Hiba és következmény
Fodor Gábor mostanság kiragasztott óriásplakátjának is van történelmi jellege. EU vagy Orbán? Ezt kérdezi a plakáton Fodor, akinek tulajdonképpen ez a kérdés a politikai feltámadása, vagy legalábbis ő nyilvánvalóan annak hiszi. Amúgy teljesen súlytalanná vált már akkor is, amikor még létezett az SZDSZ. (...) Bár Fodor új liberális pártjának képviseletében néz ránk a plakátról, azért az nyilvánvaló, ha ez az alakulat beindul, akkor az SZDSZ hagyatékát viszi tovább. (...) És ha lesz, aki nem ismeri az ország rendszerváltás óta eltelt történelmét, benne az SZDSZ és a hazai balliberális tömb szerepével, az könnyen odaszavazhat majd Fodor pártájára, pláne, ha az szövetségben áll a többi balliberális erővel. A történelem nem ismeréséről lesz szó, amit akár megbocsátható hibának is tekinthetünk. A belőle következő felelősség azonban óriási. Sinkovics Ferenc Magyar Hírlap
Balra hakni
Gyurcsány pontosan tudja, mi az a politikai kettős beszéd: ha nincs közös lista, ha nincs közös kormányfőjelölt, az egész megosztott-jelöltösdi legfeljebb szépségtapasz a semmin. Ha ez így van, őt egyik oldal sem fogja bevenni a buliba, a neve csak akkor szaglik kevésbé rosszul, ha teljes a szagminta, fullos az ellenzéki összeborulás.
Innentől tehát a korábban az ellenzéki összefogás oltárán még Katus kedvenc rezsóját is feláldozó Gyurcsány szerepet váltott, s újra egyéni játékba kezdett. Mesterházynak nagyot mondott, mert úgy érezte, ez felértékeli.
Saját táborában mindenképpen, amelyet ezzel még inkább összetarthat. Ráadásképpen magához vonzhatja a kicsiket is, majd csinál ő összefogást. S láss csodát, a Demokratikus Koalíció honlapja lelkendezve közli, hogy egyenesen belépési hullám indult a pártba. Képzeljék el, a Bokrost és Dávid Ibolyát is megjárt Kerék-Bárczy Szabolcs is csatlakozott, hiszen „azokat az értékeket, amelyeket én képviselek, a valós társadalmi támogatottsággal rendelkező magyar pártok közül ma a DK képviseli”.
Finom szerzemény. Ehhez még tegyük hozzá Fodort, mint ballibsajtót húzó nevet. Az örökfiatalos Gábor persze csak statiszta, igazából sohasem volt más, most éppen ezt a darabot választotta.
Máté T. Gyula
Magyar Hírlap
Bayer Zsolt: Premier
Nem fogadta el a bécsi Burgtheater a Magyar Nemzeti Színház meghívását. Mindenki más elfogadta. Jönnek mindenhonnan a fesztiválra, a bécsiek nem jönnek. Azt írták vissza, nem jönnek, mert hát a magyar kultúrpolitika meg a rémes magyar viszonyok, egyebek.
Akkor elöljáróban ismét egy idézet Jonah Goldberg zseniális Liberálfasizmus című könyvéből.
„A liberálisok folyton arról panaszkodnak, hogy a konzervatívok megpróbálják rákényszeríteni kulturális szemléletüket a többiekre, míg ők maguk csak az osztályok és a gazdasági élet »valóságos« problémáival törődnek. A What’s the Matter with Kansas? (Mi a baj Kansas-szel?) című bestseller szerzője, Thomas Frank liberálisok egész iskoláját képviseli, akik azt állítják, hogy a középosztálybeli republikánus szavazókat becsapják a mesterséges »értékproblémákat« szorgalmazó republikánus stratégák. Frank érvelése a hamis tudat régi marxista tanítására vezethető vissza, amely szerint a politikai és gazdasági önérdek terén a baloldallal való egyet nem értés az agymosás vagy elbutulás egyik formája.
De vajon a liberálisok és a baloldaliak valóban a gazdasági igazságosság elkötelezettjei-e, vagy inkább olyan megosztó ügyeké, mint a melegházasság vagy az anya életének védelme érdekében végzett abortusz?
Közelebbről megvizsgálva látható, hogy a liberálisok csak akkor tiltakoznak az »értékproblémák« ellen a politikában, ha azok az ő gyengeségeikre mutatnak rá.
