Orbán Viktor a Mercedes CLA modell kecskeméti bemutatóján
Két sikertörténet találkozik itt most: egy régi sikertörténet, amit Mercedesnek hívnak, és egy új sikertörténet, egy új európai sikertörténet, amit úgy hívnak, hogy a magyar gazdaság megújítása - Mondta Orbán Viktor a kecskeméti Mercedes gyárban.
Majd folytatta: amikor erre az autóra nézünk, mi sok-sok ezer magyar munkást látunk, akik itthon, saját gyárukban, a saját városukban dolgozva állítanak elő egy ilyen autót: nem külföldön, nem vendégmunkásként, hanem Magyarországon.
Amikor a Daimler AG vezérigazgatója az új Mercedesre néz, a német mérnöki tudás nagyszerűségét látja az autóban, azt a hatalmas gazdasági előnyt, amely naggyá tette Németországot. Bizonyíték Magyarország számára, hogy képesek vagyunk egy ilyen autót előállítani, ha azt tudjuk mondani, hogy Made in Hungary egy ilyen Mercedes.
Az új Mercedes egy másik bizonyíték is, hiszen az elmúlt két évben a magyaroknak nagyon sok és nehéz munkát kellett elvégezniük annak érdekében, hogy az országot át tudjuk alakítani, és ne csak megmentsük az adósságválság miatti összeomlástól, hanem jövőt is adjunk neki. Ezt a munkát a magyarok elvégezték, ez egy bizonyíték, hogy képesek vagyunk a saját gazdaságunkat rendbe hozni, hogy van kiút, hogy van növekedési lehetőség, hogy a válság körülményei között is több ezer munkahelyet lehet létrehozni.
Ha az autóra nézünk és nem a munkásokra gondolunk, akkor két szó jut eszünkbe: erő és szépség. Pontosan ilyen Magyarországot akarunk: erős és vonzó Magyarországot.
Köszönjük a befektetőknek, a Magyarország iránt bizalmukat kifejező németeknek, de mindenekelőtt a magyar munkásoknak azt, hogy a teljesítményükkel újra és újra bizonyítékát adják a világnak: érdemes Magyarországra jönni, érdemes együttműködni.
Patrióta Európa Mozgalom
Orbán Viktor sajtótájékoztatója Vásárosnaményban
Az eltelt két esztendő nagy átalakítása nem volt hiábavaló, 2013-ban már jönnek az eredmények: csökken a rezsi, nőnek a bérek, a nyugdíjasoknak is több jut, mint a pénzromlás üteme, javulni fog a foglalkoztatási helyzet, az államnak pedig van pénze arra, hogy segély helyett egyre több közfoglalkoztatottat állítson munkába. A változások közé sorolható a járási rendszer január 1-i létrehozása, amely csak kisebb zökkenőkkel járt, valamint az oktatási rendszer átalakítása. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ irányítása alatt működő oktatási szisztéma elindulását is csak apróbb döccenések kísérték, tehát az élet fennakadás nélkül folytatódik az iskolákban - mondta Orbán Viktor Vásárosnaményi sajtótájékoztatóján.
Majd folytatta: a tíz év alatt létrejövő egymillió új munkahely tervét akkor is meg kell valósítani, ha cigány gyerekek potyognak az égből, vagy ha Brüsszelben válság van. Méréseink alapján az emberek döntő többsége egyetért a segély helyett munka elvével, vagyis azt várják, a kormány teremtsen lehetőséget arra, hogy segély helyett munkából lehessen megélni, és segélyből ne lehessen több pénzhez jutni, mint munkából. Ez egy elementáris állampolgári igény Magyarországon.
Ha az ország GDP-je zsugorodik, akkor az állami szektorban nem jár jutalom, márpedig 2012-ben az európai válság következtében nem volt gazdasági növekedés Magyarországon. Veszteséges vállalatoknál, veszteséges országban nem lehet jutalmat fizetni, mert ha ezt tesszük, tönkretesszük a jövőnket.
Az egyébként nagyon jó munkát végző miniszterek sem kaptak jutalmat, az önkormányzati vezetők is az ország vezetői közé tartoznak, ezért a tavalyi gazdasági helyzet miatt esetükben sem indokolt, hogy plusz pénzt vegyenek fel. Ez erkölcsi kérdés. Mivel nem a mi beosztottainkról van szó, ezért parancsot nem tudunk nekik adni, de erőteljes kérést tudunk hozzájuk intézni, ezt meg is tettük. Majd ha lesz gazdasági növekedés, ha lesz eredmény, akkor az állami szektorban fogunk fizetni jutalmat.
