Kisemmizett családok pénzéből támogatják Bajnait?
A Fidesz választ vár arra, hogy miért támogatja Bajnai Gordon volt miniszterelnököt Winkler Gyula, a Wallis egyik volt vezetője, aki vagyonát „többek között a kisemmizett magyar családoktól elszedett pénzből szerezte” – közölte Zsigó Róbert, a kormánypárt szóvivője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
A Bajnai Gordon alapította Haza és Haladás Alapítvány a múlt héten tette közzé minden, egymillió forintnál nagyobb összegű adományát és kiadását. Ezzel kapcsolatban a Fidesz szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy a listán szerepel Bajnai Gordon régi üzlettársa, Winkler Gyula is, „akinek a nevét a Hajdú-Béthez köthető, kisemmizett magyar családok jól ismerik”.
Winkler Gyula – aki 2011-ben kétmillió, 2012-ben pedig mintegy ötmillió forinttal támogatta a Haza és Haladás Alapítványt – és Bajnai Gordon a Wallis vezetői voltak, amikor a cég megvásárolta Magyarország egyik legnagyobb baromfifeldolgozóját, a Hajdú-Bétet, majd „mint tulajdonosok levezényelték a cég felszámolását, a vagyonát kiszervezték, és így tönkretettek több mint félezer magyar családot” – mondta Zsigó Róbert.
A kormánypárt szóvivője ezek alapján arra kíváncsi, hogy Winkler Gyula miért támogatja Bajnai Gordont: azért, mert hálás a korábban kapott pénzért, vagy az esetleges jövőbeli hasonló üzletekért. Tisztességesnek tartja-e a volt miniszterelnök, hogy olyanoktól fogad el támogatást, akik „magyar családok kárán gazdagodtak meg?” – tette fel a kérdést Zsigó Róbert.
mno.hu
Címkék
A britek védhetik meg az alaptörvény negyedik módosítását - az Emberi Jogok Európai Bíróságának a határozata cáfolja Barossoék "aggodalmait"
Az Egyesült Királyságban tilos bármiféle fizetett politikai hirdetés közzététele a hagyományos elektronikus médiában. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a héten megszületett döntésében az Emberi Jogok Európai Egyezményével összhangban állónak mondta ki a brit szabályozást, és elismerte, hogy a – negyedik alaptörvény-módosításon alapuló magyar szabályozáshoz hasonló – modell hozzájárulhat egy demokratikus társadalomban folyó politikai verseny kiegyenlítését célzó egyenlő feltételek biztosításához. Ebből következően a testület szerint nem aránytalan korlátozása a véleménynyilvánítás szabadságának, és összeegyeztethető az európai normákkal, ha a politikai reklámok közzétételét az állam korlátozza – olvasható a Századvég közleményében.
Április 22-én látott napvilágot a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának legújabb határozata az Animal Defenders International kontra Egyesült Királyság ügyben. A jogesetben egy állatvédő szervezet szeretett volna az emlősök védelmére felszólító hirdetést közzétenni a brit médiában.
A hirdetések tartalmát a brit rendszerben bevett rendelkezések alapján engedélyező testület az állatvédők anyagát politikai tartalmú reklámnak minősítette, tekintettel arra hogy a szervezet politikai célkitűzéseket fogalmaz meg, ezért a vonatkozó törvényeknek megfelelően nem engedélyezte az anyag közzétételét. Az állatvédő szervezet a bírói szervezetrendszerben bejárt utat követően az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult arra hivatkozva, hogy a politikai reklámok tiltása az érdekérvényesítő szervezetek számára túlzott mértékben korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát – írja a Századvég.
Egyenlő feltételek a teljes tiltással
Az Emberi Jogok Európai Bírósága a határozatában hivatkozik arra, hogy az Egyesült Királyságban hagyományosan tilos a fizetett politikai hirdetések lejátszása a hagyományos elektronikus médiaszolgáltatóknál.
