Szentmisével emlékeznek a szmolenszki katasztrófa áldozataira Budapesten
Szentmisével emlékeznek a két évvel ezelőtti szmolenszki légi katasztrófa áldozataira kedd este Budapesten, a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia Március 15. téren lévő templomában.
A megemlékezést a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ), a Civil Összefogás Fórum, a Civil Egyeztető Tanácskozás és a Mindenkor Segítő Szűz Mária Budapest Lengyel Templom közössége szervezi.
A fővárosi templomban Osztie Zoltán plébános, a szövetség elnöke és Karol Kozlowski, a lengyel templom plébánosa mutat be szentmisét. A szertartással a szervezetek és a hívek szolidaritásukat fejezik ki a légi katasztrófa kapcsán, valamint ápolják a lengyel és a magyar nép közötti barátságot.
Felhívták a figyelmet arra: ugyanabban az időpontban Varsóban a Keresztelő Szent János-székesegyházban Kazimierz Nycz bíboros Bíró László tábori püspök oldalán mutat be gyászmisét.
A nyugat-oroszországi Szmolenszk közelében, 2010. április 10-én lezuhant repülőgépen a baleset következtében 96 ember halt meg, köztük Lech Kaczynski lengyel államfő és felesége, valamint más magas rangú lengyel politikai és katonai vezetők, továbbá több egyházi méltóság. Kaczynski és kísérete Katynba, az 1940-ben lemészárolt 22 ezer lengyel tiszt és civil emlékére rendezett megemlékezésre tartott, magánlátogatás keretében.
MTI
Betelt a pohár
Az elmaradt bérkompenzáció miatt tüntetett a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete a Metro budaörsi áruháza előtt. A bértárgyalások nem vezettek eredményre, ezért vonultak az utcára. A szakszervezet azt kéri, hogy az elvárt, de eddig elmaradt béremelésért cserébe a munkavállalók januártól visszamenőleg kapják meg a vállalat által áprilistól ígért havi ötezer forintos vásárlási utalványt.
Plakátokkal és táblákkal vonultak az alkalmazottak a budaörsi Metro áruház elé. Azért tüntettek, mert a szakszervezet és a vállalat vezetősége már hónapok óta nem tud megegyezni a bértárgyalásokon. „Ahogy számoljuk 10-15 ezer forinttal kevesebbet vittek haza most a dolgozók a tavaly decemberi bérükhöz képest” – mondta Guba Erika, szakszervezeti titkár.
Van, aki csupán 62 ezer forintot visz haza havonta. A dolgozók 80 százalékának, csaknem 2000 embernek lett kevesebb a bére. „Azt mondtuk, szálljon be a kompenzációba 5 százalék teher fölött kifizeti az állam, visszaírhatja az adóból, de nem szálltak ebbe be, egyszerűen kvázi bérstopot rendeltek el” – mondta Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke.
A cég nem is ígéri, hogy kompenzálja a dolgozók kiesett bérét. „Egy körülbelül 13 százalékos bruttó béremelést a jelenlegi gazdasági helyzetben nem lehet kigazdálkodni, úgy hogy a cég nyereségesen tudjon működni, holott már két éve folyamatosan veszteséges” – közölte Krubl Yvette, a Metro Kereskedelmi Kft. kommunikációs igazgatója.
A vállalat áprilistól 5000 forintos vásárlási utalványt ad az alkalmazottaknak, ők ezt keveslik, követeléseiket petícióban is átadták az áruház képviselőjének.
Hiradó.hu, MTI
Magyarok és lengyelek
A magyar és lengyel nemzet történelmében voltak fordulópontok, amikor megkérdőjezhetetlenül ki kellett nyilvánítani, és habozás nélkül ki is nyilvánította a két nemzet az egymás iránt érzett barátságát - mondta Navracsics Tibor.
Hoffmann Rózsa: Kopp Mária nagyon nagy feladatra volt hivatott
Olyan feladatra, amely annak a közösségnek a javát szolgálta, ahová született - hangsúlyozta az oktatási államtitkár. Hoffmann Rózsa a megemlékezésében úgy fogalmazott: Kopp Mária olyan ember, aki nem pozíció, nem funkció, nem kinevezés, nem előléptetés révén szolgált, hanem mert arra született.
