Időnként ugyan kígyót-békát kiabálnak egymásra, de ha érdekük azt kívánja, akkor a kormánypártok ellen gond nélkül összefog az MSZP és a Jobbik. Most is ez történt, az apropó ezúttal az E.ON-ügy. Összegyűlt az E.ON-ügyletet kivizsgálni hivatott bizottság felállításához szükséges 78 képviselői aláírás – írja a Hvg.hu.A szignók összeszedésébe az LMP is besegített, ebben azonban nincs semmi új: az MSZP és az LMP vezetői már többször közösködtek, nem egy közös sajtótájékoztatójuk is volt már, a radikálisokkal azonban most működik együtt ilyen szorosan először a baloldali párt. Pártelnökük, Mesterházy Attila egy Schiffer Andrással közös panelbeszélgetésen például azt az úgynevezett technikai koalíciót is elvetette, amelyet (az akkor még LMP-s) Karácsony Gergely javasolt. „Elutasítjuk a Jobbikkal való együttműködés minden formáját, nem is másolnánk őket, semmilyen formában” – fogalmazott. Vona Gábor pedig a Kossuth rádióban nyilatkozott úgy 2011-ben, hogy kizártnak tartja azt, hogy pártja a jövőben együttműködjön akár az MSZP-vel, akár az LMP-vel. Tavaly decemberben pedig Steiner Pál állította határozottan, hogy politikai karanténba zárnák Vonáékat és ezért megígérte, hogy vitanapot sem fognak kezdeményezni velük. „Az MSZP semmilyen intézményes kapcsolatot nem tart fenn a Jobbikkal a jövőben, így nem vesznek részt a Jobbikkal közös országgyűlési kezdeményezésben” – fogalmazott Steiner. Sőt: Gyögyösi Márton listázós felvetése idején még az is felmerült az MSZP-frakcióban, hogy kivonulnak majd minden Vona-felszólaláskor. De Steiner még azt is kijelentette, hogy „olyan papír nem születik, amin a szocialista frakció és a Jobbik együtt szerepel”. A harcias kiállás az E.ON-ügyet kivizsgálandó bizottság felállítása kapcsán már a múlté, ugyanis született olyan papír, amin jobbikosok és MSZP-s képviselők egyszerre szerepelnek. Persze volt előjele ennek a politikai érdekházasságnak: idén márciusban, ha ugyan csak szóban, de pont maga Steiner Pál volt az, aki az alkotmányügyi bizottságban egy jobbikos segítségére sietett. Történt ugyanis, hogy Novák Előd korábbi mentelmi ügyének tárgyalása során az ügyrendben szót kérő fideszes Balla György azt javasolta, hogy a parlament kérjen igazságügyi elmeorvos-szakértői véleményt. Steiner szerint azonban ez súlyosan megsértette Novák Elődöt. 2011-ben pedig Lázár János hívta fel a figyelmet arra, hogy az új alaptörvény előkészítésének és az ezzel járó parlamenti munkának az akadályozása kapcsán „egymás kezét szorítva küzdött” az MSZP, az LMP és a Jobbik. A balliberális tábort azonban az a 2010-es eset rémisztette el a legjobban, amikor az Országgyűlés alakulásakor a szocialisták a radikálisok javára lemondtak arról, hogy a nemzetbiztonsági bizottságot vezessék (később mégis az MSZP-hez került a bizottság elnöki pozíciója – a szerk.). MTI, MNO
Bátor politikával még a súlyos európai válság körülményei közepette is ki lehet érdemelni a választók bizalmát. Orbán Viktor videoüzenetében gratulált Angela Merkel német kancellárnak - 2013. szeptember 22.
