Mátyás király, az őrző, a megtartó, a múlt és a jövő - Mátyás király-emlékmű Kolozsvár
templommal - Kolozsvár - Erdély"]
Mátyás király, az őrző, a megtartó, a múlt és a jövő - Mátyás király-emlékmű - Kolozsvár - Erdély
A Mátyás király-emlékmű Fadrusz János (1858-1903) leghíresebb alkotása, pályájának csúcspontja és megkoronázása.
Az emlékmű ma is uralja Kolozsvár főterét, ahol a magyar többségét elveszített város egyik jelképévé vált. Már első látásra feltűnik nagy tömege, monumentális hatása, mely szemből érződik leginkább.
Olyannyira így van ez, hogy oldalról, vagy hátulról szemlélve teljesen más képet mutat. Az oldalnézetben a mellékalakok szinte eltűnnek a lovasszobor mellett. A szoborcsoport olyannyira a háttérhez van megkomponálva, hogy a Szent Mihály-templomra szinte rátámaszkodik és ezért hátsó nézete jellegtelen.
A háromszög alakzat csúcspontján a király babérkoszorús feje áll. A művész abban a pillanatban ábrázolja a nagy királyt, amikor egy vár bástyájáról végigtekint győztes seregén. Páncélos alakja büszkén üli meg a lovat, mely délcegen szegi le fejét, Mátyás arcán erő és büszkeség sugárzik. Kardját maga előtt keresztben fektetve tartja, mint aki most jött meg a dicsőséges csatából.
Nem ül, hanem szinte áll a kengyelben, a ló kantárszárát szabadon engedve. Maga a művész a szoborbizottsághoz írt levelében így ír erről:
„ A kolozsvári Mátyás szoborban Magyarország fénykorát ábrázolom, amikor a magyar rettegve tisztelt és csodált nemzet volt Európa népei között. Ha a magyar ember szíve elborul és vigasztalást keres a régmúlt idők fényében és nagyságában, akkor e dicsőség teljes, pazar és világraszóló korszakba bolyong vissza és ott találja azt a csodás alakot, a magyar nép királyát, Hunyadi Mátyást, aki egyszerű ember tudott lenni az egyszerű emberekkel, de az akkori kor fejedelmei között olyan volt, mint sas a verebek között”.
Az emlékmű mellékalakjai a fekete sereg vezérei, balról Magyar Balázs és Kinizsi Pál, jobbról Báthory István és Szapolyai István. A mellékalakok megdöntött zászlórúdjai mintegy a háromszög szárait képezik és összekapcsolják őket a főalakkal de egyúttal ki is emelik azt.
A mű mellékalakjaiban a uralkodó előtti hódolat és győzelmi pátosz ölt testet, melyet Kinizsi Pálnak a tér közönsége felé kiáltó, zászlót tartó alakja fejez ki legjobban.
Mellette Magyar Balázs szétvetett lábakkal áll felnézve a királyra. Szapolyai István karját széttárva szemléli a győzelmi zászlókat, míg Báthory István jobb kezében felemeli, baljában meghajtja a zászlót.
A királyon és három mellékalakon is vértek hangsúlyozzák ki, hogy a győztes csata most ért véget, csak Szapolyai visel harci öltözék helyett vállra vetett köpenyt.
Az emlékmű talapzatát stilizált várfok adja, melyre a magyar címert vésték, felette pedig a Mátyás király felirat állt. A talapzatot Pákey Lajos, a város főépítésze tervezte.
kattints a képekre - érdemes!
2016. February 25. 00:00
Árpád-kori templomaink - Szent Mihály római katolikus érseki székesegyház - Gyulafehérvár - Erdély
Árpád-kori templomaink - Szent Mihály római katolikus érseki székesegyház - Gyulafehérvár - Erdély
A gyulafehérvári érseki székesegyház a Szent István király által alapított erdélyi püspökség, majd az 1991-ben érseki tartomány rangjára emelt egyházmegye székhelye.
1991 óta az épület a Gyulafehérvár történelmi központja helyszín részeként a Világörökség javaslati listáján szerepel.
Hunyadi János kormányzó, a nagy törökverő hadvezér és Bocskai István erdélyi fejedelem síremléke is a székesegyházban található.
Az erdélyi püspökség alapítását 1009-ben a pápai legátus látogatásakor véglegesítette a király. Az ókeresztény bazilikák mintájára felépített templom háromhajós volt, főhajója széles, félköríves apszisban zárult.
Ez az első székesegyház valószínűleg a Vata-féle pogánylázadáskor pusztult el. 2011-ben az ásatásokat végző román régésznő kijelentette, hogy ez Erdély legrégebbi temploma.
A második székesegyházat Szent László király idejében kezdték el építeni. A homlokzati részt két torony ékesítette, melyek a mai tornyok második emeletéig értek. A templomból több részlet a mai napig megmaradt, ilyenek a kereszthajók homlokívei, a diadalív, a mellékszentélyek félköríves záródásai és a mellékapszisok keskeny ablakai.
Ebből a templomból származik a sekrestye, a hosszhajó keleti része, az északi előcsarnok és a fejedelmi kapu. A templom a tatárjáráskor pusztult el, amikor az ide menekült lakosságra rágyújtották, boltozatai beszakadtak és a hajók találkozásánál épített központi torony leomlott.
Visszaépítették a kereszthajó és szentély első négyzetét, melyhez karcsú kora gótikus szentélyt építettek. Alig fejeződött be az újjáépítés, amikor 1277-ben a szászok feldúlták és felgyújtották a templomot, miután ismét nagy anyagi áldozatokkal állították helyre.
1439-ben egy török betörés alkalmával a templom ismét károkat szenvedett. Az ekkori helyreállításhoz az esztergomi érsek mellett Hunyadi János is hozzájárult, akinek a nevéhez a szentély gótikus stílusú meghosszabbítása fűződik.
Ő építtette a díszes nyugati főkaput és a két torony közé épített erkélyt, melyet később háromszögű oromfallal zártak le. A nagy hadvezér ekkor hagyta meg, hogy őt is a templomba temessék el.
kattints a képekre - érdemes!
2016. February 23. 00:00
Árpád-kori templomaink - Görög katolikus körtemplom – Gerény – Kárpátalja
A kárpátaljai középkori templomok egyik kiemelkedő példánya a gerényi rotunda. A körtemplomot valószínűleg a XI. században építették, és a XV. században alakították át. Ekkor épült hozzá egy téglalap alapú hajó. A templom külseje dísztelen, csak néhány román-kori ablak található rajta. Érdekessége, hogy a kör alakú épületnek belül egy hatszög mentén hat félköríves fülkéje van. Felbecsülhetetlen értéke a templombelsőt díszítő középkori freskókban rejlik. Az 1360-as években festett freskókat Drugeth György készítette itáliai mesterekkel. A festmények újszövetségi jeleneteket ábrázolnak: az Angyali üdvözlet, a Háromkirályok látogatása, a Betlehemi gyermekgyilkosságok, a Menekülés Egyiptomba, az Utolsó vacsora, Jézus Pilátus előtt, Jézus a keresztfán, Jézus feltámadása jelenetei láthatóak.
2016. February 22. 00:00
Gyilkos tó és legendája - Hagymás-hegység - Székelyföld - Erdély
Gyilkos tó és legendája - Hagymás-hegység - Székelyföld - Erdély
1837-ben (amely rendkívül csapadékos év volt) a keletre emelkedő Gyilkoskő (1401 méter) oldalából az agyagos lejtőtörmelék kellően megázva hegyomlásként zúdult alá és elgátolta a Békás-patak vizét, amelynek fő táplálói a Vereskő, a Hagymás, Likas és a Cohárd patakok voltak.
Tehát nedves lejtőmozgás következtében alakult ki a földtani-földrajzi irodalomban ismeretes természetes elgátolású tó vagy torlasztó.
Mások a tó keletkezését az 1838. január 11.-i földrengéssel hozzák kapcsolatba. A hegyomlás után megindult a mészkőréteg aprózódása, mely nagy mennyiségű agyaggal keveredett. Ennek vízzáró hatásaként rövidesen megszűnt a folyóvíz szivárgása és így fokozatosan kialakult a torlasztó.
Régi neve Veres-tó. Az egykori völgyet borító fenyőerdő maradványai, megkövesedett rönkjei, csonkjai még ma is kiállnak a tó vizéből. A vasoxidos, meszes víz konzerválta a fák csonkjait. A tó felülete szép időben visszatükrözi a partok vörös mészkőszikláit. A torlasztó véglegesen 1838 nyarára alakult ki.
Ekkor vízállása magasabb volt és kb. 1 km rel hosszabban felnyúlt a Hagymás-patak völgyébe. A hagyomány szerint a "gyilkos" elnevezés onnan ered, hogy a katasztrófa idején pásztorok legeltették juhaikat a lejtőkön, amikor hirtelen elnyelte őket a föld.
Más vélekedés szerint a fenyőerdőt "gyilkolta meg" és "ma a vízből kimeredező csonkok, mint valamely székely község elhagyott temetőjének koradó kopjafái figyelmeztetik a vándort a mulandóságra.
A Kis-Cohárd hegység tömegének tükröződése a tó vizében számos festőt ihletett alkotásra.
A Gyilkos-tó a Nagyhagymás-hegycsoport szerves része: a Kis-Cohárd (1352 m) és a Nagy-Cohárd (1507 m) valamint a Gyilkoskő (1381 m illetve 1406 m) között terül el.
Jellemző, hogy a mészkő-rétegösszlet ÉK-i irányban megdőlt, így a hegycsúcsok DNY-i oldalai meredekebbek.
kattints a képekre . érdemes!
2016. February 19. 00:00
Magyar népviseletek - Mária -lányok viselete - Doroszló - Délvidék
Magyar népviseletek - Mária -lányok viselete - Doroszló - Délvidék
“Mária-lány csak az első áldozásban részesült, tiszta erkölcsű, vallásos, imádságos és rendszeresen templomba járó lány lehet.
A férjhezmenetelig, ő hordhatja a Mária-lány viseletet, amely a hagyományos doroszlói népviselet tiszta fehér változata.”
Áll Gellér Enikő doroszlói diáklány tanulmányában, melyet a TUDOK-diákköri konferenciára készített.
2016. February 18. 00:00
Magyar népszokások - Borica a hétfalusi csángók tánca - Erdély
[
Magyar népszokások - Borica, a hétfalusi csángók tánca - Erdély
A boricajárás régen, a XIX. század első feléig a barcasági magyarok farsangi mulatságának a része volt - vízkeresztkor, azaz január 6-án járták, s ez a nap valóságos ünnepként, egyfajta körmenetként volt számon tartva, mivel a kitűzött napon a falu minden nemű és korú lakója kisereglett az utcákra, így várták a boricás sereg érkezését.
A borica a hétfalusi csángóink jellegzetes tánca. A téli napforduló rítusaihoz tartozó legénytánc. Aprószentek napján (december 28-án) járják, de a farsangba is áthúzódó népszokás.
A táncosok színes szalagokat és zajkeltő eszközöket - csörgőket, sarkantyúkat - viselnek. Kezükben csákányt, vagy lapockát tartanak.
A táncosokat négy álarcos „kuka” kíséri, melyeknek kelléke a derékra erősített kolomp, fakard és a kézben tartott korbács. Vonuláskor a csoport élén haladó „tebetartó” viszi a tebét, amely egy fenyőfa levágott hegye aranyozott gyümölcsökkel díszítve.
A vezér és az első legény vezetésével mennek udvarról udvarra. Pantomimikus játékukban megjelenik a jelképes meghalás és életre fújás.
kattints a képekre - érdemes!
2016. February 02. 00:00
Csángó himnusz - Székelyföld - Erdély - előadja: Pendely Együttes - rövid VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA - és a képekre!
https://www.youtube.com/watch?v=L6HI_3BbsWM
2016. February 02. 00:00
Örmény római katolikus templom - Gyergyószentmiklós - Székelyföld - Erdély
Örmény római katolikus templom - Gyergyószentmiklós - Székelyföld - Erdély
A Gyergyószentmiklósi örmény római katolikus templom a város északkeleti részén, a Gyilkos-tó felé vezető út jobb oldalán található.
Az örmények 1688-ban telepedtek le Gyergyószentmiklóson. Kis közösségüknek kezdetben nem volt temploma, mert a korabeli törvények nem engedélyezték kőtemplom építését. Később kérelmezéseik eredményeként kijelölték azt a területet, amelyet Ferentzi György esperes az idegenek temetkezési helyén, 1637-ben alapított.
Az időpontot jelző szöveg a templomkerítés bejárata felett olvasható.
1717. április 6-án Mártonffy György erdélyi püspök jelenlétében az örmények tulajdonába került az 1450-ben épült kis gótikus kápolna.
A megvásárolt kápolnát több alkalommal is nagyobbították, szentélyét növelték. A gyülekezet lélekszámának emelkedése nagyobb templom építését tette szükségessé.
A mai örmény római katolikus barokk templom 1730-34 között épült Theodorovics Simon kezdeményezésére.
A szépen kivitelezett, díszesen párkányozott templomot 1733. augusztus 24-én Bajtay Antal erdélyi püspök szentelte fel.
Tornyát 1734-ben Lukács János építtette, a templom kapubástyákkal ellátott várfala 1748-ban készült. 1899-ben a műemléképületet felújították, belsejét barokk stílusú freskókkal díszítették.
kattints a képekre - érdemes!
2016. January 31. 00:00
Így hangzott a "Nélküled" a DAC-Slovan meccsen - Dunaszerdahely - Felvidék
Egy vérből vagyunk!
Így hangzott a "Nélküled" a DAC-Slovan meccsen - Dunaszerdahely - Felvidék
kattints a VIDEÓRA - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=wHw-k9epP-I
2016. January 27. 00:00
Erdély legszebb barokk református temploma - Magyarigen
Erdély legszebb barokk református temploma - Magyarigen
A mai Gyulafehérvár környéki szorványvidék egykori templomát a XIII. század elején építették, amelyet új templomépítés céljából 1781-ban lebontottak.
Helyébe épült 1781-1783 között a ma is látható kívül klasszicizmusba áthajló barokk templom. A templomtornyot csak 1792-ben fejezték be.
Enzt Géza 1971-ben így vallott: “Erdély talán legszebb barokk református templomát 26 év után ismét nagy élvezettel néztem meg.”
A parókia műemlék épület (1485-ben épült), Bod Péter építette át 1753 őszén, barokk csejsüveg- és dongaboltozatokkal látva el szobáit a kor ízlésének megfelelően.
A templomban láthatóak az összehúzó feszítővasak, amely az 1848-as esztendő templomfelégetés utáni repedéseit szerette volna összehúzni.
A templom régi harangját 1752-ben cserélték ki, ugyanis a régi harang megrepedt. Magyarigenhez református egyházközséghez tartozik Borosbocsárd, Sárd, Zalatna, Boroskrakkó települései.
kattints a képekre - érdemes!
2016. January 26. 00:00