Hozzátette, sokan kényelmetlennek érezték, amit mond, szavai gyakran süket fülekre találtak, mások úgy érezhették, semmi közük ahhoz, amiről szól. Pedig ő pontos szavakkal, egyszerűen, érthetően beszélt. "Arról, hogy a népünk lelke és így a teste is a romlás szélére került, az idegeink ziláltak, a gondok alatt összeroskadunk. Gyerekeink elpuhultak, nincs állóképességük, és hiába szeretnének nagy családot, mire eljön az ideje, kihátrálnak a sorsdöntő feladatok elől. Sürgősen, nagyon sürgősen cselekedni kell: senki más nem fogja helyettünk megmenteni a jövőnket" - írta az oktatási államtitkár.
demokrata.hu, MTI
Orbán Viktor a Magyar Európai Üzleti Tanács vezetőivel tárgyalt
Orbán Viktor szerint a kormány célja, hogy Magyarország Európa legversenyképesebb termelési központjává váljon, amihez elengedhetetlen a foglalkoztatás növelése.
A Magyar Európai Üzleti Tanács vezetőivel folytatott tárgyaláson megállapodás született arról, hogy létrejön egy konzultációs iroda - a Miniszterelnökség és az üzleti tanács munkatársaiból -, amely szervezeti keretet biztosít majd a folyamatos egyeztetéshez a Magyarországon működő nagy multinacionális cégekkel.
A jelenlegi gazdasági folyamatokból látható, hogy a délnémet ipar és a közép-európai országok gazdasága összenőtt.
A foglalkoztatásnövelés céljával kapcsolatban a kormány jó jelnek tekinti, hogy egy év alatt 50 ezerrel sikerült bővíteni a foglalkoztatottak számát, és további előrelépésre számítunk amiatt, hogy idén több mint 200 ezer embernek biztosítunk új munkahelyet közmunka keretében.
A kormány elkötelezett annak érdekében, hogy a kamatterhek csökkentése érdekében az államadósságot folyamatosan csökkentse, tehát erről az útról sem fogunk letérni.
Mérföldkő a hungarikumtörvény elfogadása
A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény megszavazásával, amellyel gondoskodni kíván az értékek védelméről, mérföldkőhöz érkezett a magyar jogalkotás - hangsúlyozza a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) annak kapcsán, hogy az Országgyűlés hétfőn négypárti egyetértéssel - 304 igen, 5 LMP-s tartózkodó szavazat mellett, ellenszavazat nélkül - megszavazta a hungarikumtörvényt.
A szaktárcat közleményében emlékeztet arra, hogy a törvényt széleskörű egyeztetés mellett dolgozták ki. A társadalmi szervezetektől, a civilektől, a tudományos és a néprajzos műhelyektől érkezett több száz észrevétel közül a törvényjavaslatot előkészítő vidékfejlesztési tárca számosat beépített a javaslat szövegébe. A közlemény ismerteti: jogszabály meghatározása szerint a hungarikum olyan kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye. A hungarikumokat a jövőben védjegy jelöli. Nemzeti értékeinket a Hungarikum Bizottság által működtetett Nemzeti Értéktár tartja nyilván. A magyar nemzeti értékek körébe sorolhatók a magyarsághoz kapcsolódó tárgyak, a szellemi és kulturális javak, a szokások, a jelképek, a nemzettudatot megtestesítő alkotások. Az alulról felfelé épülő rendszer, az úgynevezett "Magyar Nemzeti Örökség Piramis" alapján gyűjtik és választják majd ki az arra hivatott bizottságok nemzeti értékeket és a hungarikumokat.
A Hungarikum Bizottság feladata lesz a helyi és ágazati értéktárak összesítésével a Magyar Értéktár működtetése. A grémiumban elismert közéleti szereplők döntenek a Magyar Értéktárban nyilvántartandó nemzeti értékekről és a hungarikumokká nyilvánításról. A Magyar Értéktár legjavából választják ki azokat a jellegzetes magyar értékeket, amelyek hungarikum-tanúsító védjegyet kaphatnak.
A magyarságtudat erősítése, a határon belüli és a külhoni magyar közösségek összefogása érdekében, valamint a szellemi, tudományos, kulturális és művészeti értékek számbavételének törvényi szabályozásával régi adósságát törlesztette a törvényhozás - jegyzi meg a közlemény.
MTI
Horn, Medgyessy, Gyurcsány a negatív példa
Példa nélküli a rendszerváltás óta, ami hétfőn a parlamentben történt – mondta a 180 percben Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezető-helyettese arról, hogy Schmitt Pál lemondott köztársasági elnöki posztjáról. A kormánypárti országgyűlési képviselő szerint eddig nem fordult elő, hogy az a politikus akinek arra nem volt jogi kötelezettsége, megváljon tisztségétől. Hangsúlyozta: az államfő morális és nem jogi kényszer alapján döntött.
