Európa Tanács: elfogadták Kovács Elvira indítványát - jelentés készül a nemzeti kisebbségekről
Az Európa Tanács jelentést készít az Európában élő nemzeti kisebbségekről, azok helyzetéről, jogairól. Az indítványt Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője nyújtotta be. A határozati javaslatot 13 tagállamból 23 delegált támogatta.
- Nagyon fontos lenne az elkövetkező időszakban összegyűjteni azokat a jól bevált, pozitív gyakorlatokat Európa-szerte, amelyek arról tanúskodnak, hogy az őshonos etnikai, vallási, nyelvi és kulturális kisebbségek mennyire fontosak, és hogy valójában a kulturális sokszínűség és a politikai stabilitás forrásai egy-egy országban.
Júniusban nyújtottam be ezt a határozati javaslatot, és néhány hónapot kellett várni arra, hogy összeüljön az Európa Tanács Közgyűlésének vezető testülete, melynek tagjai jónak találták ezt az indítványt – mondta Kovács Elvira, majd hozzátette, hogy nagyon sok, különböző határozati javaslat kerül a testület elé, és igen alacsony azoknak az aránya, amelyeket el is fogadnak.
Mint a képviselő asszony mondta, eléggé fontosnak tartják a témát ahhoz, hogy ezzel az elkövetkező két évben foglalkozzanak.
- Első lépésben ők ezt jónak találták, és a megfelelő bizottság elé terjesztették, ez esetben az esélyegyenlőség és diszkrimináció elleni bizottságot kérték fel, hogy jelentést készítsen valamely bizottsági tag e témában. A bizottság a legutóbbi, októberi ülésén döntött arról, hogy a jelentéstevő a magyarországi KDNP-s Kalmár Ferenc képviselő lesz. Legtöbb két éve van a jelentéstevőnek, hogy befejezze ezt a jelentést, de persze a téma nagyon sok kutatási munkát igényel.
Viszont már december elejére, elvárják, hogy a jelentéstevő, és mindannyian, akik hozzá szeretnének járulni ehhez a jelentéshez, összeállítsanak egy vázlatot. Fontos az, hogy nem csak egy jelentés része lesz, ahol összegyűjtik ezeket a pozitív gyakorlatokat, hanem ezen kívül ún. határozat is készül, és ennek keretén belül ajánlásokat kellene megfogalmazni a tagállamok felé.
Ezek szerint Délvidéken is jobban odafigyelnek majd az elkövetkező időszakban a nemzeti közösségekre?
- Sajnos, néhányan szkeptikusan azt szokták mondani, hogy az Európa Tanács ajánlásai nem kötelezőek, és hogy emiatt talán nem is fontos, hogy az ET mit mond, de ez igen is fontos, főleg olyan országok számára, amelyek még nem EU-s tagállamok. Szerbia számára az Európai Unió mellett a következő legfontosabb intézmény az Európa Tanács. Tudni kell, hogy Szerbia az ET monitoringja alatt áll, tehát figyelemmel kísérik, hogy itt mi történik – mondta Kovács Elvira.
Vajdaság.Ma, patriotaeuropa.hu
Az önsajnálat ellen szólt Orbán Viktor Marosvásárhelyen
Orbán Viktor szerint az önsajnálat és „a lebeszélés" veszélyezteti annak a lehetőségét, hogy a kialakuló új világrendben Magyarország és a magyarság megtalálja a méltó helyét. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem első tanévnyitójának 12. évfordulóján tartott előadásában a miniszterelnök kifejtette: érthető a sajnálkozás a magyar „szenvedéstörténet" miatt, de csak egy pillanatig. A következő pillanatban már a cselekvésre kell összpontosítani, és meg kell tanulni erőt meríteni a szenvedésekből a jövő számára. Azt is megjegyezte, nem szabad hagyni, hogy mások lebeszéljenek fontos dolgokról.
„Az önsajnálat és a lebeszélés együtt a magyar nemzet biztos pusztulásához vezet a következő néhány évtizedben" – fogalmazott a miniszterelnök.
Az egyetem diákjaihoz szólva Orbán Viktor felidézte, hogy a nyolcvanas évek második felében diáktársaival miként álmodoztak arról, hogy majd egyszer nagy dolgokat tesznek. Az azóta eltelt idő megtanította neki: „soha nem azon kell gondolkozni, hogy hogyan legyünk valakik, hanem csak arra szabad összpontosítani, hogy mit akarunk csinálni. A fontos és nagy dolgokhoz a Jóisten megadja az eszközöket" – fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor „szívtudásuk" fejlesztésére biztatta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem diákjait. Elmondta, a „szívtudás" a test tudásának és az ész tudásának az alapja, ezen múlik, hogy a fiatalok mire használják az erejüket, kinek adják el a tudományukat. „A szív tudásán áll vagy bukik magán- és közéletünk, hogy igazságosak vagyunk-e társainkhoz. Ezen múlik, hogy szeretjük-e felebarátainkat, mesterségünket, lakóhelyünket, a hazánkat" – fogalmazott a miniszterelnök.
