Régi fényében a Mátyás-templom - a felszentelő ünnepi misét közvetíti a Duna TV
Befejeződtek a Budavári Nagyboldogasszony-, közkeletű nevén Mátyás-templom felújítási munkálatai. A 2006 óta tartó rekonstrukciónak köszönhetően a templom újra eredeti fényében pompázik.
Süllei László plébános a felújítás befejezése kapcsán tartott sajtótájékoztatón elmondta, a templom személyes és történelmi emlékeket egyaránt őriz, ezért fontos, hogy visszanyerte régi fényét. Hozzátette: az emberek hite nélkül a templom csupán múzeum, szakrális térré a hívőknek köszönhetően válik.
A felújított épületet vasárnap Erdő Péter bíboros szentmisén áldja meg, és felszenteli az új oltárt, amelybe a liturgia keretében elhelyezi Szent István király, Boldog Gizella királyné, Szent Imre herceg és a két vártanú püspök, Szent Gellért és Szent Adalbert ereklyéit, a két mellékoltárba pedig Boldog IV. Károly király és Meszlényi Zoltán vértanú püspök ereklyéje kerül be.
„Épített örökségünk kincs, amelyet meg kell becsülnünk” – fogalmazott Halász János kulturális államtitkár. A kormány kiemelten kezelte a korábban megkezdett munkálatokat, amelyek összesen 9,4 milliárd forintba kerültek, ennek az összegnek a felét „a nemzeti összetartozás 2010-ben megalakult kormánya” fizette.
A vasárnapi szentmisét a Duna Televízió élőben közvetíti, a Duna World pedig 0 óra 15 perckor megismétli. A Dísz téren kivetítőkön is látható lesz a ceremónia.
Magyar Nemzet
Békemenet: találkozzunk október 23.-án - A Békemenet célja a méltóságteljes megemlékezés és a belső támadásokkal szembeni kiállás
Okóber 23.-án 14 ókor indul a harmadik Békemenet, amelynek célja elsődlegesen tisztelgés és főhajtás az 1956-os forradalom hősei és mártírjai előtt, valamint a belső támadásokkal szembeni egységes kiállás. A szervezők szerint a békés felvonulásra azért is szükség van, mert veszélyben vannak a Békemenet által fontosnak tartott értékek, többek közt a nemzeti szuverenitás, az összetartás, a humanizmus és a szeretet.
A baloldal először külföldről támadta hazánkat, most pedig belháborút kezdett - mondta a Civil Összefogás Fórum (CÖF) tájékoztatóján Csizmadia László, a szervezet egyik alapítója. Közölte, ismét eljött az idő, hogy felemeljük szavunkat a támadásokkal szemben. Szerinte a Békemenet üzenete a baloldalnak többek közt az, hogy „merjenek kicsik lenni”.
Széles Gábor nagyvállalkozó, az Echo Tv és lapunk tulajdonosa arról beszélt, hogy a Békement célja elsődlegesen tisztelgés és főhajtás az 1956-os forradalom hősei és mártírjai előtt, ugyanakkor „nem lehet szó nélkül elmenni amellett, amit a baloldal művel”.
Gyalázatnak és megengedhetetlennek nevezte a Szolidaritás rendezvényén történt szobordöntést és úgy vélte: a baloldali politika színvonala rendkívül lesüllyedt, s a történtektől az MSZP-nek markánsan el kellett volna határolódnia. Úgy vélte, ezzel szemben a Békemeneten megmutatják, hogy lehet méltóságteljesen, csendesen ünnepelni.
Hozzátette: a Békemenet alkalmat ad arra is, hogy összegezzék az elmúlt három év eredményeit. Úgy fogalmazott: „ma már megállapítható, hogy a miniszterelnök olyan tetteket hajtott végre, amelyekre büszkék lehetünk” a közmunkától kezdve az adósságállomány megállításán át a vidékfejlesztésig.