„Semmifajta alkotmányos, alaptörvényi vagy a köztársasági elnök jogállásáról szóló törvényben lefektetett kötelezettsége ugyan nem volt a lemondásra, mégis úgy gondolta, hogy ebben a helyzetben politikai és morális okokból a lemondást választja. Ezt tehette volna sok mindenki sokkal súlyosabb, élesebb, egyértelműbb ügyek kapcsán az elmúlt húsz évben” – mondta Rétvári Bence. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára Horn Gyula, Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc volt MSZP-s kormányfők eseteit hozta fel negatív példaként, akikről szerinte sokkal jelentősebb dolgok derültek ki annak idején. Horn Gyula az 1956-os forradalom után karhatalmista volt, Medgyessy Péterről 2002-ben, hivatalba lépése után néhány héttel derült ki, hogy a rendszerváltás előtt szigorúan titkos tisztként, ügynökként is dolgozott, Gyurcsány Ferenc pedig az őszödi beszéd kapcsán került a támadások kereszttüzébe.
Rétvári Bence hangsúlyozta, Schmitt Pál esete abban is különbözik a szocialista miniszterelnökökétől, hogy az ő ügye még folyamatban van. A plagizálással vádolt lemondott államfő jogorvoslattal él 1992-ben megszerzett kisdoktori címe visszavonása miatt, hogy bebizonyíthassa az igazát. „Mi úgy gondoljuk, hogy valószínűleg a bíróság is neki fog igazat adni” – tette hozzá államtitkár.
A KDNP-s politikus hozzátette, Schmitt Pál lemondása után reményei szerint a politika erkölcsi szintje magasabb szintre emelkedett. „Azt amit sokszor mondtunk Magyarországra, hogy következmények nélküli ország vagy Abszurdisztán, Schmitt Pál megdöntötte.”
Arra a riporteri kérdésre, hogy a kormányzatnak, illetve Rétvári Bencének az igazságügyi tárca államtitkáraként van-e szándéka a vonatkozó időszak doktori címeinek felülvizsgálatára, a politikus azt mondta, a tudomány képviselőinek kell eldönteniük, hogy mit és hogyan akarnak tisztázni. „Ezt úgy kell előkészíteni, hogy a tudományos élet szereplőit is belevonjuk. …Ezt nem máról holnapra kell hogy eldöntsük, ez egy sokkal összetettebb, hosszabb távú kérdés” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy a kormánypártoknak van-e már jelöltjük az államfői posztra, Rétvári Bence a 180 percben azt válaszolta, az ügyben április 16-án döntenek, álláspontjukat akkor közlik a nyilvánossággal.
hirado.hu
Kövér: Mire esküdjön? A Harry Potter harmadik kötetére?
Botrányosnak tartja Kövér László, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatandó hiteltárgyalásokat politikai követelésekkel kötik össze. „Ha az IMF tud kölcsönt adni Nigériának vagy Csádnak, Magyarországnak is hitelt kell nyújtania” – mondta Kövér még az Országgyűlés elnökeként a Le Monde című vezető liberális francia napilapnak adott, kedden közölt nyilatkozatában. Kijelentette, „az igazságügyi kérdések nem érintik közvetlenül a gazdaságot”.
Joelle Stolz, az újság tudósítója emlékeztetett: a Valutaalap hivatalosan csak egy előfeltételt szab a tárgyalások megkezdéséhez, mégpedig a jegybank függetlenségét, amelyet illetően Magyarország most késznek mutatkozik lényegi engedményeket tenni. Az előzetes tárgyalások azonban még nem kezdődtek meg, s mindkét fél a másikat gyanúsítja időhúzással – tette hozzá Stolz.
„Nem mi vagyunk azok, akik időhúzásra játszanak. Más játszik velünk, egyrészt azért, hogy megalázzon, és talán azért, mert egy újabb mély pénzügyi válságra számítanak, amely rugalmasabbá tenné a magyar kormányt” – mondta Kövér László.
A házelnök csodálkozott azokon, akiket felháborít, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökének esküt kell tennie az új magyar alkotmányra – amely Stolz megfogalmazása szerint „nacionalista ideológiával van átitatva”. „Mit akarnak, mire tegye le az esküt, a Harry Potter harmadik kötetére?” – kérdezett vissza.
A házelnök szerint Magyarország számára a legközvetlenebb veszélyt nem a szegények helyzetének romlása jelenti, hanem a középosztály alsó rétegének lecsúszása. „Ez élet vagy halál kérdése” – fogalmazott Kövér László.
polusonline.blogspot.com
Orbán Viktor a Kúria ünnepi ülésén
A kormány elkötelezett abban, hogy a Kúria a régi fényében ragyoghasson, ezért készen áll megtalálni annak módját, hogy a Kúria minél hamarabb ismét a régi épületét használhassa- monda Orbán Viktor az ünnepi ülésen. Ha a Kúria visszaköltözik régi épületébe, a Kossuth Lajos téri Igazságügyi Palotába - amely jelenleg a Néprajzi Múzeumnak ad otthont -, helyreállhat a Kossuth téren az az alkotmányos háromszög, amelyet a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom alkot.