Az állam saját hatáskörében valósítja meg az elektronikus útdíjszedési rendszert. Miután visszalépett az elektronikusútdíj-tendertől a nyertes Getronics, a kabinet két lehetőséget mérlegelt: új pályázat kiírását és az állami, tehát közbeszerzés nélküli megvalósítást. Végül az utóbbi mellett döntöttünk.
Köszönjük szépen, nagyon jót szórakoztunk, jó mulatság volt, kiírtuk a pályázatot, beadták a cégek, elbíráltuk, szerződni akartunk, aztán nem írták alá. Még egyszer ezt a kabarét nem adjuk elő. Az államnak igenis rendelkeznie kell azzal a képességgel, hogy ha be akar vezetni egy használatarányos útdíjat, akkor azt mindenfajta külső segítség nélkül meg tudja oldani.
A költségvetésben rendelkezésre fog állni az a bevétel, amelynek az e-útdíjból kell befolynia. Ugyanez igaz a pénztárgépeknek az adóhatósághoz történő bekötésére is. Mindenki tudja, hogy Magyarországon divatos jövedelemforrás az áfacsalás, a kormány azonban lépésről lépésre gátat akar szabni ennek. Az új rendszer bevezetésében nem lehetséges olyan csúszás, amely a tervezettnél nagyságrendileg kevesebb bevételt hozna ebből a forrásból a költségvetésnek.
Mindegyik költségvetést, amelyet mi terjesztettünk be a parlament elé, a kormány képes volt végrehajtani. Most is ez a helyzet. Mindenki nyugodjon meg, ez a költségvetés - éppúgy, mint a 2012-es, a 2011-es - meg fog állni a lábán, és meg fogja hozni a biztonságot, a kiszámíthatóságot és a kívánt pénzügyi eredményeket. Mind a bevételeket, mind a kiadásokat illetően az ország biztonságban érezheti az idei központi büdzsét.
A rezsicsökkentéssel kapcsolatban a kormány szerdai ülésén megvitatta a bonyolult számlák kérdését. Olyan számlaképet kell előállítaniuk a szolgáltatóknak, hogy megértsék az emberek, mi a fészkes fenét tartanak a kezükben. A Fónagy János államtitkár vezette kormányzati bizottság és a Németh Szilárd irányította fideszes munkacsoport február elején tesz jelentést a kabinetnek, és reméljük, ezekből kiderül, hogy megvalósult-e a január 1-jétől hatályos tízszázalékos gáz-, villany- és távhőárcsökkentés, továbbá hogyan fog kinézni az új számla. Akkor tudunk dönteni további csökkentésekről, ha látjuk az első lépés eredményeit.
A rezsicsökkentéshez komoly nagyipari és nemzetközi vitákat kell sikeresen megvívni - mert valakik ezt a pénzt eddig zsebre tették, de Magyarország olyannyira megerősödött az elmúlt két évben, hogy a kabinet érvényt tud szerezni a magyarok érdekét szolgáló döntéseknek.
Patrióta Európa Mozgalom
Rangos elismerésben részesült két magyar tudós
Szemerédi Endre tudós, Ábel-díjas matematikus, az MTA rendes tagja és Pócs Éva néprajztudós, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára az Európai Kutatási Tanács (EKT) tapasztalt kutatók számára kiírt rangos, Advanced Grants elnevezésű pályázatán nyert támogatást.
Mint az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének közleményében kiemeli, „az Advanced Grants nagytekintélyű, vezető kutatóknak ítélhető oda, függetlenül állampolgárságuktól vagy életkoruktól. Előírás viszont, hogy tudományos szempontból függetlenül dolgozzanak, és kutatási teljesítményük alapján az adott szakterület(ek)en vezető tudósoknak számítsanak”. A legújabb Advanced Grants-pályázatra 2300 pályamű érkezett, 4,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
Az ösztöndíjasokat 25 elismert nemzetközi tudósokból álló grémium választotta ki, a rendelkezésre álló 680 millió eurót 302 tapasztalt kutató között osztották meg, akik 24 európai ország 160 intézetében kívánnak kutatásokat végezni. A kiválasztott kutatók átlagéletkora 51 év, több mint 15 százalékuk nő, ami a tavalyi 12 százalékos arányszámhoz képest emelkedő tendenciát mutat. A projektek 45 százaléka a „természettan és műszaki tudományok”, 37 százaléka az élettudományok, 18 százaléka pedig a „társadalomtudományi és humán kutatás-fejlesztés” területéhez köthető.