Külön szólt a választási rendszer átalakításáról, amely szerinte alkalmat ad egy tisztulási folyamatra is, például arra, hogy a baloldal kivethesse magából az öt százalékot el nem érő politikai tömörüléseket. Kifejtette, bízik abban, hogy ismét 500-600 ezer ember áll majd ki ezen értékek mellett, s hogy a 2014-es választások után is ez a kormány vezeti az országot.
Stefka István, a Magyar Hírlap főszerkesztője úgy fogalmazott: „amikor veszélyben van a nemzet, a magyarság összefog.
Így tett 2012 januárjában is az első Békemenet megszervezésekor. Ki kellett állni a kormány mellett, ami sikerült is”. Úgy vélte, ma megint veszélyben a nemzet, mert „egyre többen hiszik el a balliberális erők hazugságait”.
Pedig ők írták a Tavares-jelentést, ők szabadították ránk a devizahiteles problémát, ők adósították el az országot, és és az ő kormányzásuk alatt mindvégig emelkedtek a rezsiköltségek - fogalmazott. Hozzátette: a Békemenettel fel szeretnék nyitni az emberek szemét a hazugságokkal szemben. Hangsúlyozta: azokat a kiváltságokat kívánják megvédeni, amelyeket az elmúlt három évben sikerült elérni és külön megemlítette ezek közt az alaptörvényt.
Csizmadia László bejelentette, hogy ifj. Lomniczi Zoltánnal elkészítették a Wesselényi-tervet, amely több más mellett megoldás lehet a devizahiteles problémára.
Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője szerint a politikában megengedhető, hogy az ellenfelekről rosszat mondjon az ember, ugyanakkor van egy határ, amit senki nem lépphet át.
Nem szabad átlépni azt a határt, amely nyíltan, vagy akár szimbolikusan is egy ember elpusztítására szólít fel. A Szolidaritás rendezvényén történt szobordöntésre utalva azt mondta: „Doberman” és társai kinyitottak egy olyan ajtót, amin nem szabad átlépni. Szerinte a béke, az emberség és a humánum nevében kell kimenni az utcára, s részt venni a Békemeneten.
Hangsúlyozta azt is: nem ők, a szervezők csinálják a Békemenetet, hanem az a félmillió ember, aki szükségét érzi, hogy részt vegyen rajta.
Fritz Tamás, politológus, a CÖF egyik alapítója szerint azért van szükség a Békementre, mert veszélyben vannak a Békemenet által fontosnak tartott értékek, többek közt a nemzeti szuverenitás, az összetartás, a humanizmus és a szeretet. Felidézte: míg a korábbi Békemeneteket az Európai Unió és a nemzetközi szervezetek váratlan és éles külföldi támadásai hívták életre, addig most áttevődött a hangsúly a belső támadásokra. Szerinte „polgárháborús ízű” kampány zajlik, amiben „Bajnai társtettes”, a Békemenet résztvevői ugyanakkor Magyarország és a magyarság egyben tartásáért menetelnek.
Bayer Zsolt újságíró szerint a Békemenet egy megkerülhetetlen intézmény és jelenség lett a magyar belpolitikai életben. Úgy vélte, október 23-án miattuk „fog összeállni az egész kis konglomerátum” , „Bajnai Gordon bepuszilt Gyurcsány Ferencnek” és azért állnak majd egy színpadra, mert „meg akarják mutatni, hogy ők is nagyon erősek”.
Utalt azokra a korábbi vádakra, amelyek szerint „pénzzel és erőszakkal kényszerítették” az első Békemenet résztvevőit a vonulásra. A baloldal igazmondásáról csak annyit: ezen a héten három napig forgatott Baján. Ezt pedig az ATV úgy tálalta, hogy ő ott kampányolt a Fidesznek. „Ez vérforraló” - fogalmazott. Majd kijelentette: legalább annyian kell részt venniük a Békemeneten, mint az első alkalommal, mert „ebben az országban a normalitást és az élhető életet mi képviseljük”.