A bírák nyugdíjazásának új szabályaival kapcsolatban tisztában vagyunk a változás okozta sérelmekkel, de a parlament és a kormány a módosítást nem az igazságszolgáltatási reform, hanem az új általános nyugdíjrendszer részének tekinti. Ugyanakkor minden érintett bíró esetében méltányos elbánásra törekedünk, és tisztelettel tekintünk a munkájukra.
A kétharmados szabályok fenntartása egy folyamatos konszenzuskényszert épít a rendszerbe, amelynek a jövőben az igazságszolgáltatás az előnyét fogja érezni. Az igazságszolgáltatás átalakításának határozott és megalapozott értékeléséhez hosszabb időre lesz szükség, ugyanakkor a mostani változtatásokhoz új pénzügyi lehetőségeket is kötöttünk, hogy a sok esetben valóban méltatlan körülmények közül az igazságszolgáltatást ki tudjuk szabadítani.
A parlament megalakulásakor választ kellett adnunk arra a kérdésre, hogy parlamentáris vagy prezidenciális rendszerre van-e szükség. Végül történeti és jogtiszteleti okokból amellett döntöttünk - bár több érv is szólt a prezidenciális rendszer felé való elmozdulás mellett -, hogy a magyar közjogi rendszer továbbra is a parlamentarizmus keretei között működjön. Ehhez értünk, ezt ismerjük.
Az ügyészséget nem rendeltük a kormány alá, hanem továbbra is a parlament alatt marad, sőt az igazságszolgáltatás általános reformját sem úgy képzeltük, hogy a kormány felé állapítjuk meg az igazságszolgáltatás felelősségét, hanem azt is inkább a parlament kezében hagytuk.
Az igazságszolgáltatási reform, a hamarosan elfogadandó új polgári és büntető törvénykönyv, valamint az új közigazgatási rendszer elismerésre méltó munka.
Bár az igazságszolgáltatás alapvetően demokráciakérdés, de van egy másik fontos nézőpont is, mégpedig az, hogy a jogát kereső polgár bízhat-e abban, hogy az igazságszolgáltatás pártatlanul, igazságosan és gyorsan ítélkezik az ügyében. Az igazság csak azt védi meg, aki elég erős ahhoz, hogy megvédje az igazságot.
Határtalanul: Békés megye átlépi a határokat
Tisztában kell lennünk magyarságunkkal, és lehetőséget kell teremtenünk diákjainknak arra, hogy megéljék a nemzeti összetartozás érzését, megismerhessék az országhatárokon túl élő magyar testvéreinket. Ez volt az üzenete a Békés Megyei Önkormányzat és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. közös szervezésű pályázati tájékoztatójának, melyre ismét megtelt a megyei önkormányzat tárgyalóterme.
A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. „Határtalanul” program pályázati kiírása a külhoni iskolai kirándulás programja. Összesen 435 millió forint idén az a pályázati alap mellyel három felhívás keretében általános iskolás, gimnazista és szakképző iskolás diákok juthatnak el Erdély, Felvidék, Délvidék, Kárpátalja valamint Horvátország és Szlovénia magyarlakta területeire. Minderről a megyei önkormányzatnál tartottak tájékoztatót a térség iskoláinak vezetői számára.
Csete Örs programigazgató kiemelte, a Békés Megyei Önkormányzat az elsők között élt a lehetőséggel, és hívta meg őket, hogy segítsék a munkát, a sikeres pályázatok elkészítését. Mint a tájékoztatást követő sajtótájékoztatón elmondta, a program sikere, egyben a nemzeti összetartozás erősítése alapvetően két tényezőn múlik. Az egyik a helyi közösség hozzáállása, a másik pedig a pedagógusok elkötelezettsége.
Farkas Zoltán elnök hangsúlyozta, hogy a Békés Megyei Önkormányzat korábbi, intézményfenntartó szerepkörében is erőteljesen építette határon túli kapcsolatrendszerét, területfejlesztő megyeként pedig segíteni szeretné a megyei közoktatási intézmények pályázati aktivitását, hogy mind több sikeres pályázat szülessen a jövőben ezen a területen is. A megyében csak a megyei önkormányzat szervezett e körben pályázati tájékoztatót. A résztvevők felől is kiemelkedően aktív tájékoztatónak köszönhetően remélhetőleg sokak számára lesz igaz a program szlogenje: „Ne csak lájkold Erdélyt, lépd át valóban a határokat!”
(MTI)