A nyertes projekteket egyenként 2,5 millió euróig terjedő összeggel támogatják. A közlemény szerint a finanszírozás lehetővé teszi a kutatók számára, hogy csapatukkal együtt megvalósítsák úttörő elképzeléseiket.
A kutatásait az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben végző Szemerédi Endre akadémikus pályázatának címe Regularitás és irregularitás a kombinatorikában és a számelméletben. Pócs Éva a Pécsi Tudományegyetemen folytatja kutatásait, ő a keleti és nyugati kereszténység határán élő népek hitéletével foglalkozik.
Magyar Nemzet
Liberálisok a hallgatói tiltakozások mögött
Az utóbbi egy-két évben sorra alakultak a különböző „hálózatok”. A felületes szemlélőnek e csoportosulások tevékenységét, mondandóját figyelve olyan érzése lehet, hogy 2010-ig az oktatás területén minden rendben zajlott, majd a kormányváltás után elkezdődött az ágazat „szétverése”. A korábbi évek liberális oktatáspolitikája melletti kiállás „állampolgári jog” – csakhogy e hálózatok ezt az egykori SZDSZ-es holdudvarral és a párt korábbi prominens politikusaival a soraik között teszik: „civilként”.
Az Oktatói Hálózat (Ohá) tagjai akár egy „tiltakozó levél” aláírói is lehetnének. A csoportosuláshoz tartozik (a teljesség igénye nélkül) az immár MSZP-s Braun Róbert, továbbá Ferge Zsuzsa, Fleck Zoltán, György Péter, Heller Ágnes, Kis János, Radnóti Sándor és Vásárhelyi Mária. Ráadásul LMP-s platformjával az Együtt 2014 felé kacsingató Jávor Benedek is csatlakozott a hálózathoz.
Máté András, az ELTE Filozófiai Intézetének tanszékvezetője – alapító tagként – a HVG múlt heti számában arról beszélt, „csak szakpolitika, egy centivel sem azon túl”. Ehhez képest az Ohá múlt szerdai sajtótájékoztatóján Máté András hajtókáján Kossuth-címerrel állt a nyilvánosság elé, amelynek viselésére Mesterházy Attila MSZP-elnök szólította fel „a demokratákat”. Máté András ráadásul olyan „szakpolitikai tüntetéseken” is részt vett, mint a lapunk elleni, mintegy húszfős flashmob.
A Hálózat a Tanszabadságért (Hát) nevű csoportosulásról már írtunk, tagjai között Tamás Gáspár Miklós „filozófus, tud. kutatóval” vagy Magyar Bálint „szociológussal”, az 1996–98 és 2002–2006 közötti oktatási miniszterrel. Hát-alapítóként talán nem véletlen, hogy a PDSZ maradt az egyetlen pedagógus-szakszervezet, amely továbbra is sztrájkkal fenyegetőzik.
A legnagyobb diáktüntetések élére álló Hallgatói Hálózat (Hahá) fiatal tagjai még nem futhattak be ilyen „pályát”, de – mint azt több lap megírta – soraik között számos LMP-s és DK-s aktivista található. Politikai indíttatásukról sokat elárul, hogy előszeretettel emlegetik az 1968-as párizsi diáklázadást, amely köztudottan kommunista jelszavakat tűzött zászlajára.
„Hálózat vagyunk, nincs szervezetünk, nincsenek tisztségviselőink” – mondta Máté András. Éppen ezért abszurdnak tekinthető a bármiféle felhatalmazás nélkül álló „hálózatok” határozott követelése, hogy „érintett szervezetekként” a szakminiszter tárgyaljon velük.
Magyar Hírlap
Bajnai és a minimálbér
Puskás Imre komoly támadásnak tartja a Bajnai Gordon által jegyzett Haza és Haladás alapítvány anyagát – ha úgy tetszik választási programját -, mely szerint a minimálbér mértékét a mindenkori átlagjövedelem 30 százalékában kellene megállapítani. Óriási különbség van a 98 ezer forintos, és a 66 ezer forintos minimálbér között – hívta fel a figyelmet a a számvevőszéki bizottság fideszes alelnöke szombati sajtótájékoztatóján.
Puskás Imre emlékeztetett, 2013-ban, megállapodás keretében a vállalkozói szféra képviselői is igent mondtak a 98.000 ezer forintos minimálbérre. Ez a bér kigazdálkodható, elviselhető, tartható mértékű – fűzte hozzá.
