Joachim Meisnertől
"Európának szüksége van Magyarországra, arra a szenvedésben, háborúban és szükségben megerősödött népre, amely soha nem hagyta magát legyőzni...
Szent István államfelfogásában soha nem tudott az a nyugat-európai abszolutizmus kialakulni, ahol a király azt mondja: Az állam én vagyok.
Ő országát Mária oltalmába ajánlotta. Királyságát úgy fogta fel, hogy ő csak gondozója és nem tulajdonosa azoknak az embereknek, akiket rá, mint intézőre biztak.
Ha ez a fajta államfelfogás megmaradt volna a középkortól az újkorig, akkor az európai kontinens sok szenvedéstől és nélkülözéstől menekült volna.
Szent István királyi házába vette Máriát. Ő és honfitársai pedig Mária testvérei és Jézus tanítványai lettek.
Ez Magyarországnak olyan méltóságot kölcsönzött, amely nem veszett el soha."
Szent beszéd - részlet - Budapest, 2009. augusztus 20.
Joachim Meisner (1933) - bíboros, 1989-től kölni érsek - Németország
2020. June 27. 00:00
Alsó-Garam mente - Kenutúra a kurtaszoknyás falvak között - HD minőségű rövid VIDEÓ!
Ismerjük meg Kárpát-hazánkat!
Alsó-Garam mente – Kenutúra a kurtaszoknyás falvak között – HD minőségű rövid VIDEÓ!
Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg Kárpát-hazánkat, ismerjük meg gyökereinket!
Osszuk meg az anyagot, hogy sokan megismerhessék!
kattints a VIDEÓRA- érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=DEJKYChx4r4&list=PLpBqJgTiIEqxcEXKaODUAUaC8SeE9iTHq&index=5
2020. June 15. 00:00
Mi nem vagyunk itt idegenek...
Ezt a földet elhagyni nem szabad, mert ez a miénk
Akármekkora áldozatot követel szent hitünk és faji jogaink bátor megvallása, vállalnunk kell azokat.
Erre kötelez őseink becsülete, saját lelkiismeretünk és gyermekeink tiszta jövője. Félre a sötét gondolatokkal, félre a kétségbeeséssel! Nekünk helyt kell állnunk.
Ezt a földet elhagyni nem szabad, mert ez a miénk. Őseink vére és könnye puhította a barázdákat itt; drága hamvaik porladnak Erdély szent röge alatt.
Mi nem vagyunk itt idegenek, mi otthon érezzük itt magunkat, még akkor is, ha ez másoknak nem tetszik.
Márton Áron - erdélyi katolikus püspök - 1940
2020. June 15. 00:00
Lehel kürtje - államalapítás-kori emlékünk - Jászberény - Alföld
Lehel kürtje - államalapítás-kori emlékünk - Jászberény - Alföld
Lehel kürtje Lélnek (más írásmód szerint Lehelnek), Árpád nagyfejedelem leszármazottjának, a kalandozó magyar hadak egyik vezérének kürtje.
Már Anonymus 1200 körül keletkezett Gestájában szó esik Lehel kürtjéről: „Tas fia Lél megfújta a kürtjét, Bogát fia Bulcsú meg felemelte a zászlaját, s az első hadsorban indultak ütközetbe a görögök ellen.”
A Kálti Márk, majd Thuróczi János krónikájában (14., 15. század) is megidézett Lehel-monda szerint viszont Lehel és Bulcsú elfogatása és kivégzése során fontos szerep jutott Lehel kürtjének:
„A császár azt mondta nekik: »Válasszatok magatoknak halált, amilyent akartok!« Lehel így felelt: »Hozzátok ide kürtömet, amelybe előbb belefúvok, aztán felelek neked.«
Odavitték a kürtöt, és a császárhoz közeledve, mikor nekikészült a kürtfúvásnak, erősen homlokon vágta a császárt, kit egy csapással megölt. S azt mondta neki:
»Előttem fogsz menni, és szolgálni nekem a másvilágon.« Mert az a hite a szittyáknak, hogy akiket életökben megöltek, azok szolgálni tartoznak nekik a másvilágon. Haladéktalanul lefogták őket, és Regensburgban bitófán megfojtották.”
„Lehel kürtje” néven őriznek Jászberényben, a Jász Múzeumban egy elefántcsont kürtöt. A hangszer feltehetően bizánci eredetű, a 10–11. századból való, 43 cm hosszú, a peremén egy darabka hiányzik belőle.
Soha nem került földbe, mindig megbecsült kegytárgyként őrizték valahol, e tény különösképpen alátámasztja, hogy valóban államalapítás-kori emlékünk.
kattints a képekre - érdemes!
2020. June 12. 00:00
Amikor a kegyetlen nagyhatalmi, és a regionális nacionalista érdekek egybeestek... Felvidék, Trianon
Amikor a kegyetlen nagyhatalmi, és a regionális nacionalista érdekek egybeestek...
"Azért nem lehetett a magyaroktól elszakított Felvidéken népszavazást tartani, mert akkor nem jött volna létre Csehszlovákia, a lakosság ellenszavazata következtében."
La paix című könyv részlete
André Tardieu (1876-1945) - háromszoros francia miniszterelnök
"Választanunk kellett Csehszlovákia megteremtése vagy a népszavazás között."
Tomás Garrigue Masaryk (1850-1937) - A fő területrabló, Csehszlovákia egyik "megteremtője", első elnöke
2020. April 26. 00:00
Magyar népszokások - Február 24 - Mátyás nap, Jégtörő Mátyás napja
Magyar népszokások - Február 24 - Mátyás nap, Jégtörő Mátyás napja
Február 24. Jégtörő Mátyás napja. A néphagyomány úgy tartja, ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, Mátyás töri meg a tél uralmát, vagy ha jeget nem talál, akkor csinál.
Főleg időjárási regulák fűződnek a naphoz.
„Mátyás ront, ha talál (jeget), ha nem talál, csinál (akkor faggyal köszönt be).
Mátyás apostol vértanúságának eszköze és ikonográfiai jelvénye a szekerce. A nép képzelete a Szent ünnepe és a közeledő tavasz között kapcsolatot teremtett: mintegy az apostol szekercéje töri meg a tél hatalmát.
Így tartja az alföldi Apátfalva népe is. A székelyföldi Csíkszentmártonban az a tréfás hiedelem járja, ha nem indul meg a jégzajlás, akkor Mátyás a jégtörő csákányát pár hétre még éleztetni adta.
Szent Mátyás apostolt Krisztus feltámadása után választották maguk közé a hűtlen Júdás helyére, hogy az Úrtól rendelt tizenkettes szám teljessé váljék. Júdeában, majd Etiópiában hirdette a hitet. A pogányok megkövezték, majd bárddal lefejezték.
Míg Dorottya neve a görögöknek "Isten ajándéka", addig Mátyás a biblia nyelvén jelenti ugyanezt. Amikor névnapja van, akkor lép a nap a halak jegyébe, és töri meg a jeget, hogy immár jöhet a tavasz.
Egyes magyar falvakban úgy tartják, ekkor osztja ki a madarak sípjait.
Mátyás feltöri a jeget; ha nem talál, akkor csinál, ha meg talál, akkor ront. A gazdálkodók, a természet közelében élő szőlősgazdák előtt ismert volt az időjárás és a termés szoros összefüggése. Azt is mondták, ha esik az eső, akkor elveri a jég a termést, a szőlő pedig savanyú lesz.
A halászoknak is jeles napja, ekkor kezdenek ívni a csukák. Az ezen a napon fogott csukát a nép "Mátyás csukájá"-nak nevezi, és egész évre bő hal-fogást ígér.
Régóta, az emberek, hirtelen időjárás változást vártak ettől a naptól. Egyes vidékeken azt tartják a Mátyás-napkor kikelő kiscsirke verekedős lesz.
2020. February 24. 00:00
Béke kápolnája - Karlóca - Délvidék
Béke kápolnája - Karlóca - Délvidék
A Karlóca fölé magasodó domb tetején található a Béke kápolnaként ismert Béke Királynője templom, melyet a karlócai békekötés helyszínére építettek.
Eredetileg egy fából épült kápolna állt a dombtetőn. A napjainkban is látható templomot 1817-ben építették. Az 1699. január 26-án aláírt karlócai béke az 1683–1697-es, a törököket a Magyar Királyság területéről kiűző osztrák-oszmán háborút zárta le, amely az utóbbiak vereségével zárult.
Az oszmánok átengedték az osztrákoknak Magyarország nagy részét, Erdélyt és Szlavóniát.
A karlócai békével Magyarország nagy részén megszűnt az oszmán hódoltság, a nagyrészt lakatlan Temesköz kivételével.
A békekötés megszabta többek között azt is, hogy Törökországban a keresztények szabadon gyakorolhassák vallásukat, és hogy a foglyokat kicserélik, a felek a határszéli várak jó állapotát fenntarthatják, de újakat nem építhetnek.
2020. February 21. 00:00
Mária-kegyhely - Szentkút - Doroszló - Délvidék
Mária-kegyhely - Szentkút - Doroszló - Délvidék
A doroszlói Szentkút a délvidéki római katolikus hívek által látogatott Mária-kegyhely Doroszló faluban a Délvidéken.
A kegyhely ma Doroszló déli szélén, a falut átszelő Zombor-Hódság műút Rácmillitics felőli oldalán található.
A kegyhely pár hektáros parkosított területe és a műút illetve a Duna–Tisza–Duna-csatorna között terül el. A
Doroszlói Szentkutat évente 15–20 ezer zarándok keresi fel Kisboldogasszony napján - szeptember 8-án. A hívek már előző nap megérkeznek.
A kétnapos búcsú során körmenetet, ifjúsági-szentmisét, illetve horvát-, német- ,szlovák -és magyar nyelvű szentmiséket celebrálnak a megjelent nagyszámú egyházi méltóságok (papok, püspök).
A zarándokok főleg délvidéki magyarok, de ide látogatnak más délvidéki római katolikus nemzetiségek tagjai is.
Szentkúton búcsújárás tartanak Pünkösd illetve Nagyboldogasszony - augusztus 15 - napján is.
kattints a képekre - érdemes!
2020. February 12. 00:00
Bucsin - Erdély
A Bucsin-tető Parajd és Gyergyószentmiklós között félúton 1287 m magasságban fekvő nyereg, a Görgényi-havasok és a Hargita-hegység, és a Kelemen-havasok találkozásánál fekszik. Vízválasztó a Sóvidék és a Gyergyói-medence között.
2020. January 14. 00:00
Nyereg a Görgényi-havasok és a Hargita-hegység között - Bucsin-tető (1287 méter) - Székelyföld - Erdély
A Bucsin-tető Parajd és Gyergyószentmiklós között félúton 1287 m magasságban fekvő nyereg, a Görgényi-havasok és a Hargita-hegység között, és vízválasztó Sóvidék és a Gyergyói-medence között.
2020. January 14. 00:00