A Fidesz-frakció szeptember eleji kihelyezett frakcióülésén fogja meghallgatni a kormány tájékoztatóját arról, hogy a fűtési szezon beállta előtt tudják-e még tovább mérsékelni a villamos energia árát, a fűtési költségeket, illetve a kéményseprés díját – mondta a Fidesz parlamenti frakcióvezetője az M1 A Lényeg című műsorában vasárnap este.
Rogán Antal közölte megjegyezte, hogy a villamosenergia-cégek jelentős része a különadó ellenére elég jelentős nyereséggel zárta a tavalyi évet.
Emlékeztetett arra, hogy június 1-jétől szeretnék kiterjeszteni a rezsicsökkentést a vízközművek, a szemétszállítás díjaira, a csatornadíjakra, és foglalkoznak azzal, hogy „radikális mértékben” csökkentsék a kéményseprési díjakat is. Ez ügyben több forgatókönyv is van, de 10 százalékot meghaladó csökkentésben gondolkodnak – mondta.
Eddig több mit félmillióan támogatták a rezsicsökkentést
Zsigó Róbert, a Fidesz szóvivője április 11-én azt jelentette be, hogy az elmúlt három hétben 550 ezer aláírást gyűjtött a párt a rezsicsökkentést támogató kampányában.
Orbán Viktor kormányfő március 11-én a parlamentben botrányosnak minősítette a gázszolgáltatók és az energiahivatal vitájában hozott bírósági döntést, amelynek jogerőre emelkedése esetén egy családnak átlagosan 4400 forintot kellett volna visszafizetnie.
Néhány nappal később azonban az Országgyűlés átalakította és rendeletalkotási joggal ruházta fel az energiahivatalt; az elfogadott változtatással bíróságon már nem lehet megtámadni az energiahivatal rezsicsökkentést érintő döntéseit.
Azt is mondta, hogy az alacsony infláció jó a szegényeknek, hiszen ők tudják a legkevésbé kikerülni az árak változását.
3 százalékkal is nőhet a nyugdíj
Kifejtette: az idén a várható infláció mértéke 2,2 százalék lesz, addig az erre az évre tervezett minimális nyugdíjemelkedés 5,2 százalék, vagyis akár 3 százalékot is elérheti a nyugdíjak értékének a növekedése. Emellett a bérek vásárlóértékének növekedésével is számolni kell, a minimálbér reálértéke például több mint 3 százalékkal javul 2013-ban. Ez vásárlóerő-növekedést jelent, amely pozitív hatással lehet a gazdasági növekedésre is – tette hozzá.
Nem véletlen, hogy ezeknek az adatoknak a fényében az elmúlt napokban több nyugat-európai elemzőintézet is felfelé módosította a várható magyar gazdasági növekedés mértékét – jegyezte meg.
A nyugdíjrendszer kapcsán Rogán Antal elmondta, ki kell dolgozni annak megoldását, hogy azokat se érje hátrány, akik korábban csak az állami nyugdíjrendszerbe fizettek, s nem voltak magán-nyugdíjpénztári tagok.
mno.hu
Az Európai Bizottság legújabb jelentésében összesen 13 országot vizsgált. Magyarországgal kapcsolatban megállapították: az ország továbbra is sérülékeny az állam és a magánszféra eladósodottsága miatt, és a gazdaság helyzete sem túl rózsás – hangzott el a Duna Közbeszéd című műsorában.
Pozitívumként sorolták ugyanakkor a jelentésben egyebek mellett az államháztartási hiány és az infláció helyzetét, valamint az államadósság csökkentését is – jelentette ki a műsorban a kormányszóvivő. Giró-Szász András hozzátette: az állam és a magánszféra eladósodottsága azért nagy, mert irreálisan magas szintről vette át a kormány 2010-ben, ám azóta folyamatosan csökken.
A brüsszeli jelentés a vállalati adóterhekkel is foglalkozott. A műsorban bemutatott táblázat a vállalatok adóterhelését mutatta a GDP százalékában. Világosan látszódik, hogy amit az Európai Bizottság problémaként vet fel, az a magyar lakosság és a magyar vállalkozók számára kifejezetten pozitív – közölte a kormányszóvivő. A 2010-es kormányváltásig nagyon magas volt a vállalati nyereségadó, a szocialista kormányok a magyar vállalkozásokat adóztatták túl, az Orbán-kormány ezzel szemben nagymértékben csökkentette ezeket a terheket – magyarázta.