Bencze Izabella, a CÖF egyik alapítója arról beszélt, hogy október 23.-án a Békemeneten a hazáért, négy nappal később - október 27-én 11 órakor - pedig a nemzetért kell kiállni.
Akkorra hirdette meg ugyanis a Székely Nemzeti Tanács a székelyek menetelését „besorolásuk, közigazgatási megsemmisítésük” ellen. Ehhez kapcsolódva vonulásos nagygyűlést szerveznek a Hősök terétől a román nagykövetségig.
Csizmadia László végezetül ismertette az útvonalat: a Békemenet a Bem szobortól indul október 23.-án 14 órakor és a Margit híd, Szent István körút, Nyugati tér, Teréz körút, Oktogon, Andrássy út útvonalon a Hősök terére tart.
Orbán Viktor beszédet mond
Mint ismeretes Orbán Viktor miniszterelnök október 23-án, a szabadság napján a budapesti Hősök terén mond ünnepi beszédet – közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján a nemzeti ünnep eseményei reggel 8 órakor kezdődnek a Hősök terén, ahol katonai tiszteletadás mellett felvonják Magyarország nemzeti lobogóját. A Terror Házánál, a Hősök falánál 15 órakor ünnepélyes gyertyagyújtásra várják az emlékezőket, majd 16 órakor a Hősök terén beszédet mond Orbán Viktor kormányfő.
Hunyor Erna
Magyar Hírlap
Orbán Viktor a Hősök terén mond ünnepi beszédet október 23-án
Orbán Viktor miniszterelnök október 23-án, a Szabadság napján a budapesti Hősök terén mond ünnepi beszédet - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága hétfőn az MTI-vel.
A közlemény szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján, október 23-án a nemzeti ünnep eseményei reggel 8 órakor kezdődnek a Hősök terén, ahol katonai tiszteletadás mellett felvonják Magyarország nemzeti lobogóját.
A Terror Házánál, a Hősök falánál 15 órakor ünnepélyes gyertyagyújtásra várják az emlékezőket, majd 16 órakor a Hősök terén beszédet mond Orbán Viktor kormányfő.
MTI, fidesz.hu
Kövér: Nem aludhatunk el, mint 2002-ben
Kövér László szerint a Fidesz a 2002-es választások elvesztése után minden meglepetésre felkészült, így még egyszer nem eshet ugyanabba a csapdába, mint akkor, mert az országnak nincsenek újabb elvesztegetni való évei.
A politikus szerint pártja 2002-ben nem volt versenyképes a szocialistákkal az utcai kampányolásban, a hivatalos párttagok száma ugyanis tízezer alatt volt, akiknek csak egy részét tudták mozgósítani. Ez meg is mutatkozott a választások napján, mivel nem tudtak a tízezernél több szavazókör mindegyikébe megfigyelőt küldeni a választások tisztaságának ellenőrzésére. „Megítélésem szerint ez nagyban befolyásolta a végeredményt” – fogalmazott.
Kiemelte azt is, hogy ebből a felismerésből és sokkhatásból következően az emberek később maguk szólították meg a Fideszt a polgári körökön keresztül. Kövér László szerint így ma a negyvenezres párttagságnál is többen vannak, akik formalitások nélkül is hajlandók támogatni a kormánypárt kampányát.
A közvélemény-kutatások Fidesznek kedvező eredményeire vonatkozó kérdésre azt mondta, „ha ez ismét elaltatja az éberségünket, akkor megérdemeljük a sorsunkat”. Kövér László szerint ez a Fidesz politikusai mellett a szavazóikra is vonatkozik, mert 2002-ben a közvélemény-kutatásokon a Fideszt támogatók közül nagyon sokan otthon maradtak, mivel úgy gondolták, nincs rájuk szükség, illetve a „kisgazdapárt erkölcsi bomlásán bosszankodva” nem voltak hajlandóak a Fideszre szavazni.