A brit kormány álláspontja szerint a szabályozás egyensúlyt teremt a véleménynyilvánítás szabadsága és a semlegesség követelménye, valamint a demokratikus döntéshozatal védelme között. Ezt egyfelől a fizetett politikai reklámok teljes tiltásával érik el, hiszen ez az egyetlen olyan megoldás, amely nem minősül diszkriminatívnak, ugyanis valamennyi politikai szereplőre semleges feltételként vonatkozik. Fontos hangsúlyozni, hogy a brit megoldás is úgy épül fel, hogy emellett kampányidőszakban a politikai pártok részére egyenlő feltételekkel elosztott ingyenes hirdetési felületek állnak rendelkezésre.
A szabályozást többször felülvizsgálta mind a brit parlament, mind a különböző bírósági fórumok, és minden esetben arra a következtetésre jutottak, hogy a közvélemény-befolyásolás torzulásának elkerülése érdekében fenn kell tartani a fizetett politikai reklámok tiltását.
A törvényhozási anyagok egyfelől azért tartják indokoltnak a korlátozást, mert a kampányköltségek legnagyobb szeletét adó fizetett televíziós hirdetések kiiktatásával olcsóbbá válik a kampány, ez nem utolsósorban csökkenti a támogatók befolyását a pártok döntéseire.
A szabályozás másfelől egyenlő esélyeket teremt a pártok között. Ezen túlmenően a brit érvelés is azon alapul, hogy a tiltás csak a média legbefolyásolóbb ágára – televízió, rádió – és kizárólag a fizetett politikai hirdetésekre terjed ki. Ennek megfelelően a tiltás a brit modellben sem vonatkozik például az internetre, túl azon, hogy az egyes politikai vélemények megjelenhetnek például a televíziós vitaműsorokban is. Az arányosság kérdésének megítélésében ezt is figyelembe vette a bíróság, és arra hivatkozott, hogy a civil szervezet részére a fizetett politikai hirdetésen kívül más médiafelület is rendelkezésére állt, amelyen keresztül eljuttathatta üzenetét a lakossághoz.
Nem sérti a véleménynyilvánítás szabadságát
Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a brit szabályozás – mivel arányos korlátozást tartalmaz – nem sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményében is biztosított véleménynyilvánítás szabadságát.
Mindezek fényében a Századvég Alapítvány kutatói szerint látható, hogy az európai szabályozási minták fősodrába illeszkedik az alaptörvény negyedik módosításával alkotmányos szintre emelt, a brit megoldásra nagyban hasonlító szabályozás, amely tiltja a fizetett politikai reklámokat az elektronikus médiában, ugyanakkor kampányidőszakban egyenlő feltételek mellett ingyenes felületet biztosít az országos listát állított pártok részére – zárul a közlemény.
mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Orbán Viktor: Ez nem politikai, hanem erkölcsi kérdés
A miniszterelnök követi a nemzetbiztonsági bizottság munkáját a Portik Tamás és Laborc Sándor találkozóin elhangzottak nyilvánosságra kerülése nyomán kirobbant ügyben, amelyet erkölcsi kérdésnek tekint.
Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye az eddig nyilvánosságra került információkról, a kormányfő azt válaszolta: „Én ezt nem politikai kérdésnek tekintem, hanem erkölcsi kérdésnek. Csak azt tudom mondani: de hát kérem, micsoda dolog ez?” Hozzátette, tájékozódik, követi a parlament nemzetbiztonsági bizottságának munkáját az ügyben.
Kocsis Máté szerint külön vizsgálni kell, hogy Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt igazgatója egyedül döntött-e arról, hogy találkozik Portik Tamással, neki ugyanakkor az a meggyőződése, hogy „Laborc Sándor feladatot hajtott végre”.
Azt mondta, nem azzal van a baj, hogy a titkosszolgálat vezetője találkozik egy alvilági figurával, bár – jegyezte meg – ez sem szokványos, a probléma a megbeszélés tartalma. Azt egy titkosszolgálati vezető nem teheti meg, hogy jobboldali politikusok lejáratására kérjen bárkit is .
„Az MSZP a politikai banditizmus útjára lépett”
Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke az üggyel kapcsolatban a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: régóta sejteni lehetett, hogy az MSZP a hatalma megtartása érdekében a politikai banditizmus útjára lépett, amikor a KGB-egyetemet végzett Laborc Sándort nevezték ki a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának, és általa a szervezett alvilággal szövetkeztek az ellenzék lejáratására, zsarolására.
