Aki gyáva, aki rest, aki alkudni akar, az nem közénk való, mert az a mi igazi ellenségünk; a mi árulónk
Aki gyáva, aki rest, aki alkudni akar, az nem közénk való, mert az a mi igazi ellenségünk; a mi árulónk
“Valóságokat akartam láttatni, igazságokat akartam kiáltani. Valóságokat és igazságokat, amik fájnak a gyávának, elnémítják az árulót, megrontják az ellenséget, megállítják az elnyomni akarót.
Amik bátorságot adnak a csüggedőknek, világot gyújtanak a sötétben tévelygőknek, fegyvert adnak a védteleneknek.
Ezt akartam kiáltani, és lehet, hogy kiáltó szó leszek a pusztában… Mégis kiáltok!
Neked: Erdély, Bánság, Körös vidéke és Máramaros ezeresztendős magyarsága: Kiáltom a jelszót: építenünk kell, szervezkedjünk át a munkára.
Kiáltom a célt: a magyarság nemzeti autonómiája. De kiáltom még egyszer azt is: aki gyáva, aki rest, aki alkudni akar, az nem közénk való, mert az a mi igazi ellenségünk; a mi árulónk. Ezt kiáltom, és hinni akarom, hogy nem leszek mégsem pusztában kiáltó szó csupán…"
Kiáltó Szó - részlet – 1921. január.
Kós Károly (Temesvár, 1883 – Kolozsvár, 1977) – építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus
2021. June 07. 00:00
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Körösi Csoma Sándor (Csomakőrös, 1784 – 1842, Dardzsiling- India)
Nyelvtudós, világjáró. Gyalog elindult Ázsiába, hogy a magyarok őshazáját és őstörténeti forrásokat keressen. 20 nyelven beszélt. 16 európai és keleti nyelven állított össze szójegyzéket. Elképzelhetetlen nélkülözések árán, lámakolostorokban tanulta és rakta le a tibeti nyelvészet alapjait. Elkészítette a világ első tibeti nyelvtanát és a tibeti-angol szótárt. A keleti nyelvészet történetében úttörő jelentőségű Calcuttában megjelent két műve: Grammar of the Tibetan Language, és Essays towards a Dictionary Tibetan and English. Halála után jelent meg szanszkrit-tibeti-angol szótára. 1982-ben Budapesten felavatták Európa első buddhista emlékművét, a Csoma-stupát.
2021. February 19. 00:00
A madéfalvi vérengzés emlékműve - Madéfalva - Székelyföld - Erdély
A madéfalvi vérengzés emlékműve - Madéfalva - Székelyföld - Erdély
A madéfalvi vérengzés vagy madéfalvi veszedelem - latinul a Siculicidium, azaz székelygyilkosság - a székelyek ellen elkövetett tömeggyilkosság volt 1764-ben, Mária Terézia királynő uralkodása alatt.
A bécsi udvar 1763-ban megbízta Adolf Buccow tábornokot, hogy szervezzen Erdélyben három székely és két román határezredet. A székelyek azonban meg akarták őrizni évszázados katonáskodási hagyományukat, kiváltságaikat és ellenálltak a székely ezredek erőszakos felállításának, ami megszüntette a különállásukat. Buccow tábornokot ekkor Mária Terézia leváltotta.
A Buccow helyébe lépő báró Siskovics József altábornagy parancsot adott katonáinak Madéfalva megtámadására, ahol a székelyek vezetői találkoztak. Egy havas téli éjszakán (1764. január 7-én, a Vízkereszt utáni hajnalon, akárcsak később Nagyenyeden), vad ágyútűzzel indított támadásban mintegy 400 embert (köztük ártatlan gyermekeket és asszonyokat) mészároltak le.
Ezt követően elfogták a székelyek vezetőit és bűnvizsgáló bizottságot hoztak létre. A mészárlás és az erőszakos katonasorozás következtében kezdődött meg a székelyek kivándorlása Moldvába, ahol elrejtőzve megélhetést találtak a már évszázadok óta ott élő csángók falvaiban.
1774-ben Bukovina a török fennhatóság alól osztrák kéz alá került. Hadik András gróf közbenjárására megkegyelmeztek a székelyeknek, és behívták őket az újonnan megszervezett, elnéptelenedett tartományba, ahol 1786-ig megalapították falvaikat.
