Már a törvények itthoni formázásánál oda kell figyelni a külföldi hatásokra
Martonyi János külügyminiszter szerint sok problémát meg lehet előzni azzal, ha a külföldön dolgozó magyar nagykövetek pontosan felkészülnek és odafigyelnek arra, hogy várhatóan milyen lesz egy még készülőben lévő magyarországi törvény nemzetközi hatása. "Mikor a terméket formázzuk itthon, akkor már arra is oda kell figyelni, hogy ezt a terméket a fogyasztó, a világ hogyan fogja befogadni", vagyis nem azt kell megvárni, hogy melyek lesznek az esetleges kifogások a már elfogadott jogszabállyal kapcsolatban - nyilatkozta Martonyi János a Kossuth Rádió 180 perc című műsorának. A tárcavezető szerint egy jó diplomatának feladata, hogy már a törvények előkészítő szakaszában erőteljesebben részt vegyen, és jobban odafigyeljen a nemzetközi jogi összefüggésekre, így ugyanis a következőkben "sok gondot meg tudunk takarítani".
Patrióta Európa Mozgalom
Orbán: A kétharmad áll, mint a cövek
Magyarország egy olyan Európai Unió tagja szeretne lenni, amelyben nemzeti érdekeit érvényesítheti, és amelynek intézményrendszere logikusan működik – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, szombaton Kőszegen, a Tranzit - Fesztivál a határon közéleti rendezvényen. A kormányfő szólt arról is, hogy Európa legversenyképesebb felsőoktatása lehet majd a magyar az ágazat átalakítása után.A személyi jövedelemadót (szja) és a társasági nyereségadót is tovább szeretném csökkenteni – mondta. A kormányfő úgy fogalmazott: a járulékcsökkentési és közmunkaprogramokat végig kell vinni, ezt tették a régió országai is az elmúlt időszakban, ettől váltak sikeressé. Hangsúlyozta: csak azt az irányt tartja lehetségesnek, amelyet kormánya választott. A Brüsszellel folyó vitákról szólva Orbán Viktor közölte: azért vették előre a nagy konfliktusokat, mert a Fidesz-KDNP-nek kétharmados többsége van a parlamentben, és "a kétharmad áll, mint a cövek".
Ezért tudták, hogy meg fogják nyerni a vitákat, ahogyan azt is, hogy lesznek olyan ügyek is, amelyeket el fognak veszíteni - fogalmazott.
A kétharmados többségét a kormány olyan konfliktusokra is használta, hogy "visszavegyük a Mol-részvényeket az oroszoktól, visszavegyük a vízművek egy részét a franciáktól, visszavásároljuk a Rábát a malájoktól, a Fradit meg az angoloktól, és hogy visszavásároljuk az E.ON-t a németektől" - sorolta Orbán Viktor.
Magyarország egy olyan Európai Unió tagja szeretne lenni, amelyben nemzeti érdekeit érvényesítheti, és amelynek intézményrendszere logikusan működik – szögezte le.
Ugyanakkor beszélt arról is, hogy a magyaroknak érdemes felkészülni arra, hogy a nemzeti szuverenitás kérdése minden korábbinál élesebben fog felvetődni, ugyanis az unióban, az utóbbi időben zajló folyamatok ebbe az irányba mutatnak. Szavai szerint számításba kell venni azt is, hogy a magyar szellemi élet nagyon provinciális, amit nem szabadna hagyni. Igazi „népi konzultációra” lenne szükség ebben a kérdésben.
Ugyanakkor, anélkül, hogy állást foglalt volna a vitában, a miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő fél-egy évben meglátjuk, hogy az eurózóna országai lesznek sikeresebbek, amelyek szuverenitásuk egy részéről lemondanak Brüsszel javára, vagy a pénzügyi unión kívül lévő tagállamok. Meglátjuk, hogy a szuverenitás átadása a sikeresebb út vagy a másik – fűzte hozzá.
