Turul-szobrok a Kárpát-medencében - I. világháborús emlékmű - Bősárkány - Kisalföld
Magyar emlékek a nagyvilágban - Az 1907. évi bányász szerencsétlenség 116 magyar áldozatára is emlékező emlékmű - Pittsburg - USA
Magyarok mindenütt a Földön megtalálhatók. Korábban komolyabb emigrációról azonban csak a Rákóczi-felkelés bukása, illetve az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után beszélhetünk. A XIX. század második felétől aztán több százezer főt jelentő kivándorlási hullám indult, elsősorban az amerikai kontinensre.
A kivándorlók többnyire nyomorúságukon kívántak változtatni, vállalva akár a legnehezebb munkákat, a legembertelenebb körülményeket is, abban a reményben, hogy majd hazatérnek, és itthon jobbra fordul a sorsuk a kint megtakarított pénz segítségével. A Felvidéken például egész falvak néptelenedtek el. József Attila így írt erről az időszakról Hazám című versében:
Sok urunk nem volt rest, se kába,
birtokát óvni ellenünk
s kitántorgott Amerikába
másfél millió emberünk.
Szíve szorult, rezgett a lába,
acsargó habon tovatűnt,
emlékezően és okádva,
mint aki borba fojt be bűnt.
Volt, aki úgy vélte, kolomp szól
s társa, ki tudta, ily bolondtól
pénzt eztán se lát a család.
Multunk mind össze van torlódva
s mint szorongó kivándorlókra,
ránk is úgy vár az új világ.
Az akkori szájhagyomány szerint minden Amerikába kivándorolt száz honfitársunk közül tíz meggazdagodott, negyven valahogyan megélt, ötven pedig nyomorultul elpusztult. Végeredményben ez utóbbiak közé tartozott az a 116 magyar is, akik a Pittsburgtól délkeletre fekvő Darr bányában 1907-ben sújtólégrobbanásban lelték halálukat, további 123 más nemzetiségű bányásszal együtt.
Ez volt az amerikai bányaipar második legnagyobb katasztrófája, egyben a magyar szénbányászat legtöbb áldozatot követelő tragédiája. A közeli Olajág (Olive Branch) temetőben, ahol többségük nyugszik, 1909-ben az ottani magyarság legrégebbi szervezete, a ma is működő Amerikai Magyar Szövetség sírkövet állított, emellett a temető szélén emléktábla is utal a magyar bányászáldozatokra.
Az I. világháború végén újabb kivándorlási hullám indult el, a Tanácsköztársaság bukása után többnyire baloldali érzelműek hagyták el az országot. 1919 és 1945 között csaknem 360 ezren vándoroltak ki, a Trianon után szomszédossá vált országok magyarsága is nagy számban választotta ezt az utat. 1945 és 1956 volt az utolsó két nagy hullám kiindulópontja; a forradalom után mintegy kétszázezren futottak szét a világban.
A magyar emigránsok általában megállták a helyüket, esetenként fontos szerepet játszva egyes országok fejlődésében. Olykor már-már legendásan híresek voltak tehetségükről, de legalábbis ügyességükről. Amerikai a mondás: “Egy magyar, ha mögötted lép be a forgóajtón, előtted jön ki…”
Turul-szobrok a Kárpát-medencében - II. világháborús emlékmű - Bősárkány - Kisalföld
Magyar emlékek a a nagyvilágban - Guyon Richárd 1848-as tábornok sírja - Isztambul - Törökország - Emléktábla szülőházán - Bath - Anglia
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hadosztályparancsnoka, Guyon Richárd (1813-1856) a délnyugat-angliai Bath városában, brit katonacsaládban született, ő maga is kemény kiképzésben részesült.
Húszéves korában lépett be az osztrák hadseregbe, de miután szembekerült a monarchiával, és a fegyveres erőknél uralkodó állapotokkal sem tudott megbékélni, leszerelt.
