Kidolgozták a Kárpát-haza fejlesztési koncepciót – rövid lapszemle

Kidolgozták a Kárpát-haza fejlesztési koncepciót – rövid lapszemle
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatója szerint összefüggő Kárpát-medencei hálózatokat, rendszereket kell építeni társadalmi életünk valamennyi területén.
A Kárpát-medence legyen egy kulturális tér. De egy oktatási térként is kell kezelni: De megfogalmazható az egységes egészségügyi, szociális tér gondolata is; „utalhatok Matolcsy György gondolatára is a Kárpát-medencei gazdasági térről, a Wekerle-terv szellemiségében”.
Az intézet dolga, hogy stratégiákat alkosson, ajánlásokat és tanácsokat fogalmazzon meg. Kidolgozták a Kárpát-haza fejlesztési koncepciót 2030-ig, amelynek az a lényege, hogy az anyaországi fejlesztési tervet Kárpát-medencei lehetőségekkel egészíti ki.
Jó kapcsolatuk van a minisztériumokkal, stratégiai egyezményeket kötöttek egyetemekkel, s rendszeresen egyeztetnek a különböző szakállamtitkárságokkal is, arra buzdítva őket, próbáljanak ők is Kárpát-medencében gondolkodni, beleértve az uniós források felhasználását is.
Magyar Idők
fotón: Kárpát-haza természetes határait maga a Teremtő jelölte ki - csak élnünk kell a lehetőséggel, hogy egyként kezeljük az "egészet" - és felvirágoztassuk azt, azt, amit nagyhatalmi érdekek " belső határok megrajzolásával" ugyan elcsúfítottak, és egyben működésképtelenné kívántak tenni

2015. December 19. 23:21

Kós Károly egykori birodalma - A Varjúvár - Sztána - Kalotaszeg - Erdély

Kós Károly egykori birodalma - A Varjúvár - Sztána - Kalotaszeg - Erdély "Szeretném megérni, hogy kicsin-kis portámat olyan rendben lássam, ahogyan én azt elgondoltam magamnak. Legyenek a földek egy tagban, gyümölcsfáim termők, pajtám tele, méhesem népes… Legyen minden gondosan gondozva, tisztán művelve, rendben tartva. Szép legyen és gyönyörű a szemnek is, és azt szeretném, hogy gazdaságom, melynek minden rögét magam szereztem, minden fűjét-fáját magam ültettem, minden épületét magam építettem, így szálljon az én maradékaimra." Kós Károly (Temesvár, 1883 – Kolozsvár, 1977) -  építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus

fotó: Ágoston Zoltán

2015. December 19. 00:00

Benedek Elek (1859-1929) - a nagy mesemondó, író és publicista

Január
 
"Száll az idő, száll fölöttünk,
Sebesebben, mint a madár,
Gyűlnek az évek mögöttünk.
S vajon, hol a véghatár:
Nem tudja ezt a halandó,
Csak annyit tud, hogy mulandó
Minden itt az ég alatt -
Életünk egy pillanat."
 
Benedek Elek (1859-1929) - a nagy mesemondó, író és publicista

2015. December 05. 00:00

Aranyozott, fúvott, zománcfestéssel díszített üveg dísztál - Budapest - 1880 fotó IMM - Iparművészeti Múzeum - Budapest

2015. December 03. 00:02

Ősz

Ősz
Valahol már az ősz dalolgat,
és hullanak a gesztenyék,
vad szél-fiúk lombot karolnak,
s kacagva hintik szerte-szét,
valaki jár a szürkületben,
s szívében őszi dal fakad,
valaki búcsúval köszönti
a messze-szálló darvakat,
valaki áll a fenyves alján,
s a szeme könnyel lesz tele...
szél sír a park arany-avarján,
s koppanva hull a gesztenye.
Wass Albert (1908-1998) - író költő

2015. December 02. 23:11

Éva néni kalocsai mintás robogója

Éva néni kalocsai mintás robogója

Éva néni szinte megszállottja a kalocsai népművészetnek - szinte minden kalocsai díszítésű a környezetében
Még a robogóját is ilyenre pingálta ki :D

2015. December 01. 13:19

Millenniumi-emlékmű - Hősök tere - Városliget - Budapest

Budapest, Budapest, te csodás... Millenniumi-emlékmű - Hősök tere - Városliget A Millenniumi emlékmű avagy Ezredévi emlékmű Budapesten, a városligeti Hősök terén található emlékmű, mely a magyar honfoglalás utolsó mozzanata ezeréves jubileumának állít emléket. Az emlékmű az 1896-os millenniumi ünnepségekre szánt számtalan építészeti és városfejlesztési beruházás (Ferenc József híd, Nagykörút, Millenniumi Földalatti Vasút, Országház, stb.) egyik ékköve, ami azonban a késlekedések miatt csak tíz évvel később, 1906-ra készült el. Tervezője Schickedanz Albert, az eredeti szobrok többsége Zala György munkája volt. Az emlékmű előtt az első világháború után a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság tervezésében 1929-ben felavatták a háborúban elesett hősök emlékkövét. A második világháború után a kommunista rezsim a Habsburg–Lotaringiai-házból származó uralkodók szobrait megsemmisítette, helyükre a különböző magyar nemzeti szabadságküzdelmek vezető alakjainak szobrait tetették. kattints a képekre - érdemes!

2015. November 28. 19:29

Klebelsberg Kuno (1875-1932)

"Sohasem volt akkora szükségünk, mint most, arra a magyar hagyományos józanságra, amely a Deák Ferenc higgadt bölcseségében nyert legtökéletesebb megtestesülést.
A világválságból is aránylag a legkisebb benső károsodással kerülhetünk ki, ha a magyar nemzet végig megőrzi eddigi bámulatos nyugalmát s bármi történik is körülöttünk, megfontoltak maradunk."
Utolsó akkordok - 1932 - részlet
Klebelsberg Kuno (1875-1932) - jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, vallás- és közoktatási miniszter

2015. November 27. 14:27

Nem csak Oroszországot, de Európa országait is súlyos gazdasági hátrányok érik

                            Nem csak Oroszországot, de Európa országait is súlyos gazdasági hátrányok érik az amerikai érdekeket szolgáló, amerikai nyomásra bevezetett orosz embargó következtében Mint tudjuk ezeket a szankciókat, arra való hivatkozással vezették be, hogy "az oroszok lelőttek" egy maláj utasszállító gépet. Sajnos a hír igaz: lelőttek egy maláj utasszállítót, de nem az oroszok, hanem az orosz hadseregben már régen nem használt típusú rakétával az ukránok tették ezt a gyalázatot. A szankciókat ettől függetlenül, amerikai nyomásra most hosszabbították meg a "szövetségesek" újabb félévre.  

2015. November 26. 01:02

A magányról

A magányról "Aztán elgondolkozott róla, hogy milyen irtóztató egyedül áll a világban; elítélve büntetlenül, eltaszítva szerettelenül – minden embere fizetett kém, aki az ő kenyerét eszi! – Mennyire nem tartozik senkinek a kerek földön semmivel! Se hálával, se szeretettel, se tisztelettel, se barátsággal. – Neki se adtak ebből semmit." Egy az Isten című regényből Jókai Mór (1825-1904) - író

2015. November 23. 22:54
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

83. oldal/223