Hazánk rendezi a totalitárius rezsimek áldozatainak idei emléknapját
Magyarország rendezi a totalitárius rezsimek áldozatainak idei, az uniós tagállamok részvételével zajló emléknapját augusztus 23-án - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. A közlemény szerint a tervezett programokról Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a Bel- és Igazságügyi Tanácsülés igazságügyi szekciójában adott tájékoztatást a tagállamok igazságügyi minisztereinek, egyúttal személyesen meghívva kollégáit a budapesti, közös megemlékezésre.
A KIM emlékeztet arra, hogy az emléknapról 2011-ben, az Európai Unió Tanácsának magyar igazságügyi elnöksége kezdeményezésére határoztak az EU tagállamai, és az első megemlékezést a lengyel uniós elnökség idején, tavaly augusztus 23-án Varsóban tartották.
A közlemény szerint az Európai Unió országainak igazságügyi miniszterei magyar-lengyel-litván kezdeményezésre a magyar uniós elnökség utolsó igazságügyi ülésnapján, 2011. június 9-én döntöttek arról, hogy közös állásfoglalásban emlékeznek meg a totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekmények áldozatairól. A KIM szerint ez Európai Unió ezzel az állásfoglalással történelmi lépést tett a közös európai múlt tudatának és a kollektív emlékezetnek az erősítéséért. Az elfogadott tanácsi következtetés rögzíti, hogy augusztus 23-án, a Molotov-Ribbentrop paktum aláírásának évfordulóján az aláíró államok a totalitárius diktatúrák áldozataira emlékeznek, egyúttal felkéri a tagállamokat, hogy saját országuk történelmének és sajátosságainak vonatkozásában tartsák meg nemzeti megemlékezéseiket.
A dokumentum ösztönzi a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy indítsanak, illetve támogassanak minden olyan kezdeményezést – programokat, kutatási projekteket, konferenciákat, egyes művészeti alkotások létrejöttét –, amelyeknek célja megismertetni a közvéleménnyel Európa múltjának totalitárius időszakait, nem utolsósorban pedig felkéri az uniós végrehajtó testületet, hogy vizsgálja meg, miként lehetne elősegíteni, hogy a keleti partnerség kedvezményezettjei és Oroszország is részt vehessen az erre irányuló programokban - áll a KIM közleményében.
MTI-fidesz.hu
A templomok a magyarságunk bástyái
A magyarság, a nemzeti összetartozás bástyáinak nevezte a templomokat pénteki vajdasági látogatásán Orbán Viktor, a szabadkai Szent György-templomban elmondott beszédében.
A miniszterelnök az egybegyűltek előtt úgy fogalmazott, a templom az anyanyelv őrzésének szentélye is. Hangsúlyozta, a magyarság a története során csak a kereszténységgel kötött olyan szövetséget, amely ezer év után is fennáll, e szövetségnek pedig a megtestesülései a templomok.
MTI
Bővülhet az utalványban fizetett szociális ellátások köre
A kormányszóvivő szerint bár az a döntés most megszületett, hogy a jövőben a gyermekvédelmi kedvezmény teljes összegét utalvány formájában kapják meg a családok, ezzel a téma még nem került le a napirendről, folyamatosan bővülhet ugyanis az Erzsébet-utalványban kifizetett szociális ellátások köre. A szociális államtitkárság szerdán közölte hogy több támogatást, köztük a családi pótlékot továbbra is pénzben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény teljes összegét viszont utalvány formájában kapják meg a családok; a rendszeres szociális segély kifizetési módjáról pedig az önkormányzat dönthet.
Ezzel kapcsolatban Giró-Szász András kormányszóvivő kifejtette: a kérdés hátterében az áll, hogy a kormány az elmúlt időszakban többször is konzultált az állampolgárokkal ebben az ügyben, és "hihetetlen nagy", 90 százalékot meghaladó arányban az emberek azt a választ adták, hogy - a visszaélések miatt - kifejezetten szeretnék, ha a szociális ellátások kifizetése szigorú feltételek alapján, és ha lehet, nem pénzben, hanem egyéb módon történne. Ez magyarázza a mostani, az Erzsébet-utalvánnyal kapcsolatos lépést - mondta a szóvivő.
