Fergeteges siker - katartikus élmény volt az István, a király Kolozsvárott
Több tízezer ember gyűlt össze a kolozsvári Főtéren, hogy láthassa az István, a király rockoperát. Nem Alföldi Róbert, hanem Zsuráfszky Zoltán rendezésében. Az MNO-nak katartikus élményről számoltak be.
Augusztus 20-án Békéscsabán mintegy tíz-tizenötezer ember látta az István, a király rockoperát, amelyet a Békéscsabai Jókai Színház, A Társulat és a Honvéd Táncszínház művészei mutattak be, Zsuráfszky Zoltán rendezésében. A Kossuth-díjas rendező-koreográfus korhű adaptációja egyfajta főpróbája volt a 4. Kolozsvári Magyar Napok vasárnap esti zárórendezvényének. Békéscsabán a címszerepet Presits Tamás énekelte, Koppány szerepét Szomor György kapta.
Kolozsváron Istvánként Feke Pál volt látható, aki Alföldi Róbert – a közönséget és a kritikusokat is erősen megosztó −rendezésében is a rockopera címszerepét énekelte. Kolozsváron a Zsuráfszky vezette Honvéd együttes táncosai mellett erdélyi amatőr táncosok is felléptek.
„Fergeteges sikerrel ment le az előadás. Legalább húszezren lehettek. (A szervezők szerint legalább ötvenezren voltak – a szerk.) Fegyelmezett tömeg volt. Könnyes szemmel énekelték a színészekkel a székely himnuszt. Amikor a húszméteres magyar zászlót felhúztuk a színpadon a záróképben, felhördült a tömeg. Igazi katarzis volt” – tudósította a Kultúrgrundot az előadás egyik résztvevője.
mno.hu
Szanyi a üzen a Népszabadságnak: A mi pénzünkön minket gyaláztok
Szanyi Tibor egyszerűen képtelen felfogni, hogy a pártja által finanszírozott Népszabadság miért nem az MSZP álláspontját kürtöli világgá nap mint nap. Véleményét ezúttal sem rejtette véka alá, sőt a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt törölte Pető Péter képébe, mégpedig a lap publicistájának cikkéhez fűzött blogbejegyzésben.
Szanyi Tibor mutogatta már középső ujját a parlamentben, románozott le magyarokat, kampányolt áfamentes guminőért, sőt nemrégiben a pártjához közeli újságnak, a Népszabadságnak is nekiment. Szanyi nem rejtette véka alá véleményét, és azt mondta, „a lap egy elképesztően erős szolgalelkűséget produkált bárminő liberális áramlat javára, ugyanakkor a baloldaliságot továbbra is áporodott szutyokként kezeli. Ha valaki független újságírást akar, akkor tegye azt, de ehhez potenciális finanszírozóként ne az MSZP-t k*rogassa, pl. blogban.”
Nos, a csörte – bár a szociknak ez minden bizonnyal inkább árt, mint használ – nemhogy elhalkult volna, inkább folytatódott. A frissen házasodott politikus Pető Péter népszabis publicisztikáján háborodott fel, de nagyon. Az újságíró írásában egyenesen Orbánhoz hasonlította Szanyit, aki szerinte „olyan független sajtóról tereferél, amelyet párt finanszíroz, továbbá lapszerkesztői tehetségét fölvillantva, a hírműfaj irányába orientálná a kollégákat ahelyett, hogy esszékkel szórakoztatnák magukat”.
Pető mindezt annak kapcsán vetette fel, hogy a brit kormány néhány napja nem mindennapi módon üzent a The Guardiannak, hogy a lap semmisítse meg az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) óriási botrányt kiváltó adatgyűjtési programjáról beszerzett dokumentumait. A módszer roppant egyszerű volt: a terrorizmusellenes törvényre hivatkozva órákra feltartóztatták az újság egyik riporterének élettársát egy londoni reptéren.
Szanyi: Ti ácsingóztok nálunk finanszírozásért
Szanyi képtelen volt palástolni felháborodását, és a cikkhez írt kommentekben állította virtuális kivégzőosztag elé Petőt. Aljas hazugsággal vádolta meg a cikkírót, majd rátért a lényegre, a pártfinanszírozott újságírás velejére. „Kedves Péter.....ti ácsingóztok nálunk finanszírozásért. Konkrétan pénzért, amelyből talán konkrétan már meg is vetted a mai tíz deka párizsidat, meg a két zsömlédet. S hogy végképp tiszta legyen a kép: azért beszélhetünk párt finanszírozta sajtóról, mert nem az én tereferémben, hanem a véres valóságban létezik az a tény, hogy az MSZP a pártalapítványán keresztül közvetetten a lapodat kiadó cég kisebbségi tulajdonosa.”