Azt is fontosnak tartotta, hogy legyen kire felnézniük a fiatal nemzedékeknek. „Egy szolgaian gyáva emberrel, országgal, néppel és nemzettel senki sem hajlandó azonosulni" – jelentette ki.
A Magyarországról szóló negatív hírekkel kapcsolatban elmondta, a korabeli sajtóból kiderül, hogy a Lánchíd és az Országház megépítése idején sem volt ez másképp. Kijelentette, a mai kor politikai vitái kevésbé viharosak, mint amilyenek a Lánchíd építése körüli viták voltak.
Orbán Viktor Bocskai István erdélyi fejedelem politikai végrendeletéből vett idézettel zárta előadását. A fejedelem arra intette az erdélyieket, hogy „Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak", a magyarországiakat pedig arra intette, hogy „az erdélyieket el ne taszítsák".
MTI, patriotaeuropa.hu, Erdély.ma
Romániában tabu Székelyföld autonómiája
Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a bukaresti parlament felső háza második alkalommal is érdemi vita nélkül utasította el Székelyföld autonómia-statútumának tervezetét. Egy jogállamban minimális elvárás, hogy egy közel negyedmillió állampolgár által támogatott tervezetet megvitatnak, s nem lesöprik az asztalról többségi gőggel. Máshol a parlament a demokratikus viták, az érvek és ellenérvek ütköztetésének színtere, nem az erőfitogtatásé. Ezzel a cselekedetükkel a román szenátorok csak azt bizonyítják, hogy nincsenek érdemi érveik, nyílt vitában nem tudnák megvédeni álláspontjukat.
Az is elvárható lett volna, hogy a saját házszabályukat betartva a szenátorok hívják meg az ülésre Garda Dezsőt és Sógor Csabát, akik a a Székely Nemzeti Tanács felkérésre benyújtották a tervezetet még 2005-ben, de ez sem történt meg.
Románia az Európa Tanácsban való felvételekor kötelességet vállalt az 1201-es ajánlás betartására, márpedig annak 11. cikkelye értelmében „azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges státusszal rendelkezzenek”.
Az utóbbi időben Románia számos tanújelét adta annak, hogy nem jogállam, hogy fittyet hány az európai normákra, vállalt kötelezettségeire. Elvárjuk az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésétől, hogy ezt az elutasítást kezelje súlyához mérten, adjon rá megfelelő választ.
Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata
Petíció a szlovákiai jogsérelmek miatt az Európai Parlamenthez
Petíciót nyújt be az Európai Parlamenthez (EP) Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, mert Szlovákiában jogsérelmek érik a magyar állampolgárságot felvevőket. Lomnici Zoltán a szlovák állampolgárságától megfosztott Gubík Lászlóval, és Tőkés Lászlóval, az EP alelnökével tartott közös sajtótájékoztatót Budapesten.
Lomnici Zoltán elmondta, a Martin Schulzhoz, az EP elnökéhez címzett, konkrét példákat, jogeseteket bemutató petícióban, azt kérik, az elnök járjon közbe a jogsérelmek megszüntetése érdekében. Egyetlen megoldás van: a szlovák alkotmánnyal ellentétes állampolgársági törvény megsemmisítése - fogalmazott Lomnici Zoltán, aki azt is kéri, folytassák le a kötelezettségszegési eljárást Szlovákiával szemben, és állapítsák meg a jogsértés tényét.
Ha pedig nem változtatja meg a törvényt, akkor bírságolják meg Szlovákiát - tette hozzá. Lomnici Zoltán felidézte, hogy több felvidéki magyart, akik bejelentették a magyar állampolgárság felvételét, különböző joghátrányok, hatósági zaklatások, lelki sérelmek értek az elmúlt időszakban.
Ez az unió jogát is sérti - állapította meg, hozzátéve: a tagállamok politikai céljaik megvalósítása során sem sérthetik meg az uniós polgárok jogait, és a szervezet feladata a polgárok védelme is. A petícióban kitér arra is, hogy a szlovák alkotmány rögzíti: akarata ellenére senki sem fosztható meg szlovák állampolgárságától, arról csak saját kérésre lehet lemondani.
Hozzáfűzte: öt jogesetet talált, amely bizonyos jogelvek megsértését jelzi. Hivatkozik többek között a jogbiztonság, a jogegyenlőség elvére, álláspontja szerint mindkettő sérült. Utalva arra, hogy az érintettek egy másik szövetséges állam állampolgárságát vették fel, szólt még az arányosság elvének is sérüléséről.
Egyik esetben sem követtek el bűncselekményt, annyi történt, megvallották, hogy magyarok. Valamennyien jelezték, hogy ragaszkodnak a szlovák állampolgársághoz is, hiszen a Felvidék a hazájuk. Hozzátette: az alapjogi charta alapján nyújtotta be a magyar nyelvű petíciót, ami lehetővé teszi, hogy bármely uniós polgár valamely tagállam ellen petíciós eljárást kezdeményezzen. Az elnök azt kérte, hogy Tőkés László európai parlamenti képviselő juttassa el a dokumentumot a címzettnek, karolja fel ez az ügyet.
Gubík László elmondta: lassan több mint egy éve a bizonytalanság állapotában élnek. A nyár folyamán háromszor volt a lévai rendőrségen, lakhelyén is keresték, és a rendőri idézés szerint le kell adni személyi okmányait - mondta. Gubík László, aki szintén aláírója a beadványnak, leszögezte: továbbra is a szlovák alkotmányt tartják mérvadónak, azaz akarata ellenére senki sem fosztható meg szlovák állampolgárságától. A joghallgató utalva a szeptember 1-i kassai alkotmánymenetre kiemelte, a céljaik egyértelműek: azt szeretnék elérni, vegye napirendjére a szlovák alkotmánybíróság az állampolgársági törvény módosítását, és semmisítse azt meg.
Tőkés László azt mondta: a felvidéki magyarokat megfélemlítik, és ez mindenkit arra késztet, hogy ne éljen magyar nemzeti és európai jogával. A romániai magyar politikus jelezte: kész a petíciót a címzetthez eljuttatni, és vállalja, hogy szószólója legyen a felvidéki magyarok ügyének.
Nagyon jó iránynak tartja, hogy az Európai Bizottság indítson kötelezettségszegési eljárást Szlovákia ellen - mondta. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetője rámutatott: a sorozatos jogsértéseknek valahol véget kell vetni, "az antiszemitizmushoz hasonlítható Kárpát-medencei magyarellenesség jelensége" miatt magyarságvédelmi rendszert kell kialakítani.
Nevén kell nevezni a dolgokat - jelentette ki Tőkés László, hozzátéve: mindenkinek az emberi méltóságát meg kell védeni, és ki kell mondani: van magyar nemzeti méltóság, és emellett nem szabad tétlenül elmenni. Szólt még arról, hogy a tulajdon-visszaszolgáltatás, a vallásszabadság, a Mikó kollégium ügyében szintén petíciót akarnak benyújtani a közeljövőben.
MTI, FevidékMa, patriotaeuropa.hu
Orbán Viktor beszéde Cegléden, a Magosz ifjúgazda-tagozatának kongresszusán
Az új földtörvény teljes egészében véget vet a külföldiek földvásárlásának, visszaszerzi a zsebszerződéssel kilopott földet, megvédi a termőföldet a spekulánsoktól és a bankároktól is, és korlátozza a nagybirtokot - mondta Orbán Viktor a kongresszuson.
Majd elmondta: ha nem hátrálunk meg, ha nem hagy el az erőnk, 2013-ban olyan változások történnek a magyar mezőgazdaságban, amelyekre 50-100 éve nem volt példa. A parlament előtt lévő új földtörvényre modern agráriumot teremt majd, a szocialista mezőgazdaság szocializmust túlélt híveinek kora ugyanis lejárt.
A külföldiek termőföldszerzése az új földtörvénnyel be van fejezve, nincs, nem lesz. A kabinet ugyanazokat a mechanizmusokat alkalmazza majd, mint Franciaország és Ausztria. Aki a nyugati határszélről jött, az menjen át az osztrák területre, és próbálkozzon meg ott a termőföldvásárlással; egy négyzetmétert nem tud majd venni.
A földtörvény céljai között van a zsebszerződéssel kilopott földek visszaszerzése is, ugyanis bár újakra nincs lehetőség, de a régi zsebszerződéseket is ellenőrzés alá vesszük, és megszüntetjük őket.