A 2006-os őszi események csupán óvodai hajcihőnek fognak tűnni, ha az MSZP nyeri meg a választást, és beváltja azokat a fenyegetéseket, amelyekkel az igazságszolgáltatást támadják – mondta el az MNO-nak Völgyesi Miklós annak kapcsán, hogy a Mesterházy Attila Miskolcon börtönbüntetést helyezett kilátásba az igazságszolgáltatás dolgozóinak. „Ha bebizonyosodik, hogy politikai érdekből, károkozási céllal, jogtalanul indul eljárás bármely magyar állampolgár ellen, akkor ezért az elkövetőnek a törvény előtt kell felelnie. Büntetési tételként az MSZP javaslata szerint 1–5 évig terjedő szabadságvesztés jöhet szóba” – mondta el Mesterházy Attila, a szocialista párt elnöke még szeptember 13-án Miskolcon. Nem újdonság, hogy a hazai baloldal az igazságszolgáltatás munkatársait fenyegeti, nemrégen Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök rohant ki az ügyészség ellen. Vérlázító Mesterházy kijelentése, miszerint bírót, ügyészt megfenyeget, hogy hatalomra kerülésüket követően börtönbe zárják őket – mondta el az MNO-nak Völgyesi Miklós a Legfelsőbb Bíróság volt tanácsvezető bírája. Úgy látja, a szöveg önmagában elárulja, hogy egy meglehetősen aljas, és jogállamban nem megengedett fenyegetőzés, amelynek következménye kell legyen. „Úgy tűnik, egy politikus sok mindent megengedhet magának.” Mesterházy furkósbottal a kezében jelenik meg ezzel a kijelentéssel – tette hozzá. „Ha hatalomra kerülnének 2014-ben, akkor a 2006-os események egy óvodai kisebb hajcihőnek tűnnének, ahhoz képest, ami ránk várna.” Az EU mélyen hallgat A szakember emlékeztetett arra, hogy Gyurcsány még miniszterelnökként arról beszélt, megengedhetetlen, hogy a bíróságok Fidesz-befolyás alatt hoznak ítéleteket. Völgyesi arra a kérdésünkre, hogy az Európai Unió a szocialisták fenyegető kijelentéseit, miért nem bírálja azt felelte, jól kitapinthatóak, hogy az EU balliberális tisztségviselői mindent eszközzel fellépnek a jobbközép kormánnyal szemben, míg ebben az esetben mélyen hallgatnak. Völgyesi emlékeztetett arra is, hogy a bírósági ügyáthelyezés kapcsán is éles támadást intézett az EU, pedig ez csak a budapesti bíróságok leterheltségét csökkentette volna. Mesterházy párttársa sem fogta vissza magát Még 2012 elején Bárándy Gergely – akinek az édesapja egyébként igazságügyi miniszter volt a Medgyessy-kormányban – úgy fogalmazott: az Orbán-kormány bukása után az MSZP minden erejét, befolyását és tudását latba veti majd azért, hogy a független intézmények élére és vezetőségébe delegált „pártkomisszárokat” eltávolítsa posztjukról, bármeddig is tartson hivatalosan mandátumuk; aki pedig közülük bizonyíthatóan politikai megrendelések alapján végzi munkáját, nem kerülheti el a felelősségre vonást. Akkor a Magyar Bírói Egyesület azt írta: „a magyar demokrácia több mint húsz éve alatt példátlan eset, hogy egy országgyűlési képviselő, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács volt tagja az igazságszolgáltatás védelmének ürügyén, a törvény erejénél fogva független bírákat politikai komisszároknak nevezze és számonkéréssel fenyegesse meg.” A baloldal Szilvásy György első fokú elítélését követően pörgette föl a kampányát az igazságszolgáltatás ellen. Gyurcsány facebookos videóüzenetben reagált az ítéletekre. Kijelentette, az 50-es évek óta nem ítéltek el minisztert vagy volt minisztert kémkedés vádjával. Ennek kapcsán Orbán Viktorra célozva feltette a kérdést: „Hogyan szolgálják ki ezt a gazembert…, ezt az erőszakos senkiházit bírók, rendőrök, ügyészek? A bukott miniszterelnök a per bírájának is üzent. Azt mondta, „egyszer a tartója is el fog menni, meg fog majd bukni, és bukni fog vele ő is”. Kovács András Magyar Nemzet