Mint ismeretes, a Ringier és a szerkesztőségi tagok mellett az MSZP által gründolt Szabad Sajtó Alapítványnak is van tulajdoni része a Népszabadságban. Szanyi ebből kiindulva próbálja elmagyarázni Petőnek: ha már a szocialisták adják a pénzt a lap megjelenéséhez, hadd szabják meg ők az irányt a cikkek tartalmát és hangvételét illetően. „Mi, mint párt....kevésbé vagyunk érdekeltek abban, hogy a mi pénzünkön minket gyalázzatok, főleg, ha ezt a valódi tájékoztatás terhére teszitek. Szerintem ezért hát ne visongj a sajtószabadság, meg a szerkesztői függetlenség oltárán! Hidd el, egy árva szót sem fogok szólni, ha a publikációidat saját magad fogod kiadni.”
Majd így folytatja: „határozottan azt gondolom, hogy a pártom által kifejtett álláspontoknak nagyobb a hírértéke, mint a köldöknéző újságírói letyefetyének”.
A szoci megmondóember végezetül arról tudakozódik az újságírónál, „vajon miért is nincs joga a brit kormánynak azt követelni egy brit laptól, hogy semmisítse meg az illegálisan birtokába jutó, és brit államtitkokat tartalmazó dokumentumokat? Esetleg azt se bánnám, ha e tárgykörben kikérnéd a TEK véleményét is, vajon ők mit tennének, ha a Népszabadság azzal hencegne, hogy magyar államtitkokat tartalmazó papírok tömkelegét őrizgeti illegálisan.”
Na, ez tényleg érdekes helyzet lenne.
Gabay Balázs
mno.hu
Szent István szobrot avattak Ipolyságon - Felvidék
Ipolyság városa Szent Istvánt ábrázoló szoborral gazdagodott. A mintegy három méter magas kocsányos tölgyből faragott alkotást a római katolikus templom előtti téren helyezték el. A szent misével egybekötött ünnepélyes szoboravatásra augusztus 19-én került sor.
Patrióta Európa Mozgalom
Jegybank: végső búcsú a gyalázatos logótól
Megújult a Magyar Nemzeti Bank arculata. A jegybankot az MNB 1924-es megalakulásakor használt, tölgyfa- és olajfaággal keretezett magyar címer megújított változata jelképezi a jövőben.
Az MNB szerdai közleménye szerint a GfK Hungária által idén júniusban elvégzett országos közvélemény-kutatás eredménye azt mutatta, hogy a 2010-ben létrehozott, hét „pálcikából” álló embléma nem közvetíti a jegybanki értékeket, a lakosság a korábbi logót összetévesztette más hazai és nemzetközi szervezetek hasonló emblémáival. Az országos kutatás eredményei a jegybank szerepének és működésének megfelelő új arculat bevezetésének igényét igazolták vissza, ennek nyomán döntött az MNB vezetése az arculat megújítása mellett.
Jegybanki belső ellenőrzés
Járai Zsigmond már egy 2011 áprilisi nyilatkozatában kitért arra: elfogadhatatlan és indokolatlan többletköltségeket vizsgált a felügyelőbizottság az MNB arculat- és emblémaváltásával kapcsolatosan. Az MNB belső ellenőrzése szintén ebben az évben jelezte: szükségtelenül született meg a pálcikás logó.
mno.hu
„Lelepleződött a nyugati demokráciák álszentsége”
David Miranda reptéri kalandja egyértelművé tette, hogy Nagy-Britanniában beköszöntött az orwelli világ? Vagy a hatóságok egyszerűen csak a munkájukat végezték, amikor megállították az „érzékeny iratokkal” utazó férfit? És mit tudott az egészről a Fehér Ház?