A jogszabály harmadik fontos eleme, hogy megvédi a termőföldet a spekulánsoktól és a bankároktól; továbbá korlátozzuk és visszametsszük a nagybirtokot, a birtokarányok módosításának célja pedig a középbirtokosság megerősítése. Megfontoljuk azt a magoszos javaslatot, hogy a földtörvény legyen kétharmados jogszabály, de győzelemre készülünk, úgyhogy a vészforgatókönyveknek még nem jött el az ideje.
Szorgalmazzuk, hogy folytatódjon az állami földbérletek megújítása. Zavarórepülések mindig voltak, mindig lesznek. Ahol hús van, légy is van. Nem sétagaloppról, hanem folyamatos küzdelemről van szó, de arra biztattuk Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert, hogy vegyen el még több földet a hosszú távú gazdálkodási szerződésekből, és adja oda újaknak. Például Csongrád megyében ma 45-ször, Győr-Moson-Sopronban pedig 20-szor annyi a földhasználó, mint 2012 előtt volt. Ne engedjük, hogy a médiabotrányok meg balhék eltereljék a figyelmünket a lényegről.
Üdvözöltük az agrárkamara újjáalakítását, az érdekképviselet ideiglenes vezetőjét, Győrffy Balázs fideszes országgyűlési képviselőt pedig arra kértük, nagyarányú változásokat hajtson végre. Minél nagyobb a változás, annál nagyobb a bónusz. A keleti nyitás politikája az agráriumot is érinti, két év alatt 70 százalékkal nőtt az élelmiszer-ipari export Oroszországba. Ez a keleti nyitás, el kell adni, amit megtermelünk.
Megtettük az előkészületeket az agrárbank létrehozására, de mindaddig nem lehet megnyitni, amíg nem tudni, milyen hiteltermékeket érdemes kínálnia a gazdáknak. Döntött a kormány az öntözési hivatal létrehozásáról, mert új alapokra kell helyezni a mezőgazdasági vízgazdálkodást. A vita már csak azon van, hogy a közmunkáért felelős Belügyminisztérium vagy a vidékfejlesztési tárca legyen az építtető, az infrastruktúra rendbe hozója. A fontos az, hogy lesz elérhető, olcsó, öntözésre használható víz, mégpedig sokkal nagyobb területeken, mint ahogy eddig volt.
A vidéki Magyarország, a földből élők, az állattartók Magyarország életerős részéhez tartoznak, nemzetfenntartók. 2013-ban ki kell bontakoztatni a fiatal gazdáknak szóló programot, s egyúttal sürgetjük a generációváltást a magyar agráriumban. A kabinet szövetséget ajánl a fiatal gazdáknak, akiknek el kell foglalniuk a magyar vidéket, mert csak így lehet jövőjük.
Néhány hónap múlva kijelenthető lesz: megszűnt Magyarország egyoldalú energiafüggősége.
A következő másfél-két év fontos feladatai közé tartozik - a mezőgazdaság jövőjének biztosítása mellett - az átlagjövedelem alatti fizetéssel rendelkezők életszínvonalának emelése, valamint a magyar jövedelmekhez képest kifizethetetlen rezsiköltségek csökkentése, ezek ugyanis felemésztik a keveset keresők havi bevételének nagy részét. Utóbbival kapcsolatban nagy vitára számítunk.
patriotaeurropa.hu
Orbán Viktor a Magyar Rádióban
A 400 milliárd forintos egyenlegjavító program intézkedéseinek a felére sem lenne szükség, ha az Európai Unió nem kényszerítené rá ezekre Magyarországot. Nincs igaza Brüsszelnek, de nem tudunk mit tenni: ha nem akarjuk, hogy forráselvonás történjen, akkor most a költségvetésen igazítani kell egyet - mondta Orbán Viktor a szokásos reggeli rádióinterjúban
Majd hozzátette: a magyar kabinet megteszi, amit Brüsszel vár, de mivel a kormány szerint jövőre jobb lesz a magyar gazdaság állapota, mint azt az unióban gondolják, ki fog derülni, hogy jó néhány dolgot, amit most Brüsszel kihúz vagy ki akar húzatni velünk, azt mégis meg fogjuk csinálni, csak nem most kell ezt bejelentetnünk, hanem az első félévben, amikor annak végén majd látszik, mégis jól teljesítettünk.
Példaként említhetjük a pedagógusbérek emelésének tervezett elhalasztását 2014 januárjára: küzdünk azért, és látunk is esélyt rá, hogy 2013 első félévében úgy alakuljanak a számok, hogy mégis bevezethető legyen jövő szeptemberben a tanárok életpályamodellje.