A fideszes politikus aláhúzta, egy ilyen 66.000 ezer forintos minimálbér teljes mértékben ellehetetlenítené a családok többségét. A jelenlegi 98.000 ezer forintos minimálbér még lehetővé teszi a családok számára, hogy a rezsidíjat, az élelmiszer és ruházati költségeket, a hétköznapi élet mindenfajta költségét teljesíteni tudják, de ez egy 32 ezer forintos csökkentéssel már nem volna elképzelhető – fejtette ki.
Puskás Imre felhívta a figyelmet arra, ha Bajnai Gordon lehetőséget kapna a kormányzásra, és arra hogy többek között ezt a törekvését is megvalósítsa, az újra komoly szociális válságot eredményezne. Ismét olyan helyzet alakulna ki, amely a 2002 és 2010 között volt, amely elsősorban a nagyvállalkozók, milliárdosok, multik, és a bankok érdekeit szolgálta, az emberekkel szemben. Ez számunkra megengedhetetlen – szögezte le a fideszes képvisel
Puskás Imre bízik abban, hogy nem lesz Magyarországnak újra olyan kormánya, amely nem az emberek, a családok érdekeit szolgálja, hanem a milliárdosokét, a multinacionális vállalkozásokét.
fidesz.hu
Februárban újra együtt a Wass Albert-felolvasók - Felhívás!
2013. február 15-én pénteken este 18.00 órától, másnap este 19 óráig – immár hatodik alkalommal fognak össze a magyar szépirodalom tisztelői, hogy Wass Albert és a többi nagy szellemóriásunk műveiből 25 órás felolvasást tartsanak szerte a világban.
Az éveken át kitartó felolvasások részben elérték az ötlet elindítói által – 2003-ban egy debreceni fiatalember ötletére, az Egyesült Magyar Ifjúság szervezésében – megfogalmazott célt.
Az új alaptantervnek köszönhetően egyre több diákhoz jut el Wass Albert értékközvetítő gondolatai. Ennek tudatában a korábban egyetlen íróra összpontosító országos felolvasást egyre inkább egy szépirodalmi ünnepnek tekintjük.
Nevezzük ki az erdélyi írót az Égi Kávéház házigazdájának, és a nevében hívjunk meg, idézzünk meg minél több írót, költőt és minél több építő üzenetet adó művet, hogy minél több szín és érték jelenhessen meg az együtt töltött órák alatt!
Wass Albert üzenete az ifjúsághoz
Ti vagytok a nemzet jövendője. Veletek él vagy pusztul a magyar.
Ez az örökség a tietek egyedül és senki másé nem lehet ezen a földön. Ha ti eldobjátok magatoktól, örökre elvész. És nem csak önmagatokat fosztjátok meg valamitől, ami pótolhatatlan, de nélküle szegényebb lesz az emberiség is.
Várjuk szeretettel magyar emberek csatlakozását, támogatását és részt vételét felolvasóként vagy hallgatóként a világ minden pontján.
Mivel a mostani felolvasások már nem a világcsúcsdöntés jegyében zajlanak, az összefogás és együtt cselekvés jelentőségét kiemelve, az olyan helyszínek jelentkezését is elfogadjuk, ahol nincsenek meg a kellő adottságok a 25 óra teljesítéséhez, viszont vállalják, hogy velünk egyszerre kezdve egy kisebb műsort szerveznek.
Jelentkezni lehet:
Hegedűs Gergelynél: wafelolvasas@gmail.com címen
06/30/3829444 telefonon
http://www.wassalbertfelolvasas.hu
ErdélyMa, Patrióta Európa Mozgalom
Bartókot szlováknak nevezték - a szlovákok keresik, de még mindig nem találják identitásukat
Az athéni magyar nagykövet felvetette szlovák kollégájának, hogy téves állítások hangzottak el magyar zeneszerzőkről egy januári, a görög fővárosban rendezett szlovák koncerten – közölte Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője. Korábban az Index írt arról, hogy a koncerten többek között az hangzott el, hogy Bartók Béla szlovák népzenekutató volt.
Az athéni magyar és szlovák nagykövet tisztázta, hogy a program szervezésében a szlovák nagykövetség nem vett részt – mondta a külügyi szóvivő.
