A muszlim invázió margójára - 72 éve nem volt nagy háború Európában - ez a háttérhatalom szerint tűrhetetlen és tarthatatlan!

Adjuk tovább - aki teheti fordítsa le idegen nyelvekre - osszuk meg!

A muszlim invázió margójára - 72 éve nem volt nagy háború Európában - ez a háttérhatalom szerint tűrhetetlen és tarthatatlan!

Az emberek túlnyomó többségének fogalma sincs arról, hogy mi történik vele, és miért.

Ezzel élnek vissza a háborúkat kirobbantó világhatalmi erők - ezeket az információhiányos tudatlan tömegeket, küldik bábuként a vágóhídra (háborúba: a "hazát, a békét megvédeni"), majd a fegyvereladások profitját zsebre teszik.

Azután újra rajzolják a térképeket - és hogy "meg lehessen védeni az új határokat" még nagyobb fegyverkezésbe kezdenek.

És a fiatal nők közben új anyukákká lesznek - szülnek új katonának való fiakat...
Ez folyik évezredek óta, ez folyik ma is!
Ébresztő európai nemzetek!

fotó: képp lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll

2017. November 17. 00:00

Egyéb , Haza és haladás

"Szintén zenész?" Salamon Bála, Soros

"Szintén zenész?"

Az a gond ma az álbaloldal "zenészeivel" is, mint ami az egykori Salamon Béla humorista-színész jelenetében is a poén alapja volt annak idején: a főnökük fogadásán megjelent vonós-négyesükből ugyanis egyikül sem tudott a hangszereken játszani, zenei analfabéták voltak mindannyian.

Persze nekik karmesterük nem is volt, Úgy voltak teljesen idétlenek, hogy ahhoz még karmester semkellett.

Esetünkben is éppen ez a helyzet, ezért a karmester ma is teljesen felesleges - tehát elmehet a fenébe - ebből zene sem vele, sem nélküle, nem lesz - ebben büdös életben, az biztos!

Mindezekkel együtt ez a mostani előadás is nagyon humoros lesz. Emberek tömegeit ugyanúgy fogja megnevettetni majd, mint ahogyan Salamon Béla bácsi "szintén zenész" kabaré jelenete. :D

C:\Users\user\Pictures\képp Az a gond ma az álbaloldal zenészeivel, mint ami az egykori Salamon Béla humorista-színész jelenetében is a poént megalapozta annak idején.jpg

2017. November 14. 00:00

Egyéb , Haza és haladás

Márton napi népszokások - A Márton pohártól a barka jóslásig

Az advent előtti nagy evés-ivás, mulatozás ideje volt régen Szent Márton napja. November 11. a napforduló szempontjából is kitüntetett nap, nem csoda, hogy kiemelt szokások kötődtek hozzá.

Szent Márton napja az őszi szokáskörhöz, azon belül is a kisfarsanghoz kötődik, amely Szent Mihály napjától (szeptember 29.) Katalin napjáig (november 25.) tart.

Ennek az időszaknak a legfőbb jellegzetessége, hogy ilyenkor szabad volt mulatni, nagyokat enni, mert volt miből és mikor. Ennivaló volt bőven, hiszen, levágták azokat a jószágokat, amelyek elérték a vágósúlyt. Idő is volt bőven, befejezték ugyanis a kinti munkákat, a pásztorok ilyenkorra már behajtották az állatokat, munkájukért megkapták a fizetségüket, így volt miből mulatozni és megkóstolni a kiforrt újbort - ebből mindig szokás volt koccintani, ezt hívták Márton poharának.

Nemhiába ekkor volt a lakodalmak időszaka is, a hideg, hosszú téli esték a közösség terei voltak, összejöttek, kukoricát fosztottak, diót törtek, fontak elődeink. Igazi közösségi alkalmak voltak ezek, a mesék, játékok, dalok ideje.

