Aki önkéntes tűzhalálával tiltakozott hazája megszállása, a kommunista diktatúra ellen
1969. január 20-án Budapesten, a Nemzeti Múzeum kertjében felgyújtotta fel magát a 17 éves Bauer Sándor.
Búcsúlevele tanúsága szerint, azért, mert úgy vélte bár szeretne élni, „de most szénné égett holt testemre van szüksége a nemzetnek”.
Mikor a szemtanúk Bauert kérdőre vonták, hogy miért tette, azt válaszolta, hogy hazaszeretetből, tiltakozásból az orosz megszállók ellen. A fiatalembert harmadfokú égési sérülésekkel szállították be a Központi Honvéd Kórház égési osztályára.
Még élt néhány napig. Ott a haldoklót előzetes letartóztatásba helyezték, majd nyomozók faggatták, vallatták, ki akarták belőle szedni egy nagyobb összeesküvés részleteit.
Talán meg akarta dönteni a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt? Tényállás az volt, hogy „gyalázó kijelentéseket” tett a hatalomra.
1969-et írtunk, élénken élt a kelet-európaiakban a prágai tavasz emléke, és az akkori, ’69-es budapesti tél sem tűnt rózsásabbnak.
Bauer Sándor nem kívánt a diktatúrában, megalkuvóként élni, ő másik ösvényt választott, a cselekvés útját - az életét adta a hazáért.
kattints a képekre - szívszorítóak!
„Azt tartom értelmiséginek, aki megérti, hogy annak, aki többet kapott, többet is kell adnia”
A nemzeti önbecsülés olyan önbecsülés, amely másokat nem becsül le, és nem becsül alá – ez szintén fontos elemét képviseli irodalmi tevékenységének – hangzott el Jókai Annáról. Az író ugyanis az Emberi Méltóságért kitüntetést vehette át. Lapunknak a díjazott elmondta: az emberi méltóság elkopott fogalom lett zűrzavaros, gyűlöletre szoktatott világunkban. Megtudtuk azt is, hogy jelenleg emlékiratának előkészítésével foglalkozik.
„Az igazság szeretet nélkül csupán sebet ejt, de a szeretet igazság nélkül tévútra vezet. Jókai Anna művészetét ez a bölcsesség hatja át, és ezért lett ő a magyarság élő lelkiismerete” – kezdte köszöntőbeszédét Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.
„A nemzeti önbecsülés olyan önbecsülés, amely másokat nem becsül le, és nem becsül alá – ez szintén fontos elemét képviseli irodalmi tevékenységének” – tette hozzá a fővárosban rendezett ünnepségen az elnök.
Jókai Annai lapunk kérdésére, hogy mit jelent neki az emberi méltóság, kifejtette: ez a fogalom elkopott a zűrzavaros, gyűlöletre szoktatott világunkban. „Különlegesen fontosnak érzem tehát hangsúlyozni, hogy az ember az egyedüli lény, amelynek szabad akarata van, abban a különleges megbecsülésben részesül, hogy a jót és rosszat választva is részt vehet a világ munkájában. Nem azt jelenti tehát mindez, hogy gőgösnek kell lenni, hanem tudnunk kell, hogy mindannyian, akik itt élünk a nehéz sorsú, de nagyra hivatott Földön – és ezen belül a mi hazánkban –, valójában egy közös emberi feladatra érkeztünk” – tette hozzá.
Úgy fogalmazott: nem csak írásainak szellemiségében, hanem mindennapi megszólalásaiban, a magatartásában, a cselekedeteiben ott kell lennie a méltóság tiszteletének. „Amikor együtt tesz azért a közösség, hogy sem magyarságában, sem hitében ne alázhassanak meg senkit, akkor isteni parancsot teljesítünk” – vélekedett.
Magyar Hírlap, Patrióta Európa Mozgalom
A tizenegy két méter magas oszlopon Isten, Haza, Család, Anyanyelv, Oktatás, Jog, Kultúra, Hagyomány, Egység, Szabadság és Jövő szavak, valamint a magyar történelem egy-egy fontos évszáma olvasható.
