Székely himnusz Csíksomlyón - rövid videó
Székely himnusz Csíksomlyón - rövid videó
kattints a videóra - énekeljünk együtt!
https://www.youtube.com/watch?v=aLK3s9k0Vs4
fotón: Lobogóink a csúcson - Madarasi-Hargita (1801 méter) - Székelyföld
fotó: Egyed József
2017. December 31. 00:00
A háttérhatalom azon mesterkedik, hogy összekeverjék más fajtájú, más kultúrájú emberekkel az európaikat, hogy egy vegyes etnikumú Európa jöjjön létre! Amit majd ők irányítanának központilag.
A háttérhatalom azon mesterkedik, hogy összekeverjék más fajtájú, más kultúrájú emberekkel az európaikat, hogy egy vegyes etnikumú Európa jöjjön létre! Amit majd ők "irányítanának" központilag.
A magyarok meghatározó többsége is a vegyes házasság híve, de egészen másképpen: egy nő és egy férfi.
Még az alaptörvényben is rögzítettük a természet eme parancsát, a nemzet megmaradásának a zálogát!
Az öngyilkos libsi világ sivalkodik is érte rendesen. :D :D
fotómontázs: Fesztnyitva Webbót
2017. December 28. 00:00
"...és nevezé annak nevét Jézusnak"
Európa ez!
"..és nevezé annak nevét Jézusnak" - ma van Jézus születésnapja
21. Szűl pedig fiat, és nevezd annak nevét Jézusnak, mert ő szabadítja meg az ő népét annak bűneiből.
22. Mindez pedig azért lőn, hogy beteljesedjék, a mit az Úr mondott volt a próféta által, a ki így szól:
23. Ímé a szűz fogan méhében és szűl fiat, és annak nevét Immanuelnek nevezik, a mi azt jelenti: Velünk az Isten.
24. József pedig az álomból felserkenvén, úgy tőn, a mint az Úr angyala parancsolta vala néki, és feleségét magához vevé. 25.
És nem ismeré őt, míg meg nem szülé az ő elsőszülött fiát; és nevezé annak nevét Jézusnak.
Máté Evangyélioma 1. rész, 21-25.
Áldott karácsonyt mindenkinek!
Patrióta Európa Mozgalom oldalának szerkesztői
fotón: Bartolomeo Montagna (kb. 1440 - 1523) - Szűzanya a Kis Jézussal
C:\Users\user\Képek-Archiv\ccc-Bartolomeo Montagna (kb. 1440 - 1523) - Szűzanya a Kis Jézussal.jpg
2017. December 25. 00:00
Nagyon jó lenne magunkba nézni, és nem mindig másokban keresni a hibát!
Nagyon jó lenne magunkba nézni, és nem mindig másokban keresni a hibát!
Mert ugye hibás az iskolarendszer, "hülye" a tanár, felelőtlen a kormány, csak "mi" vagyunk tökéletesek.
A gyerekünkből, meg közben egy mérsékelt tudású, elkényeztetett, a társadalomba majd nem, vagy nagyon nehezen beilleszkedni képes agresszív, boldogtalan embert "nevelünk!
2017. December 19. 00:00
Ki, kit és mit szolgál?
Ki, kit és mit szolgál?
Mindenki annak az érdekeit szolgálja, annak a zászlaját "igazgatja", amelyik az övé...
Orbán Viktor a magyarokét!
fotómontázs: dumcsi
C:\Users\user\Pictures\képp Mindenki annak az érdekeit szolgálja, annak a zászlaját igazgatja, amelyik az övé... Orbán Viktor a magyarokét.jpg
2017. November 30. 00:00
Érdemes rászánni öt percet, és figyelmesen elolvasni - egy becsületes, érző villágpolgárnak is van hazája, és a szívében hazaszeretet! - osszuk meg! Karinthy Frigyes: Levél kisfiamnak – Trianon emléknapjára
Érdemes rászánni öt percet, és figyelmesen elolvasni! Egy becsületes, érző villágpolgárnak is lehet, és van hazája, szívében pedig hazaszeretet!
Osszuk meg! Karinthy Frigyes: Levél kisfiamnak – Trianon emléknapjára című egykori levelét!