A forradalom hírére, 1848 nyarán csatlakozott a magyar honvédséghez, és már szeptemberben őrnagyi rangot kapott. Részt vett a Jellasics elleni harcokban. A pákozdi és a schwechati csatákban tanúsított bátorságára Kossuth Lajos is felfigyelt, 1848. november 21-én ezredessé és a fel-dunai hadtest hadosztály-parancsnokává neveztette ki.
Legfőbb haditette, hogy kiűzte az addig bevehetetlennek tartott Branyiszkói szorosból az osztrák védőket.
Az Isztambul ázsiai részében található angol katonai temetőben nyugszik.
Magyar emlékek a nagyvilágban - Balassi Bálint-emlékek – Krakkó - Lengyelország
A magyar nyelvű költészet első, valóban világirodalmi szintű, nagy formátumú művelője, Balassi Bálint (1554-1594) életének négy évtizedéből nyolc esztendőt töltött Lengyelországban. Élményeit, a szomszéd nép iránti rokonszenvét számos költeménye őrizte meg az utókor olvasóinak.
Balassi egyik kedvelt tartózkodási helye az akkori lengyel királyi székváros, Krakkó volt, itt készült 1572-ben első irodalmi értékű munkája, a németből magyarra fordított Beteg lelkeknek való füves kertecske.
A költő a XVI. század nyolcvanas éveinek végén gyakran megfordult a Szent Anna utcában, ahol Zarkándy Annáék házában “szívesen fogadott vendég" volt. A ház úrnőjéhez írt verseiben Celiának nevezi szerelmének tárgyát – Wesselényi Ferenc feleségét.
Az egykori épület helyén álló Potocki-palota falán ma bronz dombormű örökíti meg a költő emlékét. A művészi alkotást Boleslaw Chromy, a legjelesebb kortárs lengyel szobrász készítette, s 1995-ben avatták fel. Magyarországról érkező hivatalos vendégek és magánszemélyek gyakran emlékeznek meg itt egy-egy virágcsokorral a hányatott sorsú poétáról.
magyaremlek.nolblog
Magyar népi díszítések - Úri hímzés
A szakirodalomból már tudhatjuk, hogy a magyar hímzőművészet első ránk maradt emlékei a koronázási palást és a miseruhák, pluviálék voltak. Bár kazuláink (miseruhák) között is rengeteg az igazán szép darab, mégis európai színvonalra a 17-18. századi hímzőművészetünk emelkedett, amikor a királyi udvarokból és hímzőműhelyekből e díszítésmód a nemesi, kisnemesi és később a polgári udvarokra is átterjedt.
E korszak hímzőművészetét a 19. századi műszóval úrihímzésnek nevezzük. E hímzések kialakulása a 16. századra esett és - amint a megnevezése is sejteti - úri igényeket elégített ki: az udvari élet ceremóniáit emelő díszabroszként, jegykendőként, a mennyezetes ágyakat takaró szuperlátként, díszes lepedőhímként, párnahajként vagy szószéktakaróként, úrasztali terítőként, az úrvacsora osztásakor használt serleg- és tányértakaróként - tehát úri vagy egyházi funkcióval - használták.
E hímzéseket a 16. században még jórészt csak főúri körökben használták, hiszen a színpompás selyemszálakat, az arany- és ezüstszálakat csak távolról jövő, keleti vagy nyugati kereskedőktől lehetett beszerezni.
A hímzésminták is távoli tájakról származtak: Palotay Gertrúd komoly tanulmányában kielemzi azt, hogy a főúri udvarokban külön szolgálókat tartottak, akik a divatos török hímzéseket készítették. De nem csak azok a hímzésminták terjedtek, amelyeket a szolgálók ismertek: a török bégek asszonyaitól is bőségesen igényelték úrasszonyaink a megbecsült török hímzésmintákat.
Magyar népi díszítések - Székely varrottas
Udvarhely, Háromszék, Csík és Marosszék szálán varrott és szabad rajzú munkái, a székely varrottasok. Párnavégeken, lepedőkön és rúdra valókon találhatók, testi ruhát nem díszítettek vele.
