Lesznek magyar képviselők is a parlamentben, a Vajdasági Magyar Szövetség öt jelöltje jutott be a törvényhozásba. A VMSZ számára ez öt fontos – öt biztos helyet jelent. S jelzi egyrészt a párt súlyát is az országos politikai palettán. Így tehát azt is, hogy önerőből, saját erőforrásaira támaszkodva – választási szövetségesek nélkül – is képvisel olyan erőt, amelyikkel a szerbiai törvényhozásban komolyan számolni kell. Másfelől pedig nemzetiségi részarányban utal arra is, hogy a délvidéki magyar politikai szervezetek között a mostani kampányban is kiéleződött tűrhetetlenség ellenére is ennek a pártnak sikerült megőriznie vezető szerepét, s gyakorlatilag a vajdasági magyarság szavazatait – kevés kivétellel – begyűjtenie. Ezzel azonban még nem válik a kormányalakítási tárgyalásokban a mérleg nyelvévé, de szükség esetén, fontos törvények meghozatalában akár érdekérvényesítési – mi több, zsarolási – potenciált is jelenthet.
Szabó Palócz Attila
MH
Azt szeretném, ha hazánk egy olyan megállapodást tudna kötni, amely „a biztonsági hálót képletesen az ország alá helyezi” – jelentette ki Varga Mihály. Az IMF legfontosabb kérése az volt, hogy Magyarország jusson dűlőre az Európai Unióval, főleg az Európai Bizottsággal, és hogyha lehet, akkor az Európai Központi Bank is adjon nekünk zöld jelzést – mondta.
A miniszterelnökséget vezető államtitkár úgy fogalmazott, „ez többé-kevésbé megtörtént, egyedül az eskütétel és a jegybankelnök fizetése maradt még nyitva”. Ugyanakkor megjegyezte, ez a két ügy nem akadálya a tárgyalások megkezdésének.
Az elmúlt hónapokban szerintem az IMF volt a megengedőbb, velük sokkal hamarabb meg tudtunk állapodni; az Európai Bizottság olyan feltételeket támasztott Magyarországgal szemben, amelyeket inkább politikainak, mint gazdaságinak lehet tekinteni – mutatott rá. Mint mondta, a piaci várakozások azt mondják, hogy a három éves, 15 milliárdos csomag lenne optimális az ország számára.
Szeretnénk a piacon maradni, hiszen a piacról lejönni, majd oda visszatérni mindig sokkal nagyobb költséggel jár – reagált a politikus az ezzel kapcsolatos kérdésre. Varga Mihály úgy fogalmazott, az a teljesítmény, ami hazánk mögött van, felértékelődik az EU-ban. Finanszírozási szempontból Spanyolország, Olaszország mérete sokkal nehezebb ügy, mint Magyarországé– húzta alá.
hirado.hu-fidesz.hu
Martonyi János külügyminiszter és Franco Frattini volt olasz külügyminiszter egy budapesti hétfői kerekasztal-beszélgetésen egyaránt annak a véleményének adott hangot, hogy az Európai Uniónak a nép által választott, legitim vezetőre van szüksége.Ezzel összefüggésben Martonyi János úgy fogalmazott: "ha nem biztosítunk több politikai legitimitást az intézményeknek, akkor túl sok hatalmat adunk az úgynevezett szakértőknek". Mindkét politikus osztotta azt nézetet, hogy az EU hibát követett el, amikor nem bocsátott ki közös eurokötvényt, pedig ezzel a pénzpiacokról felvett hitelek kamatterheit mérsékelhette volna. Szerintük ez még mindig nem késő, Martonyi János szerint ez előbb-utóbb elkerülhetetlen. Ma ezt csupán egyetlen tagállam - még ha a legfontosabb is - ellenzi - célzott a magyar külügyi tárca vezetője Németországra.
Az MTI kérdésére, hogy felelőssé tehető-e a Lisszaboni Szerződés a jelenlegi problémákért, Martonyi János azt válaszolta, a szerződés mint "építmény" értékes, de a válság lehetőségére megalkotásakor nem gondoltak, és most elválik, hogy képes-e megbirkózni a súlyos gondokkal.
Mint mondta, a válságok alkalmat kínálnak a reformokra is, de a görög probléma miatt megnőttek a kockázatok, és az igazi kérdés az eurózóna jövője. Úgy fogalmazott, ma már nem merne fogadni arra, hogy Görögország tagja marad az eurózónának. Két hete még azt válaszolta volna, hogy sokkal költségesebb lenne a távozása - mondta a miniszter, hozzátéve, "ma már erőteljesen vonakodnék ennek a megerősítésétől".
MTI - fidesz.hu
A szaúd-arábiai villamosenergia-hálózat bővítésében való magyar részvételről és az energetikai kutatás-fejlesztési együttműködés lehetőségeiről is tárgyalt Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felelős államtitkára Budapesten Abdallah al-Huszain szaúdi víz- és energiaügyi miniszterrel. A szaúdiak várakozásai szerint villamosenergia-fogyasztásuk évente 4 ezer megawattal, vagyis a Paksi Atomerőmű kapacitásának kétszeresével fog növekedni. Ehhez a fejlesztéshez várják a magyar cégek részvételét - mondta az államtitkár.
Hangsúlyozta: az arab ország új erőművi kapacitások létesítését és atomenergetikai program elindítását is tervezi, ezért júniusban Magyarországra érkezik a közel-keleti állam atomenergia-ügyi minisztere.
Egyre nő az érdeklődés Magyarország iránt - közölte az államtitkár. Tárgyalnak azokkal a hazai cégekkel, amelyek beléphetnek a szaúdi piacra. Elsősorban hálózatbővítésre és karbantartására, alállomások építésére, a kapacitások bővítésére, valamint tartalék-alkatrészek szállítására van lehetőség.
Hozzátette: a szakemberbázis megteremtéséhez szükség van a magyar oktatási rendszer bevonására is. Jelenleg a Budapest Műszaki Egyetemmel és a gödöllői Szent István Egyetemmel folynak tárgyalások. Előbbi intézmény az energetikában, míg utóbbi a vízgazdálkodásban nyújthat magas szintű szakemberképzést.
Az energiaügyért felelős államtitkár beszélt az energetikai kutatás-fejlesztésben kínálkozó együttműködési lehetőségekről is. Megfogalmazása szerint a két ország közös célja a megújuló energiaforrások mihamarabbi bővítése és gazdaságosságának javítása. Ennek Szaúd-Arábiában a tengervíz sótalanításában, Magyarországon pedig a hő- és villamosenergia-szolgáltatásban lehet szerepe.
A szaúdi delegáció mostani látogatását Orbán Viktor miniszterelnök tavaly októberi, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium idén februári rijádi tárgyalásai előzték meg.
Vízművek építésének és üzemeltetésének lehetőségeiről, a szennyvíztisztításban történő együttműködésről és szakemberek cseréjéről tárgyalt Abdallah al-Huszain és Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár Budapesten.
MTI-fidesz.hu
A hétvégi európai választások eredménye világosan mutatja: az európai politika nem korlátozódhat arra, hogy a válsággal szembeni küzdelemben csak a pénzügyi fegyelemről legyen szó- mondta Orbán Viktor a horvát miniszterelnökkel történt megbeszélése után.Az embereknek biztonságra, munkalehetőségre van szükségük, ezért azt várjuk a mostani európai változásoktól, hogy a munkahelyteremtésre és munkaadásra fókuszáló, Magyarországon már két éve sikeresen működő magyar gazdaságpolitika egész Európában polgárjogot nyer.
Közép-Európa szép jövő előtt áll, a szükséges reformok végrehajtásával pedig a Balti-tengertől az Adriáig széles és erős növekedési övezet jön létre a következő években.
A történelemnek jelentősége van a világ ezen sarkában: Horvátország - amelyről a magyarok mindig is a tisztelet hangján beszéltek - és Magyarország az elmúlt sok száz évben bizonyította államalkotó képességét. Mindkét ország fontos szerepet fog játszani a jövőben az európai biztonság szempontjából.
Magyarország mindig is erkölcsi kérdésnek, történelmi kötelességnek tekintette, hogy támogassa Horvátország - akár katonai, akár gazdasági - integrációs törekvéseit.
A Zoran Milanovic horvát miniszterelnökkel lezajlott találkozón áttekintettük az energetikai együttműködés helyzetét, és egyetértettünk abban, hogy mindkét államnak érdeke az együttműködés erősítése, a perspektívák szélesítése. Magyarország minden olyan beruházásban - érkezzen északról vagy délről - részt vesz, amely növeli az energiabiztonságot.
A horvátországi magyarság helyzetével összefüggő kérdésekről és a szomszédos ország belpolitikai életének aktuális fejleményeiről volt szó Orbán Viktor kormányfő, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) elnökének budapesti találkozóján. Jakab Sándor a megbeszélésen kitért a legfontosabb nemzetmegtartó területeken, így az oktatás, a közművelődés, valamint a hagyományok ápolása érdekében végzett tevékenységükről, emellett hangsúlyozta a gazdasági életben való erőteljesebb részvétel fontosságát is.
Arra kértük a Fidesz-KDNP-frakciószövetséget, hogy még a parlament nyári szünete előtt fogadja el a jövő évi költségvetés sarokszámait és az adótörvényeket - nyilatkozta Orbán Viktor a Fidesz frakcióülését követően.Példátlan módon már az év felénél legyen meg a következő év költségvetésének kerete, sarokszámai és a bevételi oldala - ezt a kormánypárti képviselőcsoport támogatja. Támogatjuk, hogy megmaradjon a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadó, a frakció tagjai azt mondták, korai azt még kivezetni.
A telekommunikációs adó szabályait az Országgyűlés alkotja meg. Mi irányokat tudunk javasolni, koncepciót terjesztettünk elő, felvázoltuk a terveket, de most még hosszú szakmai egyeztetések és viták következnek.
A pénzügyi tranzakciós illetéket a pénzintézetek fizetik majd, nem pedig az emberek. Azzal kapcsolatban, hogy a pénzintézetek ezt az illetéket tovább tudják-e hárítani, vagy sem, számos szabályozás és részletkérdés jön majd még felszínre. A bankadó esetében sikerült megakadályozni az áthárítást.
Óvatosan, egyenként és alaposan végig kell vennünk azokat a kiskapukat, amelyeket abban az esetben nyitnak majd meg a bankok és a spekulánsok, ha csak Magyarország vezeti be a tranzakciós adót.
A francia elnökválasztás egyik fő kérdése például éppen az, hogy ők be akarják vezetni ezt a tranzakciós illetéket éppen úgy, mint mi. Ott mind a két jelölt be akarja vezetni függetlenül attól, hogy Európa egésze pedig ezt nem akarja. Ebben az ügyben sok várakozási időre nincs lehetőség, lépni kell. Egy európai dilemmáról van szó, nem pedig mindösszesen egy magyar gazdaságpolitikai kérdésről.
Megalapozatlan és elfogult Freedom House (FH) jelentése - közölte Kovács Zoltán, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár. "Az amerikai érdekeltségű szervezetnek ezúttal sem sikerült politikai motivációktól és értékeléstől mentes jelentést adnia - a tavalyi értékelést követően az idei nem más, mint önbeteljesítő, hipokrita jóslat" - írta közleményében Kovács Zoltán. Hozzátette: a mostani jelentés jól illeszkedik az elmúlt hónapok következetes, Magyarországot lejáratni igyekvő kampányához, és a kettős mérce használatának kitűnő illusztrációja.
Magyarország az Európai Unió tagja, demokratikus jogállam - szögezte le az államtitkár. Hozzáfűzte: a sajtó, a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát az Alaptörvény, a médiaalkotmány és a médiatörvény is garantálja. Szerinte az elmúlt másfél év rágalmai ellenére éppen a médiatörvényről kialakult vita bizonyítja a sajtó stabilitását és szabadságát, az Alkotmánybíróság ide vonatkozó döntései pedig azt, hogy a "fékek és ellensúlyok" rendszere kellően működik.
"A magyar médiatörvény ellen másfél éve folyó hisztérikus és képmutató kampányból vett példákon kívül a Freedom House jelentéséből hiányoznak a bizonyítékok, és zavarba ejtően ellentmondásos az érvelés. Attól a szervezettől, melytől mindannyiunk elvárása az objektivitás és az igazságosság, megdöbbentő ez az elfogultság - magyarok milliói tekintenek sértésként a szervezet megállapításaira" - fogalmazott Kovács Zoltán.
Felidézte: "a Freedom House szerint a magyar demokrácia akkor volt a csúcson, amikor véleményszabadságukkal élő, békésen demonstráló állampolgárokra rendőrségi lovasrohamot vezényeltek, a rendőrök parancsra vették le azonosító jeleiket, a kormányellenes tüntetőket büntetlenül verhették, gumilövedékkel lőhették őket".
Hozzáfűzte: Magyarország demokráciateljesítménye a legmagasabb pontszámot kapta a szervezettől mind a politikai, mind a polgári jogok tekintetében, "amikor a Gyurcsány-kormány hátradőlve nézte a szélsőjobboldal radikalizálódását, a nyíltan rasszista "félkatonai" szervezet, a Magyar Gárda megalakulását és masírozását a magyar településeken". Kovács Zoltán szerint azokban az években, amikor a nemzeti ünnepeken a köztereket műveleti területté nyilvánították, kordonokkal zárták le, hogy az állampolgárokat távol tartsák a rendezvényektől, a Freedom House azt állította: "a magyar demokrácia az egyik legjobb a térségben és a sajtó szabad".
Az államtitkár elgondolkodtatónak nevezte, hogy 2007-ben az FH a magyar lakossággal szembeni kormányzati megszorító intézkedéseket üdvözölte, és megállapította, az ország jó úton halad; elfogadta az akkori kormányzati adathamisítást is, mely szerint a költségvetési deficit 2009-ben a GDP 3,2 százalékára csökkenhet. A szervezet által akkor méltatott, hamis adatokon alapuló út a magyar lakosságot és a magyar államot drámai eladósodásba és elszegényedésbe taszította - tette hozzá.
Magyarország a magyar állampolgárok szabad akaratából és az általuk adott felhatalmazás alapján 2010-ben jelentős változásokba kezdett. Az Országgyűlésnek és Kormánynak adott rendkívül erős legitimitás jóvoltából minden területet érintő, két évtizede esedékes átalakításba kezdhetett az ország - fogalmazott Kovács Zoltán.
Hozzátette: ez a nemzetközi szervezetek és a magyar Alkotmánybíróság kontrollja alatt történik, az alkotmányos alapelvek és nemzetközi vállalások tiszteletben tartásával. Ezeknek a szervezeteknek elfogulatlan és szakmailag megalapozott észrevételei fontos szerepet játszanak az ország megújulásában - írta, majd megjegyezte "nagy kár, hogy a Freedom House jelentése nem ebbe a kategóriába tartozik".
MTI-fidesz.hu
Magyarország népe sikerre született - jelentette ki parlamenti beszédében Áder János, miután az Országgyűlés megválasztotta őt köztársasági elnökké. Az új államfő szerint ahhoz, hogy valóban siker koronázhassa a törekvéseinket, "néhány dolgot el kell még rendeznünk magunk között, amelyeket eddig elmulasztottunk". József Attilát idézve úgy fogalmazott, "a múltat be kell vallani". "Végre nekünk is helyre kell tennünk tévedéseinket, tanulnunk kell kudarcainkból" - hangsúlyozta. Ehhez szerinte fel kell tenni a kérdést: "hova juthatunk egymás teljesítményének állandó semmibevételével, az igazság relativizálásával, egymás lekicsinylésével, vagy épp a kettős mérce állandó alkalmazásával?" Áder János szavai szerint lehetnek eltérőek az értékrendek, a meggyőződések, a hitek, "de a mi hazánk Magyarország".
Kína és Magyarország barátságát méltatta az ázsiai ország miniszterelnökének első helyettese, aki hétfőn érkezett kétnapos magyarországi látogatásra. Li Ko-csiang (Li Keqiang), aki kedden találkozott Orbán Viktor kormányfővel is.A miniszterelnök-helyettes felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt években egyre sűrűsödtek a két ország magas szintű vezetőinek látogatásai, a kölcsönös politikai bizalom egyre erősödik, a gazdaság és kereskedelem területén a gyakorlati együttműködés biztos léptekkel halad előre, a kulturális cserekapcsolatok virágzásnak indultak.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország az Európai Unió tagjaként hozzájárul Kína és Európa kapcsolatainak elmélyítéséhez, miközben a Kína és az Európai Unió közötti együttműködés belső tartalmának gazdagítása terén aktív szerepet vállal.
Kijelentette azt is: a kínai kormány igen fontosnak tartja a kínai-magyar baráti együttműködés és partneri kapcsolatok fejlesztését és reméli, hogy a magyar féllel együtt a kétoldalú kapcsolatoknak mindegyre magasabb lépcsőfokára léphet.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy látogatásának ideje alatt a magyar vezetőkkel a kínai-magyar együttműködés ügyének eddig elért eredményei alapján közösen tervezik meg a két ország kapcsolatainak jövendőbeli irányát, "Orbán miniszterelnök úrral közösen jelenlétünkkel hitelesítettük a kínai és magyar fél által aláírandó valamennyi együttműködési szerződést".
Az 57. évében járó Li Ko-csiang a jelenlegi kínai politikai csúcsvezetés hetedik embere, és várhatóan a következő év tavaszától ő lesz az ázsiai ország miniszterelnöke.
MTI