A házelnök szerint az akkori választások második fordulója megmutatta, hogy többen voltak az ellenfél szavazóinál, csak átaludták az első fordulót. Kövér elmondta, ez komoly lecke volt a Fidesz vezetőinek és szavazóinak egyaránt, „nem beszélve arról a nyolc évről, ami ezután következett, és amit nehéz lesz elfelejteni”.
Lánchíd Rádió, MTI, MNO
Sokkolta a magyar társadalmat Bajnaiék primitív akciója - száz értelmiségi nyílt levele
Nyílt levélben szólította fel bocsánatkérésre Bajnai Gordont, az Együtt–PM Szövetség vezetőjét és a Magyar Szolidaritás Mozgalom vezetőit a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) a Szolidaritás szeptember végi demonstrációján történtek miatt. Az MTI-hez szerdán eljuttatott levelet száz közéleti személyiség írta alá.
„A magyar társadalom józan többségét – politikai beállítottságtól függetlenül – sokkolta az, ami szeptember 29-én a Bajnai Gordon vezette Együtt–PM és a Szolidaritás mozgalom közös politikai rendezvényén történt” – áll a nyílt levélben.
Elfogadhatatlan, amit történt
A CÖKA közölte, szabad, szenvedélyes vitára mindenkit bátorítanak, ám ami az említett demonstráción történt, az civilizált országban elfogadhatatlan, és „nem fér össze a jó ízléssel és a gyermekeink jövőjéért érzett felelősséggel”. Ehhez hasonló politikai barbárságnak nincs helye a magyar közéletben, akik pedig „az ilyen szélsőséges megnyilvánulást megtapsolják vagy bátorítják, szégyent hoznak ránk, magyarokra” – írták.
A nyílt levél aláírói között van több író, újságíró, politológus, színész, énekes, rendező, egykori sportoló és építész mellett Hámori József akadémikus, az első Orbán-kormány minisztere, Pozsgay Imre egyetemi tanár, korábbi miniszter, Szűrös Mátyás volt ideiglenes köztársasági elnök, Tulassay Tivadar gyermekgyógyász, a Semmelweis Egyetem korábbi rektora, Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője, egykori ’56-os halálraítélt és Csizmadia László, a CÖKA elnöke, Mészáros László, a Patrióta Európa Mozgalom alapítója, Bencsik András főszerkesztő, Jókai Anna és Csoóri Sándor író - költők, Melocco MIklós szobrász, és Józsa Judit kerámikus is.
A linkre kattintva olvasható a nyílt levél teljes szövege, és az aláírók névsora: http://www.patriotaeuropa.hu/?p=28249
A Magyar Szolidaritás Mozgalom szeptember végi budapesti kormányellenes tüntetésének házigazdája a rapper Dopeman volt, aki egyebek mellett szemétládának és pofátlannak nevezte Orbán Viktor miniszterelnököt, s előadta trágár szavakkal tűzdelt Himnusz-feldolgozását is.
Bajnaiék erőszakos módszerei
A Clark Ádám téren tartott demonstráció végén lelepleztek egy Orbán Viktort ábrázoló bronzszínű hungarocellbábut, majd az aktivisták ledöntötték úgy, hogy a Sztálin-szobor 1956-os ledöntésére emlékeztető módon a csizmája a talapzaton maradt. Kónya Péter, a Szolidaritás elnöke az Hír24-nek adott interjújában elárulta, hogy a bábu fejét előre befűrészelték, hogy a földre zuhanáskor leváljon.
A „szobordöntés” után a tömeg elindult át a Lánchídon, és a Terror Háza Múzeumhoz vitték a torzót, ahol a maradványokat felállították. A maradványt az egyik demonstráló ököllel megütötte, volt olyan is, aki késsel vágott ki egy darabot belőle, és akadt, aki ráfeküdt. A bábu levágott fejét elvitték a szervezők a Szolidaritás központi székházába. Bajnaiék később sumákolással, hazudozással próbálták eltussolni az akciót aztuán, hogy a teljes politikum és saját szavazóik is elhatárolódtak tőlük.
