Nagy Anita fotós a főváros legszebb épületének a tetején járt - A Országgyűlés épülete - Budapest

Archív fotók Buda, Pest és Óbuda egyesítésének korából - Budapest - 1870-es évek

                          2013 novemberében volt a 140. évfordulója  Budapest "megszületésének". 1873-ban ezen a napon egyesült Buda, Pest és Óbuda. Egy izgalmas képsorozatot teszünk közzé a város gyermekkoráról. Ez nem a századforduló nagyszabású építkezéseit vagy polgári légkörét mutatja be, sokszor inkább sáros utcákat, düledező egyszintes házakat és igazi westernhangulatot látunk rajtuk - Budapest szívében.

Hősök kapuja - Kőszeg - Dunántúl

                            Kőszeg várát 1532-ben ostrom alá vette  I. Szulejmán szultán vezette török hadsereg. A kis vár védői több mint három hétig ellenállt a török támadásoknak a horvát Jurisics Miklós várkapitány vezetésével. A várat alig félszáz katona védte, mellettük képzetlen parasztok is harcoltak a túlerő ellen. Szulejmán eredetileg Bécset akarta elfoglalni, melynek ostromával három évvel korábban próbálkozott, de kudarcot vallott. A várvédőket segítette az időjárás is. Jurisics sikerrel ellenállt a szultán seregeinek, jól kihasználva a helyzet adta előnyöket és a változó időjárást. Jurisics érdeme, hogy visszaverte az óriási túlerőben lévő oszmán támadókat. A Hősök kapuja 1932-ben épült a történelmi nevezetességű ostrom négyszázadik évfordulójára.

Magyar hősök emlékműve - Csobotfalva - Székelyföld - Erdély

                          Csobotfalván a gesztenyefák szegélyezte sétány végén, a temető közepén áll a hősök emlékműve. Csíksomlyó (Várdotfalva), Csobotfalva és Csomortán első világháborúban elesett fiai emlékére állították. Az első világháborús hősök nevei mellé odakerültek a második világháborúsok is.

Szecesszió magyar építészeti alkotásai - Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem - Budapest

                            A Zeneakadémia a magyar zenei felsőoktatás zászlóshajója és legfontosabb hangverseny-helyszíne, mai épülete pedig Budapest egyik legismertebb és legszebb szecessziós műemléke. A Magyar Királyi Zeneakadémiát 1875-ben alapították, a kezdetekkor Liszt Ferenc Duna-parti lakásában működött. 1879-ben költözött a régi Zeneakadémia az Andrássy (akkor Sugár) út 67-es száma alatt álló neo-reneszánsz épületébe. 1907-ben adták át mai épületét, mely a Király utca és a Liszt Ferenc tér sarkán áll. Kiemelkedő értékei közül külön meg kell említeni az épület szerkezetét, mind tervezői, mind kivitelezői szempontból. Az eredeti tervdokumentáció dr. Zielinski Szilárd mérnök, műegyetemi magántanár irodájában készült. A Zeneakadémia Nagyterme korai vasbeton építészetünk kiemelkedő alkotása. Nagy értéket képviselnek Róth Miksa díszüvegezési és üvegmozaik munkái, Telcs Ede antik stílusban faragott frízei és domborművei, Senyei Károly, Gróh István frízlemezei, Körösfői-Kriesch Aladár freskói valamint a pécsi Zsolnay porcelángyár eozinmázas csempéi és díszei. A főhomlokzatot Stróbl Alajos monumentális Liszt-szobra ékíti.

Hogyan lehet jó a házasságunk?

                                  "Hogyan lehet jó a házasságunk? Az Úrral egyesülve, aki mindig megújítja a szeretetet és erősebbé teszi azt minden nehézségnél." Ferenc pápa

Szentháromság-templom - Zombor - Délvidék

                            Egy régi török épület helyén új templom épült 1752-től 1763-ig klasszikus barokk stiílusban melyet a Szentháromságnak van szenteltek. A templom orgonája 1771-ben épült, a szószék pedig 1782-ben készült. A templom kriptájában 1782-ig Zombor tekintélyesebb katolikus személyeit temették el. A templomot 1939. újították fel.

