays towards a Dictionary Tibetan and English. Halála után jelent meg szanszkrit-tibeti-angol szótára. 1982-ben Budapesten felavatták Európa első buddhista emlékművét, a Csoma-stupát.
2021. February 19. 00:00
Bocskai István szobra és egy idézetet megörökítő dombormű - Genf - Svájc
Bocskai István szobra és egy idézetet megörökítő dombormű - Genf - Svájc
A svájci Genf a XVI. század óta a kálvinizmus szellemi fővárosának számít Európa-szerte.
A reformáció nagy alakjait – Kálvint és másokat – monumentális emlékmű örökíti meg az óváros melletti parkban.
A szobrok sorában áll Bocskai István (1557-1606) alakja is. A XVI. század nagy magyar államférfija a protestánsok vallásszabadságát biztosító bécsi béke megkötésével szerzett jogot hogy egy sorba kerüljön Cromwellel, Knoxszal vagy Roger Williams-szel.
Basta császári tábornok erdélyi zsarnokoskodása és II. Rudolf 1604-ben kibocsátott valláskorlátozó törvénye ellen felkelés robbant ki, amelynek Bocskai hajdúival az élére állt.
Még a harcok idején, 1605-ben Bocskai Istvánt a nemesi rendek Erdély és Magyarország fejedelmévé kiáltották ki, ezt a méltóságát az ország egyharmadát meghódított törökök is elismerték. Az 1606 nyarán megkötött bécsi békében Rudolf kénytelen volt újra elfogadni az alkotmányt, megerősíteni a szabad vallásgyakorlás jogát, valamint azt, hogy az erdélyiek maguk választhassák fejedelmüket.
Bocskai biztosította a székelyek előjogait is, a hajdúkat pedig kiemelte a jobbágysorból. A bécsi béke rendelkezéseit Rudolf a törökkel megkötött zsitvatoroki békében is garantálta.
Bocskai Istvánt, mint a nemzeti függetlenség és a vallásszabadság bajnokát ovációval fogadta a kassai országgyűlés 1606. december 13-án – ezt örökíti meg a jeles magyar államférfi genfi szobra melletti dombormű, felette a békekötés szövegéből vett, a vallás gyakorlását szavatoló latin nyelvű idézettel.
Az itt ábrázolt esemény után két héttel azonban a fejedelem váratlanul meghalt. Hívei kancellárját, Kátay Mihályt gyanúsították azzal, hogy megmérgezte, s a feldühödött tömeg a kassai piactéren Kátayt felkoncolta.
2021. February 17. 00:00
Strobl Alajos(1856-1926) - Szent István-szobor a budai várban - Budapest
Strobl Alajos(1856-1926) - Szent István-szobor a budai várban - Budapest
A századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége.
A görög–római művészet tanulmányozása erősen hatott a stílusára, de az aktuális nyugati stílusokat is kipróbálta (impresszionizmus, eklektika, szecesszió), s hamarosan kialakult egyéni stílusa, a témát kifejteni, megmutatni a legmegfelelőbb eszközökkel (anyag, stílus).
1900-ban a párizsi világkiállításon Anyánk című, életnagyságú, fehér márványból készült szobrát grand prix-díjjal jutalmazták. Köztéri, egyházi szobrai és síremlékei mellett nagyon értékesek portrészobrai, köztük:
Arany János (1882 k.)
Lotz Károly (1884)
Schickedanz Albert (1884)
Liszt-maszk (1886 k.)
Pulszkyné (1890)
Jászai Mari (1893)
Vajda János (1894)
Szilágyi Dezső (1895)
Felesége (1896 k.)
Olasz katonatiszt (1919)
Szobrai napjainkban is köztereinket, emlékhelyeinket díszítik, számos műve a kistapolcsányi kastélyparkban és a Magyar Nemzeti Galériában, Szegeden a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokban látható.
