Orbán Viktor szerint a magyar történések nemcsak arról szólnak, hogy lehet másként csinálni, bár eddig önmagában ez is szentségtörésnek minősült, hanem egyre inkább arról, hogy sikereket is el lehet érni ezekkel a módszerekkel.
A példánk irritációt váltott ki az európai elitközpontokban, és emiatt renegát fenyegetést látnak ott, ahol láthatnának sikertörténetet is. Világossá kell tenni, hogy a küzdelem nem öncélú, hanem a kiegyensúlyozott, derűs és sikeres Magyarországért folyik. Öt év erőpolitika felhasználta és kimerítette az ország ilyen típusú energiatartalékait. Most már meg kell mutatnunk, hogy mi volt az értelme ennek a rengeteg harcnak.
Amíg a nemzeti szuverenitásunk szempontjából fontos szerkezeti átalakításokat nem végeztük el, a pénzügyi kiszolgáltatottságunkat nem szüntettük meg, addig nem volt mit konszolidálni. Ahhoz, hogy Magyarország valóban szuverénnek érezhesse magát, négy területen kell erős befolyással rendelkeznünk.
Az egyik a bankszektor. Itt jól állunk, a magyar tulajdonrész aránya ebben a szektorban már meghaladja az ötven százalékot. A másik a média. Itt állhatnánk jobban is. A harmadik az energiaszektor, ami lassan már rendbe jön. A negyedik pedig a kereskedelem, különösen az élelmiszer-ipari kiskereskedelem, ahol szintén távol van még a cél. Ezt a négy területet korábban egytől egyig átjátszották külföldi tulajdonba, így Magyarország szuverenitása csak államjogi természetű lehetett.
Napi Gazdaság
Törcsi Péter alapjogi kutatási igazgató szerint az Egyesült Államok kongresszusának európai ügyekkel is foglalkozó albizottságában megrendezett meghallgatás megtörte azt az egyoldalúságot, ami eddig az ilyen és viták hangvételét jellemezte.
A meghallgatást a republikánus Rohrabacher képviselő, az albizottság elnöke a következő mondatokkal zárta: „Jóformán semmilyen bizonyíték nem merült itt ma fel, amely alátámasztaná az Orbán-kormánnyal szemben megfogalmazott vádak valóságtartalmát.
Amit ehelyett kaptunk, azok politikailag motivált, kettős mércén alapuló állítások.Törcsi szerint ha egyszer végre érvényesül a „Hallgattassék meg a másik fél” elve, és a döntéshozók egy része valós ismeretekkel – vagy legalább ismeretekkel – bír Magyarországról, az „antidemokrácia” félmondatos vádjai már egyáltalán nem meggyőzőek.
Napi Gazdaság
Orbán Viktor szerint a jegybank nélkül nem érhettük volna el a mostani gazdasági sikereket. Nagyon nehéz volt, hogy Matolcsy Györgyöt a kormányzati munkája helyett jegybankelnöknek kérjék fel, de az idő ezt a döntést igazolta.
Matolcsyt az ország legkreatívabb közgazdászának nevezte. Akik gúnyosan tettek megjegyzést unortodox módszereinkre, ma már tisztelettel érdeklődnek a recept iránt. Olyan adórendszer nincs, amely minden szempontból igazságos. Orbán szerint aki belátható időn belül hozzányúl a mostani adórendszerhez, az sikertelenné teszi a gazdaságot, ezért ezt az adórendszert meg kell védeni.
Matolcsy György szerint a válságkezelésre szoruló európai uniós országok makrogazdasági számait figyelembe véve Magyarország hajtotta végre a legsikeresebb válságkezelést, az ország minden makrogazdasági mutatóban sikeres. Ez különösen annak köszönhető, hogy megtaláltuk a saját utunkat, új gazdaságfilozófiát, új gazdasági képletet vezettek be.
hvg.hu
Orbán Viktor miniszterelnök szerint korábban vonzó és logikus gondolatnak tűnt, hogy feladva a saját valutánkat csatlakozzunk a biztonságos eurózónához. Ez az ábránd a 2008-as gazdasági válság kirobbanása és kiszélesedése után semmivé foszlott, mert az eurózóna kezelte a legsutábban a válság által felszínre dobott problémákat.