Nehéz a magyar ember sorsa? Igen, vagy 10-20 kilóval átlagban

                            "Igen, folyamatosan félrevert harangok mellett nem lehet családot alapítani, munkát vállalni, gyereket szülni. Abba kellene hagyjuk az állandó pánikolást, nyafogást, siránkozást és merjük kimondani a gyerekeink, fiataljaink előtt, hogy ennyi cipőnk, ruhánk soha nem volt, és őseinknek sem volt az elmúlt ezer év alatt, és azt is mondjuk el, hogy ilyen mennyiségű élelmiszer, információ, luxuscikk soha nem volt még a Kárpát-medencében. Nehéz a magyar ember sorsa? Igen, vagy 10-20 kilóval átlagban valóban nehezebb a kelleténél, és ezért kell fogyókúrázzunk. Ennyi kövér ember, megműveletlen föld, leszüreteletlen almafa, megkapálatlan szőlőtőke soha nem volt itt a Kárpát-medencében!" Böjte Csaba

Urunk mennybemenetele római katolikus templom - Felsőszopor - Kisalföld

                                    Szoport egy 1264-ben kelt oklevél említi először az ómagyar "Terra Zupur" néven. A templomról 1338. 06. 01-én kelt osztálylevél tudósít bennünket. 1347. 07. 25.-én kelt oklevél szerint a "Szent Márton" templom kegyúri jogát osztatlan állapotban hagyják. A templom a hitújítás idején az evangélikusoké lett. A szoporiak az országgyűléshez fordultak segítségért. 1670-ben Szelepcsényi György esztergomi érsek a király nevében visszaadta a templomot a katolikusoknak.

Eszment brüsszeli bürokraták most az akácerdőket irtatnák ki - óriási és pótolhatatlan károkat okozva Magyarországnak ezzel

                        Glattfelder Béla a FIDESZ európai parlamenti képviselője 2014. január 15-én az EP-ben felszólalt a magyarországi akácosok és a hozzá kapcsolódó gazdasági tevékenységekből élők védelmében, miután az EU az akácot is a veszélyt jelentő, terjeszkedő fajok közé kívánja sorolni. Több mezőgazdasági és erdészeti szakmai szervezet részvételével – koalíció alakult az akác és az akácméz megóvására és elismertetésére. Az együttműködés szervezője Glattfelder Béla, aki a kezdeményezés céljaként az akác és a hozzá kapcsolódó tevékenységek, különösen a méhészet, védelmét jelölte meg a korlátozási szándékok ellenében. „Célul tűztük ki, hogy fellépünk azon uniós és hazai törekvésekkel szemben, amelyek az akác korlátozását, esetleges kiirtását vagy a támogatásból való kizárását eredményezhetik. Kezdeményezzük továbbá az akác és az akácméz hungarikummá minősítését, így megteremthetjük a termesztés és a hasznosítás hosszú távú biztonságát” – mondta az EP-képviselő. Az Akác-koalícióról szóló nyílt levél többek között kitér arra, hogy Magyarország akác és akácméz nagyhatalom, nálunk van Európa akácerdeinek fele, ami a hazai erdőterület egynegyedét adja. A nemzetközi hírnévnek örvendő magyar méztermelés bevételének jóval több, mint a fele akácméz értékesítéséből származik, az akác pedig óriási lehetőségeket kínál a jövőben is. A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének az üggyel kapcsolatos közleményéből kiderül, ez a fafaj nem csupán gazdasági, környezet- és természetvédelmi hasznai miatt fontos, de a magyar vidék „kenyéradó fájaként" sok tízezer erdészettel, mezőgazdasággal foglalkozó család megélhetését biztosítja, ezért a méhészekkel együtt tiltakoznak az ellen, hogy az akác termesztését uniós szinten bármilyen módon korlátozzák, vagy kizárják a támogatásokból. Az Észak-Amerikából származó, hazánkban mintegy háromszáz éve ültetett fehér akác előnyös tulajdonságai, gazdasági és társadalmi jelentősége vitathatatlan, ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról, hogy telepítése szabályozott körülmények között kell történjen, meg agresszívan terjeszkedik. A WWF Magyarország véleménye szerint nem szükséges változtatni a jelenlegi, a törvényben is rögzített alapelven, mely szerint védett területen új akácosok telepítése nem megengedett, másutt azonban lehetőség van e fafaj termesztésére, és ehhez jelentős uniós támogatás is igényelhető. A természetvédelmi szervezet azt az álláspontot képviseli, hogy az idegenhonos akác csak a védett területeken kívül  legyen termeszthető.