Erre Brüsszel úgy reagált, hogy hiába csökkent a nyereségadó, ha eközben drámaian emelkedtek a különadók – emlékeztetett Giró-Szász András, megjegyezve: ez azonban csupán 10-15 céget érint, a nyereségadó csökkentés azonban 1 millió hazai vállalatot. Az Orbán-kormány célja a közteherviselés, így a jelentős profittal rendelkező energetikai, szolgáltatói és pénzügyi szektornak is részt kell vállalnia az állam fenntartásában – hangsúlyozta.
A kormányszóvivő beszélt a túlzottdeficit-eljárással kapcsolatban várható uniós döntésről is. Mint kifejtette: a konvergencia program első változatát április 15-én kell leadniuk, a vita után pedig elkészül annak végleges változata. Ha a számok döntenek Brüsszelben, akkor Magyarország kikerül az eljárás alól, ha azonban a politika, akkor nagy kérdés, hogy mi lesz – fogalmazott Giró-Szász András a Duna Közbeszéd című műsorában.
hirado.hu, fidesz.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Orbán Viktor De Gaulle szerepében címmel jelent meg a magyar miniszterelnököt és politikáját értékelő cikk a Le Monde című, mértékadó francia liberális napilap szombat délutáni számában. A "Charles de Gaulle tábornokhoz hasonlóan a magyar miniszterelnök a múlttal való szakítást testesíti meg és az erős állam visszatérését hirdeti.
A kommunista rezsim ellenzékének történelmi személyisége most a kapitalizmus félresiklásait támadja" alcímet viselő írás a szombat délután megjelent, de vasárnapi-hétfői keltezésű lapszámban található, s az apropóját az adta, hogy közeledik a Fidesz választási győzelmének (április 25.) harmadik évfordulója.
A szerző, Yves-Michel Riols úgy vélte, hogy Orbán Viktor már a választási győzelem estéjén elmondott beszédében felvázolta a kormányának magatartását azóta is meghatározó témákat: egyszer s mindenkorra leszámolni a kommunista örökséggel, szkeptikus viszonyulás a világméretű kapitalizmus bizonyos formájához és ádáz ragaszkodás a nemzeti függetlenséghez.
"Megannyi alkotóelem, amelyek bizonyos gaullista felhangot kölcsönöznek Orbán Viktor fellépésének, nem is beszélve a két politikus életpályájában tapasztalt hasonlóságról" - írta a szerző, utalva a megszállókkal szembeni ellenállásra, politikai újraépítkezésre, illetve a hatalomba való diadalmas visszatérésre.
A hatalom élére visszakerült Orbán Viktor rögzítette módszerét és prioritását. Módszere: sürgősen cselekedni, hogy megmentse az országot az összeomlástól és helyreállítsa az államnak "a posztkommunista baloldal hozzá nem értése és szégyentelen kliensrendszere" által aláásott hitelességét. A legfontosabb feladat: elkerülni az újabb megszorító intézkedéseket egy lerongyolódott országban, nehogy görög sorsra jusson - írta Riols.
A gazdaságban baloldali, a kultúrában jobboldali politikát követő Orbán Viktor valódi hitvallása a szuverenizmus, amivel tükrözi a posztkommunista Magyarország fejlődését. Az ország kilépett a liberalizmus húsz évig engedelmes tanulójának szerepéből, és ezentúl gőgösebben vállalja függetlenségét.
Orbán Viktor számára ez újabb dilemmát jelent: hogyan adjon hangot ennek az önmagában legitim törekvésnek egy olyan ország esetében, amelynek gazdasága az egyik legnyitottabb Európában? Magyarország ismét egy új modell kikísérletezésének helyszíne lehet - mutatott rá a Le Monde-ban Riols.
MTI
Ez a rekord alacsony infláció jó hír a magyar családoknak, mert a bérek és nyugdíjak vásárlóértékének a növekedését jelzi előre.
