Együttműködési megállapodás a határon túli kulturális örökség megóvásáról
A határon túli magyar kulturális örökség megóvása érdekében írt alá kedden együttműködési megállapodást az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Balassi Intézet, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Teleki László Alapítvány. A megállapodás értelmében a szerződést aláírók 82 millió forintot fordítanak a határon túli kulturális örökségek megóvására, valamint szakértői bizottságot állítanak fel, felmérik, milyen fontos kulturális örökségek szorulnak támogatásra. L. Simon László kulturális államtitkár a szerződést "szimbolikusnak" nevezte, szerinte ez csak az első lépés a kulturális örökség hatékony védelmére.
MTI
Az irány jó
A rendőrség átszervezéséről beszélt a TV2 Mokka című műsorában Kocsis Máté, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke. Emlékeztetett, a rendőrség átszervezésére vonatkozó igény már két éve megfogalmazódott, idén januárban pedig az országos rendőr-főkapitány javaslatot tett belügyminiszternek. Április 13-án Pintér Sándor az országos rendőr-főkapitányság éves értekezletén ismertette elvárásait, felvázolta az átszervezésre vonatkozó új koncepciót. Nem elkapkodott, hanem egy jól előkészített, sok szempontból mérlegelt átszervezés volt az augusztusi – jegyezte meg, hozzátéve: nagyon sok volt a párhuzamosság a rendőrségen belül, az átszervezések ezt a problémát orvosolták. Hatékonyabb, párhuzamosságokat megszüntető, egyszerűbb, átláthatóbb és az Országos Rendőr-főkapitányság szempontjából egy központosítottabb rendőrség jött létre. Szerintem az irány jó – közölte Kocsis Máté.
fidesz.hu
Most az a probléma hogy Magyarország szabályszerűen járt el
1983-ban Strasbourgban elfogadtak egy egyezményt, amelyet 1994 óta alkalmaznak hazánkban is, és ez az egyezmény szabályozza a nemzetközi kiadatási kérdéseket – hívta fel rá a figyelmet Szijjártó Péter államtitkár az Echo Tv Napi aktuális című műsorában.A dokumentum szerint, ha valaki elkövet egy bűncselekményt egy másik országban, és ott elítélik, akkor meghatározott rend szerint lehet őt átadni büntetés-végrehajtás céljából annak az országnak, ahonnan származik.
„Most is így történt” – jelentette ki Szijjártó Péter, aki felidézte, hogy a kiadatott baltás gyilkos Ramil Safarov ügyvédje kezdeményezte a büntetés-végrehajtás céljából való áthelyezést Azerbajdzsánba. A közigazgatási és igazságügyi minisztériumba Safarov jogi képviselője ezt az igényt be is nyújtotta szabályszerűen.
Szijjártó szerint a minisztérium a nemzetközi egyezménynek megfelelően járt el. Hivatalos kérdéseket intéztek az azeri félhez, akik hivatalosan kijelentették, hogy az a cselekmény ami miatt ezt a férfit Budapesten elítélték az azerbajdzsáni jogrend szerint is bűncselekménynek számít, majd azt is közölték, hogy fent kívánják tartani Ramil Safarov büntetését.
Az államtitkár hozzátette: elmúlt napokban hallottunk spekulációkat ezzel kapcsolatban, de a lényeg az hogy Magyarország a nemzetközi egyezményekben foglaltak szerint járt el és hazánk azt várja, hogy más országok is kötelezőnek tekintsék az egyezmény betartását, mely egy Európa tanácsi nemzetközi egyezmény, amelynek Azerbajdzsán is tagja.
Véleménye szerint a bírálók eldönthetnék végre, hogy mit akarnak, mert most az a probléma hogy Magyarország szabályszerűen járt el.
Országunk évente 8-12 hazánkban letartóztatott és elítélt személyt ad át az anyaországokban a büntetés végrehajtás szempontjából és ez a jövőben is így lesz, ha fennáll a kiadatásnak a lehetősége.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy a Miniszterelnökség higgadtságot szeretne kérni ezzel az üggyel kapcsolatban, hazánk nagyra becsüli az örmény népet, és szeretné, ha az örmények is látnák, hogy Magyarország nem hibázott.
echotv.hu
Orbán Viktor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanévnyitó ünnepségén
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem alapítása kiválóan példázza a kormányzat államépítési törekvéseit, amelyek alapelve az, hogy csak az erős államszervezettel rendelkező nemzetek lehetnek erős haza birtokosai - mondta a miniszterelnök az egyetemen tartott beszédében.Hozzátette: a XX. század közepére elbukott a nemzeti liberális állam- és nemzetépítési vállalkozás, amelynek helyébe szégyenteljes, embertelen, barbár kísérletek léptek. Világossá vált, hogy faji vagy osztályalapra nem lehet felépíteni egy civilizált, szabad és emberséges államrendet.