A tények ismertek: a brit hatóságok a hétvégén kilenc órán át fogva tartották és kikérdezték David Mirandát, Glenn Greenwaldnak, a The Guardian Snowden-ügyben központi szerepet játszó újságírójának brazil partnerét. A határőrök egy főleg terroristák kiszűrésére létrehozott rendelkezést alkalmaztak, mely lehetővé teszi, hogy bárkit órákon át, felsőbb engedély nélkül kikérdezzenek terrorista kapcsolatairól. Miranda felettébb gyanús lehetett, hiszen a törvényben meghatározott vallatási idő utolsó percét is kitöltették vele, ami csak az esetek kevesebb mint egy százalékában fordul elő.
Közben kiderült, a férfi a The Guardian megbízásából utazott, Greenwaldnak vitt bizonyos adatokat Berlinből Rio de Janeiróba. „Mr. Miranda nem újságíró, de gyakran segíti partnere munkáját, ezért a repülőjegyét is mi fizettük” – fogalmazott a lap.
Ez alapján már sejthető volt, hogy a férfi megállításának köze van a Snowden-ügyhöz – ezt erősítette az is, hogy kedd délelőtt kiderült, a brit hatóságok előre értesítették az amerikaiakat az akcióról.
„Igen, tudtunk a dologról, de semmiképp sem kértük, ez teljességgel a brit kormány döntése volt” – közölte Josh Earnest, a Fehér Ház helyettes sajtófőnöke. A végső bizonyítékot a belügyminisztérium szolgáltatta, mely közölte, Mirandánál „szigorúan titkos információkat találtak, melyek akár terroristákat is segíthettek volna”. A kormányzat leszögezte, a férfi feltartóztatásával csupán kötelességét teljesítette, mivel Miranda és társai tettei az egész brit társadalom biztonságát fenyegetik. „Alaposan nézzen magába mindenki, aki támogatja az ilyesfajta akciókat” – üzente a minisztérium.
Despota tempó, amerikai nyomás?
A brit lapokat olvasva elég sokan vannak, akikre az utóbbi üzenet vonatkozik. Például maga Miranda, aki szerint ő nem tett semmi rosszat, a britek pedig brutálisan visszaéltek hatalmukkal. „Folyamatosan fenyegetőztek, azt mondták, börtönbe csuknak, ha nem működök velük együtt. Úgy viselkedtek velem, mintha rajtakaptak volna, hogy támadást tervezek ellenük” – nyilatkozta szabadon bocsátása után.
Maga Greenwald is üzent pár keresetlen szót a hatalomnak. „Despota tempóra vall, hogy már a nekik nem tetsző újságírók családtagjait is zaklatni kezdik. Ilyet még a maffia sem csinált, de úgy tűnik, Amerika és bábja, Nagy-Britannia nem zavartatja magát apró-cseprő etikai kifogásokkal” – írta az ellentmondásos riporter blogjában.
Természetesen megszólalt a The Guardian szerkesztősége is, mely a leginkább érintett az ügyben. „A kormány – nyilvánvalóan részben amerikai nyomásra – egyértelmű üzenetet, egyértelmű fenyegetést küldött az oknyomozó újságíróknak és a törvénytelenségek leleplezőinek, és ezzel elárulta belé vetett bizalmunkat és demokratikus elveit is” – fogalmaz a vezércikk.
Nyugati álszentség
Mások szerint az eset azt szemlélteti, milyen messzemenően visszaéltek a nyugati demokráciák a terror elleni harccal. „Persze, logikusan hangzik, amikor új felhatalmazásokat kérnek – elvégre csak minket akarnak megvédeni, gondolhatnánk. Aztán arra használják a terrorellenes törvényt, hogy nekik nem tetsző újságírók családtagjait zaklassák. Jusson eszükbe az eset a következő alkalommal, amikor valamelyik politikus a terror elleni harcról kezd papolni, és ne felejtsük el, milyen gonosszá vált az állam” – írja Nick Cohen a The Spectator hasábjain.
Kovács N. László
Magyar Nemzet
A független állam szolgálja a nemzet érdekeit
Független államot teremtettek elődeink, mert tudták, hogy a függetlenségében sérült állam nem tudja szolgálni a hazát, a hazában élő magyarok és nem magyarok érdekeit - mondta Kövér László Kassán a Löffler Béla Múzeumban.
Az Országgyűlés elnöke a felvidéki magyarok augusztus 20-i ünnepségén áttekintette a több mint ezeréves magyar államiság történetét. Úgy fogalmazott: a Szent István-i állam évszázadokon át védelmet nyújtott a Szent Korona minden népének.