Rogán Antal
Alapkövet letenni csak ott lehet, ahol adottak a feltételek a növekedéshez, és legyünk büszkék arra, hogy Magyarországon ma a jövendőbeli növekedéshez szükséges feltételek adottak.
Ha a Knorr-Bremse - amelynek lendülete egyedülálló -, beruház és fejleszt Magyarországon, akkor a magyar gazdaság és a magyar gazdaságpolitika jó úton jár, ezért lakmuszpapír számunkra ez a cég - mondta a miniszterelnök Kecskeméten az ünnepélyes alapkő-letételen.
A mostani kormány - folytatta Orbán Viktor - megalakulása óta eltelt három év során csak Németországból ötmilliárd eurót meghaladó beruházás érkezett Magyarországra, 18 új német gyár nyílt az országban, és 22 már működő német vállalat növelte kapacitását.
A kabinet hisz abban, hogy a magyar-német gazdasági szövetségnek töretlen marad az ereje a jövőben, Magyarországnak ugyanis jól és okosan, de mindenképpen erősen és mélyen kell kapcsolódnia a német gazdasághoz.
2010-ben világos volt, hogy a korábbi utat nem lehet követni, mert az a szakadékba vezet. Partnereink és szövetségeseink ugyan gyakran mondják nekünk, hogy a járt utat a járatlanért ne hagyjuk el, és ezért nyilvánvaló, hogy nehéz megértetni velük, felesleges olyan járt úton haladni, amelynek végén egy fal áll. Az az ország, amelyik ma nem hagyja el a járt utat a járatlanért, biztosan zsákutcába fut.
Saját magunknak kell új utat taposnunk, vagyis a világ maradibb felével is meg kell értetnünk, hogy egész Európában valódi fordulatra van szükség.
Magyarország útkeresése a munka és a termelés becsületének helyreállítására, valamint az adósságcsapdából való kiszabadulásra épül.
Magyarország képes volt egyszerre végezni ezt a munkát, ám még nincs vége a küzdelemnek, de semmi okunk arra, hogy megálljunk félúton.
Magyarországnak volt elég ereje ahhoz, hogy mankó nélkül a saját lábára álljon. Előre kell haladni, mert aki a válságra hátrálással válaszol, az a saját sírját ássa meg.
Patrióta Európa Mozgalom
European Voice című brüsszeli hetilap legfrissebb számának hasábjain fogalmazta meg kérdéseit és aggályait Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter Viviane Reding igazságügyi EU-biztos berlini kijelentéseivel kapcsolatban.
Az uniós ügyekkel foglalkozó lap csütörtöki számában Navracsics ismertette, hogy az alaptörvény márciusi, negyedik módosítását követően az Európai Bizottság elnöke az Európa Tanács főtitkárával közösen „semleges hangvételű és szellemű” közös nyilatkozatot tett közzé, amelyben megfogalmazódott aggályokról beszélnek, és egyértelművé teszik, hogy az ezzel kapcsolatos következtetések „részletes elemzésen” alapulnak majd.
„Kormányom többször kijelentette, hogy nyitottak vagyunk ezekre az alkotmányos rendszert érintő vizsgálatokra, és várjuk az Európai Bizottság és az Európa Tanács megállapításait” – írta a miniszterelnök-helyettes, leszögezve, hogy az alaptörvény módosításai technikai változásokat jelentenek, és biztosan nem adnak okot aggodalomra azzal kapcsolatban, hogy Magyarország elkötelezett-e az uniós normák és értékek iránt.
Reding ellenzéki jelszavakat használ
Mindennek Navracsics szerint „furcsán ellentmondani” látszanak Viviane Reding kijelentései. Írásában a magyar miniszter felidézte, hogy az Európai Bizottság alapjogokért, igazságügyért és állampolgárságért felelős biztosa és alelnöke Berlinben arról beszélt, hogy az alkotmánymódosítás miatt a bizottság uniós források megvonását vagy az ország egyes jogainak felfüggesztését javasolja. „Az alkotmány nem játék, nem lehet félévente változtatgatni” – idézte a miniszter Redding kijelentéseit, amellyel kapcsolatban több dolgot is megdöbbentőnek talált.
A nyilatkozat szerinte egyrészt kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, mennyire lesz semleges szemléletű az alaptörvény módosításának vizsgálata. Az uniós források és jogok felfüggesztése miatt felvetődik az a kétség, hogy a vizsgálat eredménye „pusztán politikai alapon” előre el van döntve.
Másrészt a magyar kormányban Navracsics írása szerint aggodalmak fogalmazódnak meg amiatt is, ha egy uniós biztos, akinek feladata – az uniós szerződések és a bizottság önnön meghatározása szerint is – Európa mint egész érdekeinek képviselete, az ellenzéket szó szerint visszhangozva mondja azt, hogy az alkotmány nem játék; azt a magyar ellenzéket visszhangozva, amelynek aktivistái az alkotmánymódosítás elleni tiltakozásukkor törvénytelen módon magántulajdont dúltak fel – utal a miniszter a Fidesz budapesti székházába történt behatolásra.
Több kérdés is marad
Harmadik és legfontosabb észrevételként pedig Navracsics Tibor „nyugtalanítónak” nevezte azt, ha az igazságügyért és alapjogokért felelős uniós biztos megkérdőjelezi egy EU-tagállam demokratikusan választott kormánytöbbségének jogát, hogy megváltoztassa saját alkotmányát, és korlátozná törvényhozási jogát.
A miniszter ismételten leszögezte, hogy az alaptörvény módosításainak többsége az Alkotmánybíróság döntése miatt volt szükséges, és azt a kérdést is megfogalmazta: vajon Viviane Reding azt szerette volna-e, hogy a magyar kormány hagyja figyelmen kívül alkotmányos kötelezettségeit.
„Következésképpen több kérdésünk maradt” – írta Navracsics Tibor. Kérdések az alaptörvény negyedik módosítására vonatkozó vizsgálat pártatlanságával kapcsolatban, kételyek a vizsgálat természetével és okaival kapcsolatban, és aggályok, hogy ha az Európai Bizottság elnökének szavait és kijelentéseinek szellemét alelnöke ilyen nyíltan felülbírálhatja, akkor kinek a nevében fogalmaz meg kijelentéseket Reding biztos az uniós tagállamokra vonatkozóan – összegezte írását Navracsics Tibor. „Ezúttal, úgy vélem, Magyarország kormánya az, amelynek a kérdéseit meg kellene válaszolni” – zárult a cikk.
mno.hu
Mint ismert, az "Élet Menetével" egy napra szervezett motoros felvonulást, Adj gázt! címmel a Nemzeti Érzelmű Motorosok nevű szervezet is. Az is ismeretes, hogy évről évre megrendezik az Élet Menetét, ahol a második világháborúban meggyilkolt zsidókra emlékeznek. Az idén ugyanerre a napra meghirdetett motorosdemonstráció útvonala érintette volna a zsidó negyedet, a Dohány utcai zsinagóga környékét is.
Túl azon, hogy ez a motoros "rendezvény" valóban teljesen értelmetlen provokáció, a holokauszt érintettjeivel szemben, Magyarország ellenségeinek is újabb "bizonyítékot" szolgáltatott volna: "lám itt dúl az antiszemitizmus, a zsidó származásúaknak rettegniük kell, a rasszizmus elviselhetetlen méreteket öltött".
Ez olyannyira így van, hogy két magyargyűlölő, álemberjogi szervezet a A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), és Magyar Helsinki Bizottság azonnal a "motorosok pártjára állt", miután Orbán Viktor gyors közbelépésére a rendőrség betiltotta rendezvényüket.
Szerdán a TASZ közleményében azt írta: a rendőrségnek, ha egyszer már tudomásul vette, nincs törvényes lehetősége utólag betiltani a motoros felvonulást.
A zsidóság érzékenysége ide vagy oda, a "holokauszt meggyalázása sem számít", csak a "balhé" el ne maradjon!
Ezek ilyenek!
Mert ha az elmaradna, nem lehetne ismét "magyarozni", elvennék a játékát ezeknek az elvetemült gyűlölködőknek, akiknek a zsidóság sebei, mély fájdalma is csak a hatalmi játszma egy eleme, amire stratégiát lehet, és "kell" építeni. Undorító!