Régen gazdasági, kulturális szempontból zömmel önellátás jellemezte az együtt élő közösségeket. A kisfarsang időszaka az utolsó nagy „dőzsölés”, mulatozás időszaka az adventi böjt előtt. Nagy figyelmet fordítottak ilyenkor a tűzifa-előkészítésre, a ház tatarozására és épületjavításra, hogy a közelgő nagy ünnepre (advent, karácsony) „megtisztuljanak”.

November 11. a téli évnegyed kezdő napja, a napforduló szempontjából is kitüntetett nap, nem csoda, hogy szokások kötődtek hozzá. Már a rómaiak korában is ünnepelték november 11-ét, megdöbbentő módon ilyenkor ludat öltek – a lúd Mars, a hadisten szent madara volt.

A pogány ünnepre való keresztény rárétegződés itt is tetten érhető: az ókorig nyúlik vissza a november 11-éhez kötődő lúdölés, rituális evés. A legenda szerint az éjszaka leple alatt rajtaütni szándékozó gallokat leplezték le a harcias madarak gágogásukkal, így megmentették Rómát. A köztiszteletben tartott Avis Martisból (Mars isten madara) később Szent Márton madara lett a keresztény naptárban.

Kisfarsang időszakára – ellentétben a farsanggal – nem voltak jellemzők az alakoskodó népszokások, az időjárás és szerelmi jóslások viszont annál inkább. Ha november 11-én esett a hó – régen ezt úgy mondták, Szent Márton fehér lovon érkezik –, akkor enyhe lesz a tél, ha viszont nem esik a hó – Szent Márton barna lovon érkezik –, akkor kemény télre lehet számítani.

Úgy tartották, ha ezen a napon „a lúd jégen jár, akkor a karácsony vízben poroszkál”. A ropogósra sült liba szegycsontjából is az időjárást próbálták előre jelezni: ha a hús eltávolítása után a csont fehér, akkor havas télre, ha barna, akkor locspocsra kell számítani.

A legfőbb szokás ezen a napon a lúdevés volt, úgy tartották, hogy aki ezen a napon nem eszik a szárnyas jószágból, az egész évben éhezni fog.

A libát levesként, illetve sültként elkészítve, zsemlegombóccal és párolt káposztával fogyasztották. A jó zsíros étek megkívánta a Márton-napkor már fogyasztható, kóstolható újbort is.

Márton napjához is kapcsolódnak párválasztásra vonatkozó szokások. Az eladósorban lévő lányok ilyenkor barkát, faágat szedtek, azt dunsztos üvegbe, vízbe rakták, ha kizöldült, kihajtott Katalin-napra, akkor még abban az évben férjhez mennek – tartották.

2017. November 11. 00:00

Egyéb

Katona József (1791-1830) a nemzeti dráma megteremtője

Kecskeméten született. A város főügyésze volt, drámaíró - a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.

Édesapja Katona József takácsmester, édesanyja Borbák Ilona. Elemi tanulmányait 1798-1802 között a kecskeméti római katolikus iskolában végezte.

Apja 1802-ben Pestre vitte az I. gimnáziumi osztályba; de a sokat betegeskedő fiút szülei az iskolai év végén hazavitték és a II. latin osztálytól kezdve a VI.-ig iskoláit Kecskeméten végezte. 1808-ban a filozófiai tanfolyamot (VII. osztály) a szegedi piaristáknál kezdte meg, a második évet is itt folytatta, de ezen tanszakot 1810-ben Pesten fejezte be.

1813. augusztus 22-én Halász Bálint pesti ügyvéd irodájába került, ahol mint joggyakornok és 1814-ben már mint hites jegyző működött 1815. november 22-ig.

1811-től bekapcsolódott a Második Pesti Magyar Játékszíni Társaság munkájába.

Műkedvelő színészként darabokat fordított, dramatizált Békési József álnéven. 1812-ben „delectans actor”ként a pesti együtteshez szerződött, a színészeknek és a színtársaságnak akkori felügyelője Mérey Sándor 1812. január 20-án nyerte őt meg, hogy a színpadon fellépjen.

E társasággal vidékre is kirándult, Székesfehérvárra és Komáromba; sőt rendező is volt négy hónapig. A színház iránti szenvedélyét fokozta Déryné Széppataki Róza iránti elfojtott szerelme.

Othello volt kedvenc szerepe. Szüleinek rábeszélésére a színészettel szakított és minden idejét az önképzésnek, különösen a magyar irodalom és az esztétika tanulmányozásának szentelte.

Anyanyelvén kívül jól beszélt latinul és németül, meglehetősen jól franciául, olaszul és angolul.

A fordítások és lovagregények dramatizálása után megírta A Luca széke című karácsonyi játékát, majd pedig rátért az önálló történelmi drámákra, melyek közül figyelemre méltóak a Žiśka (1813) és a Jeruzsálem pusztulása (1814).

A drámaírói pályának már épp készült hátat fordítani (e szándékát a Zsiska című, 1813-ban megjelent szomorújátéka előszavában taglalta), amikor 1814-ben az Erdélyi Múzeum című folyóirat pályázatot hirdetett a kolozsvári Nemzeti Színház megnyitásakor előadandó történeti drámára.

A pályázatra beküldte fő művét, a Bánk bánt (melynek első változatát 1815-ben írta, a darab ősbemutatójára 1833-ban került sor Kassán).

A pályázat eredményhirdetésekor Katona művét meg sem említették, az sem tudható biztosan, hogy valóban megérkezett-e a címzetthez. Lehetséges (de közel sem biztos), hogy más darabokat is küldött, például a Jeruzsálem pusztulása címűt, illetve néhány szerző neki tulajdonítja a bírálóbizottság által bántóan ironikus kritikában részesített Kun László című szomorújátékot is; bár a korabeli közvélemény ezt Kisfaludy Sándornak tulajdonította. 1819-ben a székesfehérváriaknak átdolgozta a Bánk bánt, de a cenzor nem engedélyezte az előadást.

1815-ben, amikor állandó épület és támogatás híján feloszlott a pesti színtársulat, Katona felhagyott a színészettel, 1816-ban letette az ügyvédi vizsgát és először mint Halász Bálint ügyvéd segédje, később önálló ügyvédként működött Pesten

1820-ig. 1820 derekán, az akkori tisztújítás alkalmával folyamodott a kecskeméti uradalmi és városi tiszti alügyészi állásért, november 2-án ezen állásra megválasztották és hivatalát december 1-jén foglalta el.

Még ebben az évben megírta híres röpiratát; Mi az oka annak, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? Az írásban közölt tények: az állandó kőszínház, a nemzeti öntudat hiánya, a könyvformában való megjelenés nehézségei, a cenzúra működése.

Az értekezés először a Tudományos Gyűjtemény, 1821-ben megjelent IV. kötetében volt olvasható.

1826. november 23-tól Kecskemét főügyésze lett és irodalommal nem foglalkozott tovább.

Ebben az évben egy színház tervrajzát is elkészítette a kecskeméti tanács számára.

Természetére nézve komoly, hallgatag ember volt. Jellemének fővonásait: a ritka becsületességet, jó szivet, őszinteséget és igazságszeretetet folyton megőrizte.

A szegények számára adakozott, ügyeiket díj nélkül vállalta el. Mint hivatalnok és magánember, a társadalmi életben egyaránt kedvelt egyéniség volt. A városban megjelent vándorszínészeknek általánosan ismert pártfogója és a városban és tanácsnál egyik legerélyesebb szószólójuk volt; amikor csak tehette, mindig megjelent az előadásokra és ismerőseit is a színház buzdította.

1830-ban a mostani kecskeméti városháza előtt szívrohamban halt meg. Szülei a Seress Pál ismerősüktől kért kölcsönpénzből temették el fiukat április 17-én.