Bajnaiék nem emlékeznek túl jól
Az Együtt 2014 – Párbeszéd Magyarországért választási szövetség hétfői közleményével ellentétben Laborcot nem távolította el senki a posztjáról, hanem 2009. július 20-án lemondott.
Bajnai irodája akkor közleményben jelentette be, hogy „a miniszterelnök Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója kérésének eleget téve, és a kérés indoklását figyelembe véve, őt érdemei elismerése mellett szeptember 1-jei hatállyal felmentette főigazgatói tisztsége alól.
Bajnai Gordon miniszterelnök köszönettel nyugtázta, hogy a főigazgató szolgálati ideje alatt vezetésével végrehajtott átszervezés sikeres volt, a Nemzetbiztonsági Hivatal a korábbinál korszerűbb és hatékonyabb struktúrával dolgozik, és egy sor feladat megoldásában a rendőri szervekkel szorosan együttműködve eredményes munkát végzett: tevékenysége elismerésre talált a baráti országok hasonló szolgálatainál is.”
mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Az mno.hu megszerezte a Laborc–Portik találkozók leiratait - avagy botrány a köbön
Az MSZP választási győzelmét kívánta elősegíteni a kormányváltástól rettegő egykori olajbűnöző, Portik Tamás, aki 2008 nyarán leleplező információkat ígért a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati főnökének. Egyebek mellett ez derül ki azokból jegyzőkönyvekből, amelyek titkos minősítését a belügyminiszter kezdeményezésére néhány órával ezelőtt feloldották. A dokumentumok a Laborc Sándor és Portik Tamás két fővárosi találkozóján elhangzottak anonimizált leiratát tartalmazzák.
„Én mindenben, amit önök mondanak. Én bármit 150 százalékig elhatároztam, régóta a lelkemben, meg a szívemben. Nem hiszem, hogy tudnak olyat kérni, amit ne tennék meg” – mondta Portik Tamás, a hazai alvilág egyik meghatározó személye Laborc Sándornak, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati főnökének egy budapesti étteremben.
Laborc és Portik között legalább két személyes találkozó jött létre, amelyekről hangfelvétel készült.
A nyilvánosságra hozott dokumentumokból bárki számára egyértelművé válhat, milyen bensőséges kapcsolat alakult ki a Gyurcsány-kormány és az alvilág között. A megbeszéléseken egyébként Laborcon és Portikon kívül jelen volt az a két személy is, akik megszervezték az összejövetelt.
A jegyzőkönyvek szerint Portik Tamás kijelentette: „nekünk az lenne a dolgunk, hogy erősítsük a miniszterelnök urat vagy magában legalább az MSZP-t”. Az olajos bűncselekményekből évekkel azelőtt hatalmas vagyont szerző férfi felajánlotta, hogy az érdekeltségébe tartozó internetes oldalakat is a baloldal szolgálatába állítja. Ezekről a portálokról annyi derült ki, hogy Portik összesen kétmillió regisztrált taggal tudná a választások eredményét befolyásolni. Az oldalak látogatottsága elmondása szerint naponta félmillió fő körül mozgott.
„Én jól elvagyok a baloldallal, és mindent el fogok követni, hogy 2010 után is így maradjon” – nyomatékosította párthovatartozását az egykori Energol-vezér, aki arról is említést tett, hogy személyesen vitt pénzt MSZP-s politikusoknak, amit soha sem tudott meg senki. Hangsúlyozta, hogy ez „egyféle biztonságot ad” neki, ám a „jobboldali rendőrség” leszámolásos bűncselekményekkel összefüggésben „a céltáblájára tűzte”.
Az elhangzottakból egyértelműen kiderült, hogy Portik Tamás rettegett a kormányváltástól, mert – mint mondta – őt akkor biztos elviszik. Laborc Sándor válasza erre annyi volt, hogy akkor lehet, hogy őt is.