Egyébként levélben köszönte meg a New York-i központú szervezet, a Rágalmazásellenes Liga (ADL) Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy gyors fellépésével elejét vette egy „minden képzeletet felülmúló sértésnek” amely „a magyar zsidó közösség, az április 21-ei Élet menete minden részvevője és a világ zsidósága ellen” irányult volna.
„Az ön országgyűlési beszéde során kimondott, ennek a végkifejletnek a megelőzése érdekében tett nyilvános instrukciója hozzájárult a holokausztról való tiszteletteljes megemlékezés egészében vett ünnepélyességéhez, különösen egy olyan időszakban, amikor erősödnek a fanatizmus hangjai Európában” – hangzott a levél. „Köszönjük, hogy azonnal felismerte a problémát, gyorsan fellépett annak megoldása érdekében, és egyértelműen kifejtette a magyar kormány álláspontját” – írta az ADL elnöke.
A mi kérdésünk csupán csak annyi, hogy hazánk-e az antiszemita, vagy ezek TASZ-féle, hazai és a Magyarországot folyamatosan kreált vádakkal illető külföldi áljogvédő szervezetek, amelyek a "zsidókártyát" időről-időre előhúzzák átlátszó és aljas politikai játszmáikhoz, mit sem törődve, hogy a "kártya" mögött valóban valódi személyek, családok, érzelmek, fájdalmak sorakoznak.
Mészáros László
Patrióta Európa Mozgalom
A magyar kormány politikájáról, az ellenzékről és a választási törvényről is szó volt azon a bécsi vitaesten, amelyet kedden tartottak Heller Ágnes, Bauer Tamás és Paul Lendvai részvételével. Bauer Orbán Viktorral foglalkozott Bauer Tamás, a Demokratikus Koalíció alelnöke annak a véleményének adott hangot, hogy Orbán Viktor „nem érti a XXI. század valóságát”. Bauer szerint ez a valóság szoros együttműködést tesz szükségessé a gazdaság terén és a nemzetközi politikában is. Orbán Viktor – mondta – ezzel szemben „hidegháborúkat folytat” Magyarország szomszédaival és a Nyugattal is. Orbán Viktor erőssége ma a kellően erős politikai alternatíva hiányában rejlik. Közvélemény-kutatási adatokat idézve azt mondta, a választók 55 százaléka kormányváltást szeretne, de közülük több mint 30 százalék nem tud egy ellenzéki párttal sem azonosulni. Már választási csalásról beszélnek Heller Ágnes és Bauer Tamás is problémásnak nevezte a választási törvényt. Bauer Tamás úgy vélekedett, hogy Magyarországon a jelenlegi körülmények között „biztosan nem lennének szabad és tisztességes választások”. Bauer lehetségesnek tartja, hogy az EU elérje a választási törvény módosítását még a választások előtt. Lendvai diktatúrázott A mintegy nyolcvan-száz érdeklődő előtt Paul Lendvai úgy fogalmazott: Magyarország nem „diktatúra a szokásos értelemben”, ugyanakkor nem is „demokrácia abban az értelemben, ahogy azt Ausztriában vagy Németországban ismerik”. Nézete szerint a jelenlegi Magyarország a Horthy-rendszerhez hasonlít, amikor léteztek ugyan pártok, de egy „leválthatatlan” párt kormányzott. Lendvai kijelentette, nem hisz abban, hogy a „megosztott és orientáció nélküli” magyar ellenzék győzni tudna a következő választásokon. Ismert: az Ausztriában élő magyar származású újságíró tavaly szeptemberben készített lejárató dokumentumfilmet Magyarországról, amelyből Lendvai utólag csak a szép épületek és a luxus bemutatását hiányolta. Üzenetek Ausztriából Nem először hallunk hasonlóan részrehajló kritikákat Ausztriából és Németországból, valamint Brüsszelből. Nemrég osztrák és német színházi emberek, köztük Elfriede Jelinek Nobel-díjas drámaíró is üzent újra Magyarországnak, kiáltvánnyal álltak elő – írta a Színház.hu portál. „Magyarország a kontinens rothadó gócává válik” – áll a Klaus Pierwoss német dramaturg által megfogalmazott újabb „dadaista” szövegben, amely összeurópai sajtóoffenzívát sürget hazánk ellen. Viviane Reding eddigi tevékenysége teljes mértékben összhangban van azon a balliberális körökével, akik folyamatosan támadják Magyarországot, természetesen a tények világos ismerete nélkül. Ezekről a körökről Fricz Tamás a Lánchíd Rádiónak úgy vélekedett , az európai balliberális értelmiség elfogult és torz véleményt alkot Magyarországról. Már a 2014-es parlamenti választásokra készülnek Magyarország európai parlamenti támadói – jelentette ki a Lánchíd Rádió Reggeli hírjárat című műsorában Hankiss Ágnes.