A Fidesz jelöltje, Kovács Csaba nyerte Baján a 3-as számú önkormányzati választókerületben vasárnap tartott időközi választást – közölte vasárnap a helyi választási iroda. Polgármestert választottak Nemespátrón és Mikosszéplakon is. Az időközi választást azért kellett tartani, mert az egyéni választókerületben megválasztott Bálint Tünde, a Fidesz-frakció vezetője 2013 májusában meghalt. A Fidesz szerint a bajai választás eredménye egyértelmű üzenet a baloldalnak: az emberek nem kérnek azokból, akik egyszer már tönkretették Magyarországot. A Fidesz sajtóirodája vasárnap este a bajai időközi önkormányzatiképviselő-választás után közleményben tudatta: Kovács Csaba, a Fidesz-KDNP jelöltje nyerte a választást, az ellene és Zsigó Róbert fideszes polgármester ellen indított „aljas lejárató kampány ellenére”. Úgy fogalmaztak: „sem együtt, sem külön-külön nem kérnek a választók a bukott baloldalból”. A Fidesz szerint a Gyurcsány-Bajnai-Mesterházy közös jelölt elbukott. Ez egyértelmű üzenet a baloldalnak, az emberek nem kérnek azokból, akik egyszer már tönkretették Magyarországot. A közleményben a Fidesz köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek az időközi választáson, és bizalmukat adták a további munkához. A vasárnapi választáson a Fidesz jelöltje mellett közös jelöltet indított a Magyar Szocialista Párt, az Együtt - A Korszakváltók Pártja, valamint a Demokratikus Koalíció, és megmérette magát a Jobbik, illetve a Lehet Más a Politika jelöltje is. MTI
Magyarország teljes megújítását kezdtük meg annak érdekében, hogy hazánk legyőzze a nehéz örökséget, és állni tudja az előttünk álló 15-20 évben a ránk váró versenyt. Orbán Viktor a tiszteletbeli konzulok konferenciáján Budapest - 2013. szeptember 17.
Soltész Miklós, szociális államtitkár: Az előző kormány gazdasági bizottságában már felvetettük, hogy a közműszolgáltatók által bezsebelt luxusprofitot vissza kéne juttatni a fogyasztókhoz. A szocialisták és a liberálisok kézzel-lábbal tiltakoztak az ötlet ellen, mondván, ez kivitelezhetetlen. Az Orbán-kormánynak mégis sikerült megoldást találnia, így először januártól 10 százalékkal lett olcsóbb a földgáz, az áram és a távhő ára, júliustól pedig a vízdíj, a csatorna, a szemétszállítás, a szennyvízszippantás, a PB-gáz és a kéményseprés díja mérséklődött. A gáz, az áram, a távhő árának további 11,1 százalékos csökkentésével egy év alatt 20 százalékkal kell kevesebbet fizetni a közüzemi szolgáltatásokért. Ez egy átlagkeresetű családnál akár évi 100 ezer forint megtakarítást jelent. Az év végére pedig az eddigi 100 ezer forinton túl további havi 3-4 ezer forint maradhat a háztartásokban. Magyar Nemzet
A közműszolgáltatások nonprofittá alakításáról szóló törvénnyel a parlament megtiltaná a profitot a monopóliumnak minősülő közszolgáltatást végző cégeknek - mondta Rogán Antal. Ugyanitt Németh Szilárd polgármester köszönetet nyilvánított a soroksáriaknak és a csepelieknek, hogy több, mint 18 ezer aláírással támogatták a rezsicsökkentést. A Fidesz frakcióvezetője a sajtótájékoztatón kiemelte: a jogszabály értelmében olyan módon kellene az árképzést végrehajtani, hogy az magában foglalja a szolgáltatás előállításának költségét és a fejlesztési, karbantartási költségeket, azonban profitelvárásról nem lehetne szó. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: a Fidesz-frakcióban éles viták bontakoztak ki, hogy biztosítsanak-e alkotmányos védelmet a rezsicsökkentésnek. Ez a kérdés azért merült fel, mert a Fidesz képviselőcsoportjának tagjai nem bíznak a szocialistákban, hiszen kormányzásuk idején - kampányuk ellenére -, nem rezsit csökkentettek, hanem drasztikusan emelték az árakat – fűzte hozzá. „Bár azt gondolom, a szocialisták nem fognak kormányra jutni 2014-ben, de hát nemcsak 2014 van, hanem később is vannak évek, ezért komolyan felmerült bennünk az, hogy a rezsicsökkentés kapjon alkotmányos védelmet" – vélekedett a frakcióvezető. Szavai szerint ez azt