A jegybanki tranzakciós illeték visszavonását, az unió azt követelte, ezért ezt visszavontuk. Az unió olyan pénzelvonással fenyeget bennünket, hogy bár nem értünk velük egyet, az erő előtt ilyenkor meg kell hajolni, illetve ki kell térni az ilyen nagy erő elől.
Magyarország nem áll messze egy jó IMF-megállapodástól, az ügyben pedig a valutaalap tokiói közgyűlésének lezárulta után várhatóak újabb fejlemények. Az IMF egy okos szervezet: nem szegezi a mutatóujját a mellkasunknak, és nem mondja azt, hogy márpedig ha nem ezt csinálod, akkor nem kapsz tőlünk hitelt - hiszen mégiscsak a mi bankunk, tehát kell adnia hitelt, ha a feltételek fennállnak -, hanem egy ravaszabb, kimódoltabb, ügyesebb taktikai vonalvezetés érvényesül, de a vége minden országban nyugdíjcsökkenés, bércsökkentés, elbocsátások.
A korábbiaknál ma már komolyabb, erősebb Magyarország nem ilyet, hanem egy jó megállapodást akar kötni a valutaalappal. Továbbra is tartja magát az a kormányzati szándék, hogy ha lesz megállapodás, akkor a pénzhez csak az államadósság-törlesztés miatt nyúlunk majd hozzá.
Az IMF-tárgyalásokról szóló sajtóhirdetések megoldása némileg idegen a kormányzástól, de modern eszközöket is be kell vonni a valóságos információknak az emberekhez való eljuttatásába.
Új gazdasági akcióterveket jelent be a kormány 2013-ban kifejezetten az alsóközéposztály tagjainak. Ezt az indokolja, hogy a minimálbér és a 220 ezer forintos havi átlagbér között keresők, vagyis az alsóközéposztály tagjai még nem kaptak lehetőséget arra, hogy ki tudjanak törni jelenlegi helyzetükből.
Mivel Angela Merkel kancellár Kelet-Németországban élt, érti, hogy mi történik Közép-Európában. A nyugatiak nem tudják, milyen a testre szabott személyes elnyomásban is kifejeződő diktatúra. Angela Merkel pontosan tudja. Érti Közép-Európát, személyes szimpátiával is viseltet a térség népei iránt.
Ugyanakkor mindkét ország egy szuverén állam, amelyek legfeljebb érdeklődnek egymásról, de az nem fordulhat elő, hogy beleszóljanak a másik dolgába.
Németországban tisztelik a magyarokat és Magyarországot, egyenrangú partnernek, szövetségesnek tekintik egymást, ezért jó dolog magyarnak lenni Németországban. Fordítva is igaz, Magyarország is tiszteli, kedveli a németeket, akik méltányolják mindazt, amit a magyar emberek elértek az elmúlt két évben.
Ebben a két esztendőben 4,7 milliárd euró összegű német befektetés érkezett Magyarországra, ahol ma 300 ezer ember dolgozik német tulajdonban lévő cégeknél.
Angela Merkel érti a magyar álláspontot, vagyis hogy az euróhoz való csatlakozásról akkor kell Magyarországnak gondolkodnia, ha az euró újabb perspektívákat nyit a magyar gazdaság számára, illetve, ha Magyarország teljes egészében felkészült az eurózónához való csatlakozásra.
Németországnak az a fontos, hogy Magyarország segítse az euróövezeten belül meghozandó azon döntéseket, amelyek az euróválság kezeléséhez szükségesek. Támogatásunkról biztosítottuk a kancellárt.
patriotaeuropa.hu
A Hősök teréről indul a békemenet - Orbán Viktor mond ünnepi beszédet a Parlamentnél
Elkészült az október 23-i budapesti békemenet forgatókönyve. Eszerint a Hősök terén gyülekezik majd az ünneplő tömeg 13 órától, ahonnan 14 órakor indulnak el az Andrássy úton – írja a Magyar Nemzet.
A békemenet az Oktogonnál jobbra fordul, és a Teréz körút – Bajcsy-Zsilinszky út – Alkotmány utca útvonalon haladva érkezik meg a Parlament előtti Kossuth térre, ahol 16 órakor Orbán Viktor miniszterelnök mond ünnepi beszédet a központi állami ünnepségen – írja a Magyar Nemzet.
A békemenet egyik fő szervezője, Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum szóvivője a lapnak elmondta: ezúttal is csendes, mosolygós ünneplésre készülnek, és arra kérik a reményeik szerint sok tízezernyi résztvevőt, hogy – miként januárban vagy márciusban – csak nemzeti zászlókat hozzanak magukkal.