A politikus elmondta: miután a független magyar államiság megszűnt, a magyarságot az állam helyett a gondviselés mellett csak a haza szeretete, az emberek hite, életereje, áldozatvállalása és a csodálatos magyar nyelv éltetette.
Az 1956-os forradalom rövid ideje után az állam igazi, újbóli függetlenségét a rendszerváltással, de még inkább a 2010-es választások után nyerte vissza - mondta Kövér László. Hozzátette: a választók akkor a nemzeti összetartozás megerősítésére, a magyar állam újjáépítésére, a magyar érdekek képviseletére, a biztos hazára voksoltak.
Az Országgyűlés elnöke arról is szólt, hogy elődeink keresztény és független államot alkottak, amely biztosította megmaradásunkat Európában. Egy évezred után semmi okunk abban hinni, hogy a magyar állam javára válna, ha felszámolná keresztény gyökereit, és feladná függetlenségét. És semmi okunk nincs arra gondolni, hogy javára válna bármely európai államnak, javára válna Szlovákiának, ha lemondana keresztény gyökereiről, és felszámolná szuverenitását - tette hozzá.
A fideszes politikus azt mondta: meggyőződésünk, hogy a nemzeti integráció nélkül az európai államok nem lehetnek alkotó elemei az európai vagy a nemzetközi integrációnak sem. Mint mondta, a határokon átívelő magyar nemzeti integráció vagy a szlovák nemzeti integráció nem veszélyforrása, hanem eredményességi biztosítéka a nemzetközi integrációnak, amelynek Magyarország és Szlovákia is részese. A térség országai közös nyertesei lehetnek a gazdasági válságot követő időszaknak.
Ha a térség államai elismerik, hogy a területükön élő "őshonos nemzeti közösségek" államalkotó tényezői az adott államnak, akkor a nemzeti közösségeket az állam területi sérthetetlenségének tiszteletben tartásával megilletik mindazok a jogok és önigazgatási lehetőségek, amelyek biztosítják anyanyelvük és kultúrájuk megőrzését, s akkor egy évszázados, mindenki életét megkeserítő viszály és konfliktusforrás szűnne meg - mondta a házelnök.
Kövér László hozzátette: Magyarország ebben a szellemben cselekszik, a 2011-es új alaptörvény államalkotó tényezőnek ismeri el a területén élő "őshonos nemzeti kisebbségeket", így a Magyarországon élő szlovákokat is. Magyarország nem tiltja, nem bünteti, nem akadályozza meg, hogy a területén élő nemzeti közösségek, így a magyarországi szlovákok is magyar állampolgárságuk mellé felvegyék a szlovákot, és zavartalanul éljenek az állampolgársággal járó szavazati joggal is, ezért a viszonosság alapján ugyanezt szeretnénk elvárni Szlovákiától is - jegyezte meg.
Az Országgyűlés elnöke megemlékezett Szlovákia gyászos napjáról, 1968. augusztus 21-ről, amikor az akkori Csehszlovákiát a Varsói Szerződés haderői lerohanták, akkor a szuverenitását vesztő Magyarország is részese volt ennek. Az 1990 utáni demokratikus Magyarország nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is erkölcsi elégtételt nyújtott ezért, és 1993-ban a világon elsőként, feltételek nélkül ismerte el a Szlovák Köztársaságot.
Azt várjuk Szlovákiától, hogy a kommunista Csehszlovákia időszakában a magyarságnak okozott sérelmekért a történelmi megbékélés jegyében nyújtson elégtételt. A múlt csak így zárható le, a jövő a magyaroknak és a szlovákoknak csak így nyerhető meg - mondta Kövér László.
A Házelnök ezt követően állami kitüntetéseket nyújtott át. Havasi Péter, a Kassai Figyelő főszerkesztője és kiadója a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét, Duncsák Attila képzőművész és Gabri Rudolf, a Nagykapos és Vidéke Társulás elnöke, a Magyar Ház igazgatója a Magyar Aranyérdemkeresztet vehetett át.
MTI, fidesz.hu
A bukott baloldalnak az siker, ha a magyarokat büntetik
Magyarország eddig kizárólag csak a Gyurcsány-Bajnai-kormány hibájából veszített eurómilliárdokat a hazánkat megillető fejlesztési forrásokból - áll a Fidesz Sajtóiroda közleményében, melyben Harangozó Gábor - MSZP - sajtótájékoztatójára reagálnak.
