Nagybányai Festők Társasága - Hollósy Simon (Máramarossziget - Partium, 1857 – Técső - Kárpátalja, 1918) festőművész

                          

Hollósy Simon (Máramarossziget - Partium, 1857 – Técső - Kárpátalja, 1918) festőművész
 
A XIX.. századi naturalizmus és realizmus egyik legkiválóbb magyar képviselője. Máramarosi örmény családból származott.
 
Előbb Budapesten, majd Münchenben tanult, s itt festette 1885-ben Tengerihántás c. képét, amely külföldön és itthon nagy sikert aratott (Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában).
 
Münchenben csakhamar szembefordult az akkori akadémiai oktatással, s 1886-ban magániskolát nyitott, amelyben maga köré gyűjtötte az életszerűbb ábrázolásra törekvő fiatalokat. Személyisége erejével, s azzal, hogy a Münchenben kiállított francia képek (Courbet) újszerű értékeire hívta fel a figyelmet, a modern törekvéseknek nyitott utat.
 
Ez idő tájt készült képei a francia festészet új törekvéseihez igazodva, végleg eltávolodtak az akadémikus stílustól. Hollósy tanítvány-barátai, Réti István és Thorma János biztatására kísérletképpen 1896 nyarán Nagybányára vitte iskoláját, amely a magyar festészet történetében mint a nagybányai irányzat bölcsője nagy szerepet játszott.
 
Rövidesen megtelepedett Nagybányán; iskolája a szabadtéri napfényes tájfestéssel évtizedekre meghatározta a hazai festészet fejlődésének útját.
1901-ben kivált a nagybányaiak közösségéből, és 1902-től nyaranta Técsőre vitte tanítványait.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. June 09. 00:00

Szent István - Szeplőtelen Boldogasszony templom - Fót - Északi-középhegység

                                   

Szent István - Szeplőtelen Boldogasszony templombelső - Fót - Északi-középhegység
 
A fóti római katolikus templomot gróf Károlyi István építtette, amely egyben családi temetkezőhelyül is szolgál.
 
A tervek elkészítése Ybl Miklóst kérte fel – s bár a szabadságharc és a gróf raboskodásának idején szünetelt az építkezés 1855-re lkészülel.
 
Ma a Vigadó mellett ez a magyar romantika legjelentősebb alkotása. Valójában nem is egy, hanem két, egymás fölé épített templomból áll a négytornyos, háromhajós, monumentális építmény.
 
A homlokzaton a Szeplőtlen Szűz 3 méter magas szobra látható.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. June 09. 00:00

Június

                        Június

 

Június
 
"Nézz csak körül, most dél van és csodát látsz,
az ég derüs, nincs homlokán redő,
utak mentén virágzik mind az ákác,
a csermelynek arany taréja nő
s a fényes levegőbe villogó
jeleket ír egy lustán hősködő
gyémántos testű nagy szitakötő."
 
Naptár - részlet
 
Radnóti Miklós (1909-1944) - költő

2016. June 08. 00:00

Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Bárány Róbert (1876-1936)

                                     

Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Bárány Róbert (1876-1936)
 
Nobel-díjas orvos, egyetemi tanár.
A Nobel-díjat a füllel és az egyensúly érzékeléssel kapcsolatos munkásságáért 1914-ben kapta a következő indoklással: az elismerést a " vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért" ítéljük meg számára.

2016. June 08. 00:00

Merkel - népszavazás

És az általuk istenített Merkel, aki meghívta őket, és aki most kényszeríteni akarja az EU tagállamait - köztük hazánkat - hogy fogadjuk be ezeket a semmire kelőket!
 
Mi, magyarok október 2-án - a népszavazáson - erre fogunk nemet mondani!
 
fotómontázs Movír
fotó: C:\Users\user\Pictures\képp Merkel, aki meghívta őket, és most kényszeríteni akarja az EU tagállamait - köztük hazánkat - hogy fogadják ezeket a semmirekelőket! Mi, magyarok erre fogunk nemet mondani október 2-án - a népszavazáson! fotómontázs .jpg 

2016. June 08. 00:00

Szent Márton székesegyház - Pozsony - Felvidék

                             

Szent Márton székesegyház - a magyar királyok koronázó temploma - Pozsony - Felvidék
 
A gótikus stílusú Szent Márton székesegyház Pozsony legnagyobb, legrégibb és legdíszesebb temploma.
 
1563 és 1830 között a magyar királyok koronázó temploma volt. A pozsonyi székesegyházban koronázott 11 király és 8 királyné között volt Mária Terézia is.
 
A templom 85 méter magas tornyát 1,57 méter magas és 300 kilogrammot nyomó, a szent korona aranyozott mása díszíti.
 
Ebben a templomban találták meg egyik legrégibb írásos emlékünket, a Halotti beszédet.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. June 07. 00:00

"Az ég nem a csillagoknál kezdődik, hanem a fűszálak hegyénél." Jókai Mór (1825-1904)

"Az ég nem a csillagoknál kezdődik, hanem a fűszálak hegyénél."
 
Jókai Mór (1825-1904) - az írófejedelem

2016. June 05. 00:00

Magyar népi díszítések - Gömöri fehérhímzés - Felvidék

Magyar népi díszítések - Gömöri fehérhímzés - Felvidék
 
A Gömöri csomós hímzés kiemelkedik az úri hímzések közül.
Régebben szinte önmagában csak gömöri párnavégeken és lepedőszéleken használták.
 
A hímzés valójában a francia csomóhoz hasonló, amit térkitöltő elemként alkalmaztak az úri hímzés motívumainak kialakítására: indák, virágtöves csokrok gránátalmával, tulipánnal, rózsával.
 
Ünnepi viseleten a csomós hímzés mellett gyöngyhímzést is alkalmaztak.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. June 05. 00:00

Őshonos háziállataink - Magyar lúd

                 

 

Őshonos háziállataink - Magyar lúd
 
A magyar lúd a házi lúd egy fajtája. Magyarország védett háziállatai közé tartozik.
 
Sima tollú és fodros tollú változatban tenyésztik. A lúd szinonimája a közismert liba elnevezés.
 
Egykorú források szerint a házi libák után már a 11. és 12. században egyházi tizedet kellett fizetni. Ekkor az ország minden területén elterjedt a parlagi változata, amelynek ősei valószínűleg Görögország felől érkeztek.
 
Ebből az állományból alakultak ki a magyar lúd színváltozatai és tájfajtái. A Léva-vidéki lúd a kitűnő minőségű húsáról és májáról volt nevezetes, a makói a májméretéről.
 
A XX. század elején a magyar parlagi lúd nemesítésére külhoni fajtákat hoztak be az országba. Végül a mai változat a parlagi fajta és e külföldi fajták keresztezéséből jött létre.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. May 28. 00:00

Palóc falu egykori utcaképe

                         

Malonyai Dezső: A magyar nép művészete - 5. kötet

A palócok művészete

Kiadó: Franklin Társulat -  Budapest, 1922. -

15. tábla

2016. May 28. 00:00
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

69. oldal/224