Ugyanakkor a kommunizmus utáni húsz év államépítési kísérlete is - minden erőfeszítés ellenére - zavaros maradt, mert vergődött a posztkommunista indíttatású kísérletek és a polgári államépítés nekibuzdulásai között. Az eredmény egy zavaros és bizonytalan korszak lett: zavaros és bizonytalan államrend és politikai rendszer a maga kiszámíthatatlan jogrendjével, láthatatlan alkotmányával, az európai gazdasági válság teher- és szakítópróbáját kiállni képtelen Magyarországgal.
Ez a magyarázat arra a nehezen érthető tényre, hogy 22 évnek kellett eltelnie a rendszerváltás óta ahhoz, hogy létrejöjjön a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, ahol egységes rendszerben képzik a közszolgálat legfontosabb területeire a szakembereket.
Sürgetőnek tartjuk, hogy a közigazgatásban dolgozóknak kiszámítható, rugalmas életpályamodellt teremtsünk, amely az érdem szerinti előrejutáson alapul.
Azt akarjuk, hogy az új egyetem a hallgatói számára erős identitást, korszerű szaktudást és motivációt adjon, hogy a későbbiekben is majd magyar fiatalok ezrei döntsenek a haza szolgálata mellett. A hallgatók odaadása, szorgalma, tisztessége és tudása nélkül az új magyar államszervezet csupán egy üzemanyag nélküli gépezet, vérkeringés nélküli test.
A kormány megfeszített tempójú, új alkotmányos és államrendet kialakító munkájának köszönhetően Magyarország ma jobban teljesít az európai válság kezelésében, mint Nyugat-Európa. Hezitálás és elodázás helyett megtaláltuk a saját kivezető utunkat: mi, magyarok együtt helyreállítottuk a közrendet, a válság előtti szintre szorítottuk vissza a munkanélküliséget, csökkentjük az államadósságot és a hiányt, elindítottuk a munkahelyvédelmi akcióinkat, és lehetségessé vált, hogy segély helyett ismét a munkából lehessen megélni.
A kormány olyan alapokat akar lerakni, amelyek hosszú távra biztosítják a szabad élet és a tisztességes megélhetés feltételeit a kárpát-medencei magyarságnak.
Az NKE leendő campusával nem pusztán egy oktatási intézmény létrehozásáról van szó, hanem a rendszerváltozás utáni időszak egyik legnagyobb városfejlesztési beruházásáról is, amely egyaránt hasznos az országnak, Budapestnek és Józsefvárosnak. A főváros utoljára 1998-2002 között kezdett hasonló vállalkozásba: akkor hoztuk létre például a Millenárist, a Nemzeti Színházat, és kezdtük építeni a Művészetek Palotáját.
A felívelő évek után azonban a főváros olyan lett, mint egy elhanyagolt kert, ahol egymást érik a vakondtúrások, márpedig Magyarország megújulása aligha lehet sikeres a főváros megújulása nélkül. Ezért komoly és figyelemre méltó tény, hogy Magyarországnak immár ismét van elég ereje ahhoz, hogy folytassa Budapest fejlesztését. Józsefvárosban egy egész városrész fellendítésére vállalkozunk, a kerületben lévő, újjászülető Orczy park pedig a látogatók szélesebb köre előtt is megnyílik majd.
patriotaeuropa.hu
Orbán Viktor nyilatkozata az azeri átadási üggyel kapcsolatban
Magyarország eddig is a nemzetközi jogi eljárásrendet követte az azeri kiadatási ügyben, ezután is ezt teszi, és nem tulajdonít különösebb jelentőséget az ennek nyomán kialakult vitának: higgadtan és nyugodtan vesszük ezt tudomásul.Magyarország demokratikus európai állam. A nemzetközi jog szabályait nem titkos megállapodások szerint alakítják, hanem ahogyan azok írva vannak, nyilvánosan.
Magyarország nem tervez további lépéseket, mert Magyarország képes arra, hogy minden kérdést a saját súlyának megfelelően kezeljen.
Magyarország mindenkivel jó viszonyra törekszik, tiszteli a tőle különböző országokat, megadjuk a tiszteletet, éppen ezért mindig a nemzetközi jog szabályainak betartása mellett fogunk eljárni a jövőben is, ugyanezt fogjuk cselekedni a jövőben is hasonló esetek esetén.