Amikor defenzívába szorulnak, marxista, vagy ha úgy tetszik, szocialista érvekkel próbálják hitelteleníteni ellenfeleik kulturális programját.
Amikor valamilyen kulturális témában a konzervatívok kerülnek fölénybe, a liberálisok csakis az átlagember, a csekkbefizetés és az egészségügyi ellátás »problémáinak megoldását« tartják szem előtt. Amikor viszont támadnak, akkor faji kvótákról, a melegkultúra elfogadásáról, a közterek keresztény jelképektől való megtisztításáról és egy sor, kifejezetten kulturális törekvésről szónokolnak.”
Ebből nagyjából minden érthető. De hadd legyünk redundánsok. Ugyanis a bécsi nemzeti színház más okból is különösen aljas, képmutató, farizeus és végtelenül pitiáner döntést hozott.
Hogy miért?
Azért, mert nevezett színház évtizedek óta az osztrák nagypolitika legsötétebb és legantidemokratikusabb játszmáinak zsákmánya. Annak az osztrák politikának zsákmánya és játékszere, amely osztrák politika évtizedeken keresztül előre leosztott egymás között mindent.
Egy utolsó falusi iskola igazgatója is csak az lehetett, akikről a „szocdemek” és a „konzervatívok” jó előre megegyeztek. Ez az az osztrák politika, amely hátsó szobák mélyén döntött iskolaigazgatókról és vécésnénikről, amely politika alkotmányba foglalta a taxistársaságok működését, és amely politika odaböffent évtizedeken át, hogy ki lehet a Nemzeti igazgatója.
Ez a politika merészeli kioktatni három éve Magyarországot például alkotmány és demokrácia ügyekben.
Ennek az országnak az újságírói a legocsmányabb hazudozók, a leggonoszabb, legaljasabb pribékek, ha Magyarországról írnak. Gyakorlatilag az elmúlt három évben csak hazudoztak mirólunk, és a legostobább, legbanálisabb közhelyeket pufogtatták. Semmit sem változtak azóta, mióta Kun Béla és a többi féreg menedéket és megértést talált a kebelükön…
Ennek a konglomerátumnak része a nemzeti színházuk. És annak igazgatója.
És persze mindazok, akik itthonról megsúgták ezeknek a bolondoknak és becsteleneknek, hogy nem szabad idejönniük, mert már nem Alföldi a góré.
Nagyon helyes, hogy nem jönnek.
Ők is rosszul éreznék magukat, és mi is.
Ők azért, mert önnön hazugságaik, aljasságaik és butaságuk foglyai, mi pedig azért, mert kényszeredetten kéne vigyorogni rájuk, és meg kellene fogni a kezüket.
Minden jól van így.
A Nemzeti Színház pedig tegye a dolgát. És találkozunk az első premieren.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Martfűbe haraptak
Most azonban úgy néz ki, utolsóként Martfűt is elérte a rendszerváltáskor elkezdett névtáblareform: év végén az utolsó bolsevik bajnokok neve is lekerül a közterületekről.
Pilhál György
Magyar Nemzet
Lehetetlen vállalkozás?
És tekinthetünk a nagy energiaszolgáltató vállalatokra is, amelyeket sajnálni kellene a rezsicsökkentés miatt. Merthogy a mondás szerint majd súlyos veszteségbe fordulnak, és nem lesz pénzük szolgáltatásaik fejlesztésére. Holott akad olyan cég, amely eddig minden éves nyereségéből ki tudta volna fizetni a privatizációs vételárát, mások pedig úgy állítják elő a mérlegükben feltüntetett veszteségeiket, hogy költségeiket a valóságosnál jóval magasabbnak mutatják ki.
Borókai Gábor
Heti Válasz
Árrobbanás helyett - a felelőtlenségnek nincs határa, ha posztkommunistákról van szó
A rezsicsökkentést először hevesen ellenző „demokratikus pártok” mára eljutottak az 50 százalékos mérséklés kampányígéretéig, bár az még mindig nem világos, hogy kik is akadályozták őket ebben a szép törekvésükben a kormányzati éveik alatt. Helyette kaptunk tőlük egy tucat áram- és gázáremelést, holott Lendvai Ildikó volt elnök asszonyra nagyon jól figyeltünk, amikor elismételte, hogy „nem lesz gázáremelés”.
Szabó Anna
Magyar Nemzet
Hiába a köztársasági elnök önmérsékletre kérő üzenete - az ellenzék csak kampányol az érdemi munka helyett
Az egyik internetes portál érdekes cikkben idézi egy angol egyetem kutatásának eredményét – Miért rettegnek sokan a bohócoktól? –, ennek alapján sokan félnek tőlük, sőt egyenesen rosszul lesznek a látványuktól.
...De válaszoljunk a kérdésre: a bohócok 2006 ősze után váltak sötét figurákká. A köztársasági elnök önmérsékletre kérő üzenete süket fülekre talált, 2010 óta folyik a kampány, itt nem lesz semmi sem együtt, sem párbeszéd Magyarországért, csak ellenzéki monológok.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Amit az élelmiszergyártók trükkjeiről tudni érdemes
Arra számít, hogy a földieperitalban földiepret talál? Ne áltassa magát! Aki vakon hisz a szupermarketekben és a címkék felirataiban, az biztosan betesz a kosarában néhány megtévesztő csomagot. Amit az élelmiszergyártók átveréseiről tudni érdemes – és ezek legális trükkök.
Ne ítéljen a külsőségek alapján! – szól a mondás. Nagyon fontos, hogy vásárláskor főként ne a külsőségek, inkább a címkék alapján tájékozódjunk, bár ez sem elegendő minden esetben. A címkének kellene lenni a legbiztosabb információk forrásának, a törvény is ezt követeli meg, de sok a kivétel, és számtalan kiskapu kínálkozik a gyártók számára.
A csomagoláson ott lebeg a vásárló előtt az ínycsiklandó ígéret, mégis igen gyakran hiába keresi az általa elvárt ízt, egészségügyi hatást vagy a származás régióját. Németországban egy újonnan megjelent könyv tárja a fogyasztók elé azokat a trükköket és jelmezeket, amelyek segítségével az élelmiszeripar átveri a vásárlókat.
1. számú hazugság: a termék neve
„Ropogós csirke” – a név elolvasása nyomán máris összefut a nyál az ember szájában. Az ilyen típusú termékek azonban elsősorban a fantázia világában léteznek, nem a kosarunkban. Hogy az a csirke valójában hogyan készült el, azt nem a kereskedelmi elnevezésből, hanem a címkéből olvashatjuk ki. Már ha lehetséges. Jelen esetben: „Egészben panírozott csirkehús.” Ez már nem cseng olyan étvágygerjesztően. Vegyük másik példának a „földieperitalt”, amelyben a leggyakrabban már csak a földieper neve fordul elő. Az ilyen italok java része ugyanis földieper-aroma hozzáadásával készül, így a helyes elnevezés a címkén a következő lenne: „Földieper ízű tejital”.
2. hazugság: a hús fajtája
Ha valaki készpénznek veszi, hogy a baromfivirsli valóban szárnyashúsból készült, azt kellemetlen meglepetés érheti. Sajnos nem létezik szabály, amely kimondaná, hogy milyen százalékban kell a baromfitermékben baromfinak lennie, és ezt sok gyártó könyörtelenül ki is használja. Ne csodálkozzanak, ha a címkén, amelynek fel kellene fednie a valós összetételt, a sertés szerepel az első helyen, azaz a legnagyobb arányú összetevőként.
3. hazugság: étvágygerjesztő fotók
A csomagolások fotóin gyönyörű gyümölcsök, csirkehússal teli gőzölgő leves ébreszti fel a vágyat a termék iránt, elrejtve, hogy egyébként ezekből az összetevőkből elég kevés van benne. Néha még olyan élelmiszer is a fotóra kerül, ami egyáltalán nem szerepel az ételben. Éppen ezért minden alkalommal nézzük meg a termék címkéjét, mert abból – jó esetben – kiderül a turpisság.
4. hazugság: a rejtőzködő alkohol
Számtalan olyan termék létezik a salátaöntetektől kezdve az eperlekváron át a csokoládéig, amelyekben van alkohol. Igaz, az aromák oldószereként használva olyan csekély mennyiségben van jelen, hogy azt nem kötelező feltüntetni. Mégis, akadnak emberek, akik egészségügyi vagy vallási okokból nem szeretnének még ennyi alkoholt sem fogyasztani. Őket a címke sem segíti, közvetlenül a gyártónál kell érdeklődniük az alkohollal kapcsolatban.
5. hazugság: a származás
Sok fogyasztó számára fontos, hogy egy bizonyos régióban készült terméket vásároljon, és ezért hajlandó akár többet is fizetni. Sajnos a törvény nem szabályozza megfelelő módon a regionalitás elvét és annak jelölését, ezért ez teljes egészében a gyártók lelkiismeretén nyugszik. Többnyire nem világos, hogy az étel minden összetevője, vagy csak egy része származik a megjelölt régióból. A fogyasztóvédők intelme szerint csak a megfelelő módon, egyértelműen megjelölt származást szabad elfogadni. Ennek hiányában az élelmiszer elnevezésében rejlő származási utalás üres ígéret csupán.
6. hazugság: természetes és hagyományos
Az élelmiszeripari adalékanyagok, mint például az ízfokozók, a tartósítószerek vagy stabilizátorok sokakban váltanak ki ellenérzéseket. Egyes gyártók megpróbálják elterelni a figyelmet, és olyan kifejezésekkel illetik termékeiket, mint például a „hagyományos”, a „természetes” vagy a „házias”. Ne hagyjuk magunkat átverni, mindig érdemes megnézni a címkén az összetevők listáját. És attól, ha a gyártók kijelentik, hogy a termék „mentes az ízfokozóktól”, ez még nem biztos, hogy igaz. Használhatnak például helyettesítőket, például élesztőkivonatot, és ezt már nem kell feltüntetni az adalékok között.
7. hazugság: egészségügyi előnyök
Ami egészséget ígér, azt jobban vásároljuk, és általában magasabb áron is kapjuk. Ezért a gyártók gyakran címkézik fel termékeiket a csupán feltételezett egészségügyi előnnyel. Azt mondja, például „erősíti az immunrendszert”, „gazdag kalciumban” vagy „extra tejadaggal készült”. Ez különösen akkor abszurd, ha a terméknek természetes jellemzője a magas kalciumtartalom, mint például a tejtermékek esetében. A fogyasztói szervezetek erősen kritizálják azokat a tanácsokat, melyek túl sok extra vitamin és ásványi anyag bevitelét javasolják. Az egészséges táplálkozást így nem lehet megvalósítani, sőt még növelhetjük is az egészségügyi kockázatot.
8. hazugság: összetevők
Az élelmiszerek minden összetevőjét kötelező feltüntetni a címkén. A lista élére az az összetevő kerül, amelyből a legtöbb van benne. Így az összetevők listája az egyik legfontosabb információforrás lehet a vevők számára. De még itt is vannak kiskapuk. Egyes termékek teljesen legálisan kerülhetnek a piacra az összetevők feltüntetése nélkül. Például egyes alkoholos italok 1,2 alkohol-térfogatszázalék felett (kivéve a sör), és néhány tejtermék. Ha a termék csomagja nagyon kicsi, a gyártók felmentést kaphatnak az összetevők kötelező feltüntetése alól. Amennyiben a fogyasztó ezt nem tartja elfogadhatónak, panaszt tehet a gyártónál.
9. hazugság: a csomagolás mérete
Tudjuk, hogy a chipsek, a csokoládé, a dió és más csomagolt élelmiszerek esetében a zacskó felbontása után látja meg a vásárló, hogy valójában mit kapott. A gyártók nagy előszeretettel töltik meg a zacskókat levegővel, alkalmaznak kettős fenekű vagy túlméretezett dobozokat. Mindennek célja, hogy kitöltsék a csomagolást, amely látszólag sokkal többet ígér. A tartalom és a csomagolás arányát semmilyen törvény sem szabályozza.
10. hazugság: ömlesztett áru
A csomagolatlan, úgynevezett ömlesztett élelmiszereket gyakran értékesítik drágábban, mivel azok különösen frissek. Esetükben azonban hiába keressük az összetevők listáját. Nincs csomagolás, címke sincsen. Az ilyen termékek minőségét nagyon nehéz felmérni. Az ömlesztett termékekről az eladóknak kellene megadni minden tájékoztatást a termék összetételével, elkészítésével és származásával kapcsolatban. Találkozott ön már ilyen eladóval?
mno.hu
Mi vagyunk erősebbek
Magyarország megérezte a siker ízét, mert megismerte a fenyegetést, és nem ijedt meg tőle. A magyar emberek kiálltak amellett a kormány mellett, amelyik rettentő hosszú évtizedek után nem az alkalmazkodás, hanem az öntudat útjára lépett.
Bencsik András - Demokrata
Gyulai kolbász, pápai sonka
Közel tízezer állás forog kockán most, amikor minden egyes munkahelyért meg kell küzdeni. Más országok kormánya sem restellt átmenetileg beszállni a válság vagy rossz menedzsment (a leggyakrabban mindkettő) miatt bajba jutott szektorokba, miért lenne kivétel Magyarország?
Szabó Anna - Magyar Nemzet