2021. February 14. 00:00
Egyéb
,
Luxemburgi Zsigmond magyar király és galánthai gróf Esterházy József országbíró vára - Tata - Dunántúl
A vár Tatán az Öreg-tó partján található vízi vár, melyet Luxemburgi Zsigmond király épített a 1397-1409 között, a Lackfi család korábbi erődítménye helyén. A Zsigmond által emelt négyzetes alaprajzú, négy saroktornyos, belső udvaros várnak ma csak a déli szárnya, illetve a többi részének feltárt alapfalai láthatóak. kattints a képekre - érdemes!
2021. February 11. 00:00
A Dunánál - József Attila ülő szobra - Budapest
A Dunánál - József Attila ülő szobra - Budapest
Hangfelvételről meghallgatható a vers - elmondja: Latinovits Zoltán
"A rakodópart alsó kövén ültem,
néztem, hogy úszik el a dinnyehéj.
Alig hallottam, sorsomba merülten,
hogy fecseg a felszin, hallgat a mély.
Mintha szivemből folyt volna tova,
zavaros, bölcs és nagy volt a Duna."
A Dunánál - részlet
József Attila (1905-1937) - költő
kattints a hangfelvételre és a képekre - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=bg_Y0VHr3XQ
2021. February 08. 00:00
László Gyula (1910-1998) - régész-történész, képzőművész rajzai a több fokozatú honfoglalásról
László Gyula (1910-1998) – régész-történész, képzőművész rajzai a honfoglalásról
A Magyar Képzőművészeti Főiskolai tanulmányait 1933-ban végezte el. Tanárai közt olyan neves művészek voltak, mint Rudnay Gyula, Réti István, Csók István, Glatz Oszkár, Lyka Károly. Művészettörténet, néprajz, magyar, földrajz, régészet szakot hallgatott. 1935-ben a budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett.
Tanulmányúton Londonban, Rómában, Párizsban, és Firenzében járt. 1938-ban megkapta a Harriseion-ösztöndíjat, mintegy fél évig volt lehetősége Görögországban, a görög és a bizánci művészeteket tanulmányozni. 1940–1949 között Kolozsvárott volt egyetemi tanár. Székelyföldön népdalokat tanult, fejfákat, bútorokat rajzolt, festett.
A kettős (többes) honfoglalás mellett foglal állást, miszerint a magyarság két (illetve több) lépcsőben foglalja el a Kárpát medencét. A jól ismert IX. század végi bejövetel csupán az utolsó fázisa volt a folyamatnak
Ezt az állítást a különböző krónikák és gesták leírásaival igazolta. És ami még fontosabb állításait régészeti bizonyítékokkal is alátámasztotta.
kattints a képekre - érdemes!
2021. January 31. 00:00
Európa legbátrabb asszonya - Zrinyi Ilona (1643-1703) - Munkács várának hős védője
Európa legbátrabb asszonya - Zrinyi Ilona (1643-1703) - Munkács várának hős védője
Bécs 1683-as sikertelen ostroma után a törökök és Thököly velük szövetséges kuruc csapatai állandó visszavonulásra kényszerültek, és a gróf gyors egymásutánban kénytelen volt feladni a Rákócziak várait.
Már valamennyi kuruc vár a császár kezében volt, Munkács vára - Zrínyi Ilona székhelye - kivételével.
Zrínyi Ilona megesküdött, hogy Munkácsot nem adja fel . Ez a döntés egy olyan hősi helytállás kezdetét jelezte, amely a magyar történelem arany lapjaira tartozik.
Munkács védelmére 4 ezer főnyi sereg, s nagyszámú szakember állt rendelkezésére. A várat három fal és egy a Latorca vizével feltöltött árok vette körül.
Az ostrom sok viszontagsága és Munkács Zrínyi Ilona által vezetett hősies ellenállása Európa-szerte legendává vált. Arra számítottak, hogy e "gyenge asszony" elleni ostrom csak pár napig tart, pedig három hihetetlenül hosszú esztendővé nyúlt.
Zrínyi Ilona Európában a szabadság védelmének jelképévé vált. Sobiesky lengyel király "Európa legnagyszerűbb asszonyának" nevezte őt, míg XIV. Lajos levelében "Európa legbátrabb asszonyának" szólította.
kattints a képekre - érdemes!
2021. January 31. 00:00