Tiszteljük az örményeket, és reméljük, hogy jó viszonyt ápolhatunk velük a következő évtizedekben is.
patriótaeurópa.hu
Konferenciát tartottak Márton Áronról Csíkszentdomokoson
Augusztus 23. és 25. között Csíkszentdomokoson, Márton Áron püspök szülőfalujában, lezajlott az első, hagyományteremtőnek szánt Márton Áron-konferencia.
A Márton Áron Egyesület Csíkszentdomokosért és a Márton Áron Társaság – a trianoni döntés utáni Erdély egyik legkarizmatikusabb, legfontosabb és legnagyobb tiszteletnek örvendő néhai püspöke hagyatékának kutatóit, történészeket, illetve a Márton Áront ismerő egyházi személyeket, teológusokat hívtak meg a jeles eseményre. Az előadásokat a Márton Áron Általános Iskola konferenciatermében , valamint a helyi Márton Áron Múzeumban hallgathatták meg az érdeklődők.
Lázár Csilla magyar–angol szakos tanár, az egyik főszervező elmondta, hogy a konferencia célja, egybehangzóan a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum egyik feladatával, hogy szorgalmazza a Márton Áron püspök alakjához kapcsolódó történeti kutatást, a Márton Áronnal foglalkozó szakemberek együttműködését, és a nagyközönséggel is megismertesse a jelenkori egyháztörténeti kutatás idevágó eredményeit.
Márton Áron életének, egyházfői és közvélemény-formáló szerepének megismerése ugyanakkor nemcsak a jelenkori Erdély történelmének részletes megismerése szempontjából fontos, de a szentté avatási eljárás szempontjából is. Erre utal dr. Jakubinyi György érsek is a konferencia résztvevőihez címzett köszöntőjében: „Minél jobban megismerjük Isten Szolgája Márton Áron püspök erkölcsi, szellemi és nemzeti nagyságát, annál inkább előmozdítjuk boldoggá avatását is, amelyért minden erdélyi katolikus plébánián a szentmisék végén imádkoznak.”
Elmondta azt is, hogy 2010-ben nyílt meg a Márton Áron Múzeum Domokoson,és a közel háromezer látogató zöme célirányosan kereste a múzeumot: hittan-, ministráns-, nyugdíjas- és diákcsoportok, hagyományőrző csoportok, a történelem iránt érdeklődő baráti társaságok a múzeum híre vonzza nagy számban Domokosra.
A csíkszentdomokosi Márton Áron Iskola konferenciatermét mindkét napon megtöltő érdeklődők első ízben hallhatták Denisa Bodeanu történészt, aki Márton Áron Securitate-dossziéinak tartalmát mutatta be, különös tekintettel a Megfigyelési iratok tartalmára, melyek 236 Márton Áronra vonatkozó kötete összesen mintegy 77.000 lapot tartalmaz.
Ezt egészíti ki a Bűnvádi Iratok dossziéja, Márton Áron és társai perének anyagát tartalmazó iratcsomó. Ezekből kiderül, hogy az összes Securitate által megfigyelt romániai személy közül Márton Áronra vonatkozik a legnagyobb mennyiségű iratanyag a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) levéltárában.
Jeles előadók jelenléte a konferencián tanúbizonyság arra, hogy Márton Áron püspököt kiemelt tisztelet övezi szakmai, történészi körökben is. Denisa Bodeanu mellett előadó volt még Nagy Mihály Zoltán történész. Előadást tartott Msgr. dr. Kovács Gergely, Márton Áron szentté avatási perének posztulátora is, valamint Stefano Bottoni történész, aki a magyar nyelvterületen és az egyházi körökön kívül is sokat tesz azért, hogy Márton Áront ne csak mi, magyarok és katolikusok tiszteljük, de Európa más nyelvű és más vallású népei is.
Magyar Kurír, szekelyhon.ro, Patrióta Európa Mozgalom
Kifakadt a Nobel-díjas közgazdász az USA politikájára
Szokásosan fanyar és kritikus blogbejegyzésben értékelte Paul Krugman az egész pénzügy világ által nagy figyelemmel kísért Bernanke-beszédet. A Nobel díjas közgazdász hű maradt korábbi nézeteihez: szerinte a Fed-elnöke Jackson Hole-ban arról beszélt, hogy a monetáris politika nem tesz semmit - pedig nagyon is tehetne.Öt egyszerű pontban foglalta össze Krugman, hogy szeritne mi is hangzott el Jackson Hole-ban:
1. A dolgok nagyon nagyon rosszul állnak.
2. A károk halmozódnak: minél tovább tart a mostani helyzet, annál rosszabbak a jövőbeli kilátások.
3. A Fednek megvan az ereje, hogy jelentősen segítsen a gazdaságon.
4. Miközben érvelhetünk amellett, hogy a beavatkozásnak költségei vannak, addig azt is láthatjuk, hogy ezek a költségek jóval kisebbek, mint a hasznok.
