Rehabilitálta a Legfőbb Ügyészség Mindszenty Józsefet

A rehabilitálási eljárás Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek kérésére a napokban a Legfőbb Ügyészség határozatával zárult le hivatalosan. A  budapesti népbíróság IX. 254/1949 szám alatt folytatott ügyében a Legfőbb Ügyészség már 1989 végén perújítási nyomozást rendelt el. Az 1990. évi XXVI. törvény a törvénysértő elítélések orvoslásáról szólt, a mostani határozat pedig a korábbi perújítási nyomozás hivatalos lezárását jelenti. Erdő Péter úgy nyilatkozott, "ez az esemény egy szenvedéssekkel teli, hosszú történet összefoglalása", amely reménye szerint "hozzájárul múltunk igazságának megismeréséhez, népünk lelki gyógyulásához és felemelkedéséhez". A bíboros hozzátette: a rehabilitáció "egyértelmű jele annak, hogy hazai igazságszolgáltatásunk szakított a koncepciós perek nehéz örökségével, és komolyan törekszik az igazságosság alapvető emberi követelményeinek érvényesítésre".   Mindszenty József 1892-ben Csehimindszenten született Pehm József néven. 1915-ben szentelték pappá, káplán és hitoktató volt Felsőpatyon, majd 1917-től a zalaegerszegi állami fiúgimnázium hittanáraként tevékenykedett. 1919. február 9. és május 15. között letartóztatásban volt Szombathelyen, a direktórium kiutasította Zala vármegyéből, szülőfalujába internálták.   1919-től Zalaegerszeg adminisztrátora, 1921-től plébánosa volt, 1927-től a szombathelyi egyházmegye zalai részének püspöki biztosaként 19 új templomot, 7 plébániaépületet, 9 misézőhelyet, 12 iskolát építtetett. Igyekezett a katolikus szellemiséget érvényesíteni a zalaegerszegi és vármegyei újságokban. 1937-ben pápai prelátus lett. XII. Pius pápa 1944-ben veszprémi püspökké nevezte ki. Mindszenty Józsefnek meghatározó része volt annak a püspökkari körlevélnek a megalkotásában, amely 1944. júniusban a zsidó emberek elhurcolása ellen tiltakozott. Október végén, amikor a katonai hadműveletek elérték a Dunántúlt, emlékiratot írt Shvoy Lajos székesfehérvári, Apor Vilmos győri püspök és Kelemen Krizosztom bencés főapát együttműködésével, amelyben követelték a kormányzattól, hogy szüntesse meg a harcot a Dunántúlon. 1944 november 27-én letartóztatták és előbb Veszprémben, majd Sopronkőhidán, végül Sopronban raboskodott, innen térhetett vissza Veszprémbe. XII. Pius pápa 1945. augusztus 16-án kinevezte esztergomi érsekké, 1946. február 21-én pedig a pápa bíborossá kreálta a római Szent Péter-bazilikában.   Vezetése alatt a magyar püspöki kar közös körleveleiben szóvá tette, ha a proletárdiktatúra felé haladó államvezetés megsértette a vallás- vagy lelkiismereti szabadságot, az iskolázás, a művelődés szabadságát; következetesen kiállt az alapvető szabadságjogok érvényesítéséért. Megszólalt a felvidéki magyarság deportálása, a délvidéki magyarok tömeges lemészárlása, a német kitelepítés embertelensége miatt, az ítélet nélkül bebörtönzöttek és internáltak érdekében. Mindszenty Józsefet 1948. december 26-án törvény- és jogellenesen letartóztatták, majd koholt vádak alapján 1949. február 8-án első fokon, július 6-9-én másodfokon életfogytiglani fegyházra ítélték, ami a keresztény világban nagy felháborodást váltott ki. XII. Pius pápa megdöbbenéssel tiltakozott az igazságtalan és jogtipró ítélet ellen, az ENSZ közgyűlése megbélyegezte a kormány eljárását és nemzetközi sérelemnek nyilvánította a bíboros bebörtönzését. Hat év budapesti börtön után megromlott egészsége miatt 1955. augusztus 17-től Püspökszentlászlón, november 2-tól Felsőpetényben tartották fogva. Az 1956-os forradalom kitörése után október 30-án szabadították ki fogságából. Nagy Imre miniszterelnök kérésére november 3-án este 15 perces beszédet mondott a Szabad Magyar Rádióban, kiállt a nemzeti szabadságharc céljai mellett, s a polgári demokrácia jövőképét vázolta fel. November 4-én hajnalban a szovjet csapatok támadása után az Egyesült Államok nagykövetségén kért és kapott menedéket. A Kádár-kormányzat a törvénytelenségeket folytonossá tette, s Mindszentyt nem engedte visszatérni érseki székébe. Több alkalommal döntött Mindszenty a nagykövetség elhagyásáról, de ezt külső tényezők megakadályozták. Végül, teljesítve VI. Pál pápa kérését, 1971. szeptember 28-án elhagyta a követséget és Rómába, majd Bécsbe ment. Haláláig Bécsben, a Pázmáneum épületében lakott. Lelkiismereti kötelességének érezte, hogy a világban szétszóródott magyarokat hitükben és magyarságukban erősítse, ezért intenzív lelkipásztori munkába kezdett, nyugat-európai városokban és búcsújáróhelyen felkereste a magyarokat, s hosszabb lelkipásztori útra indult Kanadába, az USA-ba, Dél-Amerikába, Dél-Afrikába, Ausztráliába és Új-Zélandba. 1974-től, a pápa utasításának megfelelően, nem használta érseki címét. Mindszenty József 1975–ben halt meg, Mariazellben temették el, ahol 1991-ig magyarok sokasága rótta le tiszteletét sírjánál. 1990. május 18-án a magyar Legfelső Bíróság kinyilvánította, hogy Mindszenty József teljesen ártatlan. Holttestét 1991. május 4-én ünnepélyesen hazahozták és újratemették az esztergomi bazilika kriptájába. A mártír sorsú bíboros boldoggá avatási eljárása jelenleg folyamatban van a Vatikánban.   (MTI)

