Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról - a költő mondja el világhírű versét

Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról - a költő mondja el világhírű versét
 
kattints a videóra!
https://www.youtube.com/watch?v=HoMuzEY7Wa4
 
A teljes vers:
Hol zsarnokság van,
ott zsarnokság van
nemcsak a puskacsőben,
nemcsak a börtönökben,
 
nemcsak a vallató szobákban,
nemcsak az éjszakában
kiáltó őr szavában,
ott zsarnokság van
 
nemcsak a füst-sötéten
lobogó vádbeszédben,
beismerésben,
rabok fal morse-jében,
 
nemcsak a bíró hűvös
ítéletében: bűnös!
ott zsarnokság van,
nemcsak a katonásan
 
pattogtatott "vigyázz!"-ban,
"tűz!"-ben, a dobolásban,
s abban, ahogy a hullát
gödörbe húzzák,
 
nemcsak a titkon
félignyílt ajtón
ijedten
besuttogott hírekben,
 
a száj elé hulltan
pisszt jelző ujjban,
ott zsarnokság van
nemcsak a rács-szilárdan
 
fölrakott arcvonásban
s e rácsban már szótlan
vergődő jajsikolyban,
a csöndet
 
növelő néma könnyek
zuhatagában,
kimeredt szembogárban,
 
ott zsarnokság van
nemcsak a talpraálltan
harsogott éljenekben,
hurráhkban, énekekben,
 
hol zsarnokság van,
ott zsarnokság van
nemcsak az ernyedetlen
tapsoló tenyerekben,
 
kürtben, az operában,
épp oly hazug-harsányan
zengő szoborkövekben,
színekben, képteremben,
 
külön minden keretben,
már az ecsetben;
nemcsak az éjben halkan
sikló gépkocsizajban
 
s abban,
megállt a kapualjban;
 
hol zsarnokság van, ott van
jelenvalóan
mindenekben,
ahogy rég istened sem;
 
ott zsarnokság van
az óvodákban,
az apai tanácsban,
az anya mosolyában,
 
abban, ahogy a gyermek
idegennek felelget;
 
nemcsak a szögesdrótban,
nemcsak a könyvsorokban
szögesdrótnál jobban
butító szólamokban;
 
az ott van
a búcsúcsókban,
ahogy így szól a hitves:
mikor jössz haza, kedves;
 
az utcán oly szokottan
ismételt hogy-vagy-okban
a hirtelen puhábban
szorított kézfogásban,
 
ahogy egyszercsak
szerelmed arca megfagy,
mert ott van
a légyottban,
 
nemcsak a vallatásban,
ott van a vallomásban,
az édes szó-mámorában,
mint légy a borban,
 
mert álmaidban
sem vagy magadban,
ott van a nászi ágyban,
előtte már a vágyban,
 
mert szépnek csak azt véled
mi egyszer már övé lett;
vele hevertél,
ha azt hitted, szerettél,
 
tányérban és pohárban,
az van az orrban, szájban,
hidegben és homályban,
szabadban és szobádban,
 
mintha nyitva az ablak
s bedől a dögszag,
mintha a házban
valahol gázfolyás van,
 
ha magadban beszélgetsz,
ő, a zsarnokság kérdez,
képzeletedben
se vagy független,
 
fönt a Tejút is már más:
határsáv, hol a fény pásztáz,
aknamező; a csillag:
kémlelő ablak,
 
a nyüzsgő égi sátor:
egyetlen munkatábor;
mert zsarnokság szól
lázból, harangozásból,
 
a papból, kinek gyónol,
a prédikációból,
templom, parlament, kínpad:
megannyi színpad;
 
húnyod-nyitod a pillád,
mind az tekint rád;
mint a betegség,
veled megy, mint az emlék;
 
vonat kereke, hallod,
rab vagy, rab, erre kattog;
hegyen és tenger mellett
be ezt lehelled;
 
cikáz a villám, az van
minden váratlan
zörejben, fényben,
a szív-hökkenésben;
 
a nyugalomban,
e bilincs-unalomban,
a zápor zuhogásban,
az égigérő rácsban,
 
a cellafal-fehéren
bezáró hóesésben;
az néz rád
kutyád szemén át,
 
s mert minden célban ott van,
ott van a holnapodban,
gondolatodban,
minden mozdulatodban;
 
mint víz a medret
követed és teremted;
kémlelődsz ki e körből?
ő néz rád a tükörből,
 
ő les, hiába futnál,
fogoly vagy, s egyben foglár;
dohányod zamatába,
ruháid anyagába,
 
beivódik, evődik
velődig;
eszmélnél, de eszme
csak övé jut eszedbe,
 
néznél, de csak azt látod,
mit ő eléd varázsolt,
s már körbe lángol
erdőtűz gyufaszálból,
 
mert amikor ledobtad,
el nem tiportad;
s így rád is ő vigyáz már,
gyárban, mezőn, a háznál,
 
s nem érzed már, mi élni,
hús és kenyér mi,
mi szeretni, kívánni,
karod kitárni,
 
bilincseit a szolga
maga így gyártja s hordja;
ha eszel, őt növeszted,
gyermeked neki nemzed,
 
hol zsarnokság van,
mindenki szem a láncban;
belőled bűzlik, árad,
magad is zsarnokság vagy;
 
vakondként napsütésben,
így járunk vaksötétben, 
s feszengünk kamarában,
akár a Szaharában;
 
mert ahol zsarnokság van,
minden hiában,
a dal is, az ilyen hű,
akármilyen mű,
 
mert ott áll
eleve sírodnál,
ő mondja meg, ki voltál,
porod is neki szolgál.
 
