Markó András (1824-1895) festőművész képeiből

Markó András (1824-1895) festőművész alkotásaiból

Tájképfestő. Atyja, Markó Károly (1791-1860) tanítványa. 1851-től Bécsben, Karl Rahlnál fejezte be stúdiumait.

Főként az osztrák fővárosban és Itáliában dolgozott, ahol elsősorban táj- és életképeket festett.

Piktúrája a romantika stílusjegyeit hordozza magán.

A Magyar Nemzeti Galéria őrzi több alkotását: Kecskepásztor; Jézus Pétert az egyház fejévé teszi; Vízhordó lányok.

kattints a képekre - érdemes!

2016. May 22. 00:00

Egyéb ,

Az élet fontos dolgai nem azok, amiket általában fontosaknak tartunk - Wass Albert

"Az élet fontos dolgai nem azok, amiket általában fontosaknak tartunk. Pénz, pálya, haladás, siker, munka: ha arról van szó, hogy megtaláljuk magunkat ebben a világban s érdemesnek ítéljük a benne létezést, akkor ezek mind nagyon aprócska dolgok.

Az érzések és a hangulatok fontosak, melyek lelkünket színezik s a lelkünkön keresztül a világot is, melyben élünk."

Wass Albert (1908 - 1998) - író, költő

2016. May 22. 00:00

Egyéb , Haza és haladás

Evangélikus nagytemplom - Békéscsaba - Alföld

Evangélikus nagytemplom - Békéscsaba - Alföld

Békéscsaba városközpontjában egymástól alig 15 méterre két evangélikus templom áll: a nagytemplom és a kistemplom.

A nagytemplom Európa legnagyobb evangélikus temploma, illetve a második legnagyobb magyarországi protestáns templom, nála csak a Debreceni Nagytemplom nagyobb.

A 18. század végére a békéscsabai evangélikusok annyira megszaporodtak, hogy „kinőtték” a kistemplomot. A gyülekezet heves viták után úgy döntött, hogy megtartják a régi templom is, az újat pedig azzal szemben építik fel.

kattints a képekre - érdemes!

2016. May 22. 00:00

Egyéb

Makovecz Imre épületei

Makovecz Imre (1935-2011) alkotásaiból

Makovecz Imre (1935-2011) – Kossuth-díjas magyar építész, a magyar organikus építészet egyik képviselője.

A Magyar Művészeti Akadémia alapítója, örökös tiszteletbeli elnöke. Kiváló gondolkodó – közéleti személyiség.

„A magyar szerves építészet feladata, hogy szolgálja az Európai Közép ezoterikus létét.” (Makovecz Imre - 1985)

„Kezdettől azt az egy épületet szerettem volna megépíteni, amely az emberiség kezdete előtt már állt.” (Makovecz Imre - 2002)

2016. May 21. 00:00

Egyéb

Magyar szecesszió építészeti alkotásai - Gellért Szálló és Gyógyfürdő

1912–1918-ban épült. Az elkészült Gellért fürdő a főváros első luxus kategóriájú létesítménye volt, akkoriban Európa legkorszerűbb gyógyfürdőjének számított.

A fürdőhöz ekkor harmincágyas kórház is tartozott. Az akkori Európában is kuriózumnak számító hullám strandfürdő később, 1926-27-ben épült az épülethez, a fürdő korábbi parkja területén.

1934-ben pezsgőfürdővel bővült. Az épületegyüttes késő szecessziós alkotás, kupolái barokkos vonalvezetésűek. A fürdő főbejárata a Kelenhegyi út felől közelíthető meg, az íves kapu két oldalán Róna József szoborcsoportja látható, mely a gyógyulást jelképezi.

kattints a képekre - érdemes!

2016. May 20. 00:00

Egyéb

Pósa Lajos - Anyám intése

Pósa Lajos - Anyám intése

El ne add az ősi házat,
El ne add az ősi telket,
Hol a csűrön késő őszig
Gólyamadár kelepelget!

Ha elfáradsz a világban:
Gyere haza megpihenni,
Az öreg fák árnyékában
Szép időkre emlékezni!

Rád nevet, mint hajdanában
A cseresznye, piros alma;
Gyermek leszel újra, fiam,
S belefogsz egy régi dalba.

Szántófölded kenyeret ád,
Az a föld a kalásztermő!
Friss vizet a csörgő patak
Tüzelőnek fát az erdő.

El-elsétálsz a mosolygó
Virágok közt andalogva...
Ugy-e, fiam, hozol majd ki
Egy-egy szálat a síromra?

Gyümölcsfáid oltogatod,
Tisztogatod, nyesegeted,
Ablak alatt a kis kertben
Az utakat rendezgeted.

El ne add az ősi házat,
El ne add az ősi telket,
Hol a csűrön késő őszig
Gólyamadár kelepelget!

fotó: anyám anya, konyha

2016. May 18. 00:00

Egyéb

Pünkösdi magyar népszokások - Pünkösdi királyválasztás

Pünkösdi magyar népszokások - Pünkösdi királyválasztás

A legjellegzetesebb pünkösdi népszokások egyike az ügyességpróbával egybekötött pünkösdi királyválasztás:

A pünkösdi király vagy királyné választás Európa-szerte elterjedt szokás volt. A pünkösdi királyválasztásról a középkor óta vannak adataink.

Versengés útján választották (lóverseny, bikafékezés, bothúzás, kakasütés), hogy a falu legényi közül ki az az egy, aki egy évig ingyen (vagyis a falu költségére) ihat a kocsmában.

A közmondás is ismert: „Rövid, mint a pünkösdi királyság.”

A cím különös előjogokkal járt. Büszke viselője ingyen ihatott a falu kocsmájában, külön meghívás nélkül részt vehetett a lakodalmakon, mulatságokban, kortársai kötelessége volt minden ellenszolgáltatás nélkül őrizni a jószágait. A szokásnak Jókai Mór Egy magyar nábob című regényében is emléket állít.

Pünkösdkor a legények, fiatal férfiak erőt, ügyességet, gyorsaságot követelő versengés keretében döntötték el, ki közöttük a legrátermettebb.

A többnyire lóversennyel vagy más ügyességi próbával választott pünkösdi király hatalma maximum egy évig tartott.

kattints a képekre – érdemes!

2016. May 16. 00:00

Egyéb

Polcz Alaine (1922-2007) - pszichológus, írónő

"Egyre világosabban látom és tudom, hogyan készített fel az életem minden egyes nagy törése, szenvedése, hogy be tudjam tölteni a célomat.

Ha kitértem, el kellett buknom. Miközben sirattam azt, ami elveszett, jött az új.

Követhetem az egyes állomásokat és kereszteződéseket. Idáig jutottam a keresésben és megértésben. És ha az életedet átnézted és megértetted - legalábbis azt hiszed - akkor el tudod engedni.

A múltat - és a jelent."

Polcz Alaine (1922-2007) - pszichológus, írónő

2016. May 09. 00:00

Egyéb