A legfőbb ügyész vizsgálódhat a cukorgyárak privatizációjáról

Az Országgyűlés hétfőn úgy döntött, felkéri a legfőbb ügyészt, hogy vizsgálja meg, történt-e bűncselekmény a cukorgyárak privatizációjakor, valamint az európai uniós cukorreform hazai végrehajtásával összefüggésben. A parlament 303 igen szavazattal, 47 ellenében fogadta el a cukorgyárak privatizációját és a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, annak következményeit feltáró vizsgálóbizottság jelentését. Az erről szóló határozati javaslatba a jobbikos Magyar Zoltán kezdeményezésére került bele, hogy a legfőbb ügyész vizsgálja meg a büntetőjogi felelősséget az említett döntések miatt.  

"Ellenezzük a magyar kormány elleni hecckampányt!"

Magyarországot támogató határozatot fogadott el a nemzeti konzervatív Szolidáris Lengyelország (SP) pártalapító ülésén szombaton – olvasható az Onet.pl lengyel hírportálon.       A kongresszus több mint ezer résztvevője által megszavazott határozatban az SP szolidaritását fejezte ki Magyarországgal és támogatásáról biztosította a magyar kormányfőt. „Ellenezzük a demokratikus módon megválasztott és általános támogatásnak örvendő magyar kormány ellen irányuló hecckampányt” – hangoztatták a dokumentumban. [gallery link="file"] Zbigniew Ziobro, a párt elnöke már március elején hangsúlyozta, hogy az SP a magyar kormánypárt „eredményes, sikeres útján” akar haladni. Az új párt politikusai szombati beszédeikben is Magyarországot mutatták fel követendő példának. Jacek Kurski európai parlamenti képviselő, a párt elnökhelyettese például a bankadó bevezetését sürgette Lengyelországban. Az SP-t a Jaroslaw Kaczynski vezette nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság pártból tavaly ősszel eltávolított politikusok alapították, és szombatig parlamenti frakcióként működött a lengyel politikai színtéren. (MTI)

Emberi pajzs

Az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal nevű misszionáriuscsoport  Civilizálni akar bennünket, hiszen ők már mindent tudnak a helyes viselkedésformákról. A baj csak az, hogy kielégítetlen kékharisnyákból, nyamvadt szerencsétlenekből, torz lelkű félnótásokból álló maroknyi csapatuk még csak vitatkozni sem akar velünk semmiről. Ők csak úgy jönnek, hogy csodáljuk őket tátott szájjal, merthogy nemcsak szépek és okosak, de talpig demokraták is. Marie-Christine Vergiat, a csoport vezetője bizonyára a Homo europicusok kiterjedt családjába tartozik, de fájdalom, lelepleződött, hogy miként képzeli a magyarországi kiruccanást a nyugati világban átmenetileg feleslegessé vált barátaival. Először is csak úgy, merő véletlenségből összefutnak majdTamás Gazsiékkal, sőt még Krausz Tamás és Szigeti Péter is a látókörükbe kerül. Megnyugodhatunk: hazaérkeztek. Mi itthon, ők otthon, csudálatos ez a világ! A másik apróság az a helyes kis cigányozás Vergiat asszony vagy szerencsétlenebb esetben kisasszony levelében. Számára ugyanis Horváth Aladár és Daróczi Ágnes nem „értelmiségi” vagy „történész”, mint a többi, hanem egyszerűen „roma”. Hűha, mi lenne itt, ha a Magyar Hírlap főállású cigánynak nevezné az SZDSZ csillogó tekintetű emberpárosát, de ne izguljunk, amit nekünk nem szabad, az alternatív turistáknak bezzeg igen. És le a kalappal Tétényi Éva jellemzése előtt is, akinek csak ennyi jutott: „egy nő” és a „Fidesz ellen harcol”. Nagyszerű csapat érkezik hát hozzánk, lesz mit tanulnunk tőlük emberségből, toleranciából, demokráciafelfogásból. Szentesi Zöldi László