Az írója halála után "legelső nemzeti drámává" magasztosult Bánk bán elhomályosítja Katona többi művét, holott a színművek mellett jelentős költeményeket írt (Idő, Andal, Gyermek-kor), több fontos, színházi és dramaturgiai kérdésekről szóló tanulmány szerzője volt, és értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről.

Horváth Döme kezdeményezésére 1861-ben Kecskemét hazafias lakossága a költő emlékszobrát állította fel a vasút melletti sétatéren.

A temetőben a költő emlékéhez méltóbb sírkövet készíttetett 1878. november 1-jén; 1883 tavaszán pedig szülőházát jelölte meg emléktáblával; végül emlékére Katona-kört alapított.

Az ország számos településén viseli nevét utca, található köztéri szobra.

Szülővárosa színháza mellett a világhírű budapesti társulat is a drámaíró nevét viseli.

2017. November 10. 00:00

Egyéb , Haza és haladás

képp A napjaink közönyös, lélektelen forgatókönyve a következő a tömeges áldozatokkal járó véres terrorcselekményeket követően az érintett ország vezetői részvéttáviratok garmadáját kapják, egyperces néma ...

Európa józanabbik fele, ébresztő!

A napjaink közönyös, lélektelen forgatókönyve a következő:

A tömeges áldozatokkal járó véres terrorcselekményeket követően az érintett ország vezetői részvét táviratok garmadáját kapják.

Egyperces néma felállással "adóznak" az elhunytakért a legkülönfélébb sóhivatalokban, álfontos intézmények ülésein.

Az áldozatokért, emlékükért, plüssmacik és virágok ezreit hordják hegyekbe a "tett" színhelyén, a mély együttérzés álságos kifejezéseként.

"Felelős" vezetők, és közemberek arról fecsegnek, hogy "minket nem lehet megfélemlíteni"...

És másnap minden ugyanúgy megy tovább, másnapra mindenki elfelejti a szörnyű halált halt szerencsétlen áldozatokat, másnaptól minden megy ugyanúgy tovább, mintha mi sem történt volna...

És másnap sem kerülnek börtönbe azok a kollaboráns európai vezetők, akik mindezen állapotokat előidézték, létrehozták, és a mai napig gerjesztik!

terroros kép

2017. November 06. 00:00

Egyéb , Haza és haladás

Október 31 - a Reformáció Napja

2017. október 31 - Reformáció Napja - a Reformáció 500. születésnapja

A reformáció megszületésének évfordulója nem csak a protestánsok ünnepe, az az egész keresztényvilág megújulásának az évfordulója - a reformáció magyarság megmaradásának a sarkalatos folyamata volt!

Ötszáz éve az akkori méltatlan keresztény egyházi vezetés, az akkori vatikáni árulások rendszerszintű gyakorlata, a papság egy jelentős részének züllött életvitele, üzleti elemek, okkult, mágikus szertartások beépülése az egyházi életbe, a Szentírástól történt eltávolodás, mind, mind egyenesen vezettek az egyház megújulásának az elkerülhetetlenségéhez!

A Ferenc pápa által fémjelzett negatív folyamatok okán, ma is van áthallása az akkor történteknek!

"Az igazság egy átmeneti dolog, amely végül véget ér; de a lelkiismeret örökkévaló, és soha nem szűnik."

Luther Márton (1483-1546) - protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor

grafikán: Luther Márton kiszögezi nevezetes tételeit a wittenbergi vártemplom kapura

2017. October 31. 00:00

Egyéb

Teljes bojkottot hirdetünk tehát az összes Simicska médiumra!

Bojkott!

Kedves Barátaink!

Sokan a mai napig nem tudják, ezért minden érdeklődött tájékoztatunk, hogy Orbán Viktor egykori jó barátja, a milliárdossá lett Simicska Lajos, végtelenül megsértődött, és háborút hirdetett a miniszterelnök - és pártja - Fidesz ellen.

Az ok, amiért oly bosszús lett Simicska, egyszerű: ugyanis hiába hivatkozott régről datálódott barátságukra, bizonyos előnyök elnyerése érdekében - a miniszterelnök hajthatatlan volt, és azzal utasította el azok biztosítását, hogy a magyar törvények minden magyar állampolgárra egyformán kötelezőek, így még a saját barátjára - Simicskára is.

Erre a milliárdos mérhetetlen - és közönséges megnyilvánulásoktól sem mentes - dühében médiaháborút hirdetett a Fidesz, és személy szerint a miniszterelnök ellen.

Az érdekeltségi körébe tartozó médiumok "arculatát és irányultságát" átformáltatta, és szó szerint ellenséges-ellenzékivé tette azokat.

Ezek felületei hazug módon, és ocsmány fondorlatokkal támadják a kormányzatot, a Fideszt - és egyben támogatják az összes ellenzéki, magyar ellenes, migránssimogató, CEU-imádó, magyar érdekeket maguktól tudatosan távol tartó pártokat, a DK-tól a Jobbikig, a szocialistáktól a Momentumig - meg természetesen az összes kormányt alázó törpepártot.

Mindezekért: bojkottot hirdetünk a Simicska-csicska médiumokra.

Nem olvassuk a Magyar Nemzetet,, a Heti Választ, a Helyi Választ, nem nézzük a Hír TV-t, nem hallgatjuk a Lánchíd Rádiót, és nem kattintunk ezek internetes kiadásaira - mno.hu, valasz.hu, hirtv.hu, helyivalasz.hu - sem. Nem lájkoljuk, és nem osztjuk meg azokat a Facebook oldalanikon. Rájuk sem kattintunk!

Simicska, és tettestársai rafinált módon ezen médiumokat előszeretettel hirdetésként jelenítik meg, tíz-, százmillió forintokat nem sajnálva - nemzeti oldalakat látogató polgárok idővonalán.

Ily módon kívánják megtéveszteni őket, hamis hírekkel, álságos hazug kommentárokkal - építve az emberek múltbéli emlékeire - miszerint ezek kormánypárti médiumok voltak 2015 tavaszáig.

De ma már a legaljasabb ATV-s és az egykori Népszabadságos szinten támadnak mindent, ami nemzeti - mindent, ami az ország érdeke.

Teljes bojkottot hirdetünk tehát az összes Simicska médiumra!

Megjegyzés: A Népszava és az Index is Simicska-érdekeltség!

Patrióta Európa Mozgalom

2017. October 20. 00:00

Egyéb , Haza és haladás

Magyar népszokások - Szent Mihály napi szokásaink - szeptember 29.

A gazdasági év fordulója, készülődés a télre, a női munkatilalom napja, és a legbiztosabb időjósló nap. Ha ezen az éjszakán az állatok összebújnak, kemény télre számíthatunk.

Ám, ha a fecskék még nem keltek útra, szép és hosszú lesz az ősz. Egyben keresztény jó cselekedetként a szegények megvendégelésének, a „szegényetetésnek” ideje is.

Az arkangyalnak nagy szerepe volt az emberi életben: sok helyen ma is hozzá imádkozva zárul a katolikus mise, aki az ember legerősebb támasza a gonosz elleni küzdelemben; de a legnehezebb pillanatban, a halálban is Mihály áll az ember mellett – éppen ezért hívták a „halott vőfélyének”, a ravatalozó állványt pedig „Szent Mihály lovának”.

Az ősz beálltával a kinti munkákban is jelentős határnap: az őszi vetést befejezve ekkor láttak neki benti munkáknak, mindenekelőtt a kukoricatörésnek, a méheket becsukták, az állatokat az erdőkből behajtották, a hegyi legelőkön pedig Szent Mihályhoz fohászkodtak, hogy ha eddig megmaradt a nyájba ne essék belé a farkas.