Mint írják, egyedül a bukott baloldal miatt maradtak el, sodródtak veszélybe és lettek korrupció áldozatai a hazai fejlesztések.
A fejlesztési forrásokat felügyelő Bajnai Gordon vezetésével a szocialisták a fejlesztési források 76 százalékát szabálytalanul költötték el, offshore lovagok és Hagyó Miklósok élősködtek rajta.
A szocialisták kormányzásával ellentétben ma a hazánknak járó fejlesztési forrásokat az utolsó fillérig elhozzuk Brüsszelből, gyorsított, egyszerűsített, átlátható pályázati rendszeren keresztül a magyar vállalkozások és a települések fejlesztésére fordítjuk. Nem fogjuk hagyni, hogy mondvacsinált politikai okokból elvegyék a hazánkat megillető pénzeket.
A baloldal azonban ezúttal sem a magyarok oldalán áll, egy emberként drukkolnak annak, hogy az unió a magyar embereket és vállalkozásokat büntesse meg.
A Gyurcsány-Bajnai-szövetségnek az a siker, ha Magyarországot elmarasztalják és megbüntetik. Ennek érdekében képesek minden eszközt megragadni, Brüsszelben kilincselni, hazánkat lejárató cikkeket íratni és bőkezűen pénzelni a kormányellenes kirohanásokra hajlandó nemzetközi szervezeteket - zárul a közlemény.
fidesz.hu
Elhunyt Gyarmati Dezső
Nyolcvanöt éves korában elhunyt Gyarmati Dezső háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a Nemzet Sportolója.
A miskolci születésű sportember volt az egyetlen olyan játékos, aki öt olimpián szerepelt, ráadásul mind az ötön éremmel gazdagodott: Helsinkiben, Melbourne-ben és Tokióban arannyal, Londonban ezüsttel, Rómában pedig bronzzal, s lett ezzel minden idők legeredményesebb pólósa. Kétszer volt Európa-bajnok csapat tagja is, kétszeres főiskolai világbajnok, nyolcszoros magyar bajnok, a válogatottban 108 alkalommal szerepelt.
Montrealban már mint szövetségi kapitány vezette olimpiai bajnoki címig a magyar csapatot, amellyel nyert többek között vb-t, két Eb-t, s Világkupát is. Edzőként több klubcsapatnál dolgozott, itthon és külföldön egyaránt. 1992-től a Magyar Vízilabda Szövetség (MVLSZ) alelnöke, 1996-tól társelnöke volt.
Politikusként 1990 és 1994 között az MDF országgyűlési képviselője volt, majd 2003-ban a Fidesz kulturális tagozatában a sportszekció elnöke lett.
Kitüntetései, erkölcsi elismerései közül kiemelkedik az 1994-ben megkapott Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, illetve a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje, amit 2010-ben ítéltek oda neki. 2004 óta volt a Nemzet Sportolója. Gyarmati Dezső temetéséről a család és a Magyar Vízilabda Szövetség (MVSZ) a későbbiekben intézkedik – olvasható az MVSZ honlapján.
Patrióta Európa Mozgalom
Megkínoztak három magyart Szabadkán - Délvidék – átgázolt rajtuk autóval, két állat módjára viselkedő cigány
Két fiatal szabadkai fiún az autós zaklatók áthajtottak egy lányt pedig az autó után kötöttek és úgy kínozták – A két fiú kórházban van. Szabadkán vasárnap hajnali fél kettő és három óra között ugyanaz a két férfi három embert is megkínozott. Nem hivatalos információink szerint elfogta őket a rendőrség.
Elsőként a 18 éves Aleksej Bojogovićot támadták meg. Az egyik bárból tartott hazafelé hajnali félkettő körül a Jovan Mikić utcán, amikor lassított mellette egy sötétzöld Passat gépkocsi. A vezető megkérdezte tőle, hány óra van. A fiú megnézte telefonján és válaszolt. Aleksej a járdán ment, az autó meg lépést tartott vele.
