Gyurcsány Ferenc szerint kutya kötelessége Magyarországnak - mert ez becsületbeli ügy - befogadnia minden bevándorlót - a gazdasági menekülteket is
Gyurcsány Ferenc szerint kutya kötelessége Magyarországnak - mert ez becsületbeli ügy - befogadnia minden bevándorlót - a gazdasági menekülteket is
Most akkor hogy is van ez a dolog a bevándorlókkal ? Bárki bevándorolhat Magyarországra, a magyarokon kívül?
Soha ne felejtsük el a haza és nemzetáruló baloldal aljasságát!
fotón: A baloldal, a 2004. december 5-ikei népszavazásra kiragasztott plakátja
fotó: Tutiblog
Orbán Viktor: Egy ország legelemibb joga, hogy eldöntse, kit enged be - akik Magyarországra érkeznek Szerbián keresztül, és Görögországnál léptek be az EU-ba, mire Magyarországra érnek, már nem politikai menekültek, mert nem olyan országból jönnek, ahonnan el kellene menekülni
Egy ország legelemibb joga, hogy eldöntse, kit enged be – hangoztatta a bevándorlással kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök.
A bevándorlásról szóló európai uniós szabályokat kritizálva a kormányfő úgy fogalmazott: ha nem kényszerítenének ránk életszerűtlen szabályokat, akkor Magyarországon nem lennének menekültek, akik itt vannak, azokat már mind hazaküldtük volna.
Álláspontja szerint vagy vissza kell venni nemzeti hatáskörbe a kérdést, vagy meg kell változtatni a közös európai szabályokat, hogy azok ésszerűek legyenek.
Orbán Viktor azt is mondta, hogy akik Magyarországra érkeznek Szerbián keresztül, és Görögországnál léptek be az EU-ba, mire Magyarországra érnek, már nem politikai menekültek, mert nem olyan országból jönnek, ahonnan el kellene menekülni.
Elképesztő nyomás nehezedik Magyarországra - erre nem lehet azt mondani, hogy minden rendben van, mindenkit engedjünk be és legyünk humánusak
Máris bekövetkezett: nyugatról megkezdik visszaküldeni Magyarországra a bevándorlókat. Az osztrák belügyminisztérium szerdától felgyorsítja a folyamatot és tucatnyi charterjárattal küldik vissza nyáron Magyarországra a német, svájci és francia hatóságok azokat a menekülteket, akiket illegális határátlépés után először nálunk vettek nyilvántartásba.
Tucatnyi charterjárattal küldik vissza nyáron Magyarországra a német, svájci és francia hatóságok azokat a menekülteket, akiket illegális határátlépés után először nálunk vettek nyilvántartásba - erről Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke beszélt. A kormánypárti politikus azt közölte, a járatok érkezését már bejelentették az érintett uniós országok hatóságai.
"JELENLEG IS MINTEGY 5 MILLIÓAN VANNAK ÚTON EURÓPÁBA."
A Fidesz alelnöke szerint elképesztő nyomás nehezedik Magyarországra a menekültügyi helyzettel, annak kezelésével kapcsolatban. Emlékeztetett arra, hogy 2012-ben 2500, 2013-ban 18 ezer, 2014-ben 42 ezer, az idén májusig több mint 50 ezer menekült érkezett Magyarországra.
Elmondta, a Magyarországra érkező menekültek átlagos tartózkodási ideje három nap, de az uniós szabályok szerint a többi európai országból bármikor vissza lehet őket küldeni hozzánk, ha először itt vették őket uniós nyilvántartásba.
Arra hívta fel a figyelmet, már 160-200 ezren lehetnek olyanok, akiket Magyarországnak vissza kellene fogadnia az uniós szabály értelmében; ez közlése szerint egy valós probléma, mert több országból már vissza is küldik a menekülteket.
Kósa Lajos közölte, idén 14 ezer ilyen határozatot hoztak a német hatóságok a menekültek Magyarországra küldéséről, míg tavaly még csak 800 embert küldtek vissza. A menekültügyi kérdés súlyának érzékeltetésére arra hívta fel a figyelmet, tudomásuk szerint jelenleg is mintegy 5 millióan vannak úton Európába. Szerinte erre nem lehet azt mondani, hogy minden rendben van, mindenkit engedjünk be és legyünk humánusak.
Arról beszélt, Magyarország addig tudta kézben tartani a folyamatokat, amíg létezett a menekültügyi őrizetbe vétel intézménye, de azt az unió eltöröltette. Emlékeztetett, korábban az illegális határátlépőket csak az után engedték el, miután elbírálták a menedékkérelmüket, és ha az nem volt jogos, visszaküldték abba az országba, ahonnan érkeztek.
Kósa Lajos szerint a menekültügyi őrizetbe vétel intézményét Magyarországon vissza kellene állítani, és az unió többi országában is be kellene vezetni. A Fidesz alelnöke arról is beszélt, hogy Magyarország az uniótól lényegében - néhány eszközt leszámítva - nem kap támogatást a menekültek ellátásához.
MTI - fidesz.hu
Ma van a Nemzeti Összetartozás Napja - "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek..."
A Nemzeti Összetartozás Napja – a 2010. évi XLV. törvénybe foglalt – az 1920-as trianoni diktátum aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap Magyarországon, melyet 2010. május 31-én, az Orbán Viktor nevével fémjelzett kétharmados többségű képviselőcsoportok terjesztettek a Ház elé, és 302 nemzeti érzelmű képviselő igen szavazatával, 55 nem és 12 tartózkodó szavazat mellett iktatott törvénybe az Országgyűlés.
Az erről szóló Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről címet viselő törvényjavaslatot Kövér László (Fidesz) és Semjén Zsolt (KDNP) kezdeményezte. Az indítványt támogatta a Fidesz, a KDNP és a Jobbik frakciója, míg az MSZP ellene foglalt állást arra hivatkozva, hogy a javaslat „rontja Magyarország jó szomszédi kapcsolatait és nem szolgálja a határon túli magyarok érdekeit”. Az MSZP-ből 55-en a nem gombot nyomták meg, az LMP-ből 12-en tartózkodtak.
Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
Cseh-tót kérdés nincs és, az nem más mint a csehek rablási vágya - Tisza István parlamenti hozzászólásából
"Sohasem voltunk a nemzetiségiek elnyomói. Le kell számolnunk az úgynevezett cseh-tót kérdéssel. Vakmerőbb hamisítást a történelem nem tud fölmutatni, mint a cseh-tót aspirációt.
Meg kell érteni, hogy cseh-tót kérdés nincs és, hogy az nem más mint a csehek rablási vágya. (Zajos helyeselés és taps a munkapárton.) Nekünk mindannyiunknak kötelességünk a felvilágosítás fegyverével élni. A nemzetiségeknek csak elenyésző kisebbsége az, amely szembe helyezkedik a nemzeti kerettel."
Tisza István (1861-1918) - politikus, miniszterelnök
Alacsony Tátra - 2. rész - Barangolás az Óhegyi Tátra körül - Felvidék - HD minőségű rövid VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=ikgbLAJIFWI
Az ezeréves határ vidékén - Gyimesbükk - Székelyföld - Erdély
"Egy az Isten, egy a nemzet
Bármily gyenge, bármily sebzett.
Ahol a fák égig nőnek,
Állnak még a határkövek."
Kárpátia
forrás: Várak Kastélyok Magyarországon oldal
Kolozsvári Márton és Kolozsvári György - Sárkányölő Szent György szobra (1373) - Kolozsvár - Erdély és Prága - Csehország
A Kolozsvári testvérek a magyar képzőművészetben meghonosodott kifejezés egy szobrász testvérpárra, Kolozsvári Mártonra és Györgyre, akiknek világhírű alkotása a prágai Szent György-szobor.