1950

2019. December 30. 00:00

Seneca a hazáról

 

Seneca a hazáról
 
"Senki sem azért szereti hazáját, mert nagy, hanem azért, mert az övé."
 
Lucius Annaeus Seneca (Kr. előtt 4- Kr u. 65) - római sztoikus filozófus, drámaíró

                            

2019. December 30. 00:00

A szeretet gyümölcse a szolgálat

                               

A csend gyümölcse az ima. Az imádság gyümölcs a hit. A hit gyümölcse a szeretet. A szeretet gyümölcse a szolgálat" Kalkuttai Boldog Teréz (1910-1997) - Nobel-békedíjas római katolikus apáca, a Szeretet Misszionáriusai szerzetesrend alapítója 

2019. December 30. 00:00

A nagyhatalmak és kis népek viszonya is éppen ilyen

                               

A nagyhatalmak és kis népek viszonya is éppen ilyen

Lépett már hangyabolyba? A maga számára nem jelent sokat. Csupán egy elhibázott lépés. Mindössze valami puha a lába alatt, amit a következő másodpercben már el is felejt, ahogy halad tovább a maga útján. De a hangyák, azok nem tudják elfelejteni. Az ő számukra egy világ dőlt össze

Wass Albert (1908-1998) - író, költő

2019. December 30. 00:00

Tamási Áron Mint jelképes erő és hatalom, a magyar szó nekünk

                           


Mint jelképes erő és hatalom, a magyar szó nekünk a legnagyobb ereklye
 
"A különböző nyelvek melegéből keltek ki a különböző népek, melyeket az atyafiság és az együttes érdek alapján a közös szó szervezett nemzetekké.
 
Velünk is ez történt. A magyarságot is az atyafiság és az együttes érdek alapján a sors verte egybe; hazát a bátorsággal irányzott életösztön szerzett neki, de nemzetté a magyar szó teremtette.
 
Mint jelképes erő és hatalom, a magyar szó nekünk a legnagyobb ereklye. Kegyelet, hűség és becsület illeti őt."
 
Tamási Áron (1897-1966) - író

2019. December 05. 00:00

Teleki Pál Azok, akik Magyarországon jártak, vagy akik bennünket megfigyelhettek, tapasztalhatták a m

Teleki professzor - egykori miniszterelnök gondolata ma is nagyon aktuális
 
"Azok, akik Magyarországon jártak, vagy akik bennünket megfigyelhettek, tapasztalhatták a magyar nemzet erős akaratát, kitartását az alkotmánya mellett, nagy szabadságszeretetét, és a haza védelmére való teljes elszántságát.
 
Ezek a tulajdonságok politikai téren tiszteletet, súlyt és méltó helyet vívtak ki részünkre az európai nemzetek sorában."
 
Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, egyetemi tanár, politikus, miniszterelnök

2019. December 05. 00:00

Hogy mi ne legyünk sem német, sem más gyarmat!

                                     

Ne legyünk mi sem német, sem más gyarmat!

"S mégis, magyarnak számkivetve, lelkem sikoltva megriad - édes Hazám, fogadj szivedbe, hadd legyek hűséges fiad! ..... Adtál földmívest a tengernek, adj emberséget az embernek. Adj magyarságot a magyarnak,   hogy mi ne legyünk német gyarmat."  

József Attila (1905-1937) - költő -  Hazám című verséből -- részlet

2019. December 04. 00:00

"Most a magyar szívekben szeretetre és összefogásra van szükség"

                         

Ezt soha ne tévesszük szem elől!

"Most a magyar szívekben szeretetre és összefogásra van szükség."
(Mindszenty József hercegprímás - 1956)

A mi szívünkben nem lehet gyűlölet. Mert a mi utunkon járók közössége a barátság, a bizalom és a szeretet köré épül.

Ha mi együtt maradunk, akkor a megfelelő időben, a döntő pillanatban majd csatlakozni fognak hozzánk.

Velük együtt majd megint meglesz a nemzeti többség. Ne féljetek, mert amíg ennyien leszünk ezen az úton, Magyarországot soha nem fogják legyőzni!

Mert mi minden nap újra kezdjük!

Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!" Orbán Viktor - 2002. október. 23.

2019. December 04. 00:00

Wass Albert (1908-1998) - író, költő

"…egy szegény kis nép igazsága nem üzlet senkinek."
 
Wass Albert (1908-1998) - író, költő

2019. December 04. 00:00

Ebben a neoliberális, anarchiába rohanó világunkban különösen fontos gondolat

                       

Az igazság és az erkölcsiség követelményei nem alázzák meg és nem semmisítik meg szabadságunkat, hanem épp ellenkezőleg, lehetővé teszik és megszabadítják azoktól a veszedelmektől, melyeket magában hordoz.

Szent II. János Pál pápa - eredeti nevén Karol Józef Wojtyła (1920-2005)

2019. October 15. 00:00
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

16. oldal/116