Azután egy pillanatban az autós gázt adott és elhajtott, a fiú ekkor befordult a Šantić utcába , mert rosszat sejtett. Az autó követte, előbb lassan közelítettek, majd mellé hajtottak és mondták, adja oda kis táskáját, amiben a fiú elmondása szerint nem volt semmi csak a telefonja meg a lakáskulcsai. Szaladni kezdett,hogy beugorjon valamelyik ház kerítésén, de mind túl magas volt. Utolérték, elütötték és áthajtottak rajta. Aztán azonnal hátramenetre kapcsolt az autó és újra átmentek rajta.
- Mindenre emlékszem, arra is hogyan súrolta a bőröm a betont, arra is, hogyan gördültek rám a kerekek. Azt is éreztem, amikor az állam a betonnak ütődik. Amikor másodszor is áthajtottak rajtam a földön feküdtem és odajöttek, hogy adjam oda a táskámat, nem akartam nekik odaadni, de ketten voltak és kitekerték a kezemből, engem meg otthagytak a földön.
Két cigány fiú volt. Az, aki az autót vezette kövérebb és idősebb volt, mellette meg szerintem egy vékony alkatú, fiatalkorú fiú ült. Feküdtem az úton és kiabálni kezdtem segítségért, de senki sem jött ki. Hosszú percek múltak el. Vagy félórába tellett, mire egy távolabb lakó nő kijött és hozott vizet meg hívták a mentőket. Aztán többen is összejöttek és megtalálták a kocsi rendszámtábláját, ami akkor szakadt le, amikor először áthajtottak rajtam.
A sérüléseim nem életveszélyesek, de tele vagyok égési sebekkel. A kocsi kerekei olyan forróak voltak, hogy mind megégették a bőrömet. Az államból hiányzik egy darab meg a csípőcsontom körül is van egy valóságos lyuk mintha belém lőttek volna. Az orvos azt mondta, a lehető legjobban jártam, sokkal nagyobb bajom is történhetett volna. A medence csontomból tört le egy darab, de ez enyhe sérülés ahhoz képest, ami történhetett volna. Nem is értem hogyan maradtam egyben – mesélte Aleksej.
Az ugyancsak 18 éves Seleza Valentin szintén abban a bárban volt, mint Aleksej, de másik társaságban és ő félórával később indult haza ugyancsak egyedül. A Majsai híd lábánál az autóból szóltak hozzá. Nem értette mit kérdeznek, magyarul válaszolt, ez nem tetszett nekik , úgy látta, átváltott hát szerb nyelvre. Megkérdezték tőle hol lakik, ő nem mondta meg. A fent említett két cigány fiú ekkor nekiesett és összerugdosták, majd betették az autóba és tovább verték meg követelték, mondja meg, hol lakik.
Valentin nem árulta el, mert tudta, hogy ki akarják rabolni a családját. Egy idő után behajtottak egy mellékutcába , véletlenül éppen Valentin utcájába és kilökték az autóból aztán áthajtottak a lábán. Valentinnak 10 helyen eltört a lába, a fején is vannak sérülések és az ütlegelés nyomai a testén is látszanak.
- Másfél óráig szenvedtem , mire a szomszédok kijöttek és kihívták a mentőket. Kúsztam, csúsztam , másztam a fájó lábammal. Bekopogtam az ablakon csöngettem,kiabáltam magyarul, szerbül, de senki sem jött ki.
Todorović Kata azt mesélte valamivel két óra után valaki elkezdett megállás nélkül csöngetni nála. Ő egyedül él, nem mert kimenni. Ezt megelőzően hallott kerékcsikorgást, de azután csend lett. Amikor valaki elkezdett csöngetni nála, akkor ő úgy hallotta, hogy egy hang azt kiabálja, segíts.
Valentin csengetett és ő kiabált magyarul is meg szerbül is, hogy segíts Katica. Végül valaki mégis meghallotta a szerencsétlen fiú kiáltásait.
- Amikor kijöttek a mentősök, elláttak és betettek a kocsiba nem sokkal később egy szőke lányt is hoztak. Halványan emlékszem rá, hogy tőle 300 dinárt követeltek, de nem volt neki és az autó után kötötték, úgy húzták.
Nem hivatalosan úgy tudjuk, a rendőrség megtalálta a tetteseket.