Jelezte, várhatóan most is sok lengyel támogató érkezik a rendezvényre. – A békemenet nem valaki vagy valami ellen irányul, hanem kiállás az adósrabszolgaság és a szegénység felszámolásáért küzdő kormány mellett – hangsúlyozta Csizmadia László.
A menet résztvevőit el fogják választani a kormányellenes demonstrálóktól – erről már Fricz Tamás, a békemenet egyik szervezetője beszélt a Hír TV Rájátszás című műsorában. Hozzátette: természetesen nem arról van szó, hogy most egy polgárháború robbanjon ki. A legkevésbé sem. Viszont nagyon fontos, pontosan ezért, mert ez a nap egy szimbolikus nap, amikor a politikai erők és a mögöttük álló társadalmi és civil szervezetek az erejüket meg akarják mutatni” – mondta Fricz.
A januári Békemenet Magyarországért rendezvény után a Belügyminisztérium (BM) azt közölte, négyszázezren demonstráltak a kormány mellett Budapesten. „Emberemlékezet óta Magyarországon ekkora tömeg még nem demonstrált a kormány és politikája mellett” – írta akkori közleményében a BM. Március 15-én a békemenet lengyelekkel vonult a Kossuth térre, ahol meghallgatták Orbán Viktor ünnepi beszédét.
Magyar Nemzet, patriotaeuropa.hu
Orbán Viktor beszéde a Máért XI. plenáris ülésén
Magyarországon idén a teljes nemzeti össztermék 17 százalékát tette ki a lejáró adósság, jövőre pedig ez a mérték 19 százalék lesz, ami azt jelenti, hogy rajtunk kívül ilyen nagy arányban az adósságának a működtetésére - a nemzeti össztermék arányában gondolkodva - csak egyetlen ország kell, hogy nagyobb erőket mozgósítson. Ezért olyan éles a vita arról, kell-e Magyarországnak IMF-hitelmegállapodás vagy sem- mondta miniszterelnök az értekezleten tartott beszédében.
A gazdasági és társadalmi változások, átszervezések eredményeképpen Magyarország képes volt arra, hogy - 2012-ben a világ harmadik legnehezebb adóssághelyzetben lévő országaként - IMF-megállapodás nélkül is működtesse a gazdaság finanszírozását - folytatta.
2013-ban is képesek leszünk erre. Az kétségkívül igaz, hogy megállapodással könnyebb, mint megállapodás nélkül, de megállapodás nélkül is lehetséges, ennek a bizonyítéka a 2012-es év. 2013 első negyedévére már kiderül a magyar gazdaság finanszírozásának néhány kérdése: olcsóbban vagy drágábban, IMF-fel vagy IMF nélkül.
2013 ugyanakkor jobb évnek ígérkezik Magyarországon, mint 2012; ugyanakkor a Kárpát-medence magyarságának arra kell készülnie, hogy az európai politikai és gazdasági közeg a következő években is kedvezőtlen marad, a válság egyelőre nem fog elmúlni.
Magyarország az elmúlt húsz évben szorosan összekötötte gazdasági sikerének lehetőségét a nyugat-európai gazdaságok állapotával, azaz a magyar gazdaság exportorientált, termékei nagy részét, több mint 75 százalékát pedig az Európai Unióban helyezi el, így ha ott baj van, mindez nehézzé válik. A keleti gazdasági nyitás éppen arra hivatott, hogy ezt az egyensúlytalanságot enyhítse, erre azonban nem elegendő egy-két év.
A magyar kormány jó okkal aggódik a romániai fejlemények miatt, évek óta nem fordult elő ugyanis olyan politikai hangütés a román belpolitikában, mint amilyet mostanában hallani. A román kormánnyal való együttműködést továbbra is stratégiai kérdésnek tekintjük, de nem zárható ki, hogy Romániában nacionalista fordulat történik. A magyar kabinet azoknak a román patriótáknak szurkol, akik a hazafias elköteleződés mellett a magyar kisebbséggel, a Magyarországgal való együttműködést is fontosnak tartják. Reméljük, hogy a választások ebbe az irányba mutatnak majd.
Az év végéig az összes olyan szlovák-magyar ügyet szeretnénk megvitatni, amelyben eredmény érhető el, 2013-ban pedig a nehezebb, kisebbség- és nemzetiségközpontú kérdésekről is megkezdődhetnek a tárgyalások. Utóbbi metódusa megvan: a szlovák-magyar vegyes bizottság jól működik, és ha ez a továbbiakban is így folytatódik, akkor ez megkönnyíti a kormányzati kapcsolatokban a felvetődő kérdések kezelését.
