A híres csónak alakú fejfák a református temetőben - Szatmárcseke - Alföld
A híres csónak alakú fejfák és Kölcsey-síremléke a temetőben - Szatmárcseke - Alföld
Európa-szerte egyedülálló a csónakos-fejfás református temető. Sorokba rendezve több mint 600 tölgyfából faragott sírjel áll: stilizált emberfejet, illetve csónakban fekvő embert szimbolizáló sötét fejfával.
Eredetükről megoszlanak a vélemények. Egy verzió szerint a csekeiek a halászatból éltek, s ezért úgy vélték, a halálban is szükségük lehet a csónakra, amit a fejfa jelképez.
Mások szerint azért temetkeztek így, mert a falut körülvevő vizek áradásakor a halottakat csak ladikkal lehetett a temetőbe vinni, így errefelé a bárkás és deszkás temetés volt a hagyományos.
A kátránnyal és korommal konzervált fejfák mindegyikén ott a felirat: A.B.F.R.A. Olvasata: A boldog feltámadás reménye alatt.
Több helyütt az elhunyt életének legfőbb eseményeit rövid versikékbe szedték, ezt is a fejfákra vésték.
A temető legmagasabb helyére építették Kölcsey Ferenc síremlékét.
A hat köroszlopos, felül párkánnyal egybefogott síremlék közepén hasábtalapzaton áll egy Kölcsey feliratos, címeres urna.
1938 végén a mátészalkai Kölcsey Társaság halálának 100. évfordulóján exhumáltatta a nagy költő földi maradványait, és a fehér márványból készült klasszicista síremlék kriptájában helyezte örök nyugalomra.
Kölcsey Ferenc 1815-ben került ide, az öröklött birtokra, és 23 évig lakott a községben, itt hunyt el 1838-ban.
Életművének nagy részét itt alkotta: 1823. január 22-én itt írta a Himnuszt.
kattints a képekre - érdemes!
2017. May 09. 00:00
Fontos anyag! Mi ragaszkodunk a biológiai jellegzetességeinkhez, a nemi, a nemzeti, a nyelvi identitásunkhoz, a hagyományainkhoz, a lokális otthonunkhoz, na meg az erős paprikához – rövid sajtószemle
Mi ragaszkodunk a biológiai jellegzetességeinkhez, a nemi, a nemzeti, a nyelvi identitásunkhoz, a hagyományainkhoz, a lokális otthonunkhoz, na meg az erős paprikához – rövid sajtószemle
Botond Bálint publicista szerint Európa egyetlen országában sem volt soha semmilyen formális döntés, népszavazás a liberális értékek bevezetéséről, mégis úgy kérik számon őket, mintha a gravitáció törvényével lennének azonos erejűek.
A mi kedvünk meg attól lesz rossz, hogy állandóan arról kényszerülünk beszélgetni, nekik mi nem tetszik. És ez a lényeg, fel vannak háborodva, hogy mi, a lakosság, a dolgozók, az adófizetők, az állampolgárok ragaszkodunk a biológiai jellegzetességeinkhez, a nemi, a nemzeti, a nyelvi identitásunkhoz, a hagyományainkhoz, a lokális otthonunkhoz, na meg az erős paprikához.
Olyan emberek ők, akik ember voltuk minden elemétől meg akarnak szabadulni, mert azt tekintik szabadságnak. Azt kívülről és természetesen ők akarják megmondani, mikor és hogyan kellene szabadnak éreznünk magunkat.
Magyar Idők
fotón: Például az egyik hagyományos értékünk: a család
képp Orbán család
2017. May 07. 00:00
Magyarország magyar ország lesz, mert mi így akarjuk!
Magyarország magyar ország lesz, mert mi így akarjuk!
Ez már régen nem Orbán Viktorról szól - ez mindannyiunk "bőrére menő játék" - nagyon gusztustalan és veszélyes "játék"!
A magyar emberek megvédik a saját érdekeiket, megvédik hazájukat - most például tömegesen visszaküldik a kitöltött nemzeti konzultációs íveket!
Ha a Soros-bérencek a fejük tetejére is állnak, a magyarság döntő hányada a történelmünkhöz híven, és méltóan, határozottan kiáll országunk békéje és szuverenitása mellett!
