Száz év sem telt még el a világra szóló trianoni igazságtalanság óta, és Apponyi akkori jóslata már most beteljesülni látszik az akkori hóhér nemzetek sorsa felett: a hagyományos Nyugat-Európa végnapjait éli!
Száz év sem telt még el a világra szóló trianoni igazságtalanság óta, és Apponyi akkori jóslata már most beteljesülni látszik az akkori hóhér nemzetek sorsa felett: a hagyományos Nyugat-Európa végnapjait éli!
Így szólt, amikor a magyar delegáció vezetőjeként tudomásul vette Magyarország halálos ítéletét:
"Önök most megásták Magyarország sírját, de Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek most itt megásták Magyarország sírját."
Apponyi Albert (1846-1933) - az 1920-as trianoni diktátumot elfogadó párizsi konferencián a magyar delegáció vezetője volt
C:\Users\user\Képek-Archiv\kép Trianon 1920. június 4 - Justice for Hungary - Igazságot Magyarországnak!.jpg
C:\Users\user\Pictures\Szervátiusz Tibor (Kolozsvár, 1937) - Trianon.jpg
C:\Users\user\Pictures\képp Muszlim invázió.jpg
2017. May 12. 00:00
Fontos anyag! Mi ragaszkodunk a biológiai jellegzetességeinkhez, a nemi, a nemzeti, a nyelvi identitásunkhoz, a hagyományainkhoz, a lokális otthonunkhoz, na meg az erős paprikához – rövid sajtószemle
Mi ragaszkodunk a biológiai jellegzetességeinkhez, a nemi, a nemzeti, a nyelvi identitásunkhoz, a hagyományainkhoz, a lokális otthonunkhoz, na meg az erős paprikához – rövid sajtószemle
Botond Bálint publicista szerint Európa egyetlen országában sem volt soha semmilyen formális döntés, népszavazás a liberális értékek bevezetéséről, mégis úgy kérik számon őket, mintha a gravitáció törvényével lennének azonos erejűek.
A mi kedvünk meg attól lesz rossz, hogy állandóan arról kényszerülünk beszélgetni, nekik mi nem tetszik. És ez a lényeg, fel vannak háborodva, hogy mi, a lakosság, a dolgozók, az adófizetők, az állampolgárok ragaszkodunk a biológiai jellegzetességeinkhez, a nemi, a nemzeti, a nyelvi identitásunkhoz, a hagyományainkhoz, a lokális otthonunkhoz, na meg az erős paprikához.
Olyan emberek ők, akik ember voltuk minden elemétől meg akarnak szabadulni, mert azt tekintik szabadságnak. Azt kívülről és természetesen ők akarják megmondani, mikor és hogyan kellene szabadnak éreznünk magunkat.
Magyar Idők
fotón: Például az egyik hagyományos értékünk: a család
képp Orbán család
2017. May 07. 00:00
Magyarország magyar ország lesz, mert mi így akarjuk!
Magyarország magyar ország lesz, mert mi így akarjuk!
Ez már régen nem Orbán Viktorról szól - ez mindannyiunk "bőrére menő játék" - nagyon gusztustalan és veszélyes "játék"!
A magyar emberek megvédik a saját érdekeiket, megvédik hazájukat - most például tömegesen visszaküldik a kitöltött nemzeti konzultációs íveket!
Ha a Soros-bérencek a fejük tetejére is állnak, a magyarság döntő hányada a történelmünkhöz híven, és méltóan, határozottan kiáll országunk békéje és szuverenitása mellett!
Magyarország magyar ország marad, mert mi így akarjuk!
képp A magyar emberek megvédik a saját érdekeiket, hazájukat - most például tömegesen visszaküldik a kitöltött nemzeti konzultációs íveket! fotómontázs Elég
2017. May 05. 00:00
Haverok buli Fanta... Az ismert reklámszöveg a mai valósághoz igazítva:
Haverok, buli, Fanta...
Az ismert reklámszöveg a mai valósághoz igazítva:
Emberek (katonának beöltöztetve), háború, szörnyűség, kín halál, és persze... "Fanta" a háttérhatalmi tényezőknek.
grafika: Atraktiva
2017. May 05. 00:00
Meleg szeretettel függj a hon nyelvén! Mert haza, nemzet és nyelv, három egymástól válhatatlan dolog - Kölcsey
"Meleg szeretettel függj a hon nyelvén! Mert haza, nemzet és nyelv, három egymástól válhatatlan dolog."
Kölcsey Ferenc (1790-1838) - a magyar reformkor első évtizedeinek kiemelkedő személyisége: politikus, történész, filozófus, költő, nyelvész, kritikus és esztétikus
2017. May 01. 00:00
Kosztolányi Dezső a magyarságáról
"Nekem viszket a tenyerem, s fölpezsdül bennem a vér, ugyanaz a vér, mely a nagyapám ereiből 1849-ben lecsurgott az isaszegi síkra. Mert vadmagyar, fájdalmasan magyar vagyok, minden szociológiai tanulmányom ellenére is, s az is maradok."
Kosztolányi Dezső (1885-1936) - író, költő
2017. April 30. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - II. Rákóczi Ferenc szobra - Rodostó - Törökország
Magyar emlékek a nagyvilágban - II. Rákóczi Ferenc szobra - Rodostó - Törökország
II. Rákóczi Ferencnek monumentális szobrot állítottak a török hatóságok a rodostói tengerparton a Béke és Szabadság Parkban.
A magyar szabadságharc vezérlő fejedelme annak idején III. Ahmed szultán meghívására érkezett Rodostóba. Királyhoz illő pompával várták.
A szultán huszonhárom házat jelölt ki a menekülteknek az örmény negyedben. Biztonságuk érdekében még janicsárokat is rendelt melléjük.
Rákóczi tizenöt évet töltött Rodostóban, és egy egész magyar kolónia alakult ki a város körül. Az utcát, ahol a házak álltak, ma is Magyar utcának nevezik.
2017. April 28. 00:00
Hit nélkül nem fogunk kivezető utat találni abból a nagy káoszból, amely ma a világon uralkodik Teleki Pál
"Hit nélkül nem fogunk kivezető utat találni abból a nagy káoszból, amely ma a világon uralkodik."
Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, politikus, miniszterelnök, tiszteletbeli főcserkész
2017. April 20. 00:00
A nagysallói csata emlékműve - Nagysalló - Felvidék
A nagysallói csata emlékműve - Nagysalló - Felvidék
1849. április 19-e aranybetűkkel került be a magyarság és a község történelmébe is. Ez volt a dicső tavaszi hadjárat egyik legvéresebb csatája.
A nagysallói ütközetben Görgey Artúr parancsnokságával győzelmet aratott Ludwig von Wohlgemuth altábornagy császári csapatai felett. A nagysallói diadal főhőse Klapka tábornok volt, a csata teljes tervezése az ő érdeme.
A nagy viadal színhelye tele volt a szörnyű élethalálharc megrázó nyomaival: több mint 1400 halott és sebesült. Halomban feküdtek a holtak és a sebesültek mindenfelé, ellőtt lovak, tört szekerek, vér mindenütt.
A csatában elhunyt hősök a nagysallói és a lévai református temetőben , tömegsírban lettek eltemetve. A csata emlékére Bars vármegye közössége 1876.április 19-én gránit obeliszket emeltetett.
Ez a műemlék 10 méter magas, a felirata:
„ Az 1849. április 19-én vívott Nagy-Sallói győzelmes csata és az abban elvérzett vitéz honvédek emlékére. Bars megye közönsége 1876. április 19.”
Az emlékmű ma is eredeti helyén az emlékparkban található.
kattints a képekre - érdemes!
2017. April 19. 00:00
Sokan keresik a mozgalmunkat, mint a Békemenet egyik szervezőjét, hogy menjünk már utcára, hisz mi vagyunk többen...
Sokan keresik a mozgalmunkat, mint a Békemenet egyik szervezőjét, hogy menjünk már utcára, hisz mi vagyunk többen...
Értsük meg, ezek éppen azt szeretnék kiprovokálni - azt hogy a kijevihez hasonló káoszt idézhessenek elő, de ahhoz viszont harcoló ellenség is kellene!
Mi, magyar hazafiak, nem akarunk polgárháborút, nem akarunk vért az utcákon, nem akarunk halottakat, tehát nem megyünk utcára!
Az indulatainkat otthon tartjuk, és az interneten megosztjuk egymással.
Szervezkedünk. Azzal erősítjük a kormány politikai erejét Brüsszellel, és más migráns párti ellenfeleinkkel szemben, hogy minden általunk elérhető, jóérzésű polgárt meggyőzünk arról, hogy vegyen részt a Nemzeti Konzultációban - küldje vissza a kérésekre adott válaszait!
A Soros-csicska "álforradalmárok" pedig harcoljanak csak a maguk által kreált szélmalmok ellen!
Ma a Nemzeti Konzultáció a Békemenet!
A félkegyelmű szellemi aberráltak meg őrjöngjenek csak az utcákon, tereken - majd megunják.
fotón: A soros-bérenc libsi csürhe örjöng az utcákon, azután meg úgyis mindenki hazamegy
2017. April 18. 00:00