Ez már a legalja
„Ez a mérhetetlenül primitív, erőszakra buzdító, az európai politizáláshoz nem méltó magatartás mindenképpen elítélő szót érdemelne mindazok részéről, akik máskor hangos kifakadással védenek vélt sérelmeket is, emberi méltósághoz való jogot követelve” – mondta Gál Kinga az Európai Parlamentben tett felszólalásában. Feltette a kérdést a baloldali és a liberális képviselőknek: most miért nem határolódnak el „a baloldal ilyen erőszakos és szélsőséges politizálásától? […] Ennél mélyebbre ugyanis a politika már nem süllyedhet.”
Patrióta Európa Mozgalom, MTI, MNO
Svájcban fogták el az ároktői banda tagjait
Elfogták az ároktői banda házi őrizetből megszökött két tagját Svájcban szerda kora este – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Kommunikációs Szolgálata a rendőrség honlapján.
A 26 éves Rostás Henrik és az 51 éves id. Rostás Elemér a házi őrizet szabályait megszegve október 5-ére virradó éjszaka ismeretlen helyre távozott ároktői lakásáról. Elfogásuk érdekében a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda a nemzetközi együttműködés lehetőségeit is igénybe vette, és a Svájci Szövetségi Rendőrség célkörözési egysége Oftringenben elfogta a két férfit – írta a rendőrség.
Az ügyészség szerint a vádlottak 2008-2009-ben tucatnyi alkalommal támadtak rá gátlástalan, embertelen módon 70-80 éves emberekre Budapest peremkerületeiben és vidéken. Két idős ember belehalt sérüléseibe, és a vádhatóság szerint több másik esetben is megállapítható az emberölés kísérlete.
Az ároktői banda tagjainak ügyében lassan fél évtizede folyik a büntetőeljárás, ezen belül az elsőfokú büntetőper két éve. Perbeszédében az ügyész néhány hete öt vádlottnak javasolt tényleges életfogytiglant. A rendőrség október 5-én délelőtt tette közzé, hogy október 5-ére virradó éjjel megszökött a házi őrizetből az ároktői banda két tagja. Ellenük fogolyszökés miatt indult eljárás.
A Belügyminisztérium október 6-ai közleménye szerint a rendőrség sem szóbeli, sem írásbeli utasítást nem kapott a folyamatos őrzésre, így a házi őrizet általános szabályainak megfelelően járt el. Kiemelt veszélyességükre tekintettel ezt napi hétszer tették meg, figyelembe véve azt a jogszabályi korlátot, hogy a rendőrség a házi őrizet végrehajtása során a szükséges mértéken túl törvényes ok nélkül nem zavarhatja a terhelt magánéletét.
Korlátlan idejű előzetes letartóztatást kezdeményez a Fidesz
Az ároktői banda ügye miatt a Fidesz október 9-én azt kezdeményezte, hogy a jövőben a legsúlyosabb bűncselekmények esetében ne legyen felső határa az előzetes letartóztatás időtartamának. Emellett hatvan napban maximálnák a szakértői vélemények elkészítésének határidejét, és az előzetes letartóztatás bírói elutasítása esetén kötelezővé tennék a lábperec alkalmazását – jelentette be Gulyás Gergely sajtótájékoztatóján.
Kötelező lesz a házi őrizet ideje alatt elektronikus nyomkövetőt hordaniuk az eljárás alá vont személyeknek, így többé nem fordulhat elő, hogy rablógyilkosok megszökjenek – jelentette ki Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.
MTI
Rezsiharc: az Orbán-kormány felveszi a brüsszeli kesztyűt
„A levél igazolja a kormányzat korábbi felvetéseit, hogy számítanunk kell Brüsszel és a piaci szereplők rezsicsökkentést támadó újabb lépésére” – nyilatkozta Giró-Szász András. Kijelentette: a magyar kormány felveszi a kesztyűt, hiszen az eddigi rezsicsökkentés megvédését, továbbvitelét, s ezen keresztül a magyar családok érdekeit tartja szem előtt a brüsszeli szempontokkal szemben. A fejlemények azt mutatják, hogy a magyar baloldal és Brüsszel mintha a multik markában vergődne.
A kormányszóvivő elmondta, a kabinet jövő kedden tárgyalja a brüsszeli levélre adandó szakmai válaszokat, de már előtte ad általános tájékoztatást az Európai Uniónak, amelyben egyértelműsíti, hogy a rezsicsökkentés kiemelten fontos a magyar társadalom számára, s a kormány célja a közműszektor nonprofit jellegűvé alakítása.
Hoppál Péter szerint „A Fidesz úgy gondolja, hogy a magyar családok megélhetését sértette az a politika, amely 2010 előtt csak a szolgáltatók extraprofitjára volt tekintettel”.
Az unió korábban a gazdasági kritikák mellett főleg ideológiai alapokon próbálta kikezdeni a magyar kormányt; a támadások hazánk 2011-es uniós elnökségével kezdtek eldurvulni, a magánnyugdíjpénztárak ügye, az új alaptörvény és a médiatörvény adta meg az első témákat a támadóknak. Daniel Cohn-Bendit zöldpárti EP-képviselő és frakcióvezető bírálatai során nem egyszer magából kikelve, tényszerű ismeretek híján kiabálva kioktatta a magyar miniszterelnököt jogállamiságból, európaiságból, sőt le is kommunistázta.
Az emberi jogi, alkotmányjogi és egyéb ideológiai csörték számára egyebek között a Velencei Bizottság szállította a szakmai muníciót, hivatkozási alapot – miközben például a magyarokat sújtó, diszkriminatív szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban csak szelíd ajánlásokat fogalmazott meg.
Az ideológiai kritikák mellett folyamatosak voltak a durva gazdasági támadások is: harcoltak a plázastop, a dohánytörvény, a bankadó és a telekomadó ellen, kifogásolták az állami Erzsébet-utalványok bevezetését is, de a kormány ellenállt a kritikáknak. Ezenkívül mindent megtettek, hogy Magyarország továbbra is a túlzottdeficit-eljárás hatálya alatt maradjon, de három év után végül Barrosoék belátták, hogy tévedtek, és végre kikerülhettünk a Magyarország ellen – a szocialista kormányok költekezései miatt – indított eljárás alól.
A rezsicsökkentés régóta szúrja az unió szemét: a bizottság a magyar konvergenciaprogram és a 2012-es stabilitási program bírálatában aggódott az energiaárak állami szabályozása miatt, és kijelentette, hogy az országos energiaügyi szabályozó hatóságnak nincs joga korlátozni az energiaszolgáltatók extraprofitját. A tanács ajánlotta a kormánynak, hogy engedje szabadjára a piaci árakat, csak a legszegényebbeknek nyújtson valamiféle védelmet, a lakosság többségének ne.
A magyar ellenzék vastagon sáros
Sajátossá teszi a helyzetet továbbá, hogy az ajánlatok, bírálatok tippadói, esetenként megrendelői sorában is fel-felbukkannak a magyarországi ellenzéki pártok képviselői. Amellett, hogy rendszeresen a magyar kormány ellen agitálnak az Európai Parlamentben, nemrég az is kiderült, hogy nemcsak hogy megszavazták, de egyenesen ők állították össze a hazánkat elmarasztaló Tavares-jelentést is.
Az újabban ismét uniós célkeresztbe kerülő rezsicsökkentés alaposan összezavarta a baloldali ellenzéket. Hiszen legalább szavakban kénytelenek az intézkedés mellé állni, hiszen ők magukat a szegények pártjaiként szokták definiálni.