A Magyarországgal szemben kifejezetten ellenséges hangnemet használó Viviane Reding, aki egyébként a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős biztos számos alkalommal bizonyította már alkalmatlanságát. Az uniós biztos több társához hasonlóan életében még semmilyen választáson nem indult, így semmilyen demokratikus legitimációval nem rendelkezik, miközben folyamatosan a demokratikus jogok érvényesülését kéri számon. Navracsics Tibor hétfőn újabb levelet intézett az EU-biztoshoz.
A miniszter levelében kijelenti, hogy „nagy érdeklődéssel” olvasta a biztos asszony április 6-i interjúját a Népszavában. Navracsics Tibor szerint Viviane Reding „az elmúlt időszakban tett állításai igencsak bővelkedtek tárgyi tévedésekben”, melyek közül a miniszter háromra hívta fel a figyelmét: a Bora Bora-ügyre, a Tobin-ügyre, valamint a bírák nyugdíjazására. Navracsics – többek között – azt kifogásolta nyílt levelében, hogy még mindig nem kapott választ Redingtől a tavaly november 13-án és november 26-án keltezett, Tobin-üggyel kapcsolatos leveleire.
„Ön állításaiban ismételten utalt arra, hogy az Európai Bíróság döntése összefüggésbe hozta a bírák nyugdíjazásával kapcsolatos vitatott szabályozásokat a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével. Ennek ellenére az Európai Bíróság döntése egyáltalán nem utal a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének állítólagos hiányára, ehelyett »életkor szerinti diszkriminációra« hivatkozik” – áll a közigazgatási és igazságügyi miniszter nyílt levelében, aki arra kérte az uniós biztost, hogy „ellenőrizze a tényeket”.
Redinget a tények nem zavarják
Személyes ellenszenv vezérli Magyarországgal szemben Viviane Redinget, az unió alapjogi biztosát, ezért marasztalta el az Orbán-kormányt az ír gázoló ügyében – mondta a Hír TV Rájátszás című műsorában március végén Navracsics. Reding nemrég az egyik vezető német lapnak azt nyilatkozta: mivel a magyar igazságszolgáltatás nem független, Francis Ciarán Tobint nem kell kiadni a magyar hatóságoknak. Az ír férfi 13 éve Leányfalun két kisgyermeket gázolt halálra. A Magyarországgal „hadilábon” álló luxemburgi politikus egyébként soha semmilyen választáson nem indult el korábban, miközben ő kéri számon a demokratikus alapjogokat a tagállamokon.
Van eszköze az Európai Uniónak a Tobin-ügyben, csak nem akar élni vele – mondta az elgázolt kisgyerekek édesapja a Lánchíd Rádió Reggeli hírjárat című műsorában március 23-án. Zoltai Bence szerint álságos, hogy Viviane Reding most a magyar igazságszolgáltatással szembeni aggályait hangoztatja, miközben az ügy sok évvel ezelőtt kezdődött.
Reding egyébként március végén még hatékonynak nevezte a magyar bírói szervek munkáját. Reding az Európai Bizottság testületében sajtótájékoztatón ismertette azt az igazságügyi eredménytáblázatot, amelyben az uniós testület az európai tagállamokat értékelte a polgári, a kereskedelmi és a közigazgatási jog területén. Magyarország az élmezőnyben végzett a peres ügyek intézésében. Reding ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az értékelésnél a 2010-es állapotokat vették figyelembe, ezért Magyarország esetében nem érthető, hogy a jó eredmények ellenére miért volt szükség az igazságszolgáltatás reformájára.