A Nemzetbiztonsági Hivatal akkori főigazgatója egyébként hajlott az egyezségre. Portik Tamást arra biztatta, hogy a tudomására jutott információkat juttassa el hozzá. Laborcot szinte minden érdekelte, beleértve az esetleges rendőrségi, bírósági, valamint ügyészségi korrupciót és a politikusokat érintő kényes ügyeket is. A tábornoknak csak az számított, hogy legyen „viszonylag gyorsan fogható és körüljárható”.
Portik nagyon kreatív volt
„Tehát úgy kellene valamilyen módon kezdeni. Ez bármelyik felület, tehát, érdekes az, amikor megpróbálja befolyásolni a döntéshozókat bármivel (...) akár kupiba elvinni stb.” – ecsetelte elgondolásait Laborc Sándor. „Én magamtól is, gondolom, hogy csinálhatok ilyet a későbbiekben, mert kuplerájban is érdekelt vagyok. Készüljön-e felvétel például?” – érdeklődött Portik. Az elhárítás akkori főnöke ezt jó megoldásnak tartotta, amin mindannyian nagyot nevettek.
A nyilvánossá tett dokumentumok szerint az asztaltársaság hosszabban beszélgetett a Fenyő-ügyről, amellyel kapcsolatban két olyan név is elhangzott, akik megrendelhették a gyilkosságot, de szóba került az Aranykéz utcai robbantás is.
Azt nem lehet tudni, hogy a két személyes találkozót követően pontosan mi történt, mindenesetre Laborc Sándor egy olyan telefonszámot biztosított az egykori olajbűnözőnek, amelyen bármikor közvetlenül tudott nála jelentkezni.
„Jó, és a telefonba mondjak valamit?” – tette fel a kérdést az eligazítást váró Portik Tamás. „Nem, azt majd mindig megbeszéljük. Ha nagyon gyorsan kellene intézkedni, reagálni, akkor persze virágnyelven mindent meg lehet beszélni. De én szeretek közvetlen kontaktusban...megbeszéljük valahol összejövünk. Jó?” – ismertette a szabályokat Laborc Sándor, aki arra is kíváncsi volt, hogy „mennyire tiszta” Portik környezete. „Hát ez jó kérdés, igyekszem mindent elkövetni. Kocsit nem nagyon használok, BKV-val vagy taxival járok. Nem nagyon osztok meg senkivel, semmilyen információt. Amióta itthon vagyok, azt hiszem ilyen őszintén most először beszélgetek emberekkel” – fogalmazott az egykori Energol-vezér.
mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Romániában „nacionálkommunista” visszarendeződés történik
Toró T. Tibort választotta újra elnökének szombaton Kolozsváron az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) második országos küldöttgyűlése.
Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNP védnöke szólalt fel elsőként, aki beszédében Orbán Viktor nemzeti kormányát méltatta, és keményen kritizálta a baloldali Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) újságíró holdudvarát, akik tagjai csütörtökön „tényfeltáró cikkben” írtak arról, hogy a Néppárt egymillió eurós választási támogatást kapott a magyar államtól.
Az írásra hivatkozva egy „szekus zsebpárt” már fel is jelentette az EMNP-t, így záródik be a kör – tette hozzá Tőkés.
Az EP-képviselő beszédének nagy részében a „Bukarestben átnevelt, komprádor” RMDSZ-es politikusokat bírálta, akik a balliberális magyar kormányok idején számolatlanul nyelték a támogatásokat, és megalkuvásuk miatt a román hatalomnak is kényelmesek.
Meglátása szerint Romániában „nacionálkommunista” visszarendeződés történik, és sajnos az erdélyi magyar egyház is paktumot kötött az etnobizniszes RMDSZ-es nómenklatúrával.
A volt református püspök két Európai Uniónak benyújtott indítványról is szólt. Az egyikben a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok visszaadását követelik, a másikban (ezt a Fidesszel együtt adták be) a cigányokat, zsidókat, muszlimokat és szexuális kisebbségeket megillető védelmet szerettek volna a történelmi kisebbségeknek, de ezt Brüsszelben nem támogatták.
magyarellenesseg.blogspot.hu, Patrióta Európa Mozgalom
A baloldal utolsó reményét is porrá zúzták
Ismételten súlyos vereséget szenvedtek a balliberális erők a hétvégi időközi választásokon, ráadásul a kormánypártok Szendrőn több mint 50 százalékos részvétel mellett szereztek sima abszolút többséget a többi jelölttel szemben, ami a baloldal hónapok óta szajkózott reményét zúzta apró darabokra.
