Egyre közelebb a háborúhoz? - Az USA kész nehézfegyvereket állomásoztatni térségünkben

  Az USA kész nehézfegyvereket állomásoztatni térségünkben A mi időnk szerint egy órája tette ki a New York Times, az Egyesült Államok vezető lapja azt a cikket, amelynek bevezető mondata így hangzik: „Jelentős elmozdulásként egy Európa elleni lehetséges orosz agresszió elrettentésére a Pentagon készen áll arra, hogy tankokat, gyalogsági harci járműveket és egyéb nehézfegyvereket tároljon akár 5 ezer amerikai katonának több balti és kelet-európai országban”. A cikk teljes szövege: http://www.nytimes.com/…/us-poised-to-put-heavy-weaponry-in… Ez a hidegháború vége óta példátlan és fenyegető hír aznap látott napvilágot tehát, amikor az orosz elnök a pápával tárgyalt. Előtte Renzi olasz miniszterelnökkel.

Sokkoló mondatok Strasbourgban - Ha ezt folytatjuk tovább, a világ egy új, minden eddiginél pusztítóbb globális háborúba fog belesodródni!

                      Nyugat-Európa bizonyos köreit egyenesen sokkolták Jean-Luc Shaffhauzer EP képviselő Strasbourgban az EP plenáris ülésén tett kijelentései. A francia képviselő nyíltan kimondta: a kijevi rezsim pofátlanul figyelmen kívül hagyja a nemzetközi jogot,  nyíltan és folyamatosan megsérti a Minszki megállapodást. A kijevi junta csapatai terrorizálják, bombázzák, gyilkolják Donbassz lakosságát. Az USA és az EU pedig tétlenül nézik -sőt nem ritkán bátorítják is Kijevet! Az európai politikusoknak nem lenne szabad megengedniük, hogy az Egyesült Államok bizonyos politikai körei alakíthassák az ő véleményüket is! - jelentette ki Jean-Luc Shaffhauzer. A világ problémáit békés úton kell megoldani! Ha ezt nem vagyunk képesek megtenni, a világ egy új, minden eddiginél pusztítóbb globális háborúba fog belesodródni! Az Európai Uniónak elsősorban erre kellene törekedni, nem pedig az USA érdekeinek alárendelt politizálást folytatni - jelentette ki a francia EP képviselő. bal-rad

Pálffy-palota - Mozart-ház - Pozsony - Felvidék

                            A palotát 1747-ben építtették át egy régebbi házból. A katonai jelképekkel gazdagon díszített főbejárat Pálffy Lipót tábornagy foglalkozásáról árulkodik. 1762 decemberében  itt hangversenyezett az akkor még csak hatéves csodagyerek, Wolfgang Amadeus Mozart.

Kritika jogosult akkor, ha a kifogásolt helyébe jobbat tudok adni

                          "Kritika jogosult akkor, ha a kifogásolt helyébe jobbat tudok adni." Márton Áron (1896-1980) - erdélyi katolikus püspök és író

A brüsszeli politika hazudik, amikor azt állítja, hogy a menekülthullám nem jár együtt a terrorizmus növekedésének veszélyével

                                    Földi László, a magyar hírszerzés egykori műveleti igazgatója szerint a menekültügynek tűnő történelmi népvándorlást az elmúlt közel száz év meggondolatlan pénzügyi és gazdasági globalizációja okozta. A „fejlett világ” – az Egyesült Államok vezetésével és a nyugati világ támogatásával – letiporta az elmaradottabb régiókat, főként az afrikai kontinenst. (Megpróbálta ezt Ázsiával is, de a 4000 éves kultúrák résen voltak, és a kísérlet nem sikerült.) A végső csapás azonban a nyugati típusú demokráciák exportja volt olyan országokba, ahol a törzsi viszonyok miatt kizárólag egy erősen központosított hatalom képes a társadalmi konszolidációt biztosítani. Évezredek alatt kialakult szokásjog nem képes helyes irányt venni az úgynevezett internetforradalom népbutításával. Ha mindez nem lenne elég, a válságba zuhanó társadalmak kétségbeesett lakossága – ugyancsak a világháló segítségével – azt látja, hogy Európában az emberek emberi módon élnek. Hogy ne vágyakozna hasonló körülmények közé? A brüsszeli politika komoly hazugságban van, igyekszik elkerülni a társadalmi pánikot, amikor arról beszél, hogy a menekülthullám nem jár együtt a terrorizmus növekedésének veszélyével. A terrorszervezetek működéséről a politika hazudik, miközben a titkosszolgálatok és vezetői a titkosság okán nem beszélhetnek a valódi kockázatokról. A szolgálatok arra a tényre hívják fel a döntéshozók figyelmét, hogy nincs az a terrorszervezet, amely ne épülne rá a migrációs hullámra, amelyik ne működne együtt az embercsempész-hálózatokkal. Nem megoldás a struccpolitika, mert ebben az esetben az európai politikusok lesznek a terrorcsoportok „felbujtói és közvetett támogatói.” A megoldás banálisan egyszerű: maradjon mindenki ott, ahol ősei is éltek. Ehhez az kell, hogy a feltételek adottak legyenek. A fejlett világ, amely tönkretette életterüket, és naponta próbálja akaratát rájuk kényszeríteni, vonuljon vissza. Mondjon le a gazdasági kizsákmányolásról, az olcsó „rabszolgamunkáról”, az emberi élettér tönkretételéről. A tőke ne azért fektessen be az afrikai kontinensen, mert extraprofitra számít, hanem azért, hogy az ott élők is boldoguljanak saját világukban. Nem lesz gyors és látványos fordulat, de olyan irány ez, amely Európát nem csupán mentesíti a menekültáradattól, hanem erkölcsileg fel is töltheti. Ez a lelkiismeret szabadsága. Napi Gazdaság  

Arra született az ember

                        "Arra született az ember, hogy kínlódjon, vergődjön, de legyen mellette egy asszony, legyen mellette gyermek, család, mert különben nincs értelme a kínlódásnak." Wass Albert (1908-1998) -  író és költő

Bekeményítettünk: a magyar kormány és a Magyar Nemzeti Bank elhatározott szándéka, hogy Magyarországon tartsa a Munkácsy-trilógiát

                        A sajtóban megjelent, elsősorban Pákh Imre műgyűjtő nyilatkozatait idéző információkkal ellentétben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményében leszögezi le, hogy továbbra is elkötelezett amellett, hogy Munkácsy Mihály Golgota című képe is állami tulajdonba kerüljön, biztosítva ezzel a trilógia egyben maradását és épségét. A jegybank szerint a kép tulajdonosától származó ultimátumok nem segítik a megegyezést.   A közlemény hangsúlyozza: nem felel meg a valóságnak Pákh Imre azon állítása, mely szerint az Magyar Nemzeti Bank alelnökének és kollégáinak a kép megvásárlásáról vételi szerződést és a banki utalási bizonylatot bemutatta. „A valóság ezzel szemben az, hogy a jegybank által ismert utolsó ismert összeg 1988-ból származik, akkor Bereczki Csaba Gyula vásárolta meg 47 500 dollárért, ehhez képest a Pákh Imre által hivatkozott tízmilliós érték ennek több mint 210-szerese. Ilyen mértékű értéknövekedés még a műtárgypiacon is legalábbis szokatlan” – fogalmaz a közleményben az MNB, majd felidézi: Pákh Imre már többször adott egyoldalúan határidőt, amihez a kép elszállítását kötötte – utoljára tavaly júniusban –, míg nyilatkozataiban folyamatosan a trilógia egyben tartásának fontosságát hangsúlyozta. Elindították Munkácsy Mihály Golgota című festményének védési eljárását – közölte a Miniszterelnökség. A Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank elkötelezte magát amellett, hogy állami tulajdonba kerüljön a műalkotás és együtt maradjon a trilógia, de a tulajdonos Pákh Imre nem fogadta el a jegybank által kínált hatmillió dolláros vételárat. Erre lépte a Miniszterelnökség azt, hogy kezdeményezte a Golgota védetté nyilvánítását, ami azzal jár, hogy végleges kiviteli tilalom vonatkozik a műre és a tulajdonos köteles bejelenteni, ha máshová viszi a festményt. Ha pedig el kívánja adni, az államot elővásárlási jog illeti meg. A Miniszterelnökség azt közölte, hogy a kormány azt kívánja elérni, hogy „nemzeti festészetünk kiemelkedő alkotása magyar érdekkőrben maradjon”. Az eljárás nem akadályozza meg a tulajdonost abban, hogy a képet értékesítse, a védetté nyilvánításnak ilyen célja nincs – írták. Pákh vasárnap közölte az MTI-vel, hogy elviszi a debreceni Déri Múzeumból a Golgotát, a Krisztus-trilógia egyik darabját. A műért az MNB 6 millió dollárt ajánlott, de a műgyűjtő 9 milliót szeretne kapni érte.