Egyetlen alkotásuk érte meg a mai kort: a Szent György szobor, amely Európa első teljes alakos bronz lovasszobra. A szobrot 1373-ra készítette el a testvérpár, valószínűleg királyi megrendelésre. A művészettörténészek megállapítása szerint a testvérek a szobrot egy ősi technológiával, a viaszvesztéses eljárással öntötték. Ezt a módszert Nyugaton az antikvitás óta nem alkalmazták életnagyságú szobrok készítéséhez.
A Szent György szobor eredeti példánya a török háborúk folyamán elkerült Prágába, a Hradzsinban a Szent Vitus-székesegyház mellett díszíti a teret. A szobor értékét mutatja, hogy Buda török általi bevétele (1541. augusztus 29.) után állítólag maga Nagy Szulejmán védte meg a műalkotást: „E szobrot senki meg ne nézze, a muzulmánok ne lássák – rendelkezett róla, majd a »a nyakán levő kasmíri sálat leoldván, az alakot befödte véle s az összetöretéstől megmentette«.”
A Kárpát-medencében a Szent György szobornak több másolata is ismert. A leginkább helyhez illő másolata Kolozsváron, a Farkas utcai református templom előtt áll. Ezt a másolatot Róna József öntödéjében készítették Budapesten. Egyik későbbi, köztéren felállított példánya a Halászbástya lépcsőjénél, egy harmadik pedig az Epreskertben látható. Negyedik másolata Szegeden áll, a Béke téren.
Megtalálható kiállított példánya a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, vagy például Sepsiszentgyörgyön is.
Ezt mindenkinek el kellene olvasni - és különösen Erdélyben - Erdélyi magyar összfogás? - Új szövetség kell - Az erdélyi magyar összefogás csak úgy jöhet létre, ha mindenki részt vesz benne
Újra napirenden a már elkoptatott összefogás jelszó Erdélyországban. Először Marosvásárhelyen bukkant fel, ahol előválasztásokon döntenék el, ki induljon a magyarság jelöltjeként a polgármesteri posztért. A minap pedig Háromszéken fogott össze az egy ideje egymást környékező RMDSZ és az MPP. Marosvásárhelyen pedig a trianoni megemlékezést szintén az RMDSZ és az MPP szervezi meg, itt is kihagyva a Néppártot.
Itt van a bibi. A magyar összefogás egyesek számára nem kell teljes legyen, sőt egyesek szerint egy másik fél megsemmisítésére kell, hogy létrejöjjön. Igen az RMDSZ meg akarja semmisíteni a Néppártot. Logikus lépés, a két ellenfele közül kiválasztotta a gyengébbiket és vele szövetkezve igyekszik térdre kényszeríteni az erősebb ellenfelet. Ha ezt jelenti az újratervezés, akkor elég nagy baj van, vagy elég nagy bajban lehetnek.
Én amikor összefogásról beszélek nem retorikai puffogtatásként, pártérdekként, vagy részérdekként fogom fel. Nem is tehetem, mert ezek ellenkeznének világlátásommal. Az erdélyi magyarság egységes fellépése sokkal bonyolultabb, mint, ahogy azt egyesek lefestik, ki tudja milyen érdekek miatt téve ezt?
Bizonyos dolgokat ki kell mondani, a nevükön kell nevezni. Az erdélyi magyar összefogás nem jöhet létre az RMDSZ-en belül, az erdélyi magyar összefogás nem jöhet létre egyetlen fél kihagyásával sem, az erdélyi magyar összefogás vagy hosszútávú, vagy inkább semmilyen ne legyen.
Miről is van szó? A közös fellépés hajtogatása sokak számára egyszerű hatalommegtartási stratégia. Megosztani a hatalmat az ellenzék egy részével csakhogy egy ideig nyugton hagyjon. Ez nem a közösség érdeke, sőt ez a közösség ellen elkövetett bűn.
