Magyar népi díszítések - Buzsáki boszorkányos hímzés - Dunántúl
Buzsákon három hímzésfajta ismert, a vézás, a boszorkányos, és a rátétes, más nevén „bécsis” hímzés. A boszorkányos hímzés eredete a régi úri hímzésre vezethető vissza.
A kézimunkát előrajzolt minta szerint a rajzolás vonalán láncöltésekkel körbevarrják, utána töltik ki magát a mintát „boszorkányos” öltéssel.
Valamikor fehér vászonra varrták a tulipán, rózsa, bimbó, nefelejcs, levél mintákkal, különböző színű fonallal, az alapot pedig kitöltötték fekete színnel, szintén boszorkányos öltésekkel. Így a kézimunka úgy nézett ki, mintha fekete alapra készült volna.
Rengeteg időt és fonalat igényelt, emiatt napjainkra csak egy-két darab lelhető fel a szekrények mélyén a fekete háttérrel kivarrt kézimunkák közül.
Doni áttörés: „ideje kézbe vennünk a nemzeti önrendelkezést”
Szentmisével emlékeztek a második világháborúban, a Don-kanyarban megsemmisült 2. magyar hadseregre Budapesten, a Mátyás-templomban.
A doni áttörés 71. évfordulóján tartott istentiszteleten az áldozatokért és a békéért imádkoztak. Bíró László, a Katolikus Tábori Püspökség püspöke Ferenc pápát idézte: a család a testvériség, a testvériség pedig a béke alapja és útja. Ezután a Hadtörténeti Intézet udvarán, a doni hősök emléktáblájánál folytatódott a megemlékezés. Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára itt arról beszélt, hogy a nemzeti tragédiánkból tanulva ideje kézbe vennünk a nemzeti önrendelkezést.
– A testben és lélekben meggyötört túlélőknek és utódaiknak legalább annyi elégtétellel tartozunk, hogy tudják, áldozatukkal hazájukat szolgálták. Ez az áldozat szolgál tanulságul a nemzetnek – mondta Vargha Tamás. – Erős és idegen hatalmak szorításában éltünk évszázadokon keresztül. Ideje, hogy megtanuljunk kíméletlen őszinteséggel szembenézni önmagunkkal, hibáinkkal és mulasztásainkkal. Ideje, hogy nemzeti tragédiánkból tanulva kezünkbe vegyük népünk és nemzetünk sorsának alakítását. És ideje megvalósítanunk a nemzeti önrendelkezés princípiumát – fogalmazott a honvédelmi államtitkár.
MNO
12 gyönyörű kastély - Csonka-Magyarország - Brunszvik-kastély - Martonvásár - Dunántúl
A Brunszvik-kastély, az egykori főúri rezidencia ma a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjának ad otthont.
Brunszvik Antal Mária Terézia királynőtől kapta a grófi rangot és a martonvásári birtokot. A kastély mai külseje az 1870-es neogótikus stílusú átépítéskor alakult ki. Az egyemeletes épület szabálytalan alaprajza, csúcsíves, nagy ablakai, a karcsú tornyok, támpillérek, fiatornyok, pártázatok együttese igazi romantikus hangulatot teremt. Hetven hektáros parkja csodálatos.
A kastélyban kialakított Beethoven Emlékmúzeumban a család nőtagjainak Beethovennel folytatott levelezését, valamint a művész és a család életével kapcsolatos dokumentumokat mutatják be. Látható többek között a zeneszerző hajtincse, szoborportréja és arcképe, megismerhetjük magyar vonatkozású műveit és egyéb magyarországi kapcsolatait is.
12 gyönyörű kastély - Csonka-Magyarország - Nádasdy-kastély - Nádasdladány - Dunántúl
A kastélyt és a hozzá tartozó 24 hektárnyi területű csodálatos parkot még a 18. században építtette a Nádasdy család.
12 gyönyörű kastély - Csonka-Magyarország - Zichy-kastély - Budapest
A barokk stílusú Zichy-kastélyt 1746 és 1752 között építette Jäger János Henrik kőfaragó mester és Bebo Károly, szobrász. A melléképületek is a 18. században készültek el. A főépület 1752-re készült el, a melléképületek pedig 1754 és 1757 között jöttek létre. A főépület lépcsőzetét és kápolnáját freskók díszítették, továbbá a berendezése vetekedett az akkori főúri kastélyokkal.
A 19. század folyamán ruharaktárként szolgált, az 1950-es években pedig szükségszállásokat létesítetek benne. A főépület 1974-es helyreállítása óta művelődési házként funkcionál. Ma az épületeiben található a Kassák Múzeum, Vasarely Múzeum és az Óbudai Múzeum.
12 gyönyörű kastély - Csonka-Magyarország - Károlyi-kastély - Fehérvárcsurgó - Dunántúl
A fehérvárcsurgói birtok első tulajdonosa 1690-ben a Hochburg család volt, majd a Berényi és később a Perényi családé lett. A kastély építése 1844 és 1851 között Henrich Koch tervei alapján történt.
A kastély egyemeletes klasszicista épület, középrizalitos, timpanonnal ellátott. A kastély oldalán emelkedik 30 méter magasságú tornya, négy sarkán 1-1 fióktornyocskával, közöttük húzódó ballusztráddal.
A kastélyudvarban franciakertet alakítottak ki.
12 gyönyörű kastély - Csonka-Magyarország - Esterházy-kastély - Fertőd - Kisalföld
A fertődi Esterházy-kastély épületegyüttese és a benne látható kortörténeti kiállítás Fertőd város fő nevezetessége, Magyarország egyik kiemelkedő turisztikai látnivalója. Mai formáját a 18. század második felében nyerte el, Esterházy Miklós elképzelései és tervei alapján. A barokk épületegyüttes a maga korában egyedülálló építészeti jelenségként értékelhető. A kastélyban egy lakosztályt tart fenn az állam az Esterházy családnak, azaz jelenleg herceg Esterházy Antal számára.
12 gyönyörű kastély - Csonka-Magyarország - Schossberger-kastély - Tura - Alföld
A kastély a Pest megyében található Tura város nevezetessége, sokak egy 99 tornyú mesebeli várhoz hasonlítják. A kastély tíz évig épült, tervezője Ybl Miklós volt. A második világháborúban német, és szovjet főhadfiszállás is volt, de kórházként is üzemelt. Az államosítást követően 1973-ig iskolaként használték. Itt forgatták a 2008-as Holdhercegnő című filmet is.
12 gyönyörű kastély - Csonka-Magyarország - Károlyi-kastély - Nagymágocs - Alföld
A nagymágocsi Károlyi kastélyt 1896 és 1897 között Károlyi Imre építtette, eklektikus neobarokk stílusban. A kastélyt és hozzátartozó épületek egy részét Ybl Miklós tervezte.
Az összes épületek eredeti állapotban maradt meg. Az angol kert kiemelkedő értékei a ritka őstölgyek és fenyőfélék, de itt áll az 1883-ban épült egytornyú, neoromán stílusú, egyhajós, hossz-házas, római katolikustemplom is. A turisztikai vonzerőt növeli a kastélyhoz tartozó, 10 hektáros tó is. Napjainkban a Károlyi-kastély szociális otthonként működik.