A „kormányváltó” erőknek egyre nehezebb lesz elhitetniük, hogy valóban reális alternatívát nyújtanak a Fidesszel szemben.
A kormánypártok mind Barcson, mind Szendrőn meglehetősen nagy fölénnyel diadalmaskodtak, ami azt mutatja, hogy továbbra sem létezik az a masszív és elkötelezett tömeg, amely az eddigi kormányzással teljes mértékben elégedetlen lenne, és bízna az ellenzéki erőkben.
A Somogy megyei Barcson az MSZP meglehetősen furcsa visszalépését követően az ellenzéki szavazók egy jelölt mellé sorakozhattak föl. A Jobbik politikusa valóban sokkal jobban szerepelt, mint a párt országos átlaga, mivel 31,15 százalékot ért el.
A Fidesz–KDNP jelöltje a településen növelte a 2010-es választáson szerzett szavazati arányát, ami nyilván annak köszönhető, hogy csupán egy kihívóval kellett szembenéznie.
Szendrőn Barccsal ellentétben már ringbe szállt a szocialista párt, azonban a várakozásával ellentétben nagyon komoly pofonba szaladt bele.
A Fidesz jelöltje 52,61, az MSZP-é 22,67, míg a három független jelölt együttesen 22,72 százalékot ért el. A kormánypárt sikerét több dolog növeli: a településen 2010-ben még független polgármestert választottak, akinek még kihívója sem volt, továbbá a részvételi arány elérte az 53,32 százalékot, ami országgyűlési választáson is megfelelő eredménynek számítana.
A baloldal nagy reménye omlott össze
A balliberális ellenzéki erők az utóbbi hónapokban minden egyes vereségük után azt hangsúlyozták, hogy az adott választás eredményét nem lehet mérvadónak tekinteni, mivel országgyűlési választáson lényegesen többen mennének el, és akkor a bizonytalan szavazók preferenciája is megjelenne, ami számukra kedvező lenne. A szendrői választás világosan megmutatta, hogy a Fidesz még magas részvétel mellett is képes sima győzelmet aratni, ráadásul a kormánypárti jelölt összességében több szavazatot kapott, mint a másik négy aspiráns.
A szentendrei, a dunakeszi és a monori időközi választás után az újabb baloldali vereségek egyértelműen azt mutatják, hogy a kormány továbbra is erős legitimációval rendelkezik, ráadásul Szendrőn kimagasló részvétel mellett hódította el az első helyet a Fidesz jelöltje. Az újabb választási bukták vélhetően tovább élezik a baloldalon belüli küzdelmet, ami minden bizonnyal a következő hónapok időközi választásain tovább rontja az ellenzéki pártok győzelmi esélyeit.
mno.hu
Orbán Viktor interjúja a spanyol El Mundo újságnak
A nem vallásos emberek számára is jobb egy olyan társadalom, amely keresztény értékekre épül. Nem Magyarországon komplikált a helyzet, hanem Európában. Magyarországon meglehetősen egyszerű a helyzet: szuverén ország vagyunk, tiszteletben tartjuk az összes európai jogszabályt, de azoknak saját utunkon haladva teszünk eleget - nyilatkozta Orbán Viktor a spanyol lapnak.
Brüsszelben csupán igazságos bánásmódot szeretnénk elérni. Elutasítjuk, hogy bármiféle kettős mércét alkalmazzanak velünk szemben - folytatta.
Az eurózónán belül is különbségek vannak az országok között, különösen abban, hogyan szerezzenek befektetéseket, ezek a különbségek pedig megnehezítik az egység fenntartását. Magyarország - mint eurózónán kívüli ország - ugyanakkor megköveteli, hogy tartsák tiszteletben a válsághelyzetre való reagálásának módját, még abban az esetben is, ha ez a reakció eltér az eurózóna országaiban alkalmazottól.