“Édes kicsi fiam, te még nem tudsz olvasni, neked nyugodtan írhatok és szabadon és őszintén – hozzád beszélve és mégis magamhoz – valamiről, amiről soha nem beszéltem, amit magamnak sem vallottam be soha, aminek a nevét soha ki nem mondtam.
Most, ezen a furcsa nyáron, mely úgy hat rám, mint borzongó, kényelmetlen ébredés egy tarka és bolondos álom után, először válik tudatossá bennem, hogy egész életemben kerültem ezt a szót…
íme, erőlködöm és nem tudom kimondani most se, különös szemérem fog el, nem tudom legyőzni; pedig nem volnék éppen zárdaszűz, se vénkisasszony – nevén szoktam nevezni, nemcsak a gyermeket, de ama boldog és áldott bölcsőt is, ahonnan származik.
Megpróbálom megmondani, mi az, amit érzek, akkor talán nem kell kimondani; ugye?
Különben ha nem értenéd dadogásomat, útbaigazíthatlak. De fordulj el, ne nézz a szemembe. Még nem olvastam ezt a könyvet, amiben levelem meg fog jelenni: de úgy gondolom, ama szót megtalálod benne többször is – hiszen arról szól a könyv, amit ez a szó jelent.
És megtalálod régi versekben és széles szólamokban, amik most újra élni kezdenek, én még akkor ismertem őket, mikor egy időre halottaknak tetszettek, üresen, furcsán kongottak a fülemben, nem értettem őket, vállat vontam. Igen, valamiről beszéltek ezek a versek, és szóltak valamiről, amiről tudtam, hogy van, mint ahogy van kéz és láb, különösen hatott rám, hogy emlegetik, mintha valaki minden lélegzetvételnél megnevezné a láthatatlan elemet, mely tüdejébe nyomul.
Iskolai ünnepélyeken, tavasszal kiáltották hangosan: azt mondták nekem, hogy szeressem, kötelességem szeretni. Mintha azt mondták volna, hogy szeressem a kezemet és a lábamat. Dac fogott el és furcsa makacsság: – hogyan lehetne kötelességem, hogy magamat szeressem, így szóltam magamban, holott én nem vagyok megelégedve magammal, holott én több és jobb szeretnék lenni, mint ami vagyok – holott én gúnyolom és dorgálom magamat.
S mert a földön járok, ne fordítsam szememet a csillagos ég felé, melynek nincsenek határai, csak horizontja van! S mert nem tudok ellenni étel és ital nélkül, tegyem meg istenemmé az ételt és italt? S mert nem tudok szólani másképpen, csak így, ne hallgassam meg azt, aki másképpen szól?
S ha erőt adott nekem a föld, amelyből vért szíttam magamba anyám emlőin át – ezt az erőt csodáljam a munka helyett, melyet végrehajtok vele!
Dac fogott el és makacsság: embernek neveztem magam – azt kerestem, ami bennem hasonlatos másféle emberekkel s nem azt, ami különbözik. Világpolgárnak neveztem magam – léleknek neveztem magam, mely rokon lelket keres, akárhol itt e földön, s ha kell, a pokolban is.
És nem mondtam ki azt a szót. De ha házat építettek valahol Pesten vagy Fogarason, vagy Szolnokon, vagy Kolozsvárott, megálltam előtte, és úgy néztem, mintha az én házamat építenék. És ha virágot láttam nyílni a pilisi hegyekben vagy a Kárpátokban, tudtam, hogy a virág nekem nyílt.
És ha idegen emberrel beszéltem, és az idegen ember dicsérte a lánchidat és a Dunát és az aggteleki cseppkőbarlangot és a dobsinai jégbarlangot és a Vaskaput és a Balaton vizét – akkor lesütöttem a szemem és zavarba jöttem, mintha engem dicsérne.
És mikor Berlinben jártam, úgy csodálkoztam és nevettem magamban azon, hogy ezek itt járkálnak és házakat építenek, mint aki álmában tudja, hogy álmodik, és amit lát, nem valóság, álomkép csak, tündérmese, játék.