Az alapított falvak: Istensegíts (1775), Fogadjisten (1776), Hadikfalva (1776), Józseffalva (1785,), Andrásfalva (1786).
2021. January 07. 00:00
Páll Lajos (Korond, 1938– Székelyudvarhely, 2012) - költő, festőművész
Páll Lajos (1938 – 2012) képeiből – I. album
Kedves Barátaink!
Szomorúan emlékezünk Páll Lajosra, aki már 2012 novemberében távozott közülünk.
A kivételes tehetségű korondi költő és festőművész. A Magyar Művészeti Akadémia tagjára, kiváló barátunkra egy rendkívüli “kiállítással” emlékezünk.
A Patrióta Európa Mozgalom egy olyan Páll Lajos anyaggal rendelkezik, amely közel 100 fotóból áll , és amely párját ritkítja – ilyen nincs még egy a világon! 1992-ben a Budapest Galériában mi, barátai (Kollár K. Attilával és Sellei Abával) egy nagy kiállítást szerveztünk addigi alkotásai legjavából.
A professzionális fotóssal, Váli Miklós barátunkkal abban a megismételhetetlen pillanatban az összes kiállított képét lefényképeztettük – ugyanis az ott bemutatott festményei sem azelőtt, sem azóta nem voltak, de ezután sem lesznek úgy együtt elérhetőek, mint akkor voltak.
Kanadától, Kecskemétig, Szeredától Bécsig terjed azoknak a barátoknak, gyűjtőknek a sora, akik arra az alkalomra “visszaadták” Lajosnak a képeiket.
Nos ebből az anyagból fogunk három alkalommal egy-egy összeállítást bemutatni a oldalunkon. Ez az esemény annyira kivételes, hogy nem csak ezek a képei, de más festményei sem voltak megtalálhatók eddig az interneten, hiszen ő nem foglakozott a számítópéppel, mások pedig meg mind ezidáig csupán egy kép képet tettek fel a megosztó oldalakra tőle - azokat is rossz minőségben.
Isten áldja barátunk emlékét, Önök pedig fogadják szeretettel Páll Lajos ritkán, de számítógépen eddig egyáltalán nem láthatott képeit.
Barátsággal: Mészáros László - a Patrióta Európa Mozgalom alapítója
2020. November 24. 00:00
Székely szabadságharcos emlékmű és temető - Nyerges-tető - Székelyföld - Erdély
Székely szabadságharcos emlékmű és temető - Nyerges-tető - Székelyföld - Erdély
A Nyerges-tető egy 878 méter magas hágó. Erdélyben a Háromszéki-medencét és a Csíki-medencét összekötő átjáró a Csíki-havasok és a Torjai-hegység között.
A Csíkkozmás és Kászonújfalu települések közötti vízválasztón helyezkedik el.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó székelyföldi színhelyeként ismert. 1849. augusztus 1-jén Gál Sándor tábornok Tuzson János alezredes vezetése alatt 200 honvédjére bízta a csatát.
A székelyek élethalálharcot vívtak Eduard Clam-Gallas osztrák tábornok vezette osztrák és orosz csapatokból álló ellenséges hadsereg ellen.
A kis számú székely hadsereg, önfeláldozó küzdelmük ellenére vereséget szenvedett az ellenségtől. Szinte mindannyian az életüket vesztették.
kattints a képekre - érdemes!
2020. September 02. 00:00
Wass Albert gondolata ma különösen aktuális és megszívlelendő
"A fél világot bejárhatod, más ember földjén testvértelen leszel, s elfúj a szél, mint kósza őszi lombot, ha nemzetedről megfeledkezel."
Wass Albert (1908 -1998) - író, költő
2020. July 09. 00:00
Joachim Meisnertől
"Európának szüksége van Magyarországra, arra a szenvedésben, háborúban és szükségben megerősödött népre, amely soha nem hagyta magát legyőzni...
Szent István államfelfogásában soha nem tudott az a nyugat-európai abszolutizmus kialakulni, ahol a király azt mondja: Az állam én vagyok.
Ő országát Mária oltalmába ajánlotta. Királyságát úgy fogta fel, hogy ő csak gondozója és nem tulajdonosa azoknak az embereknek, akiket rá, mint intézőre biztak.