Reding, ha kell fenyeget is
Egyébként Reding kifejezett rosszindulatát Orbán Viktor miniszterelnök is érzékelte már, aki a márciusi EU-csúcs kapcsán annak a véleményének adott hangot, hogy a negyedik alkotmánymódosítás kapcsán a szavazás előtt hangzott el a felszólítás Brüsszelből, hogy állítsák le a szavazást, ami elfogadhatatlan. Az alapjogi biztos akkor egyébként azzal fenyegette meg Magyarországot, hogy uniós forrásokat vonnak el az alaptörvény negyedik módosítása miatt.
Reding eddigi tevékenysége teljes mértékben összhangban van azokkal a balliberális körökével, akik folyamatosan támadják Magyarországot, természetesen a tények világos ismerete nélkül. Ezekről a körökről Fricz Tamás a Lánchíd Rádiónak úgy vélekedett, az európai balliberális értelmiség elfogult és torz véleményt alkot Magyarországról.
Reding szívélyes a szocikkal
Redingnek egyébként az nem szúrt szemet, hogy Luxemburgban saját törvényjavaslata segítségével került nyolc évre az ombudsmani székbe egy szocialista politikus, aki mellesleg a velencei bizottságnak is tagja. Az EB és személy szerint Err honfitársa, Reding igazságügyi alelnök ebben az esetben nem aggódott annyira a függetlenség megsértése és politikusok „bebetonozása” miatt, mint a magyar médiatörvényt vagy az igazságszolgáltatás reformját érintő egyes kérdésekben.
A magyar szocialistákkal vélhetően sokkal jobb kapcsolatot ápol Reding, amit jól bizonyít, hogy 2011-ben Tabajdi Csaba delegációvezető személyesen adta át a velencei bizottság harmincoldalas jelentéstervezetét Redingnek. A hazai sajtóban egy nappal később „szivárogtak ki” az új alkotmánnyal kapcsolatos aggályok és indult meg az újabb lejárató kampány.
mno.hu
"Örömmel tölt el, hogy Németh Péter és Bolgár György példáját követve több, önmagát arra érdemtelennek tartó újságíró adta vissza Táncsics-díját" - válaszolta Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter Lendvai Ildikó írásbeli kérdésére.
Balog Zoltán korábban a parlamentben azt mondta a Szaniszló Ferenc díjazása elleni tiltakozásul díjukat visszaadó újságírókról: "egy rossz döntésnek, amit én hoztam, jó következményei lesznek, mert mégiscsak tisztul a Táncsics-díjnak a névsora".
Lendvai Ildikó MSZP-s képviselő ezért azt kérdezte a minisztertől, hogy mitől tisztult meg a Táncsics-díjban részesülők névsora azzal, hogy Bolgár György, Hardy Mihály, Horváth Zoltán, Márványi Péter, Nej György, Németh Péter, Rangos Katalin, Rédei Ferenc, Révész Sándor, Tamás Ervin, Tóh Ákos, Vince Mátyás, Zalai István visszaadta a díjat?
A miniszter válaszában örömét fejezi ki, hogy megszabadult ezektől a díjazottaktól, mert miközben Németh Péter, a Népszava főszerkesztője és Bolgár György, a Klubrádió riportere folyamatosan a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság illegitimításáról és a magyar sajtószabadság haláláról nyilatkozik, Bolgár Györgyöt pedig egyszer elmarasztalta az ORTT, a 2006-os eseményekről szóló elfogult tájékoztatása miatt. Lendvai Ildikó szerint ekkor arról volt szó, hogy a riporternek nem sikerült időben elhallgattatnia egy betelefonálót.
"Bolgár György egyébként Sánta Kutya díjjal is büszkélkedhet, melyet a civilekből álló, a Magyar Cenzúra Napjának ünnepélyét Szervező Bizottság adományoz azoknak, akik félrevezetik az országot" - írta Balog válaszában, amiről Lendvai megjegyzi, egy jobboldali civil körről van szó, amely ugyanezt a díjat adta például Glatz Ferencnek, mint "hazug, kommunista történésznek", Heller Ágnesnek, mint "az európai ugaron tolongó internacionalistának" és Jancsó Miklósnak is.
hvg.hu