Az államadóssággal kapcsolatban kifejtette: bár kritikusaink előszeretettel gúnyolódnak a „szabadságharcon”, azonban az ügy komoly. Egy országot kétfajta módon lehet rabságba süllyeszteni; karddal és adóssággal – idézte az ismert mondást a miniszterelnök. Ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy az államadósság 2002-ben 52 százalékon állt, 2010-ben pedig 80 százalékon. Ezért hazánknak radikális fordulatot kellett végrehajtania, hogy ne a hitelezők döntsenek sorsunkról – fűzte hozzá.
Ezzel kapcsolatban a kormányfő rámutatott: ha az éves költségvetési hiány magasabb, mint 2,8 százalék, akkor az államadósság folyamatosan nő, ha azonban alatta van, akkor csökken. E kényszerűségek jelölik ki a gazdasági pályát, ezért a hiány és az államadósság csökkentésére kell törekedni a lehetőségekhez mérten – szögezte le.
A miniszterelnök szerint Európa legversenyképesebb felsőoktatása lehet majd a magyar az ágazat átalakítása után. Ma azonban a felsőoktatás rendszerében, a lényegi struktúrákat tekintve, még minden rossz – tette hozzá.
Elmondta, hogy éppen a napokban kapott Mezey Barnától, a Magyar Rektori Konferencia elnökétől egy előterjesztést arra, hogyan kellene megoldani az ágazat problémáit.
Önműködő rendszerre van szükség – mutatott rá, hozzáfűzve: az egyetemet végzett embereknek a saját befizetéseikből kell folyamatosan működésben tartaniuk a felsőoktatást. Bár az állami ösztöndíjakat nem tudják teljesen kiiktatni, a számukat minimálisra kell csökkenteni - vélekedett.
A kormányfő az előzetes regisztráció kérdését érintve elmondta, hogy a hazánkban élő kisebbségeknek, a határon túli magyaroknak, és a külföldön élő magyar állampolgároknak mindenképpen fel kell iratkozniuk, hiszen Magyarország nem rendelkezik névjegyzékükkel.
Ezért az lenne a legegyszerűbb, ha átállítanák az egész rendszert a feliratkozásra, ami morálisan és alkotmányosan nemcsak vállalható, hanem vállalandó is - vélekedett a miniszterelnök. Azoknak, akik valamilyen okból kimaradnak a regisztrációból, természetesen lenne lehetőségük utólagos feliratkozásra - tette hozzá.
fidesz.hu
Orbán Viktor Kőszegen
A járulékcsökkentési és közmunkaprogramokat végig kell vinni, ezt tették a régió országai is az elmúlt időszakban, ettől váltak sikeressé.
részlet Orbán Viktor Kőszegen, a Tranzit - Fesztivál a határon elnevezésű rendezvényen tartott előadásából 2012. augusztus 25.
Amit az MSZP elnöke kér, Orbán Viktor már megtette
A miniszterelnök sajtófőnöke szerint, amit az MSZP elnöke követel, azt legutóbb a szerdai nagyköveti értekezleten tette meg Orbán Viktor a nyilvánosság előtt.
Havasi Bertalan ezt Mesterházy Attila pénteki nyilatkozatára reagálva közölte . Az MSZP elnöke azt mondta: elfogadhatatlannak tartja a nyugdíjak csökkentését és azt követeli a miniszterelnöktől, tegye egyértelművé, hogy az időseknek járó juttatások összese nem lesz kevesebb.A kormányfő sajtófőnöke örömét fejezte ki, hogy az MSZP elnökének szavai alapján nemzeti konszenzus van a kérdésben.
A miniszterelnök szerdán a nagyköveti értekezleten tért ki arra: vissza kell utasítani azokat az - akár a Nemzetközi Valutaalap részéről felmerülő - esetleges igényeket is, amelyek szerint a nyugdíjkifizetésekben megtakarítási lehetőségeket kellene keresni.
MTI-fidesz.hu
Szeptember 1-jén lép hatályba a magyar termék rendelet
Szeptember 1-jén lép hatályba az egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról szóló vidékfejlesztési miniszteri rendelet (magyar termék-rendelet), amely többek között szabályozza, hogy milyen feltételek mellett tüntethető fel az élelmiszerek csomagolásán a „magyar termék”, a „hazai termék” és a „hazai feldolgozású termék” jelölés.A magyar termék minősítés vagy bármely más, az élelmiszer magyar származását tartalmazó állítás kizárólag akkor tüntethető fel az árun, ha az magyar alapanyagból, Magyarországon készült. Vagyis a növényi eredetű élelmiszer alapanyagait belföldön termesztették, a vadon termő növényt Magyarországon gyűjtötték, kezelték, csomagolták.
Az állati eredetű élelmiszerekhez felhasznált állatok itt születtek, azokat határokon belül tenyésztették, dolgozták fel, a halakat honi vizekből fogták ki, a vadakat pedig Magyarországon ejtették el. Hazai terméknek akkor nevezhető az élelmiszer, ha összetevőinek legalább 50 százaléka magyar, és a feldolgozás minden egyes lépése Magyarországon történt. Hazai feldolgozású termékek körébe tartoznak a Magyarországon feldolgozott, de többségében import eredetű összetevőket tartalmazó élelmiszerek is.
A Vidékfejlesztési Minisztérium az EU-s szabályoknak megfelelően még a múlt év végén küldte ki notifikációs eljárásra Brüsszelbe a magyar termék-rendelet tervezetét. Az unió a dokumentum több pontját kifogásolta, de a kormány úgy döntött, hogy a jogszabály kiállja az uniós próbát, ezért megjelent a szabályozás a magyar piacon.
Azon élelmiszerek, amelyek csomagolásán a rendelet előírásainak nem megfelelő állítást helyeznek el, a hatálybalépést követő egy évig még forgalomba hozhatók, és forgalomban tarthatók minőségmegőrzési idejük végéig. A Fogyasztóvédők Országos Egyesülete (FOE) szerint a tudatos fogyasztói döntést segíti elő a "magyar termék" rendelet, mert elősegíti, hogy a fogyasztóknak megfelelő információik legyenek, és ezek birtokában hozhassanak vásárlásuk során döntést.
MTI - fidesz.hu
Pert vesztettek magyar holokausztáldozatok az USA-ban
Pert vesztettek magyar holokausztáldozatok szerdán az Egyesült Államokban avval kapcsolatban, hogy perelhetik-e valamely amerikai bíróságon az OTP és az MKB bankot. A felperesek azzal vádolják a bankokat, hogy bűnrészesei és felbujtói voltak a náci népirtásnak, amelyben elpusztítottak hatmillió európai zsidót - jelentette a Bloomberg hírügynökség.A chicagói fellebbviteli bíróság szerint az amerikai bíróságoknak azért nincs joghatóságuk az ügyben, mert a pénzintézeteknek nincs elegendő kapcsolódásuk az Egyesült Államokhoz.
"A döntés, természetesen, nem akadályozza meg a felpereseket abban, hogy más fórumon keressenek jogorvoslatot, de ezeket az alpereseket amerikai szövetségi bíróságokon nem támadhatják" - írta az indoklásban David Hamilton bíró, a döntést egyhangúlag meghozó háromtagú bírói tanács nevében.
Az OTP Bank és az MKB Bank javára hozott ítélet mellett a fellebbviteli bíróság szerdán még két olyan keresetről is döntött, amelyeket magyar holokausztáldozatok vagy örököseik által indított perekben nyújtottak be. A holokausztáldozatok a gyűjtőperben 75 milliárd dollár kártérítést követelnek a szóban forgó ügyekben.
A chicagói bírói tanács megsemmisítette egy alsóbb fokú bíróság ítéletét, amellyel az visszadobta a Magyar Nemzeti Bank és a MÁV arra vonatkozó beadványát, hogy a külföldi szuverén intézmények sérthetetlenségéről szóló törvény alapján ez az alsóbb fokú bíróság utasítsa el magyar holokausztáldozatok keresetét.
A fellebbviteli bíróság azonban magukat a követeléseket nem utasította el, hanem visszautalta az alsóbb fokú bíróságnak azzal, hogy az vizsgálja meg: a felperes holokausztáldozatok kimerítették-e magyarországi jogorvoslati lehetőségeiket, valamint, hogy a MÁV-nak elég erős kereskedelmi kapcsolata van-e az Egyesült Államokkal ahhoz, hogy amerikai bíróság ítélkezhessen a vállalattal kapcsolatos bármely ügyben.
A harmadik ítéletben a fellebbviteli bíróság eljárási okokra hivatkozva elutasította az Erste Group AG bankcsoport fellebbezését. A bécsi központú bank egy olyan alsóbb fokú döntést kérdőjelezett meg, amelyben az illető bíróság megtagadta egy kereset elutasítását. Az Erste banktól kártérítést követelő utóbbi keresetet is holokausztáldozatok nyújtották be az alsóbb fokú bíróságnak, a bank pedig kérte a bíróságot, hogy utasítsa el azt. Az alsóbb fokú bíróság tehát az elutasításra vonatkozó kérést utasította el.
Robert Pavich, a felperesek ügyvédje közölte: bár még nem nézte át alaposan mind a három ítéletet, elégedetten veszi tudomásul az Erste bankkal kapcsolatosat. Arra a kérdésre, hogy fordul-e más ország bíróságához az OTP és az MKB bankkal szembeni követeléssel, azt mondta: "Ha lesz beadvány, akkor Magyarország az egyik olyan ország, amely komolyan szóba jöhet".
Az áldozatok kontra OTP-MKB-ügyben a felperesek 2011. januári módosított keresetük szerint csoportstátust követelnek maguknak, valamint legalább 2 milliárd dollár vagyon kár megtérítését, plusz ezen összeg kamatait 1944-ig visszamenőleg (így jön ki a mai áron 75 milliárd dolláros követelés).
MTI
Alkotmánymenet Kassán
A kettős állampolgárság intézményét szorgalmazó munkacsoport tagjai menetet szerveznek az Alkotmánybíróság épülete elé szeptember 1-jén, a Szlovák Alkotmány napján. Alább a csoport felhívását tesszük közzé."Tisztelettel értesítünk minden polgárt, aki felelősséget érez a demokrácia és az alkotmányosság vívmányainak megőrzése és kiteljesedése iránt, vagy csak egyszerűen egy olyan államban szeretne élni, ahol a jogbiztonság nem csak hangzatos szólam, hanem a jogállamiság egyik alappillére is, hogy szombaton, szeptember 1-jén, Szlovákia Alkotmányának napján Kassán menetet szervezünk az Alkotmánybíróság épülete elé alkotmányos jogaink védelme és megbecsülése érdekében.
A szlovákiai állampolgársági törvény alkotmányellenes módosítása következtében ez idáig közel háromszáz polgár veszítette el szlovák állampolgárságát, köztük többen kifejezett akaratuk ellenére. Az Alkotmány közismert passzusa kimondja: „akarata ellenére senki nem fosztható meg szlovák állampolgárságától". A kettős állampolgárság újbóli lehetővé tételéért megalakult petíciós bizottság mintegy húszezer aláírással ellátott ívet adott le a Belügyminisztériumnak. Az elmúlt napokban azt kaptuk válaszul, hogy a törvény alkotmányosságának vagy alkotmányellenességének megállapítására kizárólag az Alkotmánybíróság jogosult. Ezért döntöttünk úgy, hogy alkotmányos követeléseinknek a tavalyi szeptember 1-i nagygyűléssel ellentétben nem Komáromban, hanem Kassán, az Alkotmánybíróság székhelyén adunk hangot.
A menet 14.30-kor indul a Szent Erzsébet Dóm elől, ahonnan utunk a Fő utcán át az Alkotmánybíróság épülete elé vezet. 15.00-kor egy csendes, méltóságteljes tüntetés veszi kezdetét a taláros testület székhelye előtt, mellyel azt szeretnénk kifejezni, hogy az Alkotmánybíróság legyen valóban az Alkotmány őre, és ne késlekedjék az állampolgársági törvény alkotmányellenes módosításának semmissé nyilvánításával.
A méltóságteljesség érdekében kérünk mindenkit, hogy pártok, szervezetek jelképeit ábrázoló zászlókat, jelvényeket és transzparenseket ne hozzanak, valamint egyenruhát ne viseljenek, ellenben amennyiben tehetik, a menet során, illetve az Alkotmánybíróság előtt az Alkotmány egy-egy példányának vagy említett szakaszának magasba emelésével tegyék hangsúlyosabbá, és emeljék ki közös megmozdulásunk lényegét.
Emeljük fel hangunkat minden polgártársunkért, akit egy a közös Európa szellemiségével ellentétes jogszabály megfosztott állampolgárságától, vallja magát bármilyen nemzetiségűnek, és egy békés menet keretében álljunk ki alkotmányos jogainkért.
Nagy szeretettel várunk mindenkit! Csatlakozzanak az alkotmánymenethez!" - áll a kettős állampolgárság intézményét szorgalmazó munkacsoport tagjai által jegyzett, 2012. augusztus 22-én Léván kelt felhívásban.
Felvidék.ma
A keleti nyitásról is tárgyalt Orbán Viktor az ASEAN főtitkárával
Orbán Viktor miniszterelnök szerda délelőtt a Külügyminisztériumban megbeszélést folytatott Szurin Picuvannal, a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) thai főtitkárával - közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Tájékoztatása szerint: a tárgyaláson részt vett Martonyi János külügyminiszter, Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, valamint Thaiföld budapesti nagykövete is. A magyar miniszterelnök egyértelművé tette, hogy a keleti nyitás politikája keretében Magyarország különös fontosságot tulajdonít a délkelet-ázsiai országokkal folytatott együttműködés dinamizálásának, amihez jó alapot adhat egy oktatási-tudományos együttműködés. A tárgyaló felek megállapodtak, hogy ennek érdekében átfogó ösztöndíj-programot fognak kidolgozni - zárul a közlemény
MTI - fidesz.hu
Az összmagyarság óriási erő, potenciál
Martonyi János külügyminiszter szerint diplomáciára minden körülmények között, feltétlenül szükség van, külképviseleti hálózatra a jelenlegi helyzetben minden országnak különösen nagy szüksége van, hiszen annak munkáját semmi más nem pótolja.
A tárcavezető az idei magyar nagyköveti értekezleten mondott beszédében, szerdán kifejtette, a külképviseletek a kormányt érő támadások kivédésben, elhárításában nagyon komoly szerepet játszottak. Különösen jól teljesítettek a diplomaták Bécsben, Berlinben, Londonban, Párizsban, Washingtonban és a szomszédos országokban - közölte, hozzáfűzve: az ázsiai külképviseletek pedig nagy szerepet játszottak a keleti nyitásban.Voltak olyan helyzetek, ahol "nagyon helyt kellett állni", és így tett például Marton Béla tripoli nagykövet is - emlékeztetett. Úgy vélte, jelenleg hasonló a helyzet Szíriában, "nem hősködésből, hanem azért vagyunk ott, mert szükség van ránk", és amíg a külképviselet el tudja végezni a munkáját, maradnak.
A miniszter a külképviseletek fontos feladatai között említette a honosítási kérelmek feldolgozását, mintegy 140 ezer kérelmet fogadtak be. Mint mondta, a kedvezményes honosítási lehetőség bevezetése nagy hatást gyakorolt a világ különböző részein élő magyarokra, rendkívüli mértékben növelte a magyar tudatosságot. Kiderült, hogy az összmagyarság óriási erő, potenciál - mutatott rá.
Arról is beszélt, hogy a válság feltehetően még jó ideig eltart, és végérvényessé tette, hogy globális rendszerben élünk, ahol óriási a kölcsönös függés. Bár a külső körülmények ezért nem mindig ideálisak és befolyásolhatók, a politikai felelősség mégis az adott állam kormányaira csapódik le - mondta. Kifejtette: a választópolgárok a saját életük alakulását nézik, amikor voksolnak, nem a külső tényezők alapján döntenek.
