Kövér László: Küzdeni kell a felvidéki magyarság jogaiért
Az „eltökélt küzdelemben való türelemre” van szüksége a felvidéki magyarságnak, amelynek egy tapodtat sem szabad hátrálnia a jogérvényesítés útján, hanem meg kell próbálnia előre lépnie és küzdenie a neki járó jogokért – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a felvidéki Szabad Újságnak adott, szerdán megjelent interjújában.
A szlovákiai magyar független közéleti hetilapban Elszántság és türelem címmel megjelent írásban Kövér a nemzetpolitika jelenlegi mozgásteréről, a magyar–szlovák viszony mozgatórugóiról és alakulásáról, valamint arról beszélt, hogy elsősorban a felvidéki magyaroknak kell küzdeniük a nemzeti önazonossághoz való jogaikért.
Ma szűkebb a nemzetpolitika mozgástere, mint amilyen lehetne – szögezte le Kövér, aki szerint a fennálló helyzet hátterében részint a magyar gazdaság teljesítőképességének 2002 után bekövetkezett gyengülése, részben pedig a nemzetközi feltételek romlása áll.
Ezzel összefüggésben rámutatott: a 2010-es kormányváltásra már csődközelbe került Magyarország, a nemzetközi feltételek pedig a gazdasági válság miatt romlottak, valamint azért is, mert a magyar kormányzat markánsabban érvényesítette a nemzeti érdekeket „a külső porondokon”. Hozzátette, az eddigi munkát folytatni kell, és bízik benne, hogy az említett külső körülmények, mindenekelőtt a gazdaság helyzete 2014 után már nem lesznek olyan rosszak, mint az utóbbi három évben.
„Ezen az úton oda-vissza lehet járni”
Az Országgyűlés elnöke a magyar–szlovák viszony alakulása, valamint annak kapcsán, hogy a legutóbbi magyar–szlovák miniszterelnöki találkozót követően Orbán Viktor kormányfő azt mondta „új fejezet kezdődött a két ország közös történetében”, elmondta: reméli, megalapozottak a várakozások, és új lesz a helyzet abból a szempontból is, hogy „ebben a fejezetben már a felvidéki magyarokat érintő érzékeny kérdések megoldása is szerepel majd.”
Az eredményeket illetően közölte: a magyar és a szlovák kormány között nagyon sok pragmatikus kérdésben folyik tárgyalás a közös érdekek mentén, a minél több közös szál pedig csökkentheti a feszültségeket. „Amikor nincs mód mindent elérni, azt kell elérni, amit lehet” – fogalmazott.
A felvidéki magyar közösség erősítésének lehetőségeit firtató kérdésre válaszolva Kövér úgy nyilatkozott: kétségtelen, hogy a felvidéki magyarságban „látszik a legkisebb erő” , ám ezt nem szabad adottságnak tekinteni, mivel „ezen az úton oda-vissza lehet járni”. Hozzátette: a felvidéki magyarok helyett senki nem fog megküzdeni a nemzeti önazonossághoz való jogokért, Magyarország ehhez legföljebb segítséget tud nyújtani.
MTI, mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Választási regisztráció - a külhoni magyaroknak erre nagyon oda kell figyelni
Nem tanácsos a külhoni magyaroknak az utolsó pillanatra hagyniuk a választási regisztrációt, mert előfordulhat, hogy nem jutnak szavazólaphoz – mondta a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Augusztus 1-jétől, csütörtöktől indul az állampolgárságot szerzett külhoni magyarok választási regisztrációja levélben, aztán novembertől online.
Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke elmondta, 233 406 levelet küldtek ki, a posta tájékoztatása szerint hétfőn ezek elhagyták az országot. A hivatalvezető hozzátette: 40 ezer olyan személy is szerzett állampolgárságot, aki Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik, nekik így nem kell regisztrálniuk.
Szlovákiába és Ukrajnába nem küldtek levelet
Kárpátaljára és Felvidékre nem küldtek levelet, mert az ottani törvények tiltják a kettős állampolgárságot. A Szlovákiában és Ukrajnában élő magyar kettős állampolgárokat megpróbálják más úton elérni, tájékoztatni – így az iroda honlapján és a médián keresztül is. A máshová levélben kiküldött nyomtatvány letölthető az internetről és hozzáférhető a külképviseleteken is, majd november 1-jén lehetőség lesz az online regisztrációra is.