Márpedig ilyen pénzügyi válságok bármikor előfordulhatnak, akár sorozatban is. Ha a kormány megfelelő pénzügyi, a nemzeti bank pedig jó minőségű monetáris politikát folytat, akkor a nemzeti valuta egy tízmilliós országban kifejezetten erőforrást jelent.
Napi Gazdaság
Hozzávalók:
1 db csülök, vagy 1 kg sertéslapocka
1 db fejes káposzta
1 db nagyobb hagyma
5 gerezd fokhagyma
só
köménymag
2 dl fehérbor
olívaolaj
Elkészítés:
A csülköt sós vízben fél órát forraljuk, majd több darabra vágjuk. (lapockát nem szükséges előfőzni) A káposztát vékony csíkokra szeleteljük, sózzuk.
Egy magasabb peremű tepsit kiolajozzukk, a káposztát beleszórjuk, a hagymát szintén, vékonyra szeletelve, beborítjuk vele a káposztát. A fokhagymát apróra vágjuk, megszórjuk a káposztát, őrölt köménnyel fűszerezzük, és a csülökdarabokat (melyeket besóztuk és őrölt köménnyel meghintettük) bőrös felükkel felfelé ráhelyezzük. Borral meglocsoljuk, és alufóliával lefedve 1 órát sütjük 220 fokon, majd a fóliát eltávolítva további 1,5 órán át 200 fokon sütjük, néha locsolgatjuk.A lapocka hamarabb elkészül.
Héjában főtt vagy petrezselymes burgonyával tálaljuk.
A Princetoni Egyetem kutatói arra jutottak, hogy az amerikai demokrácia nemhogy nem tökéletes, de egy törvénytervezet elfogadására semmiféle hatása nem volt annak, hogy az emberek mit akartak.
A legjobban kereső 10 százalék esetében, akik megengedhetik maguknak politikai érdekeik érvényesítését, azt láthatjuk, hogy elképzeléseik és azok megvalósulásának esélye már sokkal közelebb áll egymáshoz. Ez pedig nem csupán azt jelenti, hogy a társadalmi elit nagy valószínűséggel eléri, amit akar, de egyben azt is, hogy meg tudja hiúsítani a neki nem tetsző ötleteket, bármilyen legyen annak támogatottsága.
Ennek pedig egyetlen oka, hogy a lobbirendszeren keresztül az Egyesült Államokban lényegében véve törvényes a korrupció – állítja a represent.us. Hiszen mit is jelent a lobbizás? Az amerikai korrupcióellenes szervezet szerint azt, hogy a vállalatok legális pénzt ajánlhatnak fel a politikusok kampányaihoz, illetve jól fizető állásokat is biztosíthatnak számukra, amit a törvényhozók, szintén teljesen legálisan, az érdekeiket szolgáló törvények megszavazásával hálálnak meg anélkül, hogy olykor pontosan tudnák, miről is döntenek.
Az elmúlt öt évben a kétszáz politikailag legaktívabb amerikai cég 5,8 milliárd dollárt költött arra, hogy befolyásolja az amerikai kormányt. Azt pedig hogy a többi mennyire jó üzlet, jól mutatja, hogy ugyanez a kétszáz cég 4400 milliárd dollárt kapott vissza valamilyen formában az adófizetők pénzéből.
Magyar Hírlap
Izraelben Benjamin Netanjahu frissen megalakult kormánya egy olyan rendelkezéssel indított, amely elkülönítette a buszokon a palesztinokat és a zsidókat. Izraelben dolgozó ciszjordániai palesztinok nem utazhatnak ugyanazon a buszon, int a szidók, és csakis ugyanazt a határátkelőt használhatják visszafelé, mint amelyet belépéskor igénybe vettek – rendelkezett Móse Jaalon védelmi miniszter, aki biztonsági okokkal magyarázta az új szabályozást. A hír belföldön és külföldön is óriási botrányt kavart, ezért vissza is vonták a kirekesztő szabályozást.
Magyar Hírlap
Bogár László közgazdász professzor szerint tombol a rasszizmus fenyegető réme. Csak az a kellemetlen a globális véleményhatalom számára, hogy a jogsértések helyszíne maga a mintaállam, az Amerikai Egyesült Államok.
Az Economist több cikkében és elemzésében is foglalkozik a baltimore-i zavargásokkal. Az írás címe Two nations, vagyis Két nemzet, és főként arról értekezik, hogy minden látszólagos kiegyenlítődés ellenére az Amerikai Egyesült Államokban élő fekete bőrűek „külön nemzetet” alkotnak. Szinte minden társadalmi, gazdasági, kulturális mutatójuk alapvetően eltér a fehér, angolszász, protestáns népességétől.
George Gerbner médiakutató dolgozta ki a 20. század egyik legismertebb médiaelméletét. Kutatásainak egyik fő témája a fekete bőrű népesség médiareprezentációja volt. Már akkor is drámai módon vált világossá, hogy a fehér és fekete bőrű népesség egymással szembeni kölcsönös gyanakvása lényegében semmit sem változott a rabszolga-felszabadítást követő egy évszázad során.
A kölcsönös előítéletek fenntartásában a globális véleményhatalomként működő média, legfőképpen a televízió, döntő szerepet játszott. A tévé új valóságot, méghozzá tetszés szerint „legyártott” hamis valóságokat képes generálni.
Magyar Hírlap
Bayer Zsolt publicista szerint az európai média leszerepelt. Egyszerűen azért, mert Cameron 2013-as bejelentése miatt úgy döntött, beszáll kicsit a kampányba, és úgy tesz, mintha Miliband az ellenzék vezére esélyes lenne.
Az EU komisszárjai kezdhetnek aggódni. És nem csak a hamarosan elkövetkező brit népszavazás miatt. Ugyanis Cameron egyéb tabukat is le akar dönteni. „Mindenekelőtt a bevándorlással kapcsolatos idióta és tarthatatlan tabukat”.
Bevándorlási kvótát vezet be, és néhány tízezerben szabná meg a bevándorlók összlétszámát évente. Az EU-n belülről érkező bevándorlók négy évig nem kaphatnak szociális juttatásokat és szociális lakást. Eltörlik a munkakeresési támogatást és a gyerekek után járó szociális segélyt.
Deportálnák a bevándorló bűnözőket, és megakadályoznák, hogy visszatérhessenek Nagy-Britanniába. Nos, ezen pontok közül egy is elegendő (lenne) ahhoz, hogy például Orbán Viktort keresztre feszítsék. Cameron esetében egyelőre „csak” odáig merészkedtek, hogy megpróbálták a hamis látszat fenntartásával befolyásolni a választás eredményét.
Nagyon nem sikerült nekik! Immár koalíciós kényszer nélkül, egyedül kormányozhatja pártjával Nagy-Britanniát.
Magyar Hírlap
David Cameron újraválasztott brit miniszterelnök már jövőre szeretné kiírni a népszavazást arról, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió tagja maradjon-e.
A brit kormány addig újra akarja tárgyalni az Európai Unióhoz fűződő viszonyrendszerét, továbbra is ragaszkodva ahhoz, hogy az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az újonnan felvett tagországokra, amíg azok gazdaságai nem zárkóznak fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe.
George Osborne pénzügyminiszter tárgyalt Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszterrel is, aki nem zárkózott el a kompromisszumtól. „A britek szeretnének bizonyos dolgokat kevésbé bürokratikusan kezelni, és visszaszorítani az alapvető szabadságjogokkal való visszaéléseket. Ez mind olyasmi, amiben közös megoldást lehet találni."
Magyar Hírlap