Az MTI azt követően kereste meg a tárcát, hogy az Index azt írta, az athéni szlovák nagykövetség klasszikus zenei koncertjén, amelyet az ország megalakulásának 20. évfordulója alkalmából szerveztek, a darabok felvezetésében az hangzott el, hogy Bartók Béla szlovák népzenekutató volt, Liszt Ferencnek pedig feltételezhetően szlovák családi vonatkozásai is vannak.
A beszámoló hozzátette, hogy a koncerten Brahms magyar táncait úgy konferálták fel, hogy a darabot tévésen hívják magyar táncoknak, mert az a cigányzene hagyományain alapul, „és közelebb áll a roma, mint a magyar kultúrához".
Kaleta Gábor azt mondta, hogy ezek az állítások „megmosolyogtatók". Mindenesetre szerinte azt támasztják alá, Magyarország helyesen teszi, hogy minden alkalmat megragad a magyar zenei kultúra bemutatására.
MTI, Patrióta Európa Mozgalom
A tisztesség ezt kívánja
Az 1970 és 2010 közötti negyven évben az államadósság kétszeresének megfelelő mozgótőke hagyta el Magyarországot, a kormány pedig szeretné megakadályozni a jövőben a tőke magyarországi adórendszerből való kivonását - mondta Giró-Szász András kormányszóvivő az M1 Az este című műsorában csütörtökön.
Giró-Szász András emlékeztetett arra, hogy 2011-ben indult az adóamnesztia, amely a tőke repatriálást volt hivatott szolgálni, és amelynek keretében 2012 novemberének végéig 67 milliárd forintot utaltak vissza Magyarországra. Hozzáfűzte, hogy december 31-ig volt lehetőség a pénzek hazahozatalára, így a 67 milliárdnál magasabb lehet a végösszeg.
A kormányszóvivő kifejtette: "A tisztesség úgy kívánja, hogy aki igénybe veszi egy állam szolgáltatásait, használja az infrastruktúráját, az egészségügyét, az oktatási intézményeit (...), akkor az az adójával járuljon hozzá ennek a fenntartásához".
Becslések szerint 1000 milliárd forintnyi magyar eredetű vagyon lehet svájci bankszámlákon, míg egy tavalyi becslés szerint 275-320 milliárd forint hagyta el Magyarországot egy év alatt - hívta fel a figyelmet Giró-Szász András. Emlékeztetett arra, hogy az Observer tavaly állított össze egy tanulmányt azokról az országokról, amelyekben a legmagasabb az ilyen típusú pénzkiáramlás, és Magyarország is a listán volt.
A kormányszóvivő ugyancsak az Observer adataira hivatkozva kiemelte, hogy az 1970 és 2010 közötti 40 évben összesen 242 milliárd amerikai dollár értékű mozgó tőke hagyta el Magyarországot, amely a magyar államadósság kétszerese.
Giró-Szász András szólt arról is, hogy az elmúlt két évben Ausztria, Nagy-Britannia és Németország is kormányközi megállapodásokat kötött a svájci kormánnyal, amelyek alapján "ezek az országok is hasonló elvárásokat és eredményeket fogalmaztak meg".
Ezen szerződések alapján az a gyakorlat alakult ki, hogy a Svájcban számlával rendelkező ügyfél forrásadót fizet a svájci kormánynak, amely a kiinduló államnak egyben átutalja ezt az összeget anélkül, hogy felfedné a számlatulajdonos személyét. Ausztria esetében 15 és 38 százalék között, Nagy-Britanniában és Németországban pedig 20 és 40 százalék között mozog az adó - jelezte.
MTI, fidesz.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Orbán Viktor interjúja a Kossuth Rádióban
2013 már nem a vetésről, hanem az aratásról, vagyis a nagy átalakítások eredményének a begyűjtéséről szól majd - mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban.
2013-ban a tények világossá teszik, hogy Magyarország emelkedni kezd, és az elmúlt két és fél évben összegyűjtött erőnket a mindennapi élet könnyítése, Magyarország emelkedése érdekében tudjuk majd használni folytatta.
2013-ban néhány fontos kérdést - például a földtörvényt és az "alkotmány-egybeszövegezési" feladatokat - leszámítva nagy átalakítási törvényeket már nem szándékozik megvitatni a kormánytöbbség, mert az ország túléléséhez, jövőbeni versenyképességének megteremtéséhez szükséges nagy változásokat és az azokat megalapozó jogszabályokat elfogadta az Országgyűlés.
Rezsicsökkentés, minimálbér- és nyugdíjemelés, csekély mértékben, de javuló foglalkoztatási mutatók, munkahelyvédelmi akcióterv, valamint az önkormányzatok adósságkonszolidációja: ezek az országgal közösen elvégzett két év munkájának eredményei.
Az idei év gazdasági kérdései közé tartozik a munkahelyvédelmi akcióterv végrehajtása, az esetleges második, a víz- és a szemétszállítási díjakra is kiterjedő rezsicsökkentés, a foglalkoztatás növelése, a nyugdíjak további emelése, valamint a bérből és fizetésből élőknek szóló, új akcióterv az év közepén.
Ami az Alkotmánybíróság által megsemmisített átmeneti rendelkezéseket illeti: az érintett passzusok nem teljesen az eredeti formájukban kerülnek be az alkotmányba, mert az ember mindig tud jobban dolgozni, mint az előző napon tette. Így reméljük, hogy fogalmazásában elegánsabb, jogi, esztétikai szempontból szebb, de minden fontos kérdést azonos módon szabályozó formában kerülnek be az átmeneti rendelkezések tartalmilag az Alaptörvény törzsszövegébe.
Ez tehát egyúttal lehetőséget ad arra, hogy egy kisebb felülvizsgálatot is végrehajtsunk, hiszen az alkotmány elfogadása óta már sok idő telt el, és egyértelműbb alkotmányszöveget tudunk így teremteni.
Semmilyen konkrét személyi döntés nem született még , de az biztos, hogy offshore-spekuláns még egyszer nem lesz a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Minden döntésnél azt nézzük, mi teszi könnyebbé, egyszerűbbé, biztonságosabbá és kiszámíthatóbbá Magyarország életét.
Patrióta Európa Mozgalom
Az Erdélyi Magyar Ifjak közleménye Mesterházy Attila kolozsvári látogatása kapcsán
Ismét bebizonyosodott: Erdély nem kér a magyart a magyar ellen uszító politikusokból
Úgy tűnik, az MSZP és az RMDSZ azt hiszi, az ifjúság memóriája is olyan véges, mint a szavazóiké, s elég néhány év ahhoz, hogy elfelejtsék, milyen bűnöket követtek el nemzetünk ellen néhány évvel korábban. 2005-ben Eckstein-Kovács Péter próbálkozott Eörsi Mátyással Kolozsváron, most pedig, több év elteltével Markó Béla hívta az őt nemrég kitüntető elvtársát Mátyás király városába.
Az ifjúság azonban nem felejt, s nem dől be az immár nemzeti érzelemre hangolt kampányfogásoknak sem: az RMDSZ politikusai testükkel megvédve, rendőrök segítségével kísérték be a tüntetőkkel szóba állni gyávának bizonyuló Mesterházy Attilát az előadóterembe.
Az RMDSZ ugyanakkor leszerepelt a demokrácia és a szólásszabadság tiszteletben tartásából is: sajtóban és plakátokon meghirdetett eseményre a szervezők nem engedték be azokat az EMI-s fiatalokat és más, általuk nem ismert személyeket, akik véleményüket szerették volna kifejteni. Az RMDSZ Kolozs megyei elnöksége ujjal mutogatva jelezte, kik azok, akik bemehetnek, és kik azok, akik nem. Így nem szembenézésre és véleményütköztetésre, hanem odarendelt RMDSZ-es pártkatonák előtti összeborulásra került sor.
Azokat a fiatalokat, akiket nem szúrtak ki, és mégis bekerültek, nem hagyták szóhoz jutni a kérdések során, tehát az előadóteremben is tovább folyt az RMDSZ és az MSZP által diktált cenzúra.
Egyértelműnek tartjuk, hogy az MSZP „új politikáját" nem a megbánás vezérli, hanem az elszakított területeken lévő magyar állampolgárok szavazatának megszerzése, hiszen 2004 óta köze tíz év állt a rendelkezésükre bocsánatot kérni vagy politikájukon változtatni. Nem tették, és nem is fogják soha, mert képtelenek nemzetben gondolkodni. Az MSZP velünk kapcsolatos legőszintébb megnyilvánulása az volt, amikor a Kempinskiben Erdély elcsatolására koccintottak vezető román politikusokkal. Ne feledjük, akkor is ott volt az RMDSZ...
Szeretnénk tudatni Mesterházy Attilával és párttársaival, és mindenkivel, aki az egységes magyar nemzet ellen bűnt követ el, hogy ezután sem lesznek Erdélyben megtűrt személyek.
Kolozsvár, 2013. január 16.