Radnóti: Magyar költő vagyok
"A zsidóságom “életproblémám”, mert azzá tették a körülmények, a törvények, a világ. Kényszerből probléma. Különben magyar költő vagyok, rokonaimat felsoroltam… Az én “nemzetem” nem kiabál le a könyvespolcról, hogy mars büdös zsidó, hazám tájai kinyílnak előttem, a bokor nem tép rajtam külön nagyobbat, mint máson, a fa nem ágaskodik lábujjhegyre, hogy ne érjem el gyümölcsét.
Ha ilyesmit tapasztalnék, – megölném magam, mert másként, mint élek, élni nem tudok, s mást hinni és másképp gondolkodni sem. Így érzem ezt ma is, 1942-ben is, három hónapi munkaszolgálat és tizennégy napi büntetőtábor után is, kiszorítva az irodalomból…"
Radnóti Miklós
Tőkés László: Az RMDSZ letért az autonómia útjáról
Az erdélyi magyarságnak jövőre, száz év után először ismét lehetősége lesz arra, hogy a magyar nemzet politikai életét alakíthassa – ezt Tőkés László mondta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tízéves jubileumi ünnepségén, Kolozsvárott.
A szervezet elnöke emlékeztetett: a választásokon való részvételhez szükséges az előzetes választási regisztráció is. Tőkés László a rendezvényen arról is beszélt, hogy az elmúlt időszakban valódi párbeszéd kezdődött a magyarok és a románok között a erdélyi autonómiáról, és bízik abban, hogy az elképzelések közeledni fognak a kérdésben. Beszédében ugyanakkor élesen bírálta a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), amely szerinte letért az autonómia útjáról.
Hír TV, MNO
Csak rossz és még rosszabb között lehetett választani - rövid lapszemle
Tőkéczki László szerint a magyar politikai elit sosem, még gondolatban sem jutott olyan mély szintre, hogy a zsidó származásúakkal szemben felvetődhetett volna a fizikai megsemmisítés. Addig jutottak csak el, hogy a Trianon utáni harmadára zsugorodott országban, egy törvényben helyzetbe akarták hozni a négyszázezer magyar menekültet, s ezért nemzetiségi kvótákat szabtak meg, ami érintette a zsidóságot is.
Úgy beszélni róla, mint a náci tömeggyilkosságok előképéről egészen abszurd. A kormányzó úgy írt a honi zsidóságról: sokkal inkább kötődnek magyarsághoz, mint a nyilasok, akik, mint a Vasgárda, kiárusítanák az országot a náciknak.
Schmidt Mária úgy látja, szakítani kell azzal az egyes tankönyvek médiumok által sulykolt régi pártállami képpel, amely szerint a Horthy-rendszernél minden jobb volt. Káros tendencia, hogy hajlamos ez az irányzat dolgokat úgy számon kérni, mintha az akkori döntéshozók a mai ember tudásának, információinak a birtokában lettek volna. Ez az utólagos anakronisztikus számonkérés, felelősségre vonás márpedig abszurd. Csak rossz és még rosszabb között lehetett választani.
Magyar Nemzet
Pontosan így igaz ez “nagy léptékben” is – a magyar nemzet más, mint a közeli, és távolabbi környezete, ezért több ezer éve megvetés a sorsa, és ármánykodások áldozata
"Jegyezd meg: mindenki bolond, aki nem olyan, mint a többi, aki más, aki nem úgy éli az életet, mint a többi mind."
Varju nemzetség – részlet
Kós Károly (1883-1977) - építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus
126 éve született Áprily Lajos - (Brassó, 1887. november 14. – Budapest, 1967. augusztus 6.)
"Talán a sok feláldozott reményből
tebenned szomjúság és vágy fakad
és évek múlva majd valóra váltod,
amit a sors ma tőlem megtagad."
Áprily Lajos - Hómezőkön is túl - 1912. október
Az egészséges nemzetiségnek ... egy főkísérője a nemzeti nyelv
"Az egészséges nemzetiségnek ... egy főkísérője a nemzeti nyelv, mert míg az fennmarad, a nemzet is él, bármi sínylődve is sokszor ... , de ha az egyszer elnémul, akkor csak gyászfűzt terem a hon, mely a voltakért szomorúan eregeti földre ... lombjait."
Hitel - részlet
Széchenyi István - politikus, író, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere
korabeli szóhasználat szerint: nemzetiség = nemzet
Kodály Zoltán a kódex olvasásról és az írókról
"Mikor látják be íróink, hogy teljes fegyverzetű magyar író csak rendszeres kódexolvasó lehet? Az volt Arany János, az volt Móricz Zsigmond. De még Ady Endre és Kosztolányi is tudta, hogy a régiek buzgó és mindennapos forgatása nélkül magyar író nem áll a lábán."
Kodály Zoltán - Visszatekintés - Összegyűjtött írások, beszédek, nyilatkozatok
A magyar nyelv az egyetlen helyt- és időtálló közösség nemzetemmel
A magyar nyelv az "egyetlen helyt- és időtálló közösség nemzetemmel, amelynek tagjaitól száz különféle érdek választhat el, bűbájos játék, amely olykor egy-egy békés órára érdekellentéteinket is feloldja, légies híd egy osztályon kívüli, magasabb állapotba. A férfi egyetlen méltó fegyvere, utolsó és legnemesebb játékszere. Nyelvemben hazafias vagyok, s így fűzöm egybe végleteimet." Déry Tibor
Szabó Lőrinc - A sokféle hazáról
"És hazám volt a szó, s hazám volt a nép, mely magyarul beszél, a nép, az óriási állat, mely e fekete földön él; amit mondtam, a nyelvén mondtam, a nyelvén mondtam, erőm az ő ereje lett, sorsát magamba építettem, sorsa magába épített." A sokféle hazáról - részlet Szabó Lőrinc (1900-1957) - József Attila-díjas, és Kossuth-díjas költő, műfordító
Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye
"Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. Nem külsőséges valami, mint a kabátom, még olyan sem, mint a testem. Mélyen bennem van, vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként."
Ábécé a nyelvről és lélekről - részlet
Kosztolányi Dezső (1885-1936) - költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró