Az MNB ellenőrzi, hogy a bankok betartják-e az ingyenes készpénzfelvételi előírásokat
A Magyar Nemzeti Bank célvizsgálatok keretében ellenőrzi, hogy a bankok a 2014. február 1-től érvényes, a fogyasztók számára havi kétszeri – maximum havi 150 ezer forint összegű – ingyenes készpénzfelvételi jogszabályi előírások bevezetése miatt nem emelnek-e egyoldalúan díjaikon, jutalékaikon.
Az MNB által ellenőrzött bankok között szerepel a Sopron Bank Zrt. és az MKB Bank Zrt. is, amely hitelintézetek a napokban tették közzé új díjaikat. A havi kétszeri készpénzfelvétel ingyenességét biztosító törvény egyértelmű a tekintetben, hogy ennek biztosítása miatt a bankok nem módosíthatják a fogyasztóra nézve kedvezőtlenül a szerződésben meghatározott díjakat, költségeket.
Az MNB rendelkezik ezen szabály betartatásához szükséges felügyelési eszközökkel. Ha a vizsgálatok során az MNB jogsértést tapasztal, a fogyasztók védelme érdekében valamennyi szankcionálási eszközét alkalmazni fogja a jogsértő piaci szereplővel szemben.
A jegybank felügyeleti honlapján a fogyasztók valamennyi hazai hitelintézet folyószámla-kondícióit összehasonlító kalkulátort érhetnek el (Bankszámlaválasztó program), amelynek révén kiszámíthatók az egyes szolgáltatóknál a folyószámlák tényleges havi költségei.
Patrióta Európa Mozgalom
Orbán Viktor: Most már a mindennapi életben is érezhető a növekedés
Majdnem négy millióan dolgoznak, 235 ezerrel többen, mint a kormányváltáskor, folyamatosan emelkednek a bérek, csökken a rezsi és az infláció pedig alacsonyabb, mint az elmúlt negyven évben bármikor.
A gazdaság növekedett.
A növekedés motorja a következő években is az lehet, ha az emberek akarnak többet dolgozni, mert látják, hogy van értelme, az adórendszer is azt segíti, hogy több munkával jobban lehessen boldogulni.
A beruházásokhoz szükséges hitelek nagyon drágák voltak az elmúlt években, de az új jegybankelnök óta összhang van a kormány és a jegybank politikája között.
Az adórendszer átalakítása, a gyed extra és az egész napos iskola is azt szolgálja, hogy több gyermek szülessen, mert ma még egy veszélyeztetett fajta vagyunk, folyamatosan fogyunk.
Patrióta Európa Mozgalom
Ismét magyar polgármestere van Szabadkának
Bő fél évtized után ismét magyar polgármestere van Szabadkának Maglai Jenő, a VMSZ helyi vezetője személyében. Ezt megelőzően új koalíciót hozott létre a VMSZ a két kormánypárt, a Szerb Haladó Párt, a Szerbiai Szocialista Párt, valamit a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége.
Magyar Nemzet
Lovas István: Kijevben a Nyugatot most nem zavarják a "neonácik"
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elítélte a NATO országok beavatkozását az ukrán belügyekbe, miután ezen országok külügyi vezetői bírálták a kijevi vezetést. „Nem tudom, hogy a NATO miért fogadott el ilyen nyilatkozatokat”, mondta Lavrov tegnap tudósítóknak a brüsszeli NATO-központban összegyűlt külügyminiszterek találkozóján.
A NATO nyilatkozata „rossz üzentet küld”, mondta az orosz diplomácia vezetője hozzátéve, hogy az a valóságot eltorzítja. A találkozó alkalmával a formális megbeszéléseken Lavrov találkozott John Kerry amerikai külügyminiszterrel.
Neki is felrótta, hogy a NATO az ukrán belügyekbe avatkozik. Hozzátette, Viktor Janukovics ukrán elnök azon döntése, hogy nem írja alá a társulási megállapodást az Európai Unióval, hivatala jogosultságaiból fakad. Jelezte azt is, hogy nem érti „az ellenzék agresszív reakcióinak mértékét, ami hozzájárult a kijevi tüntetéseken résztvevők számának megsokszorozódásához.
Kedden nyilvánosságra hozott nyilatkozatukban a NATO külügyminiszterei elítélték az erő túlzott használatát a békés tüntetők ellen és felhívta a feleket, hogy tartózkodjanak mindenfajta provokációtól és erőszaktól.
John Kerry amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy „felszólítjuk az ukrán kormányt, hallgasson népe szavára, amely szabadon és jólétben kíván élni”. Kerry törölte programjából kijevi látogatását, amelyet egy európai minikörút keretében bonyolított volna le.
Lapunknak arra a kérdésére, mit szól hozzá, hogy az antiszemitizmus vádjára oly érzékeny nyugati kormányok és sajtó most egyetlen szóval nem kifogásolja, hogy a kijevi kormány ellen tüntetők gerincét a Zsidó Világkongresszus által „neonácinak” minősített ultranacionalista Szabadság Párt alkotja, a magát megnevezni nem kívánó diplomata csak annyit mondott, hogy „mert ők ilyenek”.
Lovas István - Magyar Nemzet
Brüsszel
Böjte Csaba ferences és édesanyja az ötszázezredik új külhoni magyar állampolgár
A magyar nemzet közjogi egyesítésének ünnepe ez a nap – mondta a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt szimbolikusnak nevezte a napot, a helyszínt és azt is, hogy ki vette át az ötszázezredik állampolgárságot. A napot azért, mert a 2004. december 5-ei „nemzetárulás szégyenét hivatott jóvátenni”.Mint mondta, szimbolikus az, hogy Böjte Csaba ötszázezredikként teszi le az esküt, hiszen ő, amikor a védenceiről gondoskodik, akkor nemcsak az elkallódástól, hanem az asszimilációtól is megmenti őket. Az ő személye jelzi azt, hogy nemcsak számokról van szó, hanem a számok mögött személyes sorsokról is – fogalmazott.
Semjén a Parlament Kupolatermét, a Szent Korona előtti helyszínt azért tartja szimbolikusnak, mert a korona a magyar nemzet egységét szimbolizálja. Úgy értékelte, hogy az egyszerűsített honosítást biztosító törvénnyel folytatják Szent István király országépítő, a nemzetet közjogilag egyesítő munkáját. „Mi pontosan ugyanezt tesszük. Mindig is egyek voltunk nyelvünkben, kultúránkban, történelmünkben, de most a közjog által is egyesülhet a magyar nemzet, és pontosan a Szent Korona mutatja azt, hogy ez a közjogi egység az az acélabroncs, ami a történelem viharaiban is egyben tudja tartani a magyar nemzetet” – mondta.
Semjén szerint „visszacsinálhatatlan” mindez, mert a külhoni magyarok mint teljes jogú magyar állampolgársággal rendelkező polgárok a szavazatukkal ki tudják kényszeríteni a mindenkori kormánytól, hogy komolyan vegye őket.
MNO
Orbán Viktor: Levertük a lakatot és kitártuk az ajtót
Ünnepélyes keretek között letette az állampolgársági esküt az ötszázezredik külhoni magyar kérelmező, Böjte Csaba ferences szerzetes és édesanyja, Böjte Julianna csütörtökön Budapesten. Orbán Viktor miniszterelnök a Parlamentben rendezett eseményen úgy fogalmazott: hosszú idő után 2010-ben végre sikerült leverni azt a lakatot Magyarország kapujáról, amit a 20. század helyezett rá.
Levertük a lakatot és kitártuk az ajtót, hogy minden magát magyarnak valló ember be tudjon lépni rajta – hangoztatta a kormányfő, rámutatva, hogy a 20. század történelmi viharai következtében a magyarság a világ legkülönbözőbb pontjaira szóratott szét, és ma már szinte a világ minden pontján élnek magyarok. Mi azt valljuk, hogy lakóhelyüktől függetlenül mindannyian a nemzetünk tagjai – mondta Orbán Viktor.