Kabók Erika - www.magyarszo.com
A cigánygyilkosságok kapcsán is hiteltelen vádakkal illetik hazánkat a német és az osztrák lapok
Számos közös vonása van a németországi, rasszista indíttatású dönergyilkosságoknak, valamint a magyarországi cigánygyilkosságoknak. Mindez azért érdekes, mert a német sajtó kiemelten foglalkozik a magyar eseményekkel, számos részletet elhallgatva a Gyurcsány-kormány alatt bekövetkezett tragédiákról.
2000. szeptember 9-én egy török virágkereskedőt lőnek le Nürnbergben. 2006 áprilisáig további nyolc török és egy görög származású embert gyilkolnak meg, mindig ugyanazzal a fegyverrel és ugyanolyan módon.A gyilkosságok elkövetői a zwickaui nemzeti nacionalista terrorcsoporthoz tartoztak.
A média által „dönergyilkosságoknak” nevezett gyilkosságsorozatot a hatóságok csak évekkel később, 2011-ben ismerték el rasszista terrorsorozatként, amikor az NSU lelepleződött. Az ügy számos mozzanata megegyezik a hazánkban, 2008–2009-ben zajló cigánygyilkosságokkal.
Például a merénylők, ugyanúgy évek óta aktív tagjai voltak Türingia neonáci életének, ahogy P. Zsolték a hazai szélsőjobboldalnak. Aztán a magukat nemzeti szocialistákként definiáló Türingiai Hazavédő Szervezet (THS) ugyanúgy szoros kapcsolatot ápolt a nemzetbiztonsági hivatalokkal, ahogyan Cs. István is több volt, mint besúgó a katonai elhárításnál.
Ugyanúgy futni hagyták többször is a német hatóságok a türingiai nácikat, (Beate Zschäpe például már 1998-ban megúszta a börtönt, 2011-ben pedig arra derült fény, hogy a titkosszolgálat többször is elmulasztotta letartóztatni a terroristákat) mint a magyar szélsőségeseket.
Emlékezetes, hogy egy rendőr Polgáron igazoltatta a cigánygyilkosság-sorozatban sofőrként részt vevő Cs. Istvánt, aki éppen a tiszalöki gyilkosság után tartott hazafelé. Ezt követően még találkozott is a tartótisztjével, a hatóságok mégsem léptek közbe. Ez alighanem az egyik olyan súlyos ügyviteli és adminisztrációs hibák egyike volt, amelyről friss, a KBH átvilágítását követő jelentésében számolt be a Honvédelmi Minisztérium.
Ez az elem a dönergyilkosságokban is megjelenik: 2012 januárjában Bodo Ramelow, a türingiai baloldali frakcióvezető azzal vádolja az Alkotmányvédelmi Hivatalt, hogy fontos információkat titkosítottak, megvonva ezeket a rendőrségtől, azáltal valószínűleg megakadályozták az elkövetők letartóztatását.
A két ügy legabszurdabb momentuma gyakorlatilag megegyezik: a német katonai elhárítási hivatal (MAD) már 1995 márciusában készített aktát az egyik későbbi gyilkosról, Uwe Mundlosról, aki katonai szolgálata alatt szélsőjobboldali tevékenységével tűnt ki. Cs. Istvánt is évekig figyelte a katonai titkosszolgálat, a szoros ellenőrzés meghosszabbítását pedig éppen az első támadás előtt, 2008 májusában állította le az NBH.
A német sajtóban megfogalmazott vádak hazánkkal szemben pedig azért is hiteltelenek, mert ugyanezek az orgánumok a dönergyilkosságokat csak akkor kezdték el kiemelten, rasszista támadássorozatként bemutatni, miután már elkapták a merénylőket.
A magyarországi merényletsorozat titkosszolgálati háttérről lényegesen kevesebb, gyakorlatilag egyetlen szó sem esik ezekben a német tudósításokban. Ugyanúgy nincs szó a halálbrigád támadásai kapcsán a politikai motivációról sem. Mindez azért furcsa, mert a német sajtóban még ma is szinte kizárólag egykori SZDSZ-es politikusokat szólaltatnak meg, és a cigánygyilkosságok kapcsán a Gyurcsány-kormány felelősségéről a korábbi liberális EP-képviselő, Mohácsi Viktória nyilatkozott Kanadában.
A számos párhuzam ellenére a németországi sajtó igyekszik úgy tálalni a Gyurcsány-, Bajnai-kormányok alatt történt romagyilkosságokat, hogy azok valamiféle általános rasszizmus eredményei.
mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom