A két nép egy lélek
A katyni áldozatok emléknapja alkalmából koszorúzással egybekötött ünnepi megemlékezést tartott szombaton Óbuda-Békásmegyer önkormányzata és a lengyel nemzetiségi önkormányzat. Simicskó István, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára beszédében azt mondta, nincs a világon még két nép, melyek között olyan legendás barátság lenne, mint a lengyel és a magyar között. Jan Stanislaw Ciechanowski a lengyel háborús veteránok és az elnyomás áldozatainak minisztere ugyanitt arról beszélt, a magyar és a lengyel népet a kommunista rendszer áldozatainak emléke is összeköti.
fidesz.hu
El kell választani a politikai szándékokat a tárgyi kérdésektől
A Fidesz-KDNP frakció meghívására hazánkban járt a német Keresztényszociális Unió (CSU) delegációja. A látogatás célja az volt, hogy a kormánypártok képviselőitől tájékozódjanak a magyarországi helyzetről, és hogy ezt követően az unióban és az Európai Néppártban is tisztázzák a hazánkkal kapcsolatos vitákat, mondta Thomas Silberhorn, aki a CSU képviselője és a jogi és európai ügyek bizottságának tagja a német törvényhozásban.
A hazánkat a közelmúltban ért egyoldalú kritikákról a német delegáció vezetője elmondta: természetesen megértik a magyarországi ellenzék tehetetlenségét, ugyanakkor rámutatott arra, hogy demokratikus választások eredményeként tudott kétharmados többséget szerezni a kormányzó pártszövetség. Hozzátette: a magyar kormány, alkotmányozó többségével „a magyar nép magas rangú bizalmát élvezi”.
Ezzel összefüggésben kifejtette: érdeklődéssel kísérik figyelemmel, hogy milyen nagy reformprogramot hajtott végre a kabinet már eddig is, és - mint mondta - megértik azt is, hogy a kommunista múltat valamilyen módon fel kell dolgozni. Mindezek ellenére az elfogadott törvények nagy száma és a jogalkotási munka tempója felvet bizonyos kérdéseket, amelyeket meg kell vitatni – hangsúlyozta Silberhorn. Véleménye szerint azonban el kell választani a politikai szándékokat a tárgyi kérdésektől.
Ennek kapcsán a képviselő kitért rá, hogy Németországban sok szociáldemokrata azt mondja, hogy Európában túl sok a konzervatív kormány. „Úgy gondoljuk, hogy ezért a magyar kormányt választották ki arra, hogy példát statuáljanak” – tette hozzá.
Thomas Silberhorn hazánkról szerzett személyes tapasztalairól szólva kifejtette: Magyarországhoz érzelmileg is kötődik, egyrészt azért, mert "a magyarok lebontották a vasfüggönyt, amit a németek soha nem fognak elfelejteni". Másrészt pedig még a Berlini Fal lebontása előtt gyerekként járt Fonyódon, ahol meghatározó élményeket szerzett, melyekre ma is szívesen emlékszik vissza.
fidesz.hu
A non paper nem hivatalos dokumentum
Navracsics Tibor nem tekinti hivatalos dokumentumnak azt a "non papert", amelyet a Velencei Bizottság titkára fogalmazott meg az igazságszolgáltatási reformmal kapcsolatban.
A miniszter egy pénteki rendezvényen arról a sajtóértesülésről, amely szerint az Európai Bizottsággal egyeztetve "öt pontban összegzett, egyértelmű és nem alkuképes feltételt" fogalmazott meg a magyar bírósági reformmal kapcsolatban a Velencei Bizottság, a kifogást pedig úgynevezett "non paper" útján közölték azt mondta: egyrészt ez nem uniós vélemény, hiszen a Velencei Bizottság az Európa Tanács tanácsadó intézménye, másrészt pedig a Velencei Bizottság egyik beosztottjának, Thomas Markert titkárnak a non paperjéről van szó. "A non paper pedig magyarra lefordítva azt jelenti, hogy nem hivatalos dokumentum, tehát ilyen értelemben én nem tekintem hivatalosnak" - tette hozzá.
MTI
Folyamatosan napirenden a Benes-dekrétumok
Martonyi János külügyminiszter szerint a kormány az elmúlt másfél évben a magyar-szlovák kétoldalú találkozókon napirenden tartotta a Benes-dekrétumok ügyét, és az új szlovák kormánnyal folytatandó párbeszédben is kiemelten kezeli majd a kérdést, szorosan együttműködve mindazokkal, akik felvállalják a magyar kisebbség érdekeinek védelmét.
A külügyminiszter kiemelte: a ma Szlovákiában élő magyarok erkölcsi és anyagi rehabilitációja csak a vonatkozó 13 Benes-dekrétum érvényességének megszűnésével lehetséges. A kormány nem akarja megkérdőjelezni a (cseh)szlovák államiság jogfolytonosságát adó dekrétumokat, de el akarja érni a diszkrimináció, a kollektív bűnösség elvének és máig ható következményeinek felszámolását - hangsúlyozt.
MTI
Munka és a tanulás
A munka és a tanulás feltételeinek javítása áll a magyar roma stratégia középpontjában. Balog Zoltán szerint nem telepeket kell eldózerolni, hanem az embereket kell alkalmassá tenni arra, hogy ha jobb életkörülmények közé kerülnek, akkor azt az életmódot, életszínvonalat fenn is tudják tartani.