Az erdélyi magyar összefogás csak úgy jöhet létre, ha mindenki részt vesz benne, Székelyföldtől -Partiumig, Máramarostól-Dél-Erdélyig, vallási felekezetektől függetlenül, szavazók és nem szavazók, egy szóval mindenki.
Hosszú távú stratégia kell, nem csak újabb négy évet hozó propagandaanyag. Az újratervezés ráfér a teljes erdélyi magyar közösségre, mert nincs is nagyon terv. A közösség szétfejlődött a felelősök egymásra mutogatnak és úgy tesznek mintha nem ismernék fel a helyzetet. A politikum leszerepelt,de civil szféra még nem elég erős, sőt eléggé elkötelezett, képtelen az önálló lépésekre. Az egyházakon belül ugyanolyan szétfejlődés folyik, amilyen a közösség szintjén. Luxus a további gyerekes hadakozás.
De nem szabad egyszerűen legyinteni, hogy pluralizmus a hibás. Nem lehet arra levezetni mindent, hogy a kis pártok kezdték. Valami elromlott és a nagy igyekezetben, hogy megjavítsák egyesek más módszekereket kerestek, közben néhányan úgy megittasodtak a hatalom utáni vágytól, hogy Budapestig meg sem álltak.
De ettől még nem volt hibás a javítás szándéka. A rendszerváltáskor megkötött szövetség leépítette magát és egyedül képtelen a megújulásra, az újratervezésre. És ahelyett, hogy segítséget kérne, inkább sorra falná fel versenytársait, kik mankójául szolgálhatnának.
Új szövetség kell, de ehhez elengedhetetlen a teljes megtisztulás és a kíméletlen önkritika. Ez az egyetlen út a az erdélyi közösség valódi, jövőbe tekintő összefogása előtt. Vagy erre az útra lépnek, vagy a látszat összeborulások, tartalom nélküli újratervezések sorát fogjuk megélni. S szemünk láttára fog eltűnni a remény utolsó foszlánya is, hogy képesek lehetünk valami jobbra, szebbre tisztábbra.
Fancsali Ernő
Kolozsvár - Erdély
Egyre több román újságíró és történész mondja ki az eddig számukra kimondhatatlant: Romániának semmi joga nincs Erdélyhez
Egyre több román újságíró és történész mondja ki az eddig számukra kimondhatatlant.
Talán-talán a háttérben így készítik fel a románokat, hogy ne csodálkozzanak túlságosan ha Erdély leválik Bukarestről?
Egy román történész szerint Erdélyre nem volt történelmi joga Romániának.
Fontos kötet jelent meg nemrégiben Magyarországon. Lucian Boia bukaresti professzor hazája soviniszta történelemszemléletét haladja meg, s még a román nemzeti ünnephez, az 1918-as erdélyi „egyesítési” népgyűléshez is némileg kritikusan viszonyul. Szerinte Erdélyre nem volt történelmi joga Romániának.
A bukaresti professzor Vesztesek és győztesek - Az első világháború újraértelmezése című esszéje abba a sorozatba tartozik, amelyben a 71 éves történész hazája történelmi mítoszaival birkózik.
Boia nem ismeretlen nálunk sem: Miért más Románia? és A Nyugat hanyatlása című kötetei magyarul is olvashatók. Mostani, a Cser Kiadónál megjelent művéből nekünk, magyaroknak több gondolat is rendkívül fontos:
1. Kifejezetten Trianonról nem állítja, hogy igazságtalan lenne – legfeljebb, hogy a magyarok „igazságtalanságnak” tartják. A versailles-i békerendszer szerinte „részleges igazságot szolgáltatott Európa nemzeteinek”, de ehhez „gyakran igazságtalanság kapcsolódott”.
2. Elismeri, hogy Erdélyre Romániának nem volt történelmi joga, Besszarábiával és Bukovinