Áder: Magyarország népe sikerre született
Magyarország népe sikerre született - jelentette ki parlamenti beszédében Áder János, miután az Országgyűlés megválasztotta őt köztársasági elnökké. Az új államfő szerint ahhoz, hogy valóban siker koronázhassa a törekvéseinket, "néhány dolgot el kell még rendeznünk magunk között, amelyeket eddig elmulasztottunk". József Attilát idézve úgy fogalmazott, "a múltat be kell vallani". "Végre nekünk is helyre kell tennünk tévedéseinket, tanulnunk kell kudarcainkból" - hangsúlyozta. Ehhez szerinte fel kell tenni a kérdést: "hova juthatunk egymás teljesítményének állandó semmibevételével, az igazság relativizálásával, egymás lekicsinylésével, vagy épp a kettős mérce állandó alkalmazásával?" Áder János szavai szerint lehetnek eltérőek az értékrendek, a meggyőződések, a hitek, "de a mi hazánk Magyarország".
Magyarországot meg kell újítani
Hende Csaba szerint az elmúlt időszakban nagy átalakulásoknak voltunk tanúi, mert a régi módon nem mehettek tovább a dolgok: Magyarországot meg kell újítani. A honvédelmi miniszter erről kedden Budapesten beszélt, a Hungária körúti egyetemi campus névadó ünnepségén.A honvédségi létesítmény, amely egyúttal a Nemzeti Közszolgálati Egyetem campusa, Zrínyi Miklós nevét vette fel, így ezentúl Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus a neve.
A tárcavezető az ünnepségen úgy fogalmazott: "hazánk gazdasági helyzete mára egy szorongató kényszerpályává vált, amelyből hatalmas erőfeszítések árán igyekszik kitörni az ország".
"S ha feltesszük a kérdést, mi az, ami ebben a gyorsan változó világban állandó, arra csak egy feleletet adhatunk: maga az ember, az ember, aki elkötelezetten végzi a munkáját, aki elkötelezetten szolgálja a hazáját. Az ember, a honvéd, a honvédtiszt, akire mindig számíthat a hazája - akármi történjék is" - hangsúlyozta.
Az ünnepségen leleplezték Zrínyi Miklós bronz mellszobrát.
MTI-fidesz.hu
Nyírő József végakarata
Ha testemet nem is, de legalább lelkemet vidd haza a házsongárdi vagy az udvarhelyi temetőbe, vagy terítsd le az áldott földön, hogy attól is nőjön a fű, szebbüljön a világ. Nyírő József
Ion Codru-Dragusanutól
Aki nem hagyja el szülőföldjét, fogalma sincs annak a hazáról; olyan az, mint az erdő közepén álló: nem látja a fáktól az erdőt; bezzeg, aki idegenbe szakad, ó, be megtanulja szeretni!
Ion Codru-Dragusanu
Mérey Katalintól
Mindenkinek megvan a maga Trianonja, Erdélye, lecsatolt, elvett, elvesztett nemzetrésze, de ez sovány vigasz (...). Minden történelmi adat, minden háború, minden békekötés, minden elvesztett és megnyert ügy mögött, és minden centiméter kiigazított határ mellett emberek vannak. Emberek, akik élni szeretnének, és azt akarják, hogy egyszer majd a szülőhazájuk földje fogadja be őket.
Mérey Katalin
Hass, alkoss, gyarapíts...
Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!
Kölcsey Ferenc, Huszt
A "Fóti dalból"
"Minden ember legyen ember
És magyar"
Fóti dal - 1842 - részlet
Vörösmarty Mihály (1800-1855) - költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
Petőfi koszorúi
Kelj, magyar ifjúság, légy te virág magad!
Nem drótos fűzérbe görbítve - légy szabad
virág szabad földön!
hogy árván maradva megrablott birtokán
mondhassa a magyar: "Kicsi az én szobám,
kicsi, de nem börtön!"
Babits Mihály, Petőfi koszorúi
Elzúgó márciusok
És a márciusok folytatódtak. Legerőteljesebben 1986-ban, amikor az emlékezetes lánchídi csatával a Kádár-rendszer még utoljára mutatta meg igazi, álszent módon rejtegetett vadállati természetét. Pontosan azt, amely legközelebb jó húsz év múlva, 2006. október 23-án tért vissza a budapesti utcákra. Ám ’86 után alig három évvel, az első szabadnak mondott március 15-én már csapodár kokárdák özöne borítja a várost és az országot, „nemzetiszínre játszik a régi gárda”, ahogyan Döbrentei Kornél írhatta emlékezetes versében.
„Zúg március, záporos fényt ver” – ezt meg 1969-ben Utassy József írta talán legnagyobb költeményében.
Igen: sorra zúgtak el az elmúlt évtizedekben ezek a márciusok. És nagyon nem árt, és nagyon is jó és hasznos most emlékezni rájuk. És főleg velük, általuk azokra, „kik a szolgaságban szabadok valának s hirdeték az igét”. Hogy Petőfi is megszólaljon…
Domokos László
(MH)
Vörösmarty Mihálytól
Legszentebb vallás a haza s emberiség. Vörösmarty Mihály, Pázmán, 1830