Enrico Fermi (1901.1954) a világhírű olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!
Aki hazája, nemzete sorsa iránt közömbös, az annak árulója!
I. Rákóczi Ferenc (1645-1676) - Erdély választott fejedelme
Ne tagadd a becsvágyat, de jelöld ki határait.
Márai Sándor (1900-1989) - író, költő
Velencében, Rómában, Münchenben végzett tanulmányok után Stuttgartban telepedett le, ahol főképp arcképfestészetből élt. 1853-ban hazatért s a fővárosban történeti és tájképfestészettel foglalkozott. Dezső vitéz önfeláldozása c. festménye romantikus lendületével jelentős állomása a kialakuló magyar történeti festészetnek. Egyik legjobb műve a Géricault francia festő hatására készült Hajótöröttek c. képe. A Budavár visszavétele c. kompozíció után főleg táj- és életképeket festett. Nemzeti Album címmel táj- és életképeket jelentetett meg. Stílusában a biedermeier keveredett romantikus elemekkel.
Mondáink, népmeséink egyik leggyakoribb szereplője, jelképrendszerünk ősi eleme a turulmadár. Nehezen érthető korunk „liberálisainak” azon igyekezete, hogy e közös, nemzeti szimbólumunkat a tiltott, önkényuralmi jelképek közé sorolják.
Hiszen a turul épp a szabadság jelképe is. A turul a sólyommadárnak a régi megnevezése, és vita tárgya még ma is, hogy az ázsiai (altáji) havasi sólyom, vagy a nálunk hála Istennek még honos, gyors-röptű, szilaj kerecsensólyom volt-e őseink vadászmadara. Egy biztos emlékezetünkben mítoszainkban ma is él.
Vedd el a nemzet nyelvét, s a nemzet megszűnt az lenni, ami volt: nyom nélkül elenyészik, beleolvad, belehal az őt környező népek tengerébe.
Tolnai Vilmos (Pozsony, 1870 – Sopron, 1937) - nyelvész, irodalomtörténész
Mindenki képes a vágyait elérni, csak nem szabad feladni. Semmi sem lehetetlen a Teremtő segítségével.
Papp Lajos (1949) - orvos, író