Játék háznak éreztem az idegen házat – csak játszották az emberek, hogy ezt ők komolyan veszik –, és mikor a vendéglőben fizettem, elámultam, hogy elfogadják tőlem a játék pénzt, amit kezembe nyomtak, mikor átléptem a magyar határt.
És lelkem mélyén soha nem hittem el, hogy ők komolyan mondják: hélas! és alas! és wehe! és ahimé! – mikor jaj-t kell mondaniok –, és arra gondoltam, hogy haláluk percében ők is jajt mondanak majd, mint én.
A megfogható ismerős valóság ott kezdődött nekem, ahol átléptem a határt – ha életemben először jártam is arra, ahol átléptem.
De nem mondtam ki azt a szót soha. És most már nem is tudom kimondani, csak ennyit: valami fáj, ami nincs. Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fájdalmas csodájáról – arról, hogy akinek levágták a kezét és a lábát, sokáig érzi még sajogni az ujjakat, amik nincsenek.
Ha ezt hallod majd: Kolozsvár, és ezt: Erdély, és ezt: Kárpátok – meg fogod tudni, mire gondoltam.”
(Megjelent a Kosztolányi Dezső szerkesztette “Vérző Magyarország – Magyar írók Magyarország területéért” című könyvben.)
2017. November 27. 00:00
Ferenc pápa nem méltó a rangjához - ő az, aki a keresztény egyház legfőbb főméltóságaként árulja el a keresztény világot!
Ferenc pápa nem méltó a rangjához - ő az, aki a keresztény egyház legfőbb főméltóságaként árulja el a keresztény világot!
A pápa, aki fordítva "ül a lovon". A pápa, aki a szabadkőművesek bábjaként mindenki szempontjait megérti - csak éppen a keresztényekét nem.
A pápa, aki bárki érdekeivel azonosulni képes - csak éppen a keresztényekével nem.
A pápa, aki felemeli a szavát minden szenvedőért, csak éppen a napjainkra tömegessé vált keresztényirtásokat, tömegmészárlásokat nézi tétlenül.
A pápa, aki méltatlan hivatalához!
2017. November 18. 00:00
A muszlim invázió margójára - 72 éve nem volt nagy háború Európában - ez a háttérhatalom szerint tűrhetetlen és tarthatatlan!
Adjuk tovább - aki teheti fordítsa le idegen nyelvekre - osszuk meg!
A muszlim invázió margójára - 72 éve nem volt nagy háború Európában - ez a háttérhatalom szerint tűrhetetlen és tarthatatlan!
Az emberek túlnyomó többségének fogalma sincs arról, hogy mi történik vele, és miért.
Ezzel élnek vissza a háborúkat kirobbantó világhatalmi erők - ezeket az információhiányos tudatlan tömegeket, küldik bábuként a vágóhídra (háborúba: a "hazát, a békét megvédeni"), majd a fegyvereladások profitját zsebre teszik.
Azután újra rajzolják a térképeket - és hogy "meg lehessen védeni az új határokat" még nagyobb fegyverkezésbe kezdenek.
És a fiatal nők közben új anyukákká lesznek - szülnek új katonának való fiakat...
Ez folyik évezredek óta, ez folyik ma is!
Ébresztő európai nemzetek!
A muszlim invázió margójára - 72 éve nem volt nagy háború Európában - ez a háttérhatalom szerint tűrhetetlen és tarthatatlan!
Az emberek túlnyomó többségének fogalma sincs arról, hogy mi történik vele, és miért.
Ezzel élnek vissza a háborúkat kirobbantó világhatalmi erők - ezeket az információhiányos tudatlan tömegeket, küldik bábuként a vágóhídra (háborúba: a "hazát, a békét megvédeni"), majd a fegyvereladások profitját zsebre teszik.
Azután újra rajzolják a térképeket - és hogy "meg lehessen védeni az új határokat" még nagyobb fegyverkezésbe kezdenek.
És a fiatal nők közben új anyukákká lesznek - szülnek új katonának való fiakat...
Ez folyik évezredek óta, ez folyik ma is!
Ébresztő európai nemzetek!
fotó: képp lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll
2017. November 17. 00:00
"Szintén zenész?" Salamon Bála, Soros
"Szintén zenész?"