Augusztus 1-jén indul a regisztráció
A regisztráció azt jelenti, hogy a választópolgároknak ki kell tölteniük egy nyomtatványt és vissza kell juttatniuk az NVI részére. Folyamatosan lehet majd regisztrálni egészen a választásokat megelőző 15. napig.
A szeptembertől működő Nemzeti Választási Bizottság (NVB) függetlensége még jobban biztosítva lesz, mint a jelenlegi Országos Választási Bizottságé (OVB) az új választási jogszabályoknak köszönhetően – mondta korábban Bordás Vilmos, az OVB elnöke.
Pálffy egyúttal hangsúlyozta, aki levelet kapott, az is regisztrálhat online, amikor erre lehetőség lesz. Azt mondta, arra számít, hogy nagy sikere lesz az online regisztrációnak. Úgy véli, Nyugat-Európában és Amerikában az internet elterjedtsége, míg Romániában, illetve a Kárpát-medence más országaiban is a helyi postával szembeni bizalmatlanság ösztönözheti a kettős állampolgárokat ennek a módszernek a használatára. Sokan ugyanis attól tartanak, hogy a feladott küldemény nem jut el a választási irodához, esetleg illetéktelenek belenéznek a levélbe.
Regisztrálni a választást megelőző tizenötödik napig lehet. Pálffy ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy ezt az aktust nem tanácsos az utolsó pillanatra hagyni, különben azt veszélyezteti a választó, hogy nem kap szavazólapot. Az utolsó napi regisztráció esetén kicsi az esélye annak, hogy a hivatal elvégezze a szükséges ellenőrzést, kiküldje az újabb levélcsomagot, majd miután azt a választó megkapta, visszapostázza úgy, hogy az beérkezzen a választást megelőző szombat estig – mondta a hivatalvezető. Pálffy számítása szerint jó lenne, ha mindenki a választást megelőző harmincadik napig regisztrálna.
Nagy a bizalmatlanság
A választás menete kapcsán az irodavezető azt mondta, a levélben szavazás során azt nem lehet ellenőrizni, hogy mindenki személyesen dobja-e be a küldeményt a postaládába. Azt nem lehet megakadályozni, hogy menet közben a borítékot valahol fel ne bontsák és át ne írják, kicseréljék benne a szavazatot. Ezért is elég nagy a bizalmatlanság a helyi postákkal szemben az emberekben, akik azonban voksukat leadhatják a külképviseleteken is – tette hozzá a Nemzeti Választási Iroda elnöke.
hirado.hu, mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Ponta keményen lecsapna Tőkésre - Bukarestben megijedtek Tőkés szavaitól
Nemcsak sértők, hanem büntetendők is Tőkés László európai parlamenti képviselő kijelentései – mondta Victor Ponta román kormányfő kedden, Tőkés Lászlónak a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen elhangzott beszédére utalva.
Ponta a keddi kormányülés elején, a sajtó jelenlétében köszönetet mondott a külügyminiszternek, amiért a tárca állást foglalt „Tőkés úr és más urak” kijelentéseivel kapcsolatban. „Sajnálom, hogy Romániának nincs olyan elnöke, aki ellátná alkotmányos feladatait, és állást foglalna, amikor Románia területi épségét és függetlenségét éri támadás, ezért kérem, tegye meg ön” – mondta Ponta a külügyminiszterhez intézve szavait. Felkérte a tárca vezetőjét, hogy tájékoztassa az európai intézményeket valahányszor EP-képviselők, vagy más államok tisztségviselői a román nemzeti és európai érdekekkel ellentétes javaslatokat tesznek.
Megijedtek Tőkés szavaitól
Román jobb- és baloldali politikusok, valamint politikai elemzők egyaránt bírálták Tőkés Lászlót. A román sajtóban nagy visszhangot kapott Tőkés azon javaslata, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi státust” az erdélyiek felett úgy, mint Ausztria Dél-Tirol felett.
„Tőkés és a többiek kijelentései szerintem nemcsak sértők, hanem a büntető törvénykönyvet is sértik. Talán akad majd valaki – nem mi, mert az igazságszolgáltatás független –, aki utánanéz, hogy miként történhetnek ilyen dolgok egy magára adó európai országban” – jelentette ki a román miniszterelnök.
