A Magyar Felföld legnagyobb néprajzi egysége a palócság, melynek egyes csoportjait többek között éppen a népviselete alapján lehet megkülönböztetni. Őrhalom, a szomszédos Hugyag, valamint az Ipoly folyó túlsó oldalán található Ipolyvarbó, azonos viseletcsoporthoz tartozik, ami azt jelenti, hogy a három faluban azonos anyagú és szabású ruhában jártak, népviseletük közel azonos. Az őrhalmi női népviselet legjellemzőbb darabja a lábszárközépig, de sokszor bokáig érő brokátselyemből, bársonyból készült szoknya. A hosszú szoknyához azzal azonos anyagú blúzt vettek fel, majd később az ingváll vászonból készült, melynek kézelőjét hímzéssel díszítették. Az ingre gyöngyös, rézcsipkés mellényt, pruszlikot vettek fel. A szoknyák elé felkötötték az otthon szőtt kötényt, az ún. szakácskát, melybe nevüket is belehímezték. Népviseletünk két legszebb darabja a gyöngyökkel hátul két széles szalaggal díszített „fékető”, illetve a nagy rojtú, fül mellett csomózott, selyemből készült menyecske kendő.
Magyar szecesszió építészeti alkotásai - Sztarill-palota - Astoria Szálloda - Nagyvárad - Partium Sztarill Ferenc (1859-1943) építész 1902-ben a Bémer tér és a Szalárdi utca kereszteződésénél lévő telken kétemeletes bérház tervezte és építette a palotát. Az századfordulós Nagyvárad egyik legtermékenyebb építésze volt. 1906-ban szerzett építőmesteri oklevelet Budapesten. Több évig a Nagyváradi Építőiparosok Szövetségének elnöke volt. Főként kivitelezőként dolgozott, a legtöbb esetben ő kivitelezte Komor Marcell és Jakab Dezső terveit (pl. Fekete Sas palota, Adorján ház), azonban jó néhány historizáló és szecessziós épületet tervezett ő maga is Nagyváradon. Ebben a palotában működött Ady Endre kedvelt váradi kávéháza, az EMKE. Itt ismerte meg hallhatatlan múzsáját, Lédát, és ugyanitt alakult meg 1908-ban A Holnap Irodalmi Társaság.
kattints a HANGFELVÉTEL-re! http://www.youtube.com/watch?v=kLhBrC7TrPg
Templomát a 12. században emelték, majd a 15. században a török ellen kettős védőfallal vették körül. 1377-ben I. Lajos Brassó fennhatósága alá rendelte.
"Szeress áldozattal, szeress kifogyhatatlanul! Ne hagyd magadat legyőzni a nehézségekkel, a közönnyel, a sikertelenséggel! Szeress és jobb lesz a világ!" Prohászka Ottokár (1858-1927) - katolikus egyházi író, püspök, a magyar keresztényszocializmus képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
"Az ember nem arra született, hogy gyűjtőmedence legyen, és önmagáért éljen, hanem, hogy Isten áldása, kegyelme, jósága rajta keresztül áradva folyjon tovább." Böjte Csaba
"Örvendj a hóvirágnak, az ibolyának és a búzavirágnak. Az erdő csöndjének. Ha egyedül vagy: annak, hogy egyedül lehetsz. Ha nem vagy egyedül: annak, hogy nem kell egyedül légy. Vágyódj arra, amit a holnap hoz, és örvendj annak, ami ma van." Wass Albert (1908-1998) - író, költő
"Az emberi nemnek hivatása nem rontás, pusztítás, megsemmisítés, hanem hogy munkáljon, alkosson, teremtsen... Nem vagy szabad, míg önmagadért élsz, mert önzésed rabja maradsz." Széchenyi István (1791-1860) - politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere
"Egy régi közmondás azt hányja szemünkre, hogy sokszor a fáktól nem látjuk az erdőt. Egy mai közmondás viszont azt tudathatná velünk, hogy a kavargó sok valóságtól nem látjuk azt a valóságot, amely élni segítene." Csoóri Sándor (1930) - író, költő
A templom építészeti összhatásához a magas színvonalú szakipari és művészi munka jelentősen hozzájárul. Minden nemes anyagból készült: márványból, bronzból, kerámiából, fából, üvegből. A padok, stallumok, fém világítótestek, a díszburkolat, valamint a színes üvegablakok is a tervező Árkay Aladárnak a belső egységes ornamentikájának kialakítására törekvő talentumát tanúsítják. A magyar népművészet ihlette pirogránit burkolat a pécsi Zsolnay-gyárban készült, a festett üvegablakokat pedig a neves üvegfestő-művész Róth Miksa alkotta.