Ugyanakkor az ellenzéki pártok és orgánumaik komoly aknamunkával próbálják aláásni a kormány ez irányú intézkedéseit. Üzeneteik közgazdászi aggodalmaktól (Oszkó Péter: Nem lehet egyszerre rezsit csökkenteni a szolgáltatókat államosítani és a hiányt fenntartani) a szociális demagógiáig (Bajnai Gordon: A rendszer elveszi az emberek kenyerét, és csak morzsákat dob vissza) a nettó vádaskodásig (Mesterházy a Népszavában: A kormány szokás szerint hazudik) terjednek.
MTI, MNO
Orbán Viktor a rezsicsökkentésről: Komoly érveink vannak
Orbán Viktor miniszterelnök nem tartja meglepőnek, hogy Brüsszelből „támadás éri a rezsicsökkentést”. A kormányfő, miután találkozott David Cameronnal, arról is beszélt, hogy a rezsicsökkentés nemcsak marad, hanem folytatódni is fog.
A miniszterelnök ezt szerdán mondta újságíróknak Londonban, utalva az Európai Bizottság rezsicsökkentéssel kapcsolatos levelére. „Mindig tudtuk, hogy a rezsicsökkentés harcos téma lesz”, hiszen vannak nagy nemzetközi cégek, amelyeknek a rezsicsökkentés a profitjuk csökkenésével jár, így ők „minden követ megmozgatnak mindenhol”.
„Nem javaslom a magyaroknak, különösen nem a kormánynak, hogy meglepődjünk azon, hogy most Brüsszelből támadás éri a rezsicsökkentést” – mondta a miniszterelnök, kijelentve: meg fogják vívni a küzdelmet, a kormánynak komoly érvei vannak. „Szeretném megnyugtatni a magyar közvéleményt, hogy a rezsicsökkentés nemcsak marad, hanem folytatódni is fog” – közölte Orbán Viktor.
Orbán kitért arra is, hogy több kérdésben erős szövetség jött létre Nagy-Britannia és Magyarország között, és ennek kiemelt területe a nukleáris energia. Szerinte a következő néhány évben Magyarországon el kell érni, hogy az energia ne legyen drágább, mint az Egyesült Államokban, ahol egyharmaddal alacsonyabbak az energiaárak.
„Ez egy komoly programja lesz a következő kormánynak”, noha már a jelenlegi is tett lépéseket, hiszen a háztartások energiaára csökkent, de hasonló lépéseket kell majd tenni a versenyszférában is, amihez szükség van nukleáris energiára is – közölte.
A politikus, akit a Downing Streeten fogadott David Cameron brit kormányfő szólt az Európai Unió intézményeinek megreformálásáról is. Hangsúlyozta, lehet, hogy még reformnál is többre, az európai intézményrendszer megújítására lenne szükség, és ebben Nagy-Britannia és Magyarország is egyetértenek egymással.
Mint Orbán fogalmazott, sokkal világosabban meg kellene határozni például, hogy mi az, amit Brüsszelben szabályoznak, és mi az, amit Budapesten vagy Londonban, tehát a nemzeti és a brüsszeli hatáskörök világosabb elhatárolására van szükség. „Kértem a miniszterelnök urat, hogy miután ők éppen most vizsgálják fölül a teljes angol jogrendszert ebből a szempontból, ezt a tudást bocsássák rendelkezésünkre” – mondta.
Elmondta, az eurózónán kívüli országoknak garantálni kell a rugalmasságot, hogy saját gazdaságpolitikájukat folytathassák.
„A britekkel egyet fogunk érteni a tekintetben, hogy mely területeken nincs kompetenciája, nincs keresnivalója az EU-nak” – mondta.
Magyarország miniszterelnöke a David Cameronnal folytatott megbeszélése előtt a Királyi Külügyi Intézetben tartott előadást, ahol arról beszélt, hogy Magyarország ma egy igazi laboratóriumként működik, a modern világ kihívásaira a hagyományos értékeken alapuló válaszokat próbál találni.
MNO, MTI