Július 24-én a román külügyminisztérium közleményében egy „romániai szuverén folyamatba” való beavatkozásnak minősítette egyes – meg nem nevezett – magyarországi politikusoknak a romániai közigazgatási átszervezés kapcsán tett kijelentéseit.
Július 23. és 28. között a székelyföldi Tusnádfürdőn rendezték meg a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, amelyen több magyarországi és erdélyi politikus bírálta azt a bukaresti közigazgatási átszervezési tervet, amely a Székelyföldet, az ott élők akarata ellenére, román többségű régióba olvasztaná be.
MTI, mno.hu
Augusztustól megvonják a kommunista nyugdíjpótlékot
Augusztus 1-től megvonják a korábban kommunista nyugdíjpótlékban részesülők juttatásait. A határozatokat május 31-én kipostázták a 142 érintettnek. A juttatások összege 8-16 ezer forint volt havonta.
Titkosszolgálati tevékenység miatt 112 személytől vonják meg csütörtöktől a pótlékot, egyéb jogcímeken pedig 30 embernél született ilyen döntés.
A pótlékokat azoktól - illetve azok özvegyeitől - vonják meg, akik 1945 és 1949 között közreműködtek a demokratikus államberendezkedés felszámolásában; szerepet játszottak az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében vagy az azt követő megtorlásokban; 1948 és 1990. május 1. között titkosszolgálati tevékenységet folytattak.
Azok sem kapnak ilyen juttatást tovább, akik az 1948 és 1990. május 1. közötti időszakban betöltött állami vezetői tisztségük és az abban végzett tevékenységük, valamint a Magyar Kommunista Pártban, a Magyar Dolgozók Pártjában, a z MSZMP-ben vagy a Kommunista Ifjúsági Szövetségben betöltött vezető tisztségük és az abban a tisztségben végzett tevékenységük miatt érdemtelenek a juttatásra.
Patrióta Európa Mozgalom
A Bajnai-gárda a jogállamiság ellen panaszkodik - a Fidesz reakciója a randalírozók vádjaira - rövid összefoglaló
Idén márciusban a Bajnai-gárda erőszakosan és törvénytelenül betört a Fidesz székházba. Bajnai Gordon, bár tagadta, hogy köze lenne az akcióhoz, azóta bebizonyosodott, hogy szoros kapcsolatban áll az erőszakos betörés több szereplőjével.
Egyértelmű, hogy politikai megrendelésére balhézott és tört-zúzott a Bajnai-gárda a Fidesz székháznál. A törvénytelen akció miatt - ahogy az a jogállamokban szokás - nyomozás indult. A jogállamiság ellen a Bajnai-gárda most mégis panaszkodik. Még nekik áll feljebb a hatósok eljárása.
Magyarországnak azonban nincs szüksége a szélsőségekre, ahogy a Magyar Gárdára, úgy a Bajnai-gárdára se.
Patrióta Európa Mozgalom
A baloldal megbukott a családok és az otthonteremtők szemében - Fidesz reagálás az MSZP bírálataira, a kormány devizahiteleseket segítő lépéseivel kapcsolatban - rövid összefoglaló
A bukott baloldal ismét saját felelősségét próbálja elkenni a devizahitelesek ügyében. A Gyurcsány-Bajnai-kormány megszüntette az első Orbán-kormány alatti otthonteremtési támogatásokat és több százezer családot hajszolt a devizahitelekbe.
Bajnai Gordon első gondolata megint az, hogy a bankokon segítsen, a bankadót csökkentse, és egy bankmentő csomaggal állt elő.
1998 és 2002 között jelentős kamattámogatás segítette, hogy a fiatalok lakást tudjanak venni. 2004-ig szinte egyeduralkodó volt a forinthitel a lakáshitel-piacon. 2004 előtt a lakosság teljes lakáshitel-állománynak csupán az 1%-át tette ki a devizahitel, mert a Fidesz-kormány által bevezetett otthonteremtési támogatásait merítette ki mindenki, aki otthonra vágyott.
Aztán jött a Gyurcsány-Bajnai-kormány, amely eltörölte ezeket a támogatásokat, megszüntette az első Orbán-kormány alatt létező SZJA-adókedvezményt, szűkítette a hitelplafont, csökkentette a kamattámogatást.
