A össznemzeti lista képviselőinek együtt kell dolgozniuk a magyarság érdekében Brüsszelben is. A listán szerepel, az óbecsei születésű, Deli Andor is. Ő a Délvidékieket fogja képviselni a Brüsszelben. Szerinte a közös kiállás a legfontosabb, ugyanis az elmúlt parlamenti ciklusában, az EP-ben számos olyan helyzet akadt, amikor Magyarország lejáratásával voltak más képviselők elfoglalva. A Kárpát-medence egy közös élettér, és Magyarország helyzete, renoméja meghatározza a határon túli nemzetrészek helyzetét. A délvidéki magyarság szempontjából az időzítés pedig nem is lehetne talán jobb, ugyanis Szerbia januárban kezdte meg a csatlakozási tárgyalásait az EU-val. A nemzeti és az európai ügyek nem választhatók el egymástól, hiszen az Unió a szabad és egyenrangú nemzetek Európája, ami nem létezhet függetlenül az Uniót alkotó tagországoktól. Patrióta Európa Mozgalom
A Fidesz EP-listájának első 21 helyezettje: 1. Pelczné Gáll Ildikó 2. Szájer József 3. Tőkés László (Erdély, Partium, Máramaros, Bánság) 4. Deutsch Tamás 5. Gyürk András 6. Gál Kinga 7. Schöpflin György 8. Erdős Norbert 9. Kárpátalja - név még nincs 10. Vajdaság - név még nincs 11. Kósa Ádám 12. Hölvényi György 13. Dömötör Csaba 14. Hidvégi Balázs 15. Tóth Edina 16. Rákossy Balázs 17. Csóti György 18. Szemerkényi Réka 19. Király Nóra 20. Pálffy István 21. Felvidék - név még nincs
Szavazzanak nekünk még négy év bizalmat! – kérte Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke szombaton, az országgyűlési választást megelőző napon Debrecenben, a Kossuth téren összegyűlt több ezer ember előtt. A Fidesz elnöke beszédében úgy fogalmazott: a vasárnapi szavazáson „a kommunisták mind ott lesznek, legyünk hát ott mi is! Fel, győzelemre!” A rendezvényen felszólalt a város polgármestere is.
Az Európai Gólyafalu címre nyújt be pályázatot a székelyföldi Barátos község. Kelemen László, a Rara Avis madártani egyesület elnöke elmondta, hogy a címet legutóbb 1997-ben ítélték oda határon túli településnek. Akkor a Szatmár megyei Érendréd (Partium) község kapta az elismerést, ahol 37 gólyafészket térképeztek fel az ornitológusok. A szakember közölte, a barátosi gólyák a községhez tartozó három településen fészkelnek: Pákéban 30, Orbaiteleken és Barátoson hat-hat fészket regisztráltak. A madárvédő szerint Európában csökken, de Kovászna megyében stabilnak tekinthető a fehérgólya-állomány. A Rara Avis a megye 160 gólyafészkét térképezte fel, de további mintegy hetven fészekről tud, amelynek a leírása még hátravan. Kelemen László szerint a stabil gólyaállomány azt is jelzi, hogy a megyében nem szűkült be a gólyák élettere. Megjegyezte, egyes gazdák a gólyák őszi vonulása időszakára időzítik a szántást, és ezzel a madarakat is segítik, de ők maguk is jól járnak, hiszen a gólyák megtisztítják a frissen szántott földeket a rágcsálóktól. MTI, mno
A 2014-es választások előtt készült utolsó felmérések egyértelműen a Fidesz–KDNP fölényét mutatják, de a bizonytalanok és a választ megtagadók magas aránya miatt hiba lenne kijelenteni, hogy eldőlt a voksolás. A 2014. április 6. előtt készült utolsó közvélemény-kutatások egyértelműen a Fidesz–KDNP győzelmét jelzik előre, de a versenyt lefutottnak tekinteni dőreség lenne. Március 13-án közölte az Ipsos, hogy egyre többen választanak pártot, erősödik a magyar lakosság választási kedve; az elmúlt egy hónapban a Fidesz–KDNP-nek, a Jobbiknak és az LMP-nek nőtt a támogatottsága, míg a „kormányváltó baloldalé” változatlan maradt. A Nézőpont Intézet március 26-án arról számolt be, hogy választási kampány hajrájában nőtt a Fidesz–KDNP népszerűsége a teljes választókorú lakosság körében. Ne gondolja senki, hogy eldőlt Első ránézésre úgy tűnik, az április 6-i választás eldőlt, de mivel továbbra is meglehetősen magas a bizonytalan szavazók aránya, valamint a választ megtagadók száma, így semmit sem lehet biztosan kijelenteni. Ami a legvalószínűbb, hogy egyik oldal sem szerez kétharmados többséget a választáson, de azonkívül bármi megtörténhet.
Ismét támadásba lendül a Magyarországot már korábban is alaptalan vádakkal illető európai baloldal. Információink szerint a hazai országgyűlési választások nem hivatalos eredményeinek másnapján, vagyis jövő kedden könyvbemutatónak álcázott vitát rendeznek Brüsszelben a „magyarországi politikai helyzetről”, méghozzá az Európai Parlament épületében. Már a meghívó is sok mindent elárul: „Magyarország 1938 és 2014”, hirdeti a plakát, alatta hatalmas betűkkel pedig a szerintük egyértelmű politikai párhuzamokra utalnak. Mindezt a plakát negyedét betöltő turulmadárról készült szoborral igyekeznek erősíteni. Ráadásul a „könyvbemutató” házigazdái a Magyarországot már sokszor bíráló Rui Tavares portugál és Ulrike Lunacek osztrák zöldpárti képviselők. Tavares leginkább a nevével fémjelzett és az Európai Parlamentnek készített jelentéskor került a középpontba. Mint ismeretes: az egykori kommunista képviselő egy Magyarországot vizsgáló, számtalan csúsztatást és tévedést tartalmazó dokumentumot állított össze. E jelentést az EP végül a szocialisták, liberálisok, zöldek és kommunisták többségével el is fogadta. Lunacek szintén több alkalommal kikelt már hazánk ellen. Emlékezetes, a 2012-es, első békemenet után egy brüsszeli közmeghallgatáson arról beszélt, hogy a rendezvényen „nagyon erős antiszemita jelszavakat” ábrázoló plakátok voltak. Lapunk szerette volna megtudni a zöldpárti képviselőktől, hogy a könyvbemutatót kísérő rendezvényt miért két nappal a választás utánra tervezik. Kérdeztük azt is, hogy céljuk-e az ellenzék várható vereségének nyomán a választáson győztes pártot nácizmus által szennyezettként lefesteni, illetve pontosan milyen párhuzamot vonnak 1938 és 2014 között. Kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ. A rendezvényen bemutatandó kötetnek amúgy látszólag nincs sok köze Magyarországhoz. A Karl Pfeifer által írt mű az Ausztriától Palesztináig, és vissza címet viseli. A baloldal a közelmúltban számtalanszor bizonyította, hogy a választáson egyetlen céljuk a voksolás legitimációjának megkérdőjelezése. Mesterházy Attila például februári washingtoni látogatásán közölte, hogy nem támogatja nemzetközi választási megfigyelők meghívását, mert az legitimálná a választást. mno
Az MSZP bukott elnökhelyettesének már öt eltitkolt bankszámlára kellene magyarázatot adnia, melyeken százmilliós összegek voltak felhalmozva. A Simon-ügyben végrehajtott házkutatások és banki információk beszerzése során a pénzügyi és nyomozó hatóságok olyan pénzintézeti dokumentumokat és tárgyi bizonyítékokat foglaltak le, amelyek révén több újabb, Simon Gáborhoz tartozó bankszámlát tudtak azonosítani. Simonnak a salzburgi Bankhaus Spänglernél, a grazi Bankhaus Krentschkernél és a zürichi UBS AG Banknál is voltak számlái, amelyeken nagy összegű, esetenként akár az egymillió eurót (300 millió forintot) is elérő készpénzes be- és kifizetéseket bonyolított le.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy " az elmúlt négy évben visszaszereztük az országot a magyaroknak." Az eredmények közül a miniszterelnök kiemelte az új alaptörvényt - amellyel megvetették a jövő alapjait -, a gazdasági összeomlás elkerülését és a korábban rosszul működő rendszerek, például az egészségügy, az oktatás, a gazdaság, az adósságkezelés és az adórendszer átalakítását. OKTATÁS -Még sok a tennivaló: az oktatásban például nincs ok elégedettségre, mert bár helyes, hogy ma már állami felügyelet alatt van az ágazat, de meg kell állítani a diákok teljesítményének gyengülését. Ha nem leszünk Európa egyik legokosabb