Navracsics levelet ír a himnuszéneklés miatt

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, veszprémi országgyűlési képviselő, valamint Porga Gyula, Veszprém polgármestere is elfogadhatatlannak tartja az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) rendelkezését, mely nem engedélyezi a klubrendezvények előtt a himnuszok lejátszását, eléneklését. Navracsics Tibor (Fidesz) és Porga Gyula (Fidesz-KDNP) levelet írnak az EHF-nek, és magyarázatot kérnek, miért nem lehet elénekelni a Himnuszt kézilabda-mérkőzések előtt. Az EHF a héten indított eljárást az MKB Veszprém ellen - amely vasárnap fogadja a spanyol Ademar Leónt Bajnokok Ligája-nyolcaddöntő visszavágón -, mert a klub hazai nemzetközi találkozói előtt a helyi közönség elénekli a magyar himnuszt. A lehetséges büntetés több millió forintig terjedhet, ezért a csapat elnöksége ezért arra kérte a szurkolóit, hogy ne énekeljék el a mérkőzés előtt a himnuszt. Az EHF szabályzata szerint a himnuszt csak válogatott mérkőzések előtt lehet énekelni, a klubcsapatokéi előtt nem. Az EHF azzal érvel a himnusz ellen, hogy annak eléneklése felborítja a szigorú időrendet. Porga Gyula polgármester butaságnak és ostobaságnak nevezte az EHF szabályát és azt is, hogy ezért szankció járhat. Bíznak benne, hogy levelükkel elérik, a jövőben senkit se zavarjon majd a himnusz eléneklése a mérkőzések előtt. Navracsics Tibor utalt rá, hogy a veszprémi szurkolók eddig is elénekelték a Himnuszt, az ellenfelek ezt a helyi szokást tiszteletben tartották, és megítélése szerint a meccsek előtti felvezetés során ennek bele kell férnie az időbe. "Ha a veszprémi szurkolók el akarják énekelni a Himnuszt, tegyék meg! Amennyiben ezért büntetés jár, vállaljuk, és gyűjtést szervezünk az összeg befizetésére" – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.  (mno.hu)

Kiállt hazánk mellett a szlovén külügyminiszter

"Az EU lehetett volna kevésbé szigorú" - mondta Karl Erjavec, a Szlovénia Nyugdíjasainak Demokrata Pártja (DeSUS) politikusa a Die Pressének nyilatkozva a kohéziós források részleges befagyasztásának kilátásba helyezésével kapcsolatban. Ez az intézkedés szerinte túlzó, mert hatással van az infrastruktúrára, a gazdaságra és a fejlődésre. "Talán jobb lenne az ilyen problémákat szóban megoldani, mint intézkedésekhez nyúlni" - fogalmazott a miniszter, aki egyben az egyik kormányfő-helyettesi posztot is betölti az év elején hivatalba lépett jobbközép kormányban. Erjavec az interjúban kiállt Görögország euróövezeti tagsága mellett. Pozitív jelzésnek nevezte a legutóbbi, a hitelező bankokkal kötött megállapodást. "A legrosszabb az volna, ha egy ország kilépne az euróövezetből" - mondta, s hozzátette, nem csak Görögországról van szó, "vannak más országok is, amelyeknek nagyon nagy problémáik vannak". A szlovén miniszter - aki előző nap hivatalos látogatást tett Bécsben - az interjúban "nagyon nagy lépésnek" nevezte, hogy egy tavalyi osztrák törvénymódosítás alapján kétszeresére emelkedik Ausztria déli részén, a szlovén kisebbség lakta területeken azoknak a településeknek a száma, ahol kétnyelvű helységnévtáblákat használnak. Kijelentette, "amellett fog fellépni", hogy a szlovéniai német nyelvű kisebbség is zavartalanul élvezhesse mindazokat a jogokat, amelyek az alkotmány szerint megilletik.  

Magyarok és a lengyelek büszkék lehetnek

Schmitt Pál köztársasági elnök a Szegedi Tudományegyetemen mondott beszédében arról beszélt, hogy a magyar-lengyel barátság, szimpátia érzését tovább kell adni a következő generációknak is. Bronislaw Komorowski lengyel államfő azt hangoztatta, a magyarok és a lengyelek büszkék lehetnek arra, hogy az elsők között alapítottak egyetemeket Európában. A magyar államfő lengyel kollégájával a magyar-lengyel barátság napja alkalmából látogatott a Szegedi Tudományegyetemre.