Kedvező, hogy Szlovákiának olyan vezetése van, amelyik szereti az egyenes beszédet. Magyarországnak is ilyen kormánya van, ugyanakkor egyik fél sem kívánja elfedni azt a tényt, hogy megoldatlan problémák terhelik a két állam kapcsolatát. A közelmúltban megállapodás született a komáromi híd megépítéséről, és a 29 új határátkelőhely megnyitásáról. Ebben az évben szlovák-magyar sikerektől lesz hangos a két ország kapcsolatrendszere, ami azonban nem jelenti azt, hogy a következő évben a nehéz ügyek elővételével ez a hangulat továbbra is fenn tud maradni.
Szerbiát illetően minden feltétel adott, hogy jó kapcsolatokat építsünk ki. Köszönetet mondtunk Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetőjének az elmúlt évekbeli munkájáért. A szerb miniszterelnök hamarosan Magyarországra látogat, és mód lesz a találkozóra. Folytatódhat az a politika, aminek eredményeként a Magyar Nemzeti Tanács intézményrendszere sikeresen kezdte meg kiépülését.
A legnagyobb magyar regionális nemzetközi cégnek számító Mol továbbra is méltatlan elbánásban részesül Horvátországban, bár igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy ez ne mérgezze meg a kétoldalú kapcsolatokat, naivság lenne azt gondolni, egy ilyen csúf gazdasági vita nincs hatással a politikai kapcsolatokra is.
Ukrajna kapcsán megpróbáltunk olyan lépéseket tenni, amelyekkel bizalmi alapon erősítik a kétoldalú kapcsolatokat, de az ukrán-magyar kapcsolatok ma nem jobbak, mint egy évvel ezelőtt voltak. Nem voltak rosszak, most sem azok, de nem is jobbak.
Épül a szlovák-magyar gázvezeték, és Magyarország az eddig kizárólag orosz forrásból származó gáz mellett immáron nyugat-európai, vagy északi forrásból származó energiához juthat. Ukrajna azon törekvéseit szimpátiával figyeljük, hogy az ukrán-magyar energiaszállítás útvonalát tegyék kétirányúvá. Könnyen előfordulhat, hogy Kárpátalja energiaellátásában Magyarországnak is szerepe lesz krízishelyzetekben.
Magyarország nem kívánja feladni az Alaptörvény által megfogalmazott, az államhatárain túlterjeszkedő felelősséget. Még egy ilyen európai gazdasági helyzetben is, Magyarország teljesíteni fogja alkotmányos kötelezettségét, azaz támogatni fogja a határon túli magyar közösségeket, részben azért, hogy sikeresebbek lehessenek, részben azért, hogy anyaországhoz kötődő kapcsolataik erősebbek lehessenek.
A magyar gazdaság, közigazgatás átszervezése a tervezett ütemben halad, és az oktatási rendszer átszervezése is túljutott a felezőpontján. Jobb esélyek vannak arra, hogy a magyarországi oktatási rendszert összekapcsoljuk a határon túli magyar nyelvű oktatási rendszerekkel.
A jelenlévő szervezetek vezetőitől programközpontú fejlesztési javaslatokat kértünk;, azok megvalósítására van esély jövőre.
Továbbra is nyitott és megragadandó annak lehetősége, hogy a Kárpát-medencében minden nemzetrész külön-külön és együtt is sikeresebb legyen a következő esztendőben, mint volt a tavalyiban, és aztán 2014-ben sikeresebb legyen, mint 2013-ban volt.
Jövő év első negyedében a környező országokban tartott választások után ismét szükség lesz egy nagyobb nemzetpolitikai tanácskozás megtartására.