népe, akkor nem leszünk versenyképesek sem. EGÉSZSÉGÜGY - Az egészségügyben meg kell erősíteni a háziorvosi rendszert, mert a háziorvosok nem kapnak elegendő fizetést, nincs elegendő műszerük és képzésük sem. REZSICSÖKKENTÉS - A nonprofit közszolgáltatási rendszer kiépítésén keresztül lát lehetőséget további rezsicsökkentésre a háztartásoknál, de az igazi nagy lépés most az lenne, ha az energia az iparnak is olcsóbb lenne, sőt a cél az, hogy 2018-ra Európában Magyarországon kerüljön a legkevesebbe az ipar működéséhez szükséges áram. DEVIZAHITELESEK - Ha megszületnek a szükséges bírósági ítéletek, várhatóan május végére, a még bajban lévő devizaalapú lakáshiteleseket is kihozzuk a jelenlegi reménytelen helyzetből. A bankokban is megvan a szándék a megállapodásra. BANKRENDSZER - Nincs az ország kezében a saját sorsa, ha a pénzügyi rendszernek legalább a fele nincs magyar kézben. Az OTP-vel együtt jelenleg 30-40 százalék ez az arány. A magyar bankrendszerben nincs elég verseny, "túlságosan leosztottak a pozíciók". MEZŐGAZDASÁG – A jövőben a nagybirtokok aránya legfeljebb húsz százalék lehet, a fennmaradó résznek kis- középgazdálkodók kezében kell lennie. Ezért alkottuk meg a földtörvényt, amelyért meg kell majd vívnunk. Bár a rezsicsata a legerősebb küzdelem az idén, de erősség szempontjából a második számú küzdelem a földcsata lesz Brüsszellel. ELMÚLT 4 ÉV - Ma már átláthatóbb, biztonságosabb a magyarok élete, mint négy éve. Ma egy nyugdíjasnak nem kell attól tartania, hogy elveszik a nyugdíját, a nyugellátásokat ugyanis megvédtük, sőt emeltük is. Az új adórendszer miatt komolyan lehet gondolni, hogy munkából megélhet egy család. Az a gazdasági rendszer jó, amely munkára ösztönöz, és minél több pénzt hagy az embereknél, vagyis amelyikben a személyi jövedelemadó minél alacsonyabb. Miniszterelnök-jelölti vita - Az elmúlt négy évben minden vitát lefolytattak a ország nyilvánossága előtt. Ráadásul az emberek láthatták, milyen az élet, ha a szocialisták kormányoznak, és milyen, ha a Fidesz-KDNP van kormányon, vagyis minden információ a választók rendelkezésére áll. "Úgy látom (...), hogy valójában nem is vitázni akarnak velem, hanem támadni akarnak engem, leginkább ócsárolni. Ehhez én nem kellek, ezt nélkülem is megtehetik" . Patrióta Európa Mozgalom
A Békemenetek több száz ezres tábora 2012 óta folyamatosan azt bizonyítja a világnak, hogy hazánk polgárai aktívan kiállnak a nemzeti érdekek mellett. Április hatodikán a szavazóurnáknál fogják milliónyian ugyanezt bebizonyítani – mondta Széles Gábor nagyvállalkozó. – Ön szerint mi az üzenete a Békemeneteknek? – „Leborulok a nemzet nagysága előtt” – idézhetném Kossuth Lajost az eddigi Békemenetek kapcsán, hiszen hihetetlen nagy nemzeti erőt fejeznek ki ezek a megmozdulások. Amióta 2012 januárjában az első menetünkkel kifejeztük az Orbán Viktor és kormánya melletti kiállásunkat, egyre többen vesznek részt a rendezvényeken. A Békemenet lényegesen többről szól, mint hogy ki, melyik politikai oldalon áll. Sokkal többen vesznek részt egy ilyen eseményen, mint egy párthoz köthető rendezvényen. A Békemenetek bizonyították, hogy az ország lakossága érzi az együvé tartozást, fantasztikus, hogy az emberekben ilyen erősen él az összefogás érzése. – Mire számít, mennyien lesznek a szombati rendezvényen? – Szerintem átléphetjük az egymilliós részvételi határt is. Ez azon túl, hogy a szervezőbizottság jó munkát végez, azt is üzeni, az országban hatalmas igény van a nemzeti együvé tartozás kifejezésére, hogy egy az ország. Biztos vagyok abban is, hogy a választáson a szavazók elsöprő többsége támogatja majd az Orbán-kormányt. Ezzel igazolják, hogy Magyarországon erős a nemzeti szuverenitás melletti elkötelezettség, így az Európai Unió sem tehet meg velünk bármit. A Békemenetek több száz ezres tábora 2012 óta folyamatosan azt bizonyítja a világnak, hogy hazánk polgárai aktívan kiállnak a nemzeti érdekek mellett. Április hatodikán a szavazóurnáknál fogják milliónyian ugyanezt bebizonyítani. – Milyen céljai lesznek a Békemenetnek az áprilisi választás után? – Azt remélem, a Békemenet a következő négy évben csökkenteni tudja majd a bal- és jobboldali szembenállást. Abban is bízom, hogy a választás után a vesztes baloldal is átgondolja az egész politikáját, és végre a nemzeti érdekek középpontba helyezésével szervezi újra magát. Pindroch Tamás Magyar Hírlap
A Seuso-kincs hazánk területét már nem hagyhatja el – mondta a köztévében Orbán Viktor, ahol az elmúlt négy év kormányzását is értékelte. A miniszterelnök szerint komoly versenyelőnyt jelentett a kétharmad, és az élet hazánkban ma átláthatóbb és biztonságosabb, mint 2010 előtt. Hazahoztuk a Seuso-kincseket, mert azok a mieink – mondta Orbán Viktor a köztévé Az este című műsorában. A kormányfő úgy fogalmazott: a magyar állam sosem mondott le arról, hogy ez a mi tulajdonunk. Hozzátette: mi most fizettünk, de ezt a visszaszerzés költségeként könyveltük el, dolgozunk azon, hogy a másik fele is hozzánk kerüljön. A kincs hazánk területét nem hagyhatja el – tette még hozzá. A négy év kormányzást úgy összegezte, hogy sikerült elérni azt, hogy az embereknek megadatott az, hogy a hazájukban érezhetik magukat, mivel annak vezetői nem külföldi elvárásoknak felelnek meg. Orbán hozzátette, hogy ehhez tenni is kellett, mert a politikában az óhaj elszáll, hogy ez megvalósuljon ehhez kell összetartás, erő, és egység is. Ehhez a miniszterelnök szerint a kétharmadra úgy kell tekinteni, mint egy tálentumra, amivel úgy kellett gazdálkodunk, hogy az a magyarok érdekét szolgálja. „Nem állhatunk oda azzal az emberek elé, hogy mit nem tudtunk elvégezni” – közölte. Orbán szerint a négy év alatt megvetettük a jövő alapjait, megfogalmaztuk azokat az értékeket, amelyek alapján szervezzük az életünket. Másrészt sikerült 2010-ben egy fenyegető gazdasági összeomlástól menekültünk meg. Rámutatott, hogy át kellett alakítani mindent, ami rosszul működött, példaként az egészségügyet, az adórendszert, a gazdaságot, és az oktatást említette. „Visszaszereztük az országot a magyaroknak” - foglalta össze a kormányfő. Emlékeztetett: 2008-ban a nyugati gazdasági rendszer megroggyant, új utakat kell keresni mindenkinek, saját karakter által kijelölt úton kell haladni. Szerinte egy konkrét gazdaságpolitikát kell megvalósítani, melynek hazánk esetében többek között része az arányos adórendszer, a bankadó, a munkahelyvédelmi akció és a rezsicsökkentés. Orbán szerint Magyarország legnagyobb versenyelőnye a kétharmados kormánytöbbség volt. „Nem vagyunk okosabbak, mint mások, de sikerült olyan egységet létrehozni, amivel másokat meg lehet előzni” – fogalmazott. A kormányfő úgy látja, ma átláthatóbb, biztonságosabb a magyar élet. Egy nyugdíjasnak nem kell attól tartania, hogy elveszik a nyugdíját, hiszen a kormány megvédi a nyugdíjakat. Segítik a magyar vállalkozásokat is, többek között az új adórendszer segítségével – hívta fel a figyelmet. A munkából meg lehet élni manapság, a jövőben pedig boldogulni és gyarapodni is lehet majd – jelentette ki. A rezsicsökkentésről szólva a kormányfő elmondta: a két nagy