Arra a felvetésre, hogy 18 civil szervezet is felszólalt a szociális juttatások utalványos kifizetése miatt, Giró-Szász András úgy reagált: a demokrácia lényege, hogy mindenki szabadon megfogalmazhatja a véleményét, és ezekre a kabinet igyekszik is odafigyelni, de azért "ne értékeljük túl", hiszen több mint 24 ezer civil szervezet van az országban.
MTI-fidesz.hu
A nemzeti összetartozás legyen a hétköznapok része!
A jövő hét végén esedékes szerbiai választásokon való részvételre buzdította a helyi magyarokat Orbán Viktor miniszterelnök pénteki vajdasági látogatásának első állomásán, a magyar határhoz közeli Hajdújáráson. A magyar kormányfő - aki egynapos látogatást tett a Vajdaságban, és részt vett a Vajdasági Magyar Szövetség választási kampányában - a hajdújárási futballpályán elmondott rövid beszédében a május 6-i szerbiai választásokról szólva hangsúlyozta: a voksolás látszólag egy politikai döntés, de "mi, magyarok pontosan tudjuk, a határokon túl egy politikai választás az nem egyszerűen politikai döntés", ugyanis minden politikai választás "valamilyen módon össze van kötve azzal a kérdéssel, hogy meg tudunk-e maradni, lesz-e befolyásunk ebben a közösségben, meg tudjuk-e magunkat szervezni".
Orbán Viktor szerint a magyarság közös célja úgy hangzik, hogy "a nemzeti összetartozás legyen a hétköznapok része" minden magyar számára. A kormányfő beszédében úgy fogalmazott, a mostani délvidéki találkozás azt fejezi ki, hogy sok küzdelem után "végre hiszünk abban", hogy újra kivirágzik a magyarság a Kárpát-medencében, hogy a nemzet egyesítése, a Vajdasági Magyar Szövetséggel közösen végzett sok munka látható közelségbe hozta a közös célok elérését. Biztonságot, kiszámíthatóságot, tervezhetőséget a magyar nemzethez való tartozás ad majd a jövőben mindannyiunknak - mondta Orbán Viktor a több száz összegyűlt előtt.
Az Európai Parlament elé kerül a Benes-dekrétumok ügye
Pozitív tartalmú ajánlásnak minősítette pénteki közleményében Bagó Zoltán fideszes európai parlamenti képviselő az egykori Csehszlovákiában kiadott Benes-dekrétumok ellen az EP petíciós bizottságához benyújtott előterjesztést. Ez év elején két magánszemély - Juhász Imre, a Független Rendészeti Panasztestület elnöke, valamint Hahn-Seidl Alida, a németországi Hunnia Baráti Kör képviselője - panasszal élt a Benes-dekrétumokkal szemben az Európai Parlament illetékes bizottságánál.
Orbán Viktor interjúja Magyar Rádióban
Orbán Viktor ma reggel a Kossuth Rádióban nyilatkozott több kérdésben. Elmondta, hogy sikerrel képviseltük Brüsszelben azt, hogy a magyar kormány nem változtat a céljain, és csak az elérésükhöz szükséges eszközökről tárgyal. Magyarország gyors tárgyalásban érdekelt a Nemzetközi Valutaalappal, de nem akar hitelt felvenni tőle.Brüsszelben mindvégig azt képviseltük, hogy mi nem vonunk vissza semmit, nem függesztünk fel semmit és nem változtatunk semmit. A kormánynak világos céljai vannak, és csak arról hajlandó tárgyalni, hogy miként lehet e célokat esetleg más eszközökkel, más döntéseket hozva elérni.
A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a nyugdíjkorhatár mindenkire egységesen vonatkozzon, a bírók nyugdíjazása nem igazságszolgáltatási kérdés. A Bizottság azt hitte, hogy az, de mi bebizonyítottuk, és ha kell, a bíróságon is be fogjuk bizonyítani, hogy nem tehetünk kivételt egyetlen foglalkozási csoporttal sem.