jelentené, hogy kétharmados lenne a közműszolgáltatások nonprofittá alakításáról szóló törvény, amihez először szükség lenne az alaptörvény módosítására. A Fidesz-frakció a következő két hétben vitatja meg a kérdést, és ha az alkotmányos védelem szükségessége mellett dönt, felkéri a kormányt, készítse elő az alaptörvény-módosítást, a nonprofit közműszolgáltatásokról szóló törvényt pedig eleve minősített többséget igénylő jogszabályként terjessze be a Háznak - fogalmazott. Újságírói kérdésre reagálva Rogán Antal kifejtette: nem szükséges a közműszolgáltatások nonprofitosításához a többségi állami tulajdon megszerzése. Hozzátette: a nonprofittá alakítás egyszerű törvényi előírás, amellyel a parlament pusztán a működési körülményeket szabályozná. „Ha a szolgáltatók elfogadják a feltételeket, működhetnek tovább” – mutatott rá. Soroksáron több, mint 3800, míg Csepelen 14 ezernél is több aláírás gyűlt össze a rezsicsökkentés védelmében – jelentette ki Németh Szilárd – a XXI. kerület polgármestere. Ennek kapcsán megjegyezte, az aláírásgyűjtők azt mondták, hogy itt egy nagyon erős, nagyon összetartó közösség van. Kiemelte, hogy a rezsicsökkentés a Fidesz politikájának sarokköve. A kormánypárti politikus ezzel összefüggésben elmondta, hogy a napokban száznál több helyszínen zajló fórumok lehetőséget adnak arra, hogy a Fidesz kapcsolatban maradjon az emberekkel, és megvédje a rezsicsökkentés politikáját. fidesz.hu
Baját használja fel egymás ellen Gyurcsány, Bajnai és Mesterházy, nem a város sorsa érdekli őket, hanem saját hatalmi versengésük - mondta Zsigó Róbert, Baja fideszes polgármestere pénteken a vasárnapi időközi önkormányzati választás kapcsán a városban tartott sajtótájékoztatóján. "Jönnek-mennek a bukott baloldal politikusai a városban, sajnálattal látjuk, hogy Gyurcsány, Bajnai és Mesterházy az egymás közötti harcokat hozták el Bajára" - fogalmazott a polgármester. Zsigó Róbert hozzátette: tegnap Mesterházy Attila vallotta magának a baloldal jelöltjét, ma Gyurcsány Ferenc jön a városba, holnap pedig úgy tudják, Bajnai Gordon jön Bajára, aki "annak idején a Hajdú-Béthez hasonlóan tett tönkre egy bajai céget" - jegyezte meg. "Baja városa nem hagyja magát. El fogunk menni, el kell menni vasárnap választani" - mondta, hozzátéve, hogy "a bukott baloldal" egyetlen esélye az, ha a jobboldali szavazók elkényelmesednek és otthon maradnak. A város vezetője hangoztatta, valódi összefogás egyetlen jelölt, Kovács Csaba (Fidesz-KDNP) mögött van. "Az ő munkájára számítunk a testületben, szeretnénk folytatni a kormány támogatásával azokat a fejlesztéseket, amelyeket elkezdtünk" - tette hozzá. "...ha a bajaikat hagyják nyugodtan dolgozni, sikeresek tudunk lenni' - fogalmazott. Kérdésre válaszolva azt mondta, a jelöltjüket ért kritikák nem igazak, azok "mind a bukott baloldal gyűlöletkampányának vádaskodásai". A bajai 3-as számú választókörzetben azért rendeznek időközi képviselő-választást, mert májusban meghalt Bálint Tünde, aki a képviselő-testületben a Fidesz frakcióvezetője volt. A vasárnapi választáson a Fidesz jelöltje Kovács Csaba, a Magyar Szocialista Párt, az Együtt - A Korszakváltók Pártja, valamint a Demokratikus Koalíció közös jelöltje Teket Melinda, a Jobbiké Markó György, a Lehet Más a Politika pedig Ikotity Istvánt indítja. A tizennégy tagú bajai testületben jelenleg kilenc képviselővel a Fidesz van többségben. MTI, fidesz.hu
A Fidesz-frakcióban senki sem bízik a szocialistákban, hiszen egyszer már privatizálták az energiaszolgáltatókat, utána engedték, hogy az árak az egekbe szökjenek, majd sorozatosan árat emeltek. Ezért alakult ki egy olyan reflex a képviselőcsoportban, hogy a szocialistákkal szemben kétharmados törvénnyel lehet megvédeni az embereket. Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, 2013. szeptember 20.