Európában két nagy tévedés van a kereszténységet illetően. Az egyik az a nézet, amely szerint a kereszténységnek nem volt döntő szerepe a földrész történelmében. Márpedig tisztelnünk kell múltunkat. A másik tévedés pedig az, hogy az európai értékek és intézmények képesek fennmaradni keresztény alapok nélkül. Hisszük, hogy mind az EU, mind annak lakossága számára hasznos lenne megszilárdítani a keresztény gyökereket. Kereszténység nélkül a magyar nemzetnek nem lett volna esélye túlélni az utóbbi ezer évet.
A magyar alkotmány kimondja, hogy fontosak a kisebbségek. Az etnikai kisebbségek az állam konstruktív elemét képezik. Őket ugyanolyan mértékben tiszteljük, mint saját magunkat. A vallási kisebbségek vagy a nem keresztény csoportok védelme biztosított mind egyéni, mind közösségi szinten.
Az alkotmányunk egyik részről a keresztény, másik részről pedig az európai értékeken alapul. Ez az alkotmány olyan értékekre épül, amelyeket a magyarok szükségesnek tartanak, hiszen ez az alkotmány a közjót szolgálja. A magyar alkotmány konstruktív, nem liberális, de nem is konzervatív, olyan értékekre épül, amelyeket a magyarok fontosnak tartanak, ez az alkotmány a közjót szolgálja.
A keresztény értékek egész Európa számára fontosak. Az EU-n belül a keresztények a politikai és közéletben kevésbé aktívak, mint a liberálisok vagy a szocialisták. Sok keresztény ember meg van győződve arról, hogy a kereszténység magánügy. Csakhogy ez nem így van.
Az Isten és a vele való kapcsolatunk valóban magánügyünk, de a kereszténység olyan értékeket, erkölcsi normákat ölel át, amelyekkel összhangban szervezhetjük meg egész életünket.
Egy olyan társadalom, amely keresztény értékeken alapul, még a nem vallásos emberek számára is előnyös, hiszen a közjóra összpontosítja a figyelmet. Mi, keresztények mindig a szabadság hívei vagyunk.
Jó választás a mostani pápa személye, aki Európa számára fontos dologról beszél, arról, hogy a javakat igazságosabban kell elosztani.
A médiatörvénnyel kapcsolatosan is a kettős mérce ellen emeljük fel a szavunkat. Olyan dolgok miatt kritizálnak bennünket, amelyek miatt más országokat nem. A médiatörvényben nincs semmi olyan, ami ne lenne megtalálható az EU más jogszabályaiban is.
Európa már csak ilyen: olykor igazságos, olykor pedig nem.
Patrióta Európa Mozgalom
A válság előtti világ már soha nem tér vissza
Az európai világ soha többé nem lesz olyan, mint a válság előtt – mondta el Orbán Viktor miniszterelnök Sarlóspusztán, a Fejlődő Vállalkozások Egyesületének gazdasági konferenciáján.
„Az európai ember adja a világ népességének a 8 százalékát, de ez a nyolcszázaléknyi népesség állítja elő a világ GDP-jének a 20-25 százalékát” – mondta Orbán.
„A világ összes szociális kiadásának az 50 százalékát költi el Európa úgy, hogy közben van egy hatalmas adósságállomány, amely folyamatosan nő” – tette hozzá.
„Ha megnézzük a társadalmi és a demográfiai megközelítéseket, akkor világosan látszik, hogy ez nem fog folytatódni, a dolgok meg fognak változni” – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök Sarlóspusztán.
„A kérdés az, hogy van-e egy tervünk, hogy ebben a változásban hol helyezkedjen el Magyarország.”
A miniszterelnök szerint az európai világ soha többé nem lesz olyan, mint a válság előtt. Orbán arról is beszélt, hogy a válság lehetőséget is rejt magában, azt a lehetőséget, amelyet a magyarok megragadhatnak.
„Én innen nézek mindent, mindent magyar szemmel látok, és azt figyelem, hogy ebből milyen kedvező lehetőségek származhatnak a nemzetünk számára, és a hátrányokat próbálom minimálisra csökkenteni.”
Orbán: A magyar válságkezelés sikeres
A miniszterelnök április 20-án a spanyol El Mundónak úgy nyilatkozott, Magyarország megköveteli, hogy tartsák tiszteletben a válságra reagálás módját, még akkor is, ha ez eltér az eurózónában szokásostól. A miniszterelnök felhívja a figyelmet arra, hogy az eurózónán belül is vannak különbségek az egyes országok között, különösen abban, hogyan szerezzenek befektetéseket, ezek a különbségek pedig megnehezítik az egység fenntartását.
Április 19-én Orbán a közrádióban arról beszélt, hogy azért támadják az unióban Magyarországot, hogy nyomás alatt tartsák, és eltérítsék a kormány által képviselt irányvonaltól. Orbán a Kossuth rádióban arról is beszélt, hogy José Manuel Barroso európai bizottsági elnöknek az alkotmánymódosítást érintő felvetései közül a költségvetési hiányfék ügyében nem fog meghátrálni a magyar kabinet. A kormányfő hangsúlyozta, hogy míg a magyar válságkezelés sikeres, az európai nem.
mno.hu
Eddig már több mint egymillióan álltak ki a rezsicsökkentés mellett
Egymillió-ötvenezer ember mondta azt az elmúlt négy hétben Magyarországon, hogy meg kell védenünk a rezsicsökkentést - közölte Hoppál Péter, a kormánypárt szóvivője.
Elmondta: az elmúlt hetekben nemcsak a szolgáltatók támadták meg a rezsicsökkentés politikáját, hanem „a baloldal is színt vallott, hiszen Bajnai Gordon bejelentette (...), ha hatalomra kerülnének, akkor eltörölnék a rezsicsökkentést".
A magyar emberek azonban ragaszkodnak a közüzemi díjak mérsékléséhez, kitartanak a Fidesz politikája mellett - tette hozzá a szóvivő.
Közölte azt is, hogy aláírásgyűjtésük folytatódik. Hoppál Péter elmondta: március 20. körül, vagyis az akció indulásakor az volt a céljuk, hogy tíz hétig dolgoznak majd a párt aktivistái. Ebből eddig négy hét telt el, és bíznak abban, hogy a következő időszakban is ugyanilyen intenzitással gyűlnek majd az aláírások.
A rezsicsökkentés július 1-jével folytatódik, és "nagyon szeretnénk, ha innen még tovább lehetne lépni" - zárta szavait Hoppál Péter.
MTI, Patrióta Európa Mozgalom, mno.hu, Magyar Hírlap
Ég és föld - Török István kiállítása Palicson - Délvidék
Ötven évet ölel fel Török István festőművész munkásságából az a ciklus, amelyből egy összeállítást láthatott a palicsi könyvtár közönsége. Az Ég és föld címet viselő kiállítás a művész tematikus, vajdasági tájmotívumú képsorozatából, korai és legfrissebb alkotásaiból válogat.
Török István az éghez és a földhöz való viszonyát igyekezett szavak helyett gesztusokba foglalni. Ezt a viszonyt tükrözi az esemény meghívóján olvasható gondolat is, melyet a festő édesapjától, idősebb Török Istvántól örökölt és idézett: „Gyerekeim, jegyezzetek meg egyet: A föld számunkra mindig érték, és ahogy művelitek, úgy veszitek hasznát. Soha ne engedjétek meg, hogy a 'gazok' elhatalmasodjanak rajta.”
A kiállítást megnyitó Lovas Ildikó író, a Magyar Nemzeti Tanács kulturális ügyekkel megbízott tanácsosa Kosztolányi Dezső verssoraival vont párhuzamot, amikor a művész éghez és földhöz való viszonyát közelítette meg.
Hiszen amint azt kifejtette, a számvetés, az örökül hagyás és az üzenet éppúgy megtalálható a szabadkai költő szavaiban, mint idősebb Török István gondolatában. A hangulat azonos. Török mindazt, amit az elmúlt ötven év alatt gondolt, érzett és lényegesnek tartott, ebben a mondatban és a festményeiben kívánja tetten érni, e kettő pedig esetében elválaszthatatlan.
Vajdaság ma, Patrióta Európa Mozgalom