Az irodalom hazatalál – ez a címe annak a rendezvénysorozatnak, amelynek keretében kortárs magyar szerzők szülőhelyein és fontos helyszínein forgat kisfilmeket a Litera irodalmi portál. A legutóbbi alkalommal Dragomán György József Attila-díjas írót, az egyik legnépszerűbb kortárs – több mint harminc nyelvre lefordított – szerzőt kísérték el szülővárosába, Marosvásárhelyre a szervezők, ahol e hét szerda estéjén várta telt házas közönség.   A Litera, a Világháló-Irodalom Alapítvány és a Látó szépirodalmi folyóirat közös estjére a G Caféban került sor. Az estet Szabó Róbert Csaba, a Látó szerkesztője vezette fel, aki elmondta: nagy öröm és megtiszteltetés számukra, hogy amikor valaki színvonalas irodalmi estet szeretne szervezni Marosvásárhelyen, a Látót és a G Cafét keresi meg először.   – Amikor Bartis Attila irodalmi estjét láttuk vendégül, kiderült: az ugyancsak marosvásárhelyi születésű szerző harminc éve nem járt szülővárosában. A családjával 1988-ban emigráló Dragomán Györgynek nem kellett ennyit várnia: a kétezres évek közepén a Félszigeten volt már szerzői estje. Reméljük, hogy az irodalom valóban hazatalál – mondta Szabó Róbert Csaba, majd Nagy Gabriella a Litera programsorozata kapcsán hozzátette, Az irodalom hazatalál projektet 2011-ben találták ki, akkor Szálinger Balázst kísérték el.     Hirdetés   Végül Dragomán György beszélgetőpartnere, Csutak Gabi vette át a szót. Az írói léttel, az egykori Marosvásárhellyel, a kitelepedés kényszerével, a számos fordítással, a három regénnyel (A pusztítás könyve, A fehér király, Máglya), a népszerűséggel kapcsolatos, sztorikban nem szűkölködő, jó hangulatú beszélgetés során elhangzott: Dragomán György egy képzeletbeli Marosvásárhelyt teremtett magának, egy igazi autonóm világot. Íróvá válása is akkor kezdődött, amikor 1988-ban búcsúzni, majd emigrálni kellett.   – Meg kell tanulni jól emlékezni. De mikor emlékszünk jól? Ez az a kérdés, amely a kezdetben is foglalkoztatott. Mert néha rosszul emlékezni jobb, mit jól emlékezni. Apám is írt és közölt az Igaz Szóban. Sokat beszélt arról a regényéről, amit végül sohasem írt meg. Amikor A pusztítás könyvét írtam, valószínűleg ennek a hatására döntöttem el, hogy nem szólok senkinek róla, csak ha elkészültem vele. Elég nehéz volt, mert vagy hat évig írtam. Nem is szoktam belőle felolvasni. Azt a regényt akartam megírni, amit ő nem írt meg. Neki ajánlottam.   Ami az egyetemi éveket illeti, teljes bizonyossággal tudtam, hogy olyan filozófus akarok lenni, aki regényeket ír. A szabadságról akartam elméleteket gyártani, de ezt végül nem tudtam megtenni. Otthagytam a filozófiát, és megírtam a könyvet. A szabadság és a diktatúra viszonya azonban azóta is fontos téma a könyveimben. A második kötetnek, A fehér királynak már minden részletét közöltem írás közben. Többé nem vagyok hajlandó félni, azóta mindent közlök, amit leírok. Ha regény készül. Arról úgyis csak akkor vevődik észre regény mivolta, amikor már bekötve megjelent. Nagyon empirista vagyok, érdekel az idő, a pillanatok és azok felépítettsége.   A regény minden egyes szövege önálló novellaként is olvasható, de a szövegek hálószerűen utalnak egymásra. Nem vagyok módszeres író, cédulákra jegyzetelek, ezen cédulákra írt történetek közül sok bekerült A fehér királyba. A koncepció számomra elsősorban technikai nézőpont. Képeket látok, ezekből lesznek a történetek, közöttük sok olyan, amelyek számomra is meglepetést jelentenek. Én azt tanácsolom, hogy aki írni szeretne, próbáljon meg fordítani előtte. Én is konzultálok a fordítóimmal, vannak dolgok, amiket meg kell magyarázni. Sok mindent, amit leírok, a magyarországi olvasók sem értenek. Például: kalorifer.   Beleragadtam a nyolcvanas évek marosvásárhelyi gyereknyelvébe, és erre csak utólag jöttem rá. De nem változtattam semmit, pedig azóta is mindenféle tárgyról kérdezgetnek. De a fordítás nem emiatt rettenetesen nehéz dolog, egy jó szövegnek az idegen kifejezésektől függetlenül is működnie kell. A legnehezebb a ritmus kialakítása, hogy a kötet más nyelven is olyannak tűnjön, mint az eredeti, mintha azon a nyelven is én írtam volna. Iszonyatos munkát végeznek a fordítók, hiszen nagyon fontos, hogy a mondat éle ugyanolyan legyen – mondta a felolvasásokkal színesített beszélgetés során Dragomán György, aki köteteinek népszerűsége kapcsán elárulta: jó látni, hogy az emberek szeretik, tudják szeretni a könyveit. A szerzőről

Félni nem kell, de óvatosnak lenni igen

                              "Félni nem kell, de óvatosnak lenni igen." Teller Ede (1908-2003) - világhírű atomfizikus

Németh László

                                  "A jóságot azért nem veszik észre az emberek, mert átlátszó, mint a víz és a levegő; csak ha fogy, az vevődik észre." Németh László (1901-1975) - Kossuth-díjas magyar író, esszéista, drámaíró