5. Ezért mi a Fednél továbbra is a kezünkön ülünk, és nagyon komolyan gondolkodunk azon, hogy talán egyszer majd csinálunk valamit.
portfolio.hu
Miközben Amerika a hazai igazságszolgáltatás függetlenségéért "aggódik", példátlan módon nyomást gyakorolt a főügyészségünkre
Fenntartja állítását az amerikai és a nyugat-európai nyomásgyakorlásról a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Lázár János azt mondta: az amerikai nagykövetség szokatlan módon érdeklődött a Legfőbb Ügyészségen zajló vizsgálatokról az elszámoltatás kapcsán.
Fenntartja állítását az amerikai és a nyugat-európai nyomásgyakorlásról a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Lázár úgy fogalmazott, hogy szerinte a szocialisták fellármázták félelmükben a nyugati követségeket, miután az Orbán-kormány elkezdte az elszámoltatást. Mint kifejtette: jó néhány nyomásgyakorlással felérő érdeklődés volt az amerikaiak részéről. – Erről Budai Gyula kormánybiztos úr többször tájékoztatta a nyilvánosságot – tette hozzá.
Sőt a Legfőbb Ügyészség is tájékoztatta a nyilvánosságot arról, hogy két ország együttműködésében szokatlan módon érdeklődött az amerikai nagykövetség a Legfőbb Ügyészségen zajló vizsgálatok vonatkozásában – hívta fel a figyelmet az államtitkár. „Én úgy ítélem meg, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormányának érdeklődése egymagában egy figyelemre méltó dolog” – fogalmazott.
Lázár János Budai Gyula kormánybiztossal és Giró-Szász András kormányszóvivővel tartott sajtótájékoztatóján értékelte az elszámoltatást csütörtökön. Beszélt arról is, hogy az elszámoltatást több dolog akadályozta, többek között a Nyugatról érkező nyomásgyakorlási kísérlet.
Az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete decemberben arra kért több kormánypárti politikust, hogy vizsgálják felül az új magyar választójogi törvényt – írta még januárban a Magyar Nemzet.
...Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége közleményben utasította vissza Lázár szavait.
Ugyanakkor januárban maga Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos nyilatkozta a sajtóban, hogy egy amerikai diplomata hosszan faggatta a Gyurcsány Ferencet is érintő sukorói telekcseréről. Arról pedig a Magyar Nemzet számolt be év elején, hogy statisztikai adatszolgáltatás címén az amerikai nagykövetség rendszeresen kért információkat a magyar ügyészségtől.
Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom
Jelenleg hét ügy van bírósági szakban
Jelenleg hét olyan ügy van - illetve már volt - bírósági szakaszban, amelyben az elszámoltatási kormánybiztos vizsgálódott, és tett feljelentést; ezek között van például a sukorói telekcsere és a honvédelmi minisztériumi (HM) ingatlanok ügye - tájékoztatta az MTI-t Budai Gyula, akinek augusztus 31-ével ér véget elszámoltatási kormánybiztosi megbízatása.Budai Gyula a Miniszterelnökséget vezető államtitkárral, Lázár Jánossal és Giró-Szász András kormányszóvivővel közösen értékelte sajtótájékoztatón az elmúlt két évben végzett elszámoltatási munkát, amelyről Lázár János azt mondta: eredményesen zárult az elszámoltatás feltáró része.
A sajtótájékoztató után Budai Gyula az MTI-hez eljuttatott tájékoztatásában is emlékeztetett, hogy idén augusztusig hivatala 1442 ügyet vizsgált, 110 nyilvános jelentést készített, 61 esetben tett büntetőfeljelentést, amelyből 30 ügyben még folyik a nyomozás, 7 ügyben viszont már megtörtént a vádemelés. A nyomozások során 47 embert gyanúsítottak meg, és 39 ellen emeltek vádat.
Az MTI-nek megküldött dokumentumban a kormánybiztos részletesen is kitér arra a hét ügyre, amely bírósági szakban van, illetve volt.