patriotaeuropa.hu
Orbán Viktor beszéde Csípőteleken, a Bóly Zrt. tehenészeti telepének átadóján
[gallery] A magyaroknak a génjeiben van a föld szeretete, tisztelete, az elmúlt években mégis egy olyan vidékellenes szemlélet uralkodott, amely arról szólt, hogy a jövő Magyarországán jelentéktelen szerepe lesz az agráriumnak. A kormány azonban e pusztító önbeteljesítő jóslat ellenére is, akármilyen nehéz lesz, de talpra állítja a mezőgazdaságot, és hisz abban, hogy megteremthető a minőségi vidéki élet - mondta a miniszterelnök az átadó ünnepségen. Mi, magyarok elődeinknek köszönhetően Európa egyik legjobb adottságú földjét örököltük. Kiegyensúlyozott éghajlatú, jó termőföldű, számottevő ipari szennyeződéstől mentes földet birtoklunk - folytatta Hosszú küzdelemmel sikerült megakadályozni a magyar föld elkótyavetyélését, és ma csak ezért jelenthető ki az, hogy birtokosai, és nem turistái vagyunk a saját hazánknak. Korábban a szép új világ akkori prófétái azt hirdették, hogy nem termelésből, hanem termelésszervezésből kell élni. Bár ez csábító gondolat, de ma már jól látszik, hogy hazugság, és alig különbözik egy ravaszul kigondolt pilótajátéktól. A szaktudásra alapozott munkát semmi sem pótolhatja, egy olyan világban pedig, ahol hétmilliárd embert kellene jóllakatni, a mezőgazdaságnak igenis van jövője. Magyarországnak mindezért egy olyan új földtörvényre van szüksége, amely pótolja az elmúlt 100-120 évben elmaradt összes magyar földreformot, és amely nem rombolja a már kiépült termelési kapacitásokat. A késztermékek csak akkor biztonságosak, ha a termőföldtől az asztalig mindenki betartja a szigorú előírásokat. Minél kevesebb a közvetítő, annál nagyobb az élelmiszer-biztonság. Meggyőződésünk, hogy megfelelő oktatással, neveléssel, üzemi kultúrával és munkahelyi vezetőkkel minden magyar vidéki ember képes világszínvonalon teljesíteni, Magyarországnak ugyanis éppen az a legnagyobb baja, hogy nem hiszi el magáról, mire képes. patriotaeuropa.hu
Az állampolgárok tájékoztatását szolgálja a médiakampány
Az állampolgárok minél pontosabb és szélesebb körű tájékoztatását szolgálja a kormányszóvivő elmondása szerint az a Miniszterelnökség által megrendelt médiakampány, amely az IMF-EU-tárgyalásokkal kapcsolatban indult kedden. Giró-Szász András rögzítette: a kormány nem az IMF ellen harcol.
Giró-Szász András újságírókkal azt közölte, az újsághirdetések összesen 200 millió forintba kerülnek és pluszkiadással nem járnak, mivel abból a keretből finanszírozták, amelyet 2011-ben fogadott el kormányzati kommunikációra az Országgyűlés. Hozzátette: a kabinet arra akarja felhívni a figyelmet, hogy a 2008-as megállapodással, illetve az azóta az Európai Unióban megkötött IMF-megállapodásokkal ellentétben vannak olyan területek, amelyekben biztosan nem tud engedni. Ezek közé sorolta a gyermekek után járó kedvezményeket és az ingatlanadó kérését.
Giró-Szász András úgy fogalmazott: az utóbbi időben az ellenzék manipulatív információkkal látta el a lakosságot, a kormány ezt is helyre kívánta tenni. A kormány nem az IMF ellen harcol a hirdetésekben - hangsúlyozta a szóvivő kérdésre válaszolva. A hirdetésekben megfogalmazottakat olyan reális üzeneteknek tartja, amelyeket a tárgyalások írásos anyagai és a szóbeli egyeztetések alátámasztanak. Mint mondta, Portugália, Írország vagy Horvátország esetében is megfogalmazott az ezekre alapot adó követeléseket a Nemzetközi Valutaalap.
A magyar kormány álláspontja változatlan a tekintetben, hogy az országot és az adósságot minden további nélkül képes finanszírozni, az IMF megállapodás azonban a kedvező kamatfeltétel okán könnyítést jelenthet mind a CDS-felárak, mind az állampapírhozamok kapcsán - tette hozzá a szóvivő. Azzal kapcsolatban, hogy az IMF 3,7 százalékos GDP-arányos hiánycélt fogalmazott meg a Magyarország számára 2013-ra, a szóvivő azt mondta: a kormány 2,7 százalékos hiányt vár, és "teljesen természetes, hogy a saját számait tartja következetesnek és hitelesnek".
A kormány - keddi napilapokban megjelentett - hirdetéseiben a többi között az olvasható: "Nem engedünk az IMF-nek!", "Nem adjuk fel Magyarország függetlenségét!" A hirdetések nemet mondanak az ingatlanadóra és elutasítják a családtámogatások csökkentését. A kormányzati portálon közzétett vállalkozói szerződés alapján a Miniszterelnökség az I.M.G. Inter Media Group Kft.-től bruttó kétszázmillió forint keretösszegű médiakampányt rendelt meg, amelynek célja, hogy bemutassa "a társadalom széles körének az IMF/EU-megállapodás állását és a tárgyalás sarkalatos pontjainak részleteit".
MTI, fidesz.hu