Magyarország magyar ország marad, mert mi így akarjuk!
képp A magyar emberek megvédik a saját érdekeiket, hazájukat - most például tömegesen visszaküldik a kitöltött nemzeti konzultációs íveket! fotómontázs Elég
2017. May 05. 00:00
Bujtor István (1942-2009) színművész
Bujtor István (1942-2009)
Színművész, filmrendező és forgatókönyvíró.
Édesanyja Gundel Károlynak, a neves budapesti vendéglősnek legidősebb gyermeke, Gundel Katalin volt, akinek első házasságából született féltestvére, Latinovits Zoltán.
2017. April 30. 00:00
Latinovits Zoltán (1931-1976)
[
Latinovits Zoltán (1931-1976)
Latinovits Zoltán Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész. A nemzet legnépszerűbb színészeinek egyike, színészkirálynak nevezik.
Édesanyja Gundel Károlynak, a neves budapesti vendéglősnek legidősebb gyermeke, Gundel Katalin volt, akinek második házasságából született féltestvére, Bujtor István ugyancsak színész volt.
2017. April 30. 00:00
Wass Albert Az ember, amíg igazságos úton halad, addig bátran mehet minden veszedelemmel szemben.
"Az ember, amíg igazságos úton halad, addig bátran mehet minden veszedelemmel szemben.
De mihelyt a ravaszsággal, az elfogultsággal, az egyéni becsvággyal akarja magát előbbre helyezni másoknál: előbb-utóbb elbukik."
Wass Albert (1908-1998) - magyar író és költő
2017. April 29. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - II. Rákóczi Ferenc szobra - Rodostó - Törökország
Magyar emlékek a nagyvilágban - II. Rákóczi Ferenc szobra - Rodostó - Törökország
II. Rákóczi Ferencnek monumentális szobrot állítottak a török hatóságok a rodostói tengerparton a Béke és Szabadság Parkban.
A magyar szabadságharc vezérlő fejedelme annak idején III. Ahmed szultán meghívására érkezett Rodostóba. Királyhoz illő pompával várták.
A szultán huszonhárom házat jelölt ki a menekülteknek az örmény negyedben. Biztonságuk érdekében még janicsárokat is rendelt melléjük.
Rákóczi tizenöt évet töltött Rodostóban, és egy egész magyar kolónia alakult ki a város körül. Az utcát, ahol a házak álltak, ma is Magyar utcának nevezik.
2017. April 28. 00:00
Szabó Magda Senki sem ígérte, hogy az élet harmonikus, döccenő nélküli.
"Senki sem ígérte, hogy az élet harmonikus, döccenő nélküli.
Anyám azt mondta, egyet tanulj meg: hétfőn hétfő, kedden kedd. Egyik sem ikertestvér.
Hogy mit hoz a kedd, azt ne kezdd el siratni félelmedben hétfőn. Hogy mit adhat a kedd, azt ne tervezd hétfőn. Hátha nem hozza be.
Az egyik nap ilyen, a másik olyan. Egyetlenegyet kell megjegyezni, ha harmonikusan élni akarsz.
Ha jót hoz, akkor józanul viseld, hogy most örömöd van. Józanul és fegyelemmel.
És ha baj van, azt is viseld józanul és fegyelemmel. Engem erre neveltek."
Szabó Magda (1917-2007) - író, költő, műfordító
2017. April 27. 00:00
Magyar népviseletek - Csökölyi fehér gyászviselet - Ormánság - Dunántúl
Magyar népviseletek - Csökölyi fehér gyászviselet - Ormánság - Dunántúl
Csököly Kaposvártól 27 kilométerre a helyezkedik el. Ez a zárt, jellegzetes belső-somogyi település Nagybajom és Kadarkút között található.
Csököly népe a díszes viseletét sokáig megőrizte. Jeles alkalmakkor néhányan még ma is viselik.
Legszebb darabjai a különböző díszítésű kontyok, s leghíresebbje a fehér gyászruha, melyet párját ritkító viseletként tartunk számon, s amelyből ma már alig lelhető fel egy-egy teljes öltözet.
2017. April 27. 00:00
Szepes Mária (1908-2007) - író, költő, színész, forgatókönyvíró
"A csodák mindig halkan zörgetnek ajtódon.
Ha azt mondod, csak a szél zúg odakint, kavics koccant az üveghez, vagy néhány száraz falevél rezzent a földön, ha ülve maradsz, a csoda kívül reked.
Te nem nyitottál ajtót neki."
Szepes Mária (1908-2007) - író, költő, színész, forgatókönyvíró
2017. April 26. 00:00