Ezek között szerepel egy pákozdi 200 hektáros állami földterület művelésből történő kivonása és értékesítése - amely miatt tavaly másfél év felfüggesztett börtönt kapott Benedek Fülöp volt szakállamtitkár -, a bábolnai ménesbirtok ügye - amelyben nem jogerősen, bűncselekmény hiányában felmentette a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádja alól Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezetőjét és Mezei Lászlót, a Nemzeti Ménesbirtok Kft. volt ügyvezetőjét a Tatabányai Törvényszék -, továbbá az agrárintervencióval összefüggő visszaélések, amelyek akár hétmilliárd forintos vagyoni hátránnyal is járhattak.
Az ügyek között szerepel - olvasható a tájékoztatásban - a Honvédelmi Minisztériumnál (HM) feltárt vesztegetési ügy is, az úgynevezett tábornokper, amelyben három dandártábornok, hat ezredes, három alezredes, egy őrnagy és négy polgári személy ellen bűnszövetségben üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntett miatt emelt vádat a katonai ügyészség. Budai Gyula közlése szerint az ügyben 200 millió forintos nagyságrendű vesztegetési pénzről lehet szó.
Szintén a HM-mel kapcsolatos az az ingatlanvásárlási ügy, amelyben Fapál László, a tárca volt közigazgatási államtitkára és Juhász Ferenc, a tárca volt minisztere is vádlott - közölte a kormánybiztos.
A sukorói telekcsere ügyében vádalt emelt az ügyészség Tátrai Miklós, az MNV Zrt. volt vezérigazgatója, Császy Zsolt, az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatója, Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára, valamint F. Zsolt értékbecslő és V. Bálint ügyvéd ellen - sorolta a kormánybiztos.
A hetedik ügy a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.-vel függ össze: ebben néhány hete emelt vádat a Fővárosi Főügyészség Kocsis István, a cég korábbi vezérigazgatója és öt társa - köztük Kovács József, a Paksi Atomerőmű korábbi vezérigazgatója, valamint az MVM-mel korábban kapcsolatban álló Kapolyi László volt szocialista országgyűlési képviselő - ellen bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt. A vádirat szerint a vádlottak különféle szerződések megkötése révén összesen több mint 15 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a Magyar Villamos Művek Zrt.-nek, illetve az MVM cégcsoportjába tartozó Paksi Atomerőmű Zrt.-nek - zárul Budai Gyula tájékoztatása, hozzátéve, hogy a hét üggyel több mint 24 milliárd forint kár érhette a magyar államot.
MTI-fidesz.hu
Dinnyeügy
Tiszteletben tartja a kormány a dinnyeértékesítési ügyben indult versenyhivatali eljárását - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön egy más témában tartott budapesti sajtótájékoztatón.
"Magyarország jogállam, és mi tiszteletben tartjuk a Gazdasági Versenyhivatalnak az eljárását" - mondta Budai Gyula újságírói kérdésre válaszolva.
A Gazdasági Versenyhivatal csütörtökön tudatta az MTI-vel, hogy eljárást indított több magyarországi kereskedelmi lánc ellen, mert feltételezik, hogy a görögdinnye értékesítésénél megsértették a versenykorlátozó megállapodás tilalmát.
Az eljárásba a cégek - az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt., az Auchan Magyarország Kft., a CBA Kereskedelmi Kft., a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt., a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. és a TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt. - mellett a hatóság bevonta a Magyar Dinnye Szövetség Közhasznú Egyesületet, valamint a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsot is.
Az érintettek "vélelmezhetően megegyeztek egyrészt a Magyarországon termesztett görögdinnye 2012. július közepétől alkalmazandó áraiban, másrészt abban, hogy a Magyarországon kívül megtermelt dinnyét nem, vagy csak diszkriminatív árazással forgalmaznak Magyarországon" - olvasható a GVH közleményében.
Dinnyeügyben az áruházláncok, a termelők, az érintett szövetségek és a minisztérium részvételével folytatott tárgyalás célja a magyar termelők védelme volt; a nemzeti termelők érdekében való fellépés pedig nem tilos, sőt bevett gyakorlat a világ minden táján - válaszolta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Mesterházy Attila (MSZP) országgyűlési képviselőnek adott írásbeli válaszában, amelyet az Országgyűlés honlapján tettek közzé csütörtökön.
A miniszter azt írta: "arról pedig, hogy a fent említett egyeztetésen kialakított szóbeli egyezség kartellnek minősül-e, kérdezzék meg vidéken azokat a gazdákat, akiknek az érdekében ez a tárgyalás lezajlott".
Megjegyezte azt is, hogy ősztől a magyar almatermelők érdekében is promóciós kampányokat folytat majd a tárca.
Patrióta Európa Mozgalom