rezsicsökkentés után áprilistól indul a harmadik ütem, ha ez lezárul, utána lehet megindítani a következő lépést. A kormányfő lát lehetőséget egy nonprofit közszolgáltatási rendszer kialakítására. Az is cél, hogy a gazdaság és az ipar számára olcsóbb energiát adjunk. Azt szeretnék, hogy négy év múlva Európában itt legyen a legolcsóbb az energia. Az oktatásról szólva kifejtette: átalakították a kereteket. Helyes az állami felügyelet, amely garantálja a megbízható minőséget, helyes a NAT, a pedagógusok életpályamodellje. Ugyanakkor ha megnézi, hogy mi történik nap mint nap, akkor nem tud jó hírekről beszámolni. A diákok teljesítményét illetően a felmérések szerint rossz helyen vagyunk nemzetközi összevetésben, gyengül a teljesítmény, és ezt a folyamatot meg kell állítani. Még sok belső tartalmi kérdést kell rendezni. Orbán ennek kapcsán komoly szakmai és politikai vitákra is fel van készülve. A földtörvényről szólva elmondta: az garantálja, hogy jó irányba haladunk. A mezőgazdaság terén egy több mint 300 éves vitát döntöttünk el: kinek a kezén lesz a magyar föld – mondta Orbán, majd úgy folytatta, hogy legfeljebb 20 százalék lehet nagybirtok, a többi földterület a kisgazdálkodóké kell legyen. A miniszterelnök a rezsicsökkentés mellett a földtörvénnyel kapcsolatban számít komoly csatákra. „Mi hazafiak vagyunk, és szeretnénk jó hazafiak lenni” – mondta a miniszterelnök, hangsúlyozva: el kell érni a bankrendszerben, hogy 50 százalék magyar kézben legyen, mivel véleménye szerint akkor lehetünk függetlenek gazdaságilag. Elmondta, hogy 30-40 százalék jelenleg az arány az OTP-vel együtt. „Nem eget rengető kihívás tehát a célkitűzés” – mondta. Úgy fogalmazott, hogy „a magyar bankrendszerben nincs elég rendszer, leosztottak a helyek, szükség van több versenyre”. A magyar export rekordot ért el idén, ezért is érezheti magát a magyar gazdaság biztonságban – jegyezte meg Orbán, hozzátéve, hogy mindez akkor lesz teljesen így, ha körülbelül tizenkétezer exportképes vállalata lesz hazánknak. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy ha ismét kormányra kerül a Fidesz, akkor szeretnének több területen is finomhangolást végrehajtani, ám – tette hozzá Orbán – „az élet halad előre, tesz kérdéseket és a finomhangolásnál akkor erősebb válaszokat kell adnunk”. A kormányfő megjegyezte: szerinte az a jó gazdasági rendszer, ami minél több pénzt otthagy az embereknél, ehhez az kell, hogy minél kisebb legyen a személyi jövedelemadó elvonása. Hozzátette ugyanakkor, hogy a költségvetésben egyensúly kell, de a józan ész kell, hogy az alapja legyen a jó gazdaságpolitikának, „ezért lassan kell haladni ezzel”. Orbán elmondta, hogy azért nem akar miniszterelnöki vitát, mert „már minden vitát lefolytattunk az ország nyilvánossága előtt, minden adott a választók előtt”. Hozzátette: szerinte az ellenfelei nem vitázni akarnak, hanem „támadni, ócsárolni, ehhez pedig én nem kellek”. Az eladósodottság kapcsán Orbán közölte: egy ország akkor van biztonságban, ha tartalékokkal rendelkezik a váratlan helyzetek megoldásához. Hozzátette, hogy ma Magyarországon nem ez a helyzet, sokan napról napra élnek. Ezért kell abba a helyzetbe hozni a családokat, hogy tudjanak felhalmozni, ezért le kell venni a terheket a vállukról, például a devizahitelezés megoldásával – hangsúlyozta. „A bírósági megoldásban nem hiszek, de bírósági döntések után a kormány ki fogja használni az ítéleteket, és ki fogjuk hozni a reménytelen helyzetből a családokat, ahogy 370 ezer emberrel már megtettük” – mondta Orbán Viktor a műsorban. mno