Gyergyói pásztorok ezen a napon tartották a farkas ünnepet, hogy a jószágot hazaterelés idején megoltalmazzák az ordasok kártételétől. A csíki pásztorok szintén Szent Mihály napján térnek vissza a havasokról, és elhányják, számba adják, azaz télire gazdáik gondviselésére bízzák a jószágokat.

Más helyeken is már ekkor elszámoltak a nyájjal a pásztorok a gazdáknak, és ünnepi lakoma, no meg áldomásivás mellett megkötötték az új kontraktust is.

E határjellegből fakadólag Mihály napja a „kisfarsangnak” is nevezett időszak kezdete, amikor a nagy nyári munkák végeztével a régiek mulatozásba fogtak, bálozni kezdtek.

Ekkor kezdődött "az eszem-iszom, dínom-dánom, lakodalom héthatáron", a nagy ősz lagzik, és a kisfarsang, az őszi juhász vigasságok ideje.

Egy időben ez annyira elfajult, hogy Kecskemét szolgabírája 1776-ban betiltotta az éktelen dorbézolást.

2017. September 29. 00:00

Egyéb

Lackfi János (1971) Arany János (1810-1898)

a fő oldal anyaga:

Arany János, Mátyás anyja című balladája, és annak egy modern változata, Lackfi János tollából - azaz gépéből - két rövid VIDEÓVAL!

Itt kattinthatunk Arany versének videójára - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=zVEV3mvSTf0

Itt kattinthatunk Lackfi versének videójára - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=hi3VCXrDzfc

kattints a képekre ott szövegek is olvashatóak!

Arany János, Mátyás anyja című balladája, és annak egy modern változata, Lackfi János tollából - azaz gépéből - két rövid VIDEÓVAL!

Arany János (1810-1898)

Mátyás anyja

kattints Arany versének videójára - érdemes!

https://www.youtube.com/watch?v=zVEV3mvSTf0

Szilágyi
Örzsébet
Levelét megirta;
Szerelmes
Könnyével
Azt is telesirta.

Fiának
A levél,
Prága városába,
Örömhírt
Viszen a
Szomorú fogságba:

„Gyermekem!
Ne mozdulj
Prága városából;
Kiveszlek,
Kiváltlak
A nehéz rabságból.

„Arannyal,
Ezüsttel
Megfizetek érted;
Szívemen
Hordom én
A te hazatérted.

„Ne mozdulj,
Ne indulj,
Én egyetlen árvám!
Ki lesz az
Én fiam
Ha megejt az ármány?

„Adassék
A levél
Hunyadi Mátyásnak,
Tulajdon
Kezébe,
Senkinek se másnak.”

Fekete
Viaszból
Nyom reá pecsétet;
Könyöklőn
Várnak az
Udvari cselédek.

„Ki viszi
Hamarabb
Levelem Prágába?
Száz arany,
Meg a ló,
Teste fáradsága.”

„Viszem én,
Viszem én,
Hét nap elegendő.”
„Szerelmes
Szivemnek
Hét egész esztendő!”

„Viszem én,
Hozom én
Válaszát három nap.”
„Szerelmes
Szivemnek
Három egész hónap!”

„Istenem,
Istenem,
Mért nem adál szárnyat,
Hogy utól-
Érhetném
Az anyai vágyat!” –

S ahol jön,
Ahol jön
Egy fekete holló;
Hunyadi
Paizsán
Ül ahhoz hasonló.

Lecsapott,
Lecsapott
Fekete szélvészből,
Kikapá
Levelét
Az anyai kézből.

„Hamar a
Madarat!…
El kell venni tőle!”
Szalad a
Sokaság
Nyomba, hogy lelője.

Madarat
Nem egyet,
Százat is meglőnek:
Híre sincs,
Nyoma sincs
A levélvivőnek.

Napestig
Az erdőn
Űzeti hiába:
Éjfelen
Kocognak
Özvegy ablakába.

„Ki kopog?
Mi kopog?
Egy fekete holló!
Nála még
A levél,
Vagy ahhoz hasonló.

Piros a
Pecsétje;
Finom a hajtása:
Oh áldott,
Oh áldott
A keze-irása!”

Lackfi János (1971)

Afekete router

kattints a Lackfi vers videójára - érdemes!

https://www.youtube.com/watch?v=hi3VCXrDzfc

Szilágyi

Örzsébet

E-mailjét megírta,
Emoti-
Konokkal
Azt is telesírta.

Fiának
Megy a mail
London városába,
Ahol az
Mosogat
Egy setét kocsmába’.

“Gyermekem,
Jól vagy-e
London városában?
Megjött-e
A csomag?
Benne kis kolbász van!

Egyél ám!
Nem fázol?
Van ott meleg holmi?
Inglisül
Beszélsz már?
Tudunk majd szkájpolni?

Kell-e pénz?
Idenézz,
Nem élünk nagy lábon,
De amit
Spórulunk,
Összeguberálom.

Hát az az
Egyetem?
Gyűjtesz a tandíjra?
S az a lány?
Gwendoline…
Olyan, mint egy díva!”

Kattintja
A küldést,
Sürgeti a gépet,
Ám a rend-
Szerhiba
Fel éppen most lépett.

“Apukám,
Levelet
Írtam a gyereknek,
A szöveg
Hova tűnt?
Kihajítom eztet.”

“Letöröm
Derekad,
Ha a gépet bántod!
Egy vagyon,
Aranyom,
Kérjük meg a Márkot!”

“Értem én,
Szomszéd úr,
Hogy a cucc beégett,
Gőzöm sincs,
Mi a baj,
Hívják fel a céget!”

“Vinné el
E-mailem
Bár valami angyal.
Úgy talán
Szót váltok
Az én kisfiammal!”

“Nyugalom,
Asszonyom,
Húzza ki a routert.
Hogy az mi?
Kis doboz,
Szíve attól bútelt.

Ne velem
Visítson,
Nem tehetek róla!
A vonal
Működik,
Mint egy svájci óra.

Keressen,
Keressen
Fekete dobozkát,
Amelyben
A zöld fény
Éjjel is motoszkált.

Routere
Fekete,
Kutasson utána,
Másszon fel,
Nézzen be
Padlásra, kamrába.

És hogyha
Kihúzta,
Vár tíz másodpercet.
Akkor dug-
Ja vissza,
Hátha villog, serceg.”

Keresik,
Kutatják,
Kamrában, padláson!
Szegecselt
Gerinccel
Ki lesz, ki felmásszon?

Megnézik
Végül a
Beépített szekrényt.
A router
Ott gubbaszt
Leszidott gyerekként.

Kihúzzák,
Kapcsolják,
Delejes fény villan,
Az e-mail
Kiröppen,
A mailboxból vígan.

Pár perc sem
Telt belé,
Máris jött a válasz!
Mobilról
Elküldve,
Szívélyes és nyájas!

“Köszi a
Csomagot,
Kéne pénz is némi.”
“Ó, igen,
Jaj, igen,
Így csak ő tud kérni!”

2017. September 29. 00:00

Egyéb , Videó

Hamvas Béla (1897-1968) - író, filozófus, esztéta és könyvtáros Az élet ott, ahol fakad

"Az élet ott, ahol fakad, tiszta, édes gyönyör, amely magában az életben van.

Nem elmenni a forrástól annyi, mint szűziesnek lenni.

Az etruszkok asszonyaik sírkövére virágot faragtak, se nevet, se mást, se kort, se rangot.

Mit mond a sírkő?

Aki itt fekszik, virág volt, élni tudta azt, amit a bölcsek csak gondolni."

Hamvas Béla (1897-1968) - író, filozófus, esztéta és könyvtáros

2017. September 29. 00:00

Egyéb