Bajnai Gordon adta meg a végső döfést: 2009. július 1-jétől teljesen megszüntette a kamattámogatású kölcsönöket. Az egyre dráguló forinthitel miatt az otthonteremtők a devizahitelekhez tudtak csak nyúlni.
Az extraprofit miatt a bankok a devizahitel-eladásban voltak érdekeltek, a Gyurcsány-Bajnai-kormány pedig hagyta, hogy a családok teljesen ki legyenek szolgáltatva a bankoknak.
2009-ben már minden harmadik háztartásnak lett devizahitele.
A baloldali kormányzás idején a devizahitel-állomány a 140-szeresére emelkedett. Több mint 1 millió otthonra került banki jelzálog.
Ezt kísérte egy szélsőséges és veszélyes gazdaságpolitika, ami miatt egyre bizonytalanabb a pénzügyi rendszer, egyre több volt az adósság, a hiány, egyre tolódott az euro bevezetése.
A lakosságot emellett megszorítások sújtották, nőttek az adók, a rezsi, csökkent a fizetések értéke.
Mindez odavezetett, hogy a devizahitelek elviselhetetlen teher lett a legtöbb családnak.
Patrióta Európa Mozalom
A bukott baloldal ne adjon foglalkoztatási tanácsokat - a Fidesz reagálás az MSZP vádjaira - rövid összefoglaló
A Fidesz nem fogad el foglalkoztatási tanácsokat a bukott baloldaltól. A szocialisták kormányzása alatt 2002 és 2010 között megduplázódott a munkanélküliek száma. A szakképzést leépítették, az egészségügy területét hatezren hagyták el 2010 előtt.
A kormányváltás óta nő a foglalkoztatottság és a fizetések vásárlóereje is.
Folytatódik egy 60 százalékos béremelési program az egészségügyben.
A hiányszakmák ösztönzésére ösztöndíjak működnek, a szakképzést pedig a munkaerőpiac kívánalmainak megfelelően alakította át a kormány.
A jövőben így sokkal értékesebbek lesznek a diplomák és a szakképzettségek is.
Patrióta Európa Mozgalom
A kormányfő még az idén Japánba és Indiába utazik
Miniszterelnöki látogatások is erősítik majd a magyar diplomácia és a külgazdaság keleti és globális nyitását – hangzott el a tusnádfürdői nyári szabadegyetem külpolitikai témájú pénteki panelbeszélgetésén.
Orbán Viktor kormányfő még az idén hivatalos látogatásra utazik Japánba és Indiába. Magyarországra várják a vietnami és a szingapúri elnököt, valamint a japán és az afgán külügyminisztert is – mondta Takács Szabolcs, a külügyminisztérium helyettes államtitkára.
Elmondta továbbá, hogy a kereskedelmi forgalom növekedése is indokolja, hogy Magyarország erősítse afrikai jelenlétét. Etiópiában, esetleg Angolában, Mozambikban és Ghánában is szükség lehet magyar külképviseletek nyitására.
Az ázsiai, az afrikai és a latin-amerikai kapcsolatok erősítése közben szerinte "nem merülhet fel, hogy csökkentsük aktivitásunkat az euroatlanti együttműködésben".
Azt mondta, hogy "egy modern államnak jelen kell lennie a globális térben", azokon a területeken pedig ahol képes rá, vezető szerepre kell törekednie. Magyarország esetében ilyen terület a vízgazdálkodás, a sport és az oktatás – sorolta.
Megemlítette, hogy Brazília mintegy 10 ezer diákjának kíván külföldi ösztöndíjat adni. Közülük nagyjából 450-en érkeznek majd Magyarországra, erősítve a magyar egyetemek nemzetközi elismertségét.
Wintermantel Péter, globális ügyekért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy a visegrádi együttműködés négy állama (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) Dél-Afrika után Vietnamban és Mongóliában tervezi a közös, diplomáciai és konzuli feladatokat ellátó Visegrád Ház megnyitását.
Hóvári János ankarai magyar nagykövet a következő évek feladatairól szólva arról beszélt, hogy a külgazdasági kapcsolatok építésében az eddigieknél még jobb eszközöket, módszereket kell találni ahhoz, hogy a magyar vállalkozások külföldön megjelenjenek.
MTI, fidesz.hu
A maffiabaloldal a hatalomért bármire képes - a Fidesz reagálása az Együtt-PM vádjaira
Egyedül a bukott baloldal, a vereségébe beletörődni képtelen Gyurcsány-Bajnai-szövetség az, amely veszélyezteti a választások tisztaságát - reagált a Fidesz Sajtóiroda az Együtt-PM kijelentésére.
Mint írják: a Portik-ügy és a Szilvásy-ügy lebuktatta a maffiabaloldalt, hogy a hatalomért bármire képes. Az alvilággal is lepaktáltak, hogy a 2010-es választásokat manipulálják: megfigyeltek, hazudtak, lehallgattak, kémkedtek -zárul a közlemény.
fidesz.hu
Ragadós "unortodox" magyar példa
Miközben hazai és külföldi kritikusai ma is hevesen bírálják az Orbán-kormány unortodoxnak mondott válságkezelő lépéseit, egyre több európai állam – többek között Dánia, Lengyelország, Szlovákia, Ciprus, Csehország, Bulgária és Málta – követi a magyar utat.
Rendhagyó intézkedések sorozatát hozta 2010-es hatalomra kerülése óta az Orbán-kormány, amelyeket szokás unortodoxnak is nevezni. Közös jellemzőjük, hogy nem a megszorító politika logikájából kiindulva raknak még nagyobb terheket az emberekre, hanem ezeket a terheket megpróbálják igazságosabban elosztani, jobban bevonva a közteherviselésbe az addig érinthetetlennek tartott bankokat, multinacionális vállalatokat.
De a döntésekben nemcsak pénzügyi, hanem magasztosabb szempontok is megjelentek – mint például a chipsadónál a népegészségügy. Ma már kijelenthető: e szokatlan intézkedések közös jellemzője az is, hogy mindinkább követőkre találnak más uniós országokban. Ez azért is fontos, mivel hazánkat sok esetben éppen az unortodox lépések miatt érték uniós bírálatok, indultak ellenünk eljárások.
Magánnyugdíjreform
A jogszabály értelmében aki visszalépett az állami rendszerbe, visszakaphatta a magánnyugdíjpénztárba befizetett, hozamgarantált tőke feletti pénzét, illetve a befizetett tagdíj-kiegészítését. Aki viszont maradni akart a magánpénztárnál, annak 2011 decemberétől megszűnt az állami nyugdíja. Bár a magyar ellenzék a nyugdíjak „einstandolásáról” beszélt, immár Lengyelországban is a magyarhoz hasonló reformokat terveznek. Egy pár nappal ezelőtti hír szerint a lengyel kormány szeptemberre tervezi az erről szóló döntést. Az elképzelés ottani bírálói és a sajtó egyenesen „orbáni utat” emlegetnek.
Bankadó
A jogszabály különadó befizetésére kötelezte a pénzügyi szektor cégeit. Itt nem is a bankadó bevezetése volt unortodox, mivel azt más országban is alkalmazzák, hanem annak mértéke: míg Magyarországon a bruttó nemzeti össztermék (GDP) több mint 0,7 százalékát tette ki, addig például Ausztriában, az Egyesült Királyságban és Lengyelországban 0,1–0,2 százalék között mozgott az adó mértéke.
Végkielégítésekre kirótt különadó
Ennek értelmében az állami vezetők, országgyűlési képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek, európai parlamenti képviselők, jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői kétmillió forint feletti végkielégítés-részét terheli ilyen adó, más foglalkoztatottaknál 3,5 millió forintnál kezdődik a különadó-fizetési kötelezettség a 2010. január 1-je utáni jövedelmeknél. Egy júniusi hír szerint Victor Ponta román szocialista miniszterelnök megelégelte az állami hatáskörbe tartozó, ám önfinanszírozó felügyeleti szervek vezetősége által kiutalt végkielégítéseket, és 85 százalékos különadóval kívánja sújtani azokat.
Rezsicsökkentés
Ragadós az Orbán-kormány a legfontosabb közműszolgáltatásokat érintő tízszázalékos rezsicsökkentésének példája is. Idén júniusban Lengyelországban körülbelül négy százalékkal csökkentették a lakossági áram árát. Romániában a Ponta-kormány 10-12 százalékos rezsicsökkentést valósíthat meg, május elejétől pedig Csehországban is tíz százalékkal csökkentették a közműdíjakat.
Magyar Nemzet