A jegybanki vezetők fizetésével és kötelező esküjével kapcsolatban sem engedett a kormány. Bár Brüsszelben nem ritkaság a havi 7-8 millió forintos fizetés, Magyarországon az emberek havi 210 ezer forintból élnek, ezért elvárható, hogy az állam szolgái, ideértve a központi bank elnökét is, ne kereshessenek egy bizonyos összeg fölött egészen addig, amíg a válság el nem múlik. Az is elképzelhetetlen, hogy egy felelős vezető ne esküdjön fel az alkotmányra. Ezeket a megfontolásokat az Európai Bizottság tudomásul vette, így ezek már nem vitás kérdések, a kért törvénymódosításokat pedig rövidesen tárgyalni kezdi a parlament.
A kormány annak ellenére állt el a nemzeti bank és a pénzügyi felügyelet összevonásától, hogy megítélése szerint ez hatékonyabb működést tett volna lehetővé. Ha ezen múlik Magyarország pénzügyi stabilitása, akkor ezt az összevonást nem hajtjuk végre.
José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével nem ellenfelekként, hanem partnerként tárgyaltunk egymással, Barroso úr nem a főnökünk, a bizottságnak az a dolga, hogy az uniós alapszerződést betartassa.
Mivel a magyar kormány az ország gyors átalakításával folyamatosan válaszol a válságra, több tagállamban viszont csak arról beszélnek, hogy miért tehetetlenek a krízissel szemben, természetes, hogy az Európai Bizottságnak folyamatosan vizsgálnia kell ezeket a lépéseket. A válság alighanem arra szorítja majd a testületet, hogy gyorsabban hozza meg a döntéseit, mert Európa hátrafelé halad, csúszik, veszíti el a pozícióit a világgazdaságban.
A munkát terhelő adók növelése helyett a kormány a fogyasztás és a forgalom felé viszi az adórendszer súlypontját.
Amíg az Európai Bizottság 2010-ben nem engedte, hogy kormánya eltérjen az elődje által vállalt hiánycéltól, ezt most az új spanyol kormánynak lehetővé tették. Azt mindenki érzi, hogy a magyar emberekkel szemben nem méltányos, nem arányos módon járnak el, illetve bánnak Brüsszelben. Erre elsősorban a magyarországi Békemenet hívta fel a figyelmet, anélkül, a résztvevő több százezer ember segítsége nélkül a kormány nem tudott volna eredményt elérni Brüsszelben.
Magyarország a szükségesnél később, csak a kormányváltás után hajtotta végre a keleti nyitást, amelyet már ellenzékből előkészítettünk, mivel enélkül egyetlen ország sem lehet sikeres.
Két éve dolgozunk azon, hogy pénzügyi kérdésekre, ipari és technológiai együttműködésekre, befektetésekre is kiterjedő, a magyar érdekeket szolgáló mély együttműködést alakítsunk ki Kínával. Közel vagyunk ahhoz, hogy begyűjtsük a termést. A kínai miniszterelnök, amikor végigvettük a témákat, azt mondta, hogy még az idén várnak bennünket Pekingbe, ahol ezeket a kérdéseket lezáró megállapodásokat írhatunk alá.
Már a jövő héten hivatalos látogatást tesz Budapesten Li Ko-csiang (Li Keqiang) kínai miniszterelnök-helyettes - aki jövő tavasszal várhatóan az ázsiai ország kormányfője lesz -, vele gazdasági megállapodásokat írunk alá.
A magyar kormány visszakéri a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport restaurálásából fennmaradt pénzt
A magyarországi Nemzeti Erőforrás Minisztérium a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport restaurálására kifizetett pénz el nem költött részét visszakéri. A kolozsvári Szabadság napilap cikke szerint Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkára még januárban, levélben kérte a kolozsvári polgármesteri hivatalt, hogy fizesse vissza a magyar költségvetésből a szoborcsoport restaurálására átutalt, de el nem költött összeget. A magyar kormány 55 789 eurót követel.
Orbán Viktor Varsóban a kínai miniszerelnökkel tárgyalt
Európát adóssághalmok alól kell kiásni, amiben olyan szövetségesek segíthetik, mint Kína. Az új alapokra helyezett világban új szövetségek születnek. Európa átépítésének sebessége és mértéke csak a második világháború utáni újjáépítéshez hasonlítható. Az áttörést csak józansággal és szorgalommal lehet elérni, amelyek mind Kína, mind Közép-Európa számára fontos értékek.Azok az országok lesznek sikeresek, amelyek belső megtakarításokkal el tudják kerülni a külső adósságcsapdát, amelytől Magyarország például ebben a régióban a leginkább szenved. A foglalkoztatottság magas szintre emelése és a jól működő pénzügyi szektor mellett az erős ipar biztosítja az országok sikerét. Az alacsony költségvetési deficit biztosíthat sikert az országoknak, mert a külső pénzügyi függés korlátozza az államot abban, hogy testére szabott saját gazdaságpolitikát kövessen.