Kender és pamut-, nem egyszer egészen vékony pamutvászonra varrták őket pamutfonallal - selyemmel csak kivételesen. A hímzőfonal színe piros és kék, ritkábban a kettő együtt. Az öltéstechnika általában szálánvarrott, csupán kevés keresztszem lazítja.
Az igen szép számú hímzés között vannak tisztán mértani mintájúak és mértani formájú növényi minták, virágtövek. A hímzések egészét tekintve szembeötlik az aprólékos kidolgozás (kiváltképp a csíkieken), a levegős, ritkás rajz, a jól áttekinthető szerkezet.
Jól tagolt mezőket hímeznek. Zsúfoltságnak nyoma sincs. A székely hímzéseken a varrók a minta tisztaságára, rajzosságára törekedtek. A székely hímzések egyszerűek, de mintakincsük igen változatos.
Általában széles középhímet varrtak, amit két oldalról sima vagy szaggatott vonalsor zár le. A szerény peremdísz - melynek formája mindig független a középhímtől - ehhez tapad közvetlenül.
A Patrióta Európa Mozgalom is kiáll a székelyek alapvető emberi jogaiért
A Patrióta Európa Mozgalom alapítója, Mészáros László erdélyi látogatása során felkereste Csíkmadarason Bíró László polgármestert, hogy kezet szorítson bátor kiállásáért.
Mint ismert, a a nacionalista román hatóságok már többedszerre büntették meg őt, mert a magyar, és székely-magyar lobogót kitűzte községház homlokzatára.
Rövid megbeszélésük során kölcsönösen megállapították, hogy a nemzeti identitás szimbólumainak a használata a legalapvetőbb emberi jogok, és a meghatározó európai értékek közé tartozik.
Mészáros László a megbeszélés végén elmondta, hogy a legjelentősebb magyarországi civil szervezetek támogatják a határon kívül rekedt nemzetrészek legitim szervezeteinek, önkormányzatainak, a helyi közösségek megmaradásáért, a nemzeti identitás fenntartásáért indított kezdeményezéseiket, azokért folytatott küzdelmeiket, hiszen összetartozunk.
Patrióta Európa Mozgalom
Ébresztő magyar polgármesterek! – Segítséget kér Bíró László, Csíkmadaras polgármestere
Kedves Barátaink!
Osszuk meg ezt az anyagot, hogy sokan értesülhessenek a hírről, és tiltakozhassanak véleményük kifejtésével az arrogáns, nacionalista román hatalom asszimilációs politikája ellen!
Ilyen módon is tanúbizonyságot tehetünk szolidaritásunkról Bíró László csíkmadarasi polgármester mellett, aki helyi közösségi vezetőként azt teszi, amit egy ilyen pozícióba került a magyar közösségi vezetőnek tennie kötelessége.
Mi is felkérünk minden székelyföldi magyar polgármestert, hogy kövessék Bíró László cselekedetét, ugyanis “gyáva népnek nincs hazája!”
Barátsággal: Mészáros László
a Patrióta Európa Mozgalom alapítója
Szolidaritásra szólította fel az egyelőre passzív magatartást tanúsító magyar polgármestereket Bíró László csíkmadarasi községgazda azt követően, hogy Adrian Jean Andrei, Hargita megye prefektusa 9000 lejre (600 ezer forint) bírságolta meg a magyar címeres zászló kitűzése miatt.
A második mandátumát töltő polgármester közölte, fellebbez a döntés ellen, úgy véli ugyanis, hogy a helyi közösség szimbólumainak használata nem képezheti jogi vita tárgyát. Borboly Csaba megyei tanács-elnök szerint most jött el annak az ideje, hogy a többi csíki település vezetője is szolidaritást vállaljon ebben az ügyben.
Háromszék, Erdély Ma, Patrióta Európa Mozgalom