Az a gond ma az álbaloldal "zenészeivel" is, mint ami az egykori Salamon Béla humorista-színész jelenetében is a poén alapja volt annak idején: a főnökük fogadásán megjelent vonós-négyesükből ugyanis egyikül sem tudott a hangszereken játszani, zenei analfabéták voltak mindannyian.
Persze nekik karmesterük nem is volt, Úgy voltak teljesen idétlenek, hogy ahhoz még karmester semkellett.
Esetünkben is éppen ez a helyzet, ezért a karmester ma is teljesen felesleges - tehát elmehet a fenébe - ebből zene sem vele, sem nélküle, nem lesz - ebben büdös életben, az biztos!
Mindezekkel együtt ez a mostani előadás is nagyon humoros lesz. Emberek tömegeit ugyanúgy fogja megnevettetni majd, mint ahogyan Salamon Béla bácsi "szintén zenész" kabaré jelenete. :D
C:\Users\user\Pictures\képp Az a gond ma az álbaloldal zenészeivel, mint ami az egykori Salamon Béla humorista-színész jelenetében is a poént megalapozta annak idején.jpg
Az a gond ma az álbaloldal "zenészeivel" is, mint ami az egykori Salamon Béla humorista-színész jelenetében is a poén alapja volt annak idején: a főnökük fogadásán megjelent vonós-négyesükből ugyanis egyikül sem tudott a hangszereken játszani, zenei analfabéták voltak mindannyian.
Persze nekik karmesterük nem is volt, Úgy voltak teljesen idétlenek, hogy ahhoz még karmester semkellett.
Esetünkben is éppen ez a helyzet, ezért a karmester ma is teljesen felesleges - tehát elmehet a fenébe - ebből zene sem vele, sem nélküle, nem lesz - ebben büdös életben, az biztos!
Mindezekkel együtt ez a mostani előadás is nagyon humoros lesz. Emberek tömegeit ugyanúgy fogja megnevettetni majd, mint ahogyan Salamon Béla bácsi "szintén zenész" kabaré jelenete. :D
2017. November 14. 00:00
Katona József (1791-1830) a nemzeti dráma megteremtője
Katona József (1791-1830) a nemzeti dráma megteremtője
Kecskeméten született. A város főügyésze volt, drámaíró - a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.
Édesapja Katona József takácsmester, édesanyja Borbák Ilona. Elemi tanulmányait 1798-1802 között a kecskeméti római katolikus iskolában végezte.
Apja 1802-ben Pestre vitte az I. gimnáziumi osztályba; de a sokat betegeskedő fiút szülei az iskolai év végén hazavitték és a II. latin osztálytól kezdve a VI.-ig iskoláit Kecskeméten végezte. 1808-ban a filozófiai tanfolyamot (VII. osztály) a szegedi piaristáknál kezdte meg, a második évet is itt folytatta, de ezen tanszakot 1810-ben Pesten fejezte be.
1813. augusztus 22-én Halász Bálint pesti ügyvéd irodájába került, ahol mint joggyakornok és 1814-ben már mint hites jegyző működött 1815. november 22-ig.
1811-től bekapcsolódott a Második Pesti Magyar Játékszíni Társaság munkájába.
Műkedvelő színészként darabokat fordított, dramatizált Békési József álnéven. 1812-ben „delectans actor”ként a pesti együtteshez szerződött, a színészeknek és a színtársaságnak akkori felügyelője Mérey Sándor 1812. január 20-án nyerte őt meg, hogy a színpadon fellépjen.
E társasággal vidékre is kirándult, Székesfehérvárra és Komáromba; sőt rendező is volt négy hónapig. A színház iránti szenvedélyét fokozta Déryné Széppataki Róza iránti elfojtott szerelme.
Othello volt kedvenc szerepe. Szüleinek rábeszélésére a színészettel szakított és minden idejét az önképzésnek, különösen a magyar irodalom és az esztétika tanulmányozásának szentelte.
Anyanyelvén kívül jól beszélt latinul és németül, meglehetősen jól franciául, olaszul és angolul.