Az olasz La Repubblica napilap olvasóit nagy meglepetés érte szeptember 11-én, szerdán reggel: Ferenc pápa levelét olvashatták, amelyben a főszerkesztőnek, Scalfarinak válaszol a hittel és az ateizmussal kapcsolatos, a lapban közzétett kérdéseire. „Eljött az ideje, hogy az út egy szakaszát együtt járjuk be” – mondja. A főszerkesztő július 7-i írásában intézett hozzá kérdéseket, leírta személyes gondolatait a hitről, majd augusztus 7-én bővebben is elmélkedett a felvetett kérdésekről. „Kedves doktor Scalfari, ha csak nagy vonalakban is, de nagy örömmel igyekszem ebben a levelemben válaszolni a La Repubblicában közölt leveleire…” – így kezdődik Ferenc pápa írása. „Mindenképpen pozitív dolognak érzem – nemcsak a saját szempontunkból, hanem annak a társadalomnak a szempontjából is, amelyben élünk –, hogy megállunk párbeszédet folytatni egy olyan fontos valóságról, mint a hit és ezzel kapcsolatban az igehirdetés és Jézus alakja.” Kötelesség ez a párbeszéd, amely egy paradoxonból születik meg: „a keresztény hitet, amely a fény szimbóluma, modern korunk évszázadai során azzal bélyegezték meg, hogy a babonaság sötétségét jelenti, szemben áll az értelemmel. Ily módon az egyik oldalon az Egyház és a keresztény ihletésű kultúra, a másik oldalon a felvilágosodás jegyeit viselő modern kultúra odáig jutott, hogy megszűnt köztük a kommunikáció. Elérkezett a nyílt, előítéletektől mentes párbeszéd ideje — a II. Vatikáni Zsinat éppen ezt az időszakot nyitotta meg —, amely megnyithatja az utat egy komoly és termékeny találkozás felé.” Azok számára, akik a hit fényében akarják követni Jézust, Ferenc pápa elmagyarázza: „ez a párbeszéd a hívő ember [lelke] mélyéből fakadó, nélkülözhetetlen dolog. Számomra a hit a Jézussal való találkozásból született meg.” Hozzáteszi azonban azt is, hogy az Egyház nélkül nem tudott volna találkozni Jézussal, „bár tudja, hogy az a végtelen ajándék, ami a hit, emberségünk cserépedényében van elrejtve.” Bergoglio pápa az ateista Scalfari két kulcsfontosságú kérdésére igyekszik válaszolni: „Úgy érzem, hogy az Ön számára fontos kérdés megérteni, hogyan áll az Egyház azokhoz, akik nem osztoznak vele a Jézusban való hitben. Mindenekelőtt azt kérdezi tőlem, hogy a keresztények Istene megbocsát-e azoknak, akik nem hisznek és nem keresik a hitet. Azt mondjuk – és ez alapvető fontosságú -, hogy Isten irgalma korlátok nélküli… Aki nem hisz Istenben, annak a számára az kérdés, hogy engedelmeskedik-e saját lelkiismeretének. Aki nem hisz, az akkor követ el bűnt, ha lelkiismerete ellen cselekszik.” „Az utolsó kérdése az, hogy amikor az ember eltűnik a föld színéről, akkor az Istenre vonatkozó gondolkodás képessége is eltűnik-e majd. Isten nem az emberi gondolkodás — legyen az bármilyen magasztos — által megteremtett elképzelés, nem függ tehát gondolkodásunktól. Egyébként pedig, ha a földön meg is szűnne az emberi élet, az ember ezzel nem szűnik meg létezni, és általunk ismeretlen módon, de a teremtett világegyetem is létezni fog vele együtt” – hangsúlyozza Ferenc pápa a La Repubblica főszerkesztőjének írt levelében. Ferenc pápa - Magyar Kurír