Az oszlopokon látható jelek: hit, Föld, Hold, anya, víz, apa, Nap, lány, fiú, tűz és csillag.
"... hazámat védem és fegyverem nincs más,
csak egy szélrojtozta zászló,
mit neked kell majd egekig emelni,
ha kezemből egyszer kihull,
ha kezemből kihull..."
kattins a VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=GAPK3Zmz1BI
"A magyarság joggal hivatkozhat nemzetiségei és a világ előtt a cáfolhatatlan tényre és igazságra, hogy a legválságosabb időkben is hűséges maradt létezésének történelmi igazságához és alapjaihoz, a Szent István-i állameszméhez, az ezeréves türelmi gondolathoz, melynek legfelső kifejezése a magyar alkotmány."
Röpirat a nemzetnevelés ügyében - részlet
Márai Sándor (1900-1989) - író, költő, újságíró
Elmondhatjuk neked, Urunk, hogy mi mégis magyar módra akarunk élni, és csak azért is tisztelni akarjuk atyáinkat. És ez a legnagyobb győzelmed, Urunk Királyunk. Hogy ezen a napon terád emlékezünk, és te itt jársz közöttünk, annak jele, hogy ezer esztendeje atyáink nyomában járunk. S bár olykor tékozló fiak vagyunk, olykor elszédítenek bennünket hamis álutak, de végül valahogyan mindig visszatalálunk a helyes ösvényre. Az atyák ösvényére, a te ösvényedre, Nagy Király. Bayer Zsolt - Magyar Hírlap
Nyolcvanöt éves korában elhunyt Gyarmati Dezső háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a Nemzet Sportolója.
A miskolci születésű sportember volt az egyetlen olyan játékos, aki öt olimpián szerepelt, ráadásul mind az ötön éremmel gazdagodott: Helsinkiben, Melbourne-ben és Tokióban arannyal, Londonban ezüsttel, Rómában pedig bronzzal, s lett ezzel minden idők legeredményesebb pólósa. Kétszer volt Európa-bajnok csapat tagja is, kétszeres főiskolai világbajnok, nyolcszoros magyar bajnok, a válogatottban 108 alkalommal szerepelt.
Montrealban már mint szövetségi kapitány vezette olimpiai bajnoki címig a magyar csapatot, amellyel nyert többek között vb-t, két Eb-t, s Világkupát is. Edzőként több klubcsapatnál dolgozott, itthon és külföldön egyaránt. 1992-től a Magyar Vízilabda Szövetség (MVLSZ) alelnöke, 1996-tól társelnöke volt.
Politikusként 1990 és 1994 között az MDF országgyűlési képviselője volt, majd 2003-ban a Fidesz kulturális tagozatában a sportszekció elnöke lett.
Kitüntetései, erkölcsi elismerései közül kiemelkedik az 1994-ben megkapott Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, illetve a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje, amit 2010-ben ítéltek oda neki. 2004 óta volt a Nemzet Sportolója. Gyarmati Dezső temetéséről a család és a Magyar Vízilabda Szövetség (MVSZ) a későbbiekben intézkedik – olvasható az MVSZ honlapján.
Patrióta Európa Mozgalom
… Légy türelmes mindenekhez, nemcsak a hatalmasokhoz, hanem azokhoz, akik nem férnek a hatalomhoz. Azután légy erős, nehogy a szerencse túlságosan felvessen, vagy a balsors letaszítson. Légy alázatos is, hogy Isten felmagasztaljon most és a jövőben. Légy majd mértékletes, hogy mértéken túl senkit se büntess vagy kárhoztass. Légy szelíd, hogy sohase harcolj az igazság ellen. Légy becsületes, hogy szándékosan soha senkit gyalázattal ne illess. Szent István intelmei fiához, Imre herceghez - részlet IV. A főemberek és vitézek tiszteletéről
"A legcifrább szavaknak sincs hitele ott, hol tények bizonyítnak ellenkezőt."
Széchenyi István
"A magyar szó még nem magyar érzés, az ember, mert magyar, még nem erényes ember, és a hazafiság köntösében járó még korántsem hazafi. S hány ily külmázos dolgozik a haza meggyilkolásán."
Széchenyi István