A kínai kormányfővel a kétoldalú megbeszélésen a magyar gazdaság fejlesztésének támogatásáról, fejlesztési forrásokról és pénzügyi együttműködésről tárgyaltunk. Magyarország a legjobb úton halad afelé, hogy Kína az egyik legjelentősebb szereplője legyen a magyar gazdasági életnek. Szó esett egy átfogó gazdasági megállapodásról is, amelyet várhatóan idén sikerül tető alá hozni, amikor a kínai miniszterelnök meghívására Kínába látogatunk - mondta Orbán Viktor
A varsói kerekasztal-beszélgetésen Kína elkötelezte magát, hogy európai szinten pénzügyi szerepet vállal a gazdasági válság megoldásában, de ettől függetlenül Közép-Európa fejlesztésére is hajlandó komoly forrásokat rendelkezésre bocsátani.
A közép-európai keretet a határokon átnyúló fejlesztések, azaz a vasút- és útfejlesztések támogatásaként értelmezi a magyar fél, és ettől függetlenek azok a támogatások, amelyekről minden ország külön tárgyal a kínaiakkal. A magyar-kínai gazdasági együttműködés pénzügyi alapjait külön megállapodás alapján teremtjük meg. A megállapodások a magyarok számára elsősorban új munkahelyek létrehozását jelentik, de ezenkívül tanulmányi ösztöndíjak megszerzésére is lehetőség nyílik.
patriotaeuropa.hu
Civil szervezetek szigorú hatósági fellépést követelnek a Vereckei emlékmű megrongálásának ügyében
A három szervezet az MTI-hez szerdán eljuttatott közös közleményében azt írta: Hartyányi Jaroszlava, az Európai Ukrán Kongresszus és az Ukrán Országos Önkormányzat elnöke, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Szunai Miklós, a tanács főtitkára közös nyilatkozatban ítélte el a vereckei honfoglalási emlékmű ismételt megrongálását, és szigorú és gyors felelősségre vonásra kérte fel az ukrán hatóságokat A cselekedetet "a kulturális javak elleni támadásnak, a magyar és ukrán nép közötti együttműködés megrontását célzó provokációnak" tekintik - tették hozzá.
MTI
III. Senuda jó pásztora volt a rábízott közösségnek
III. Senuda a hitéért való kiállásával és híveinek áldozatos szolgálatával maradandót alkotott, életműve példaként áll a világ előtt - emelte ki Semjén Zsolt az abból az alkalomból nyilatkozva, hogy a Magyarországi Kopt Ortodox Egyház megemlékezett szerdán a negyven napja elhunyt kopt egyházfőről az egyház budapesti templomában.A kormányfő kereszténydemokrata helyettese úgy fogalmazott: az egyházfő jó pásztora volt a reá bízott közösségnek. III. Senudát az Egyiptomban élő és a világban szétszóródott valamennyi kopt keresztény atyjaként tisztelte.
Semjén Zsolt kiemelte, hogy a kopt egyházfő életműve példaként áll a világ előtt. Azt mondta: III. Senuda imái "ma is velünk vannak, történelmi látogatásával beírta magát nemzetünk szívébe".
III. Senuda a világ egyik legősibb egyházát vezette, a tízmilliósra becsült egyiptomi kopt közösség karizmatikus vezetője volt.
A kopt keresztény egyház feje március 17-én hunyt el. Az egyiptomi egyházi szóhasználatban kopt pápának nevezett III. Senudát 88 éves korában, Egyiptomban érte a halál.
Az egyiptomi keresztények vezetője a múlt évben Szent István ünnepén ismét Magyarországon járt, a kormány meghívására részt vett az államalapítás ünnepén, és felszentelte a magyarországi kopt közösség templomát Budapesten.
MTI