MN
Orbán: az uszító portálok amerikai szervereken működnek
Orbán Viktor a Washington Postban rámutatott: a magyar médiapiac 75 százaléka külföldi kézben van. „Szóval menjenek oda a tulajdonosokhoz, és kérdezzék meg tőlük, hogy miért nem adnak elég szólásszabadságot”. A roma- és zsidóellenes uszító portálok pedig amerikai szervereken működnek. „Kértem segítséget az amerikai hatóságoktól a szerverek lekapcsolásához”.
nol.hu
Tovább kell erősíteni Magyarország és Kína kapcsolatait
Martonyi János külügyminiszter szerint Magyarország és Kína stratégiai partnerek, kitűnőek a kapcsolataik, és azokat a továbbiakban is minden területen erősíteni kell. A tárcavezető a Kína-Közép- és Kelet-Európa szimpózium csütörtöki megnyitóján a Külügyminisztériumban azt mondta, a magyar külpolitika alakításában új irányvonalként határozták meg a globális nyitás fontosságát. Ez a nyitás tettekben is megnyilvánul, Orbán Viktor miniszterelnök például Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert a magyar-kínai kapcsolatok fejlesztéséért felelős biztosnak nevezte ki - közölte.
A cigánykérdés nem probléma, hanem lehetőség
A cigánykérdésben nem a problémát, hanem a lehetőséget, az erőforrást kell meglátni - jelentette ki Marosvásárhelyen, az erdélyi magyar ajkú cigányok helyzetével foglalkozó konferencián Balog Zoltán, a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár. Balog Zoltán szerint a cigányság felzárkóztatása területén csakis a szakértelem és az elköteleződés ötvözésével lehet sikereket elérni. Jellegzetesen posztkommunista problémának minősítette, hogy a magyarországi cigányság kiszorult a munkaerőpiacról. Megemlítette azt is, hogy a magyarországi közmunkaprogram jelenleg többe kerül, mint ha segélyt adnának a rászorulóknak, de megadja annak az esélyét is, hogy a mély szegénységben élők visszakerüljenek a munkaerőpiacra.
Orbán Viktor a Magyar Rádió vendége volt
Zsarolás volna, ha az Európai Unió politikai feltételeket támasztana a Nemzetközi Valutaalappal valómegállapodás ügyében Magyarországgal szemben. Az IMF-nek nincs olyan feltétele, amely ne pénzügyi jellegű lenne. Az elmúlt időszakban hitelt kapott az IMF-től például Bosznia-Hercegovina, Egyiptom, Pakisztán és Fehéroroszország. Ez egy olyan lista, amely megmutatja, hogy a Nemzetközi Valutaalap kizárólag pénzügyi alapon nyújt hitelt.
Az EU viszont kacérkodik azzal a gondolattal - bár még nem lépték át a Rubicont -, hogy politikai feltételeket támasszon Magyarországgal szemben. Ha az EU ilyen döntést hozna, azt a leghatározottabban vissza kellene utasítania nemcsak Magyarországnak, hanem a többi uniós tagállamnak is.
Ez ugyanis azt jelentené, hogy az európai uniós integráció jellege teljesen megváltozott, a közösség tagállamai pedig kiszolgáltatottá válnak. Politikai feltételeket támasztani ugyanis - például az igazságszolgáltatás ügyében - egész egyszerűen zsarolás lenne, amely nem fogadható el az EU-ban.
Elképzelhetetlen és elfogadhatatlan lenne, hogy amikor Magyarország - mint a valutaalap tagja - a szervezethez fordul egy elővigyázatossági hitelért, akkor az országnak ezt az igényét ne kizárólag gazdasági alapon, hanem politikai feltételek szerint bírálják el. Ez azt jelentené, hogy akár az IMF, akár az unió túlterjeszkedik a saját hatáskörén. Ez olyan mértékű beavatkozás volna egy nemzet életébe, amit az unióban soha senki nem fogadhatna el.
Magyarországnak ki kell törnie az adósságcsapdából, ám ebben sokan ellenérdekeltek, például bankárok, bürokraták és nagy cégek, amelyek jó üzletet remélnek.
Magyar szocialisták újból megvádolták Magyarországot Brüsszelben
Az MSZP európai parlamenti delegációja ismételten, ezúttal az egyházügyi törvény kapcsán megvádolta Magyarországot az Európai Bizottságnál – állapította meg csütörtöki közleményében az Európai Parlament (EP) magyar néppárti képviselőcsoportja. A magyar néppárti képviselők emlékeztették az MSZP-s képviselőket arra, hogy a Velencei Bizottság - az Európa Tanács égisze alatt működő független alkotmányjogi szakértői testület - részletesen tanulmányozta az új magyar egyházügyi törvényt, a szocialisták által diszkriminatívnak nyilvánított rendelkezés ellen azonban nem emelt kifogást. "Sajnálatos, és csak a hazai közvélemény megtévesztésére szolgál, hogy a szocialisták az Európai Bizottságnak ezt a technikai lépését Magyarország újabb megbélyegzésének tüntetik fel" - áll a magyar néppárti állásfoglalásban.