A fordítások és lovagregények dramatizálása után megírta A Luca széke című karácsonyi játékát, majd pedig rátért az önálló történelmi drámákra, melyek közül figyelemre méltóak a Žiśka (1813) és a Jeruzsálem pusztulása (1814).
A drámaírói pályának már épp készült hátat fordítani (e szándékát a Zsiska című, 1813-ban megjelent szomorújátéka előszavában taglalta), amikor 1814-ben az Erdélyi Múzeum című folyóirat pályázatot hirdetett a kolozsvári Nemzeti Színház megnyitásakor előadandó történeti drámára.
A pályázatra beküldte fő művét, a Bánk bánt (melynek első változatát 1815-ben írta, a darab ősbemutatójára 1833-ban került sor Kassán).
A pályázat eredményhirdetésekor Katona művét meg sem említették, az sem tudható biztosan, hogy valóban megérkezett-e a címzetthez. Lehetséges (de közel sem biztos), hogy más darabokat is küldött, például a Jeruzsálem pusztulása címűt, illetve néhány szerző neki tulajdonítja a bírálóbizottság által bántóan ironikus kritikában részesített Kun László című szomorújátékot is; bár a korabeli közvélemény ezt Kisfaludy Sándornak tulajdonította. 1819-ben a székesfehérváriaknak átdolgozta a Bánk bánt, de a cenzor nem engedélyezte az előadást.
1815-ben, amikor állandó épület és támogatás híján feloszlott a pesti színtársulat, Katona felhagyott a színészettel, 1816-ban letette az ügyvédi vizsgát és először mint Halász Bálint ügyvéd segédje, később önálló ügyvédként működött Pesten
1820-ig. 1820 derekán, az akkori tisztújítás alkalmával folyamodott a kecskeméti uradalmi és városi tiszti alügyészi állásért, november 2-án ezen állásra megválasztották és hivatalát december 1-jén foglalta el.
Még ebben az évben megírta híres röpiratát; Mi az oka annak, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? Az írásban közölt tények: az állandó kőszínház, a nemzeti öntudat hiánya, a könyvformában való megjelenés nehézségei, a cenzúra működése.
Az értekezés először a Tudományos Gyűjtemény, 1821-ben megjelent IV. kötetében volt olvasható.
1826. november 23-tól Kecskemét főügyésze lett és irodalommal nem foglalkozott tovább.
Ebben az évben egy színház tervrajzát is elkészítette a kecskeméti tanács számára.
Természetére nézve komoly, hallgatag ember volt. Jellemének fővonásait: a ritka becsületességet, jó szivet, őszinteséget és igazságszeretetet folyton megőrizte.
A szegények számára adakozott, ügyeiket díj nélkül vállalta el. Mint hivatalnok és magánember, a társadalmi életben egyaránt kedvelt egyéniség volt. A városban megjelent vándorszínészeknek általánosan ismert pártfogója és a városban és tanácsnál egyik legerélyesebb szószólójuk volt; amikor csak tehette, mindig megjelent az előadásokra és ismerőseit is a színház buzdította.
1830-ban a mostani kecskeméti városháza előtt szívrohamban halt meg. Szülei a Seress Pál ismerősüktől kért kölcsönpénzből temették el fiukat április 17-én.
Az írója halála után "legelső nemzeti drámává" magasztosult Bánk bán elhomályosítja Katona többi művét, holott a színművek mellett jelentős költeményeket írt (Idő, Andal, Gyermek-kor), több fontos, színházi és dramaturgiai kérdésekről szóló tanulmány szerzője volt, és értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről.
Horváth Döme kezdeményezésére 1861-ben Kecskemét hazafias lakossága a költő emlékszobrát állította fel a vasút melletti sétatéren.
A temetőben a költő emlékéhez méltóbb sírkövet készíttetett 1878. november 1-jén; 1883 tavaszán pedig szülőházát jelölte meg emléktáblával; végül emlékére Katona-kört alapított.
Az ország számos településén viseli nevét utca, található köztéri szobra.
Szülővárosa színháza mellett a világhírű budapesti társulat is a drámaíró nevét viseli.
2017. November 10. 00:00