Ha ez a fajta államfelfogás megmaradt volna a középkortól az újkorig, akkor az európai kontinens sok szenvedéstől és nélkülözéstől menekült volna.
Szent István királyi házába vette Máriát. Ő és honfitársai pedig Mária testvérei és Jézus tanítványai lettek.
Ez Magyarországnak olyan méltóságot kölcsönzött, amely nem veszett el soha."
Szent beszéd - részlet - Budapest, 2009. augusztus 20.
Joachim Meisner (1933) - bíboros, 1989-től kölni érsek - Németország
2020. June 27. 00:00
Alsó-Garam mente - Kenutúra a kurtaszoknyás falvak között - HD minőségű rövid VIDEÓ!
Ismerjük meg Kárpát-hazánkat!
Alsó-Garam mente – Kenutúra a kurtaszoknyás falvak között – HD minőségű rövid VIDEÓ!
Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg Kárpát-hazánkat, ismerjük meg gyökereinket!
Osszuk meg az anyagot, hogy sokan megismerhessék!
kattints a VIDEÓRA- érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=DEJKYChx4r4&list=PLpBqJgTiIEqxcEXKaODUAUaC8SeE9iTHq&index=5
2020. June 15. 00:00
Mi nem vagyunk itt idegenek...
Ezt a földet elhagyni nem szabad, mert ez a miénk
Akármekkora áldozatot követel szent hitünk és faji jogaink bátor megvallása, vállalnunk kell azokat.
Erre kötelez őseink becsülete, saját lelkiismeretünk és gyermekeink tiszta jövője. Félre a sötét gondolatokkal, félre a kétségbeeséssel! Nekünk helyt kell állnunk.
Ezt a földet elhagyni nem szabad, mert ez a miénk. Őseink vére és könnye puhította a barázdákat itt; drága hamvaik porladnak Erdély szent röge alatt.
Mi nem vagyunk itt idegenek, mi otthon érezzük itt magunkat, még akkor is, ha ez másoknak nem tetszik.
Márton Áron - erdélyi katolikus püspök - 1940
2020. June 15. 00:00
Lehel kürtje - államalapítás-kori emlékünk - Jászberény - Alföld
Lehel kürtje - államalapítás-kori emlékünk - Jászberény - Alföld
Lehel kürtje Lélnek (más írásmód szerint Lehelnek), Árpád nagyfejedelem leszármazottjának, a kalandozó magyar hadak egyik vezérének kürtje.
Már Anonymus 1200 körül keletkezett Gestájában szó esik Lehel kürtjéről: „Tas fia Lél megfújta a kürtjét, Bogát fia Bulcsú meg felemelte a zászlaját, s az első hadsorban indultak ütközetbe a görögök ellen.”
A Kálti Márk, majd Thuróczi János krónikájában (14., 15. század) is megidézett Lehel-monda szerint viszont Lehel és Bulcsú elfogatása és kivégzése során fontos szerep jutott Lehel kürtjének:
„A császár azt mondta nekik: »Válasszatok magatoknak halált, amilyent akartok!« Lehel így felelt: »Hozzátok ide kürtömet, amelybe előbb belefúvok, aztán felelek neked.«
Odavitték a kürtöt, és a császárhoz közeledve, mikor nekikészült a kürtfúvásnak, erősen homlokon vágta a császárt, kit egy csapással megölt. S azt mondta neki:
»Előttem fogsz menni, és szolgálni nekem a másvilágon.« Mert az a hite a szittyáknak, hogy akiket életökben megöltek, azok szolgálni tartoznak nekik a másvilágon. Haladéktalanul lefogták őket, és Regensburgban bitófán megfojtották.”
„Lehel kürtje” néven őriznek Jászberényben, a Jász Múzeumban egy elefántcsont kürtöt. A hangszer feltehetően bizánci eredetű, a 10–11. századból való, 43 cm hosszú, a peremén egy darabka hiányzik belőle.
Soha nem került földbe, mindig megbecsült kegytárgyként őrizték valahol, e tény különösképpen alátámasztja, hogy valóban államalapítás-kori emlékünk.
kattints a képekre - érdemes!
2020. June 12. 00:00