A válságot illetően úgy látja, az arra adott első válasz helyesnek tűnt: a kereslet ösztönzése mellett döntöttek az országok, és nem a másik rovására akarták megoldani a problémát, nem alakult ki protekcionista hullám. De nem készült fel Európa arra, hogy ez a keresletösztönzés adósságemelkedéssel jár, ráadásul a helyzetet egy specifikus európai probléma is súlyosbítja: alapvető eltérések vannak a gazdaságok versenyképessége között - mondta, hozzátéve: így előállt egy fenntarthatatlan helyzet: az államok által fizetendő hozamok nagyon eltérően alakulnak, és ezek eredményes közelítése nélkül nem lehetséges a megoldás.
Martonyi János arról is beszélt, hogy sikeres szomszédságpolitikára van szükség. Az elmúlt két év eredményes volt, és ha vannak is viták a szomszédos országokkal, ezeket kiegyensúlyozzák, sőt, meg is haladják a közös érdekek - fogalmazott. Megjegyezte: a magyar-román kapcsolatok nagyon jók voltak az elmúlt két évben, "a másik félnek" kell eldöntenie, hogy folytatni akarja-e ezt a tendenciát. Ha meg akarja tartani az eddigi barátságot, akkor ezt Magyarország viszonozza - közölte.
Az arab tavasz eseményeivel kapcsolatban azt emelte ki, hogy rendkívüli lehetőségei vannak a térségben a magyar külgazdaságnak, ráadásul az országokat érdeklik a magyar átalakítási tapasztalatok. Főként az oktatás révén megvannak a hagyományos kapcsolatok ezekkel az országokkal - emlékeztetett. Megjegyezte: átfogó ösztöndíjprogramot akarnak kidolgozni fejlődő országoknak, mivel az oktatás az egyik legversenyképesebb magyar exportcikk.
MTI
Orbán Viktor a nagyköveti értekezleten
A tehermegosztás politikája, igazságosabbá tétele nem fog eltűnni a magyar nemzetstratégiából, az a következő húsz év gazdasági rendszerének is része lesz, ezért az ország külképviselet-vezetőinek nem védekezniük kell, amikor erről kérdezik őket külföldön, hanem be kell mutatniuk a magyar értelmezési keretet. Mivel az ország sikere még nem átütő, nem nagy mellénnyel kell képviselni a magyar válságkezelést, de kellő öntudattal vissza kell verni azokat a kísérleteket, amelyek válságkezelésünk fontos elemeit kérdőjelezik meg mondta Orbán Viktor a nagyköveti értekezletenAzokat az - akár a IMF részéről felmerülő - esetleges igényeket is vissza kell utasítani, amelyek szerint a nyugdíjkifizetésekben megtakarítási lehetőségeket kellene keresni -folytatta. Mindenkinek biztosnak kell lennie abban, hogy amikor kikerül az aktív munkavállalók közül, nem kerül létbizonytalanságba - e nélkül ugyanis a magyar gazdasági és politikai rendszer instabillá válik.
Magyarország és általában Közép-Európa sokkal sikeresebben kezeli az európai gazdasági válságot, és keresi az abból kivezető utat, mint azok az országok, amelyek előidézték azt. Bár korábban azt reméltük, hogy gyors lefolyású lesz az euró válsága, úgy tűnik, elhúzódó jelenségről van szó. Fontos kérdés, hogy milyen teljesítményt nyújtunk annak a válságnak a kezelésben, amely nem tőlünk indult. A válságnak kezelésében Magyarország remekül teljesített.
A misszióvezetőknek a következő években is arra kell készülniük, hogy az euróválság meghatározó eleme marad az európai politikának. Az európai válságkezelést a felelősség áthárítása és a döntések eltolása jellemzi az évenként visszatérő belpolitikai megmérettetések miatt. Egy mondatot sem találni arra a problémára, miszerint a német gazdaság versenyképessége nagyságrendekkel meghaladja a vele közös pénzt használó országok szintjét, és így a német termékek óriási külkereskedelmi és fizetésimérleg-többletet hoznak létre Németország javára, déli államok rovására. A brüsszeli válságkezelési dokumentumban lehet olvasni bankunióról, politikai legitimációról, a jóisten tudja még, mi mindenről, amit mi a politikában úgy hívunk, Hold-stratégia.
A legnagyobb reményünk az, hogy a rossz európai válságkezelés nem húzza vissza Magyarországot, a magyar válságkezelés ugyanis más természetű, mint amit Európa választott, a magyar rövid távon is kecsegtet sikerrel, az európai pedig nem.
Emellett általában a közép-európai is sikeresebb válságkezelés, mint a nyugati, ugyanis a lengyelek, a csehek és a szlovákok kiugróan sikeresek, és Magyarországnak - bár kicsit csökkentsük az arcunk méretét és a mellkasunk térfogatát, mert az említett három országnak sikeresebb a válságkezelése - szintén jó esélye van rá, hogy csatlakozzon hozzájuk. A másik három állam jelenleg azért áll jobban, mint Magyarország, mert náluk alacsonyabb az államadósság, és ez szélesebb manőverezési lehetőségeket ad nekik.
Meg kell akadályozni, hogy az európai válságkezelés miatt az államadósság ismét növekedésnek induljon, mert ez a magyar érdekekkel szemben álló fejlemény lenne. Nyugat-Európa azért sikertelenebb a válságkezelésben, mert a pénzügyi válságra olyan rövid távú választ adott, amely hosszú távú válságot idézett elő: engedte az államadósság megnövelését.
Ha egy ország államadóssága 90 százalék felett van, az a reménytelen kategória; 70 százalék felett van a veszélyzóna, Magyarország itt áll. Az 50 százalék körüli vagy az az alatti államadósságszint a biztonságos. Magyarország továbbra sem engedhet abból a célból, hogy csökkentse az államadósságot. A magyar nemzeti érdekekkel szemben áll az az elképzelés, amely alapján az államadósság-növelés ismét bocsánatos bűn lehetne Európában.
Az országok vezetői nem engedhetik meg maguknak, hogy nemzetállami szinten is kifejlődjön a válság egy új szakasza, a vezetők és a vezetettek közötti bizalomhiány, amely Brüsszel és a nemzetállamok polgárainak viszonyában már megjelent.
A történelem kirúgta a hónunk alól azt az intellektuális mankót, amely úgy szólt, hogy ha a magyarok olyat tudnak csinálni, mint a nyugat-európaiak, akkor olyan sikeresek lesznek, mint ők. Nem attól lesz jó a magyar külpolitika, ha olyan, mint a nyugati, hanem akkor, ha jól szolgálja a nemzeti érdekeket. Ez az eddiginél sokkal kreatívabb, kevésbé sematikus munkát igényel a magyar külügyi állománytól.
A külképviselet-vezetők figyelmét egyúttal arra is felhívtuk, hogy súlyos bajok, konfliktusok, kudarcok adódnak abból, ha ők és a magyarországi kormányzat más-más kontextusban értelmezik munkájukat. Az természetesen nem várható el, hogy mindenki minden fontos dologról ugyanazt gondolja, de a kontextusnak, vagyis a kabinet és a külképviselet-vezetők értelmezési keretének azonosnak kell lennie. A magyar külügyi állomány nem veszítheti el erős önreflexiós képességét, de jó eredményt csak fegyelmezett katonákkal lehet elérni.
A válság magja az eurózónában van, és ott is kell rá megoldást találni. Akkor vagyunk jó európaiak, ha támogatjuk, hogy az eurózóna megtalálja a megoldást az euró problémáira.
Nagy vitára számítunk Brüsszellel amiatt, hogy nonprofittá alakítaná a kormány a rezsiszolgáltatásokat. Példaként említhetjük az energia továbbítását, szétosztását és az azzal való kereskedést, legalább lakossági körben.
Magyarország és az uniós intézmények között a nagy ügyeknél tervezett, előre látott és végiggondolt konfliktusok voltak, és ezért is nyertük meg őket.
A keleti nyitás és a nyugati integráció nem ellentétesek egymással. A keleti nyitásban csaknem minden nyugati ország előttünk jár, hiszen ott van pénz, fellendülés, versenyképesség, ezért nem lehet kimaradni ebből a trendből.