Úgy döntöttünk, hogy nem akarunk lemondani azokról a magyarokról, akik más államok határai között élnek – fogalmazott. „Továbbra is szükségünk van Bécsben születő, de magyarul gondolkodó Széchenyikre, a magyar nyelvet csodálatosan művelő, Nagyszalontáról jövő Arany Jánosokra, és szükségünk van Szabadkáról származó Kosztolányi Dezsőkre” – mondta.
Hozzátette: ezért 2010-ben elindultak – mint egykor Csoma Sándor –, hogy felkutassanak és egyesítsenek minden magyart, székelyeket, a Duna és Tisza mentén élőket, a Bácskai szőlőhegyek közt dolgozókat és a még messzebbre szakadtakat, hogy megadják számukra azt a jogot, amit számos európai ország, így a szomszédos államok is biztosítanak külhonban élő honfitársaik számára.
Orbán kitért arra, hogy eddig kilencven országból több mint 540 ezren nyújtották be az egyszerűsített honosítási kérelmet. Európából már csaknem félmillióan, Észak-Amerikából több mint kétezren, Dél-Amerikából közel négyszázan, Ausztráliából ötszázan, Ázsiából mintegy kétezren kérelmezték a kedvezményes honosítást. Közülük a legfiatalabb még csecsemőkorú, míg a legidősebb 104 éves – jegyezte meg.
„Nem lehetünk elég hálásak”
A kormányfő idézte az új alaptörvényben foglaltakat a magyarság összetartozásáról, majd hozzátette: amikor még csak álmodoztak arról, hogy ezt a gondolatot valaha is törvénybe foglalják, akkor „Csaba testvér Istentől kapott őrhelyén” már megvalósította azt. Kifejtette: Böjte Csaba és édesanyja megálmodták, létrehozták és működtetik a Dévai Szent Ferenc Alapítványt. Azt a szervezetet, amely gyermekeket karol fel, segít és nevel. Az ő nemzeti nevelő munkájuk, intézményteremtő, közösségépítő tevékenységük példaértékű az egész magyar nemzet számára, mintát ad a másokért való felelősségvállalásból – jelentette ki.
Azt mondta, nem lehetnek elég hálásak, amiért 2300 gyermek ellátásán túl segítséget nyújtanak a beiskolázásban, pályaválasztásban, szakmai képzésben, munkahelyek létrehozásában és megtartásában. Nemcsak oktatnak, hanem nevelnek is, mert céljuk olyan fiatalok útra bocsátása, akik magyarként, keresztény értékrendet valló teljes emberként hasznos tagjai lehetnek a magyar közösségnek – fejtette ki Orbán.
Böjte: Ebből fakad életem értéke
Böjte Csaba ferences rendi szerzetes azt mondta, tudatosan nem mond le román állampolgárságáról, sőt, ha rajta múlna, felvenné az ukránt, a szlovákot, a szerbet is, mert összefogva megvalósítható a Kárpát-medencében a négyszáz évvel ezelőtti, Bethlen Gábor-i aranykor, a tündérkert. Elmondta, az elmúlt húsz évben több mint ötezer gyereket fogadott be, és élete minden értéke ezekből az igenekből fakad.
„Én hiszem, hogy az aranykor, a Kárpát-medence tündérkertje az igenekből fog megszületni, abból, hogy egymás mellett élünk, bízunk egymásban, hogy hisszük azt, hogy együtt, közösen minden könnyebb lesz” – fogalmazott.
Az eskütételen – amelyet Rogán Antal, az V. kerület kormánypárt polgármestere vezetett le – jelen volt Kövér László, az Országgyűlés elnöke is.
MNO
Halálra ítélik magyar oktatást Szlovákiában? - Folytatódik a rasszista állami politika Szlovákiában is
„Elveszitek az iskoláinkat, elveszitek a jövőnket”, „Bezárjátok az iskoláinkat, bezártok minket is?” – ilyen feliratú transzparenseket emelt magasba, a halálra ítélt iskolákat pedig a pódium szélére tett koporsóval jelképezte Pozsonyban a szlovák törvényhozás épülete előtt tüntető több száz fős tömeg. A tüntetéssel az kis létszámú vidéki iskolák megmentéséért, az intézményeket leépítő közoktatási törvénymódosítás ellen tiltakoztak.
A megmozdulás szervezői, a felvidéki magyarság szervezeteinek képviselői széles körű párbeszédre szólítottak fel az intézmények jövőjéről, hiszen „a közoktatási törvénnyel és annak következményeivel a nyelvi és a kulturális sokszínűség elismerését kérdőjelezi meg a szlovák kormány” – mutatott rá Pék László a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) elnöke.
Nemcsak az iskoláink, hanem a magyar közösség ellen is irányul - Az iskola a megmaradás helyszíne
A török hódoltság idején éppúgy, mint most a templom és az iskola a magyarság megmaradásáért folytatott harc legfontosabb színtere a Kárpát-medencében – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő a felvidéki Rimaszombatban, a helyi református templom felújításának befejezése alkalmából tartott hálaadó istentiszteleten. A miniszterelnök szerint „a felvidéki magyarság is, hitem szerint csak akkor maradhat meg magyarnak, ha képes nyelvét, hitét és identitását megőrizve szülőföldjén élni.”
Bár a szlovák kormány az intézkedést az oktatás hatékonyságának növelésével és a takarékoskodás szükségességével indokolja, máig nem számszerűsítette, milyen összeget akar a kis iskolák leépítésével megtakarítani – hangoztatta Érsek Árpád a parlamenti képviselő.
A. Szabó László, a Magyar Közösség Pártjának oktatásügyi alelnöke elmondta, hogy a kistelepüléseken sok esetben az iskola a kultúra egyetlen letéteményese, így „ez a törvény nemcsak az iskoláink ellen irányul, hanem településeink, önkormányzataink és a magyar közösség elleni támadás is" – szögezte le.
Mégis megszavazták
A tiltakozó megmozdulást a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége, a Csemadok, a Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most-Híd szlovák-magyar párt, valamint a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szervezte. A tüntetés nem sokkal a közoktatási törvény módosításáról szóló parlamenti voksolás előtt ért véget – a szlovák parlament egyébként elfogadta az iskolák megszüntetéséről szóló törvénymódosítást.
MNO, MTI, Patrióta Európa Mozgalom
A Városliget megújul és a főváros büszkesége lesz - Fidesz reagálás a viccszámba menő baloldali vádra: a Fidesz ráteszi a kezét a Városligetre
A Városliget megújul és a főváros büszkesége lesz. A baloldal nemtörődömségével szemben a Városligetre nem leépülés, hanem újjászületés vár. Budapest egykor népszerű családi parkja a Városliget megújul és Budapest büszkesége, egyik legszebb látnivalója lesz a kormány tervei szerint.
Ehhez elengedhetetlen az állami vagyonkezelésbe kerülése és az érintett ingatlanok tulajdonjogi helyzetének rendezése.
A kormány júliusban döntött arról, hogy a Múzeum negyed létrehozásával összhangban, annak környezetét a Városligetet is felújítja a következő fejlesztési ciklusban. A Városliget az eredetihez méltó állapotában, családi kulturális – szabadidős - zöld élményparkként születik újjá.
A Liget Budapest projekt keretében a Városliget teljesen újjászületik: felépül a Fővárosi Nagycirkusz új épülete, megújul a Közlekedési Múzeum, létrejön a Magyar tájak konyhája – gasztronómia falu, a Művészetek tere valamint olyan beruházások történnek, amelyek méltóak a Városliget történeti múltjához, és egyaránt erősítik a kulturális-szabadidős élménypark, valamint a tájképi kert jelleget.
A területen átfogó zöldfelületi rekonstrukció lesz, erősödik például a városligeti tórendszer helyreállítása. Cél a zöldterületek növelése, ökológiai helyreállítása.
Ezzel párhuzamosan zajlik az állatkert fejlesztése, a Petőfi Csarnok átalakításával egy új gyermek és ifjúsági tudás- és élményközpont létrehozása.
Patrióta Európa Mozgalom
A kormány jövő ősztől szeretné bevezetni a kötelező óvodáztatást
Az Országgyűlés nemrég elfogadta azt az oktatási módosító javaslatot, ami kitolta a 3 éves kortól kötelező óvoda bevezetésének határidejét 2015 szeptemberére. Balog Zoltán most azt kérte, az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága támogassa a kormánynak azt a szándékát, hogy a kötelező óvodáztatás ne 2015 szeptemberében, hanem már jövő ősztől életbe léphessen.Az egyéves csúsztatásról szóló módosító javaslat elfogadása abból fakadt, hogy nem voltak ismertek a pontos számok.
A kormány hajlandó költségvetési forrásokat adni arra, hogy a szükséges férőhelyek rendelkezésre álljanak. A számítások még folynak, de várhatóan 6-8 milliárd juthat e célra.
Patrióta Európa Mozgalom
Újra előzetesbe került Rezesová - fellebbezésnek helye nincs
Amint azt ma közzé tettük, Rogán Antal a Fidesz frakcióvezetője, a Fidesz frakciójának a nevében blogbejegyzésében közzétette, hogy elfogadhatatlannak tartják, hogy a négy halálos áldozattal járó tragédia felelőse a bírósági határozat alapján luxus körülmények között töltse büntetésének azt a részét, amíg ügyében nem dönt a másodfokú bíróság
Másodfokú, jogerős döntésével megszüntette az M3-ason halálos balesetet okozó szlovákiai nő, Eva Rezesová házi őrizetét a Budapest Környéki Törvényszék kedden, és elrendelte ismételt előzetes letartóztatását. A nőt már be is vitték a büntetés-végrehajtási intézetbe – közölte a törvényszék szóvivője.
Koszta János tájékoztatása szerint ezzel a döntésével a Budapest Környéki Törvényszék – helyt adva az ügyészségi fellebbezésnek – megváltoztatta a Gödöllői Járásbíróság november 22-én hozott, házi őrizetről szóló végzését. A keddi határozat szerint a vádlott előzetes letartóztatását a másodfokú eljárás befejezéséig, de legfeljebb a nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés időtartamáig kell fenntartani – tette hozzá a szóvivő.
A szlovákiai nőt november 22-én hat év fogházra ítélte nem jogerősen a Gödöllői Járásbíróság. Még aznap házi őrizetbe is helyezték a tavaly augusztus óta előzetes letartóztatásban lévő nőt.
A törvényszék indoklása szerint a vádlott kiemelkedő vagyoni háttere és külföldi kapcsolatrendszere adott esetben nagymértékben megkönnyíti egy esetleges külföldre távozás kivitelezését még az elektronikus nyomkövető eszköz használatának kötelező elrendelése mellett is. A nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés mértéke, valamint Eva Rezesová személyi körülményei a másodfokon eljáró bíróság szerint olyan nagyfokú kockázatot jelentenek, amely a legsúlyosabb kényszerintézkedést teszi szükségessé.
A végzésben arra is kitértek, hogy a nem jogerős ítélet ellen az ügyész súlyosításért fellebbezett, és ez – figyelembe véve a halmazati szabályokat is – 5 évtől 13 évig terjedő büntetési tételkeretet jelent, ami a szökés veszélyét tovább fokozza. A keddi határozat ellen fellebbezésnek helye nincs – mondta a törvényszék szóvivője.
MNO, Patrióta Európa Mozgalom