"Jön ezer új Kőmíves Kelemen,
ki nem hamuval és nem embervérrel
köti meg a békesség falát,
de szenteltvízzel és búzakenyérrel
és épít régi kőből új hazát."
Wass Albert (1908-1998) - író, költő
Eldőlt, hogy március 29-én, szombat délután indul sorsdöntő útjára a Békemenet: a választások sikeréért, tisztaságáért, a megkezdett út folytatásának jogáért, Magyarországért.
Utunk célja a Fidesz naggyűlése lesz, melyet a budapesti Hősök terén tartanak. A részletekről a menetet szervező Békemenet Magyarországért Egyesület nevében hétfőn sajtótájékoztatón számolunk be.
Ha egyetért céljainkkal, kérjük, erejéhez mérten támogassa egyesületünket, mely nem kért és nem is kapott állami támogatást, minden eddigi vállalkozását önerőből s a meneteken résztvevők áldozatvállalásával hajtotta végre.
Békemenet Magyarországért Egyesület elnöksége
(bekemenetegyesulet.hu)
Számlaszámunk:
MKB-Bank 10300002-10594364-49020014
"De túl minden bún, minden szenvedésen,
Önérzetünket nem feledve mégsem,
Nagy szívvel, melyben nem apad a hűség,
Magyarnak lenni: büszke gyönyörűség!"
Sajó Sándor (1868-1933) - költő, tanár, drámaíró
"Éneklő pogány asszonyok dalolásából született a magyar nyelv. A csodaszarvas rázta le agancsával az erdő ékszereit, a piros bogyókat, hogy szép magyar szavak legyenek belőlük."
Krúdy Gyula (1878-1933) - író, hírlapíró
Kedves Barátaink!
Egy hónappal a választások előtt különösen aktuális a Teleki Pál gondolata - a nemzeti erők újbóli összefogásával a következő Orbán-kormány ugyanis teljesen befejezheti a megkezdett valódi rendszerváltoztatást, és az ország véglegesen egy jó gazdasági, társadalmi pályára állhat végre.
Amit 2010-ben közös nemzeti akarattal elkezdtünk. 2014-ben folytatnunk kell. Az asztalra csapunk, és azt mondjuk: "ha négy év alatt a csőd szélén tántorgott országunk sorsán ekkorát fordítottunk, a félúton csak nem állunk már meg!"
Barátsággal:
Mészáros László, a Patrióta Európa Mozgalom alapítója
"Tudom, hogy a magyaroknak nehéz összetarást hirdetni. Mégis meg kell tennem ezt is.
Tehetem, mert bár nem visz rá a lázadó, büszke, egyéni természetünk, felbuzdulásunkban mégis mindig össze tudtunk fogni és ha ököllel az asztalra vágtunk, mondván: "most pedig ezt csináljuk", csodákat tudtunk művelni.
Most pedig olyan időket élünk, amikor mindnyájunknak az asztalra kell csapni, hogy "most pedig összefogunk"."
Teleki Pál - (1879-1941) - geográfus, egyetemi tanár, politikus, miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
Pongrátz Gergely (Szamosújvár, 1932 - Kiskunmajsa, 2005) a Corvin közi legendás felkelőcsoport főparancsnoka az 1956-os forradalom idején.
"Jaj annak, akit sorsa kiszakít hazájából, anyanyelvéből, de ezerszer jaj annak, aki kész feledni mindkettőt; mert új hazát s új anyanyelvet cserébe nem ád a másik ország, ahol élsz s az új nyelv, bárhogy betölti mindennapjaid! Míg neved magyar, idegen maradsz, míg múltad magyar, idegen maradsz, bárhova vet a sorsod!" Sulyok Vince (Ménfő, 1932– Oslo, 2009) - könyvtáros, költő, író, műfordító 1957-ben Jugoszláviába, majd onnan Norvégiába emigrált
Petrőczy Kata Szidónia (Kaszavár - Felvidék 1658 – Beregszentmiklós - Kárpátalja1708) - a magyar barokk első ismert költőnője, a kegyességi próza alkotója, a pietizmus hazai képviselője.
Protestáns (evangélikus) családból származott. Édesanyja Thököly Imre fejedelem nagynénje volt. Testvérbátyja ifjabb Petrőczy István Thököly Imre egyik legnagyobb hadvezére volt, aki Thökölyt török száműzetésébe két évtizedre elkísérte,majd azután II. Rákóczi Ferenc tábornokaként tért vissza, és Szenátusának is tagja lett.
Családja Erdélybe menekülésekor Petrőczy Kata Szidónia 1681. július-augusztus körül feleségül ment a református Petrovinai Pekry Lőrinchez, Bethlen Miklós féltestvéréhez. Öt lányuk született.
Versei a magyarózdi kastélyban maradtak fenn, nagyrészt saját kézírásával, összesen 45 darab. B. Radák Istvánné, Rhédey Klára fedezte fel, majd Thaly Kálmán lemásolta, ismertette s legnagyobb részét a költőnő életrajzával együtt közölte az Athenaeumban.
"Amilyen a nő, olyan a család, amilyen a család, olyan az egész társadalom."
Veres Pálné - (született: Beniczky Hermin - 1815–1895) - az iskolaalapítás magyar nagyasszonya, az Országos Nőképző Egyesület alapítója
"Megtanultam megelégedni azzal, amit a sors számomra juttatott: az egészséget, a családomat és az Úristennek azt a sok-sok szépségét, amit az emberek nem tudnak elrontani és megcsúfolni, s ami ingyen ajándékként jut minden embernek, csak a szemét kell kinyitni a látásra, fülét a hallásra és lelkét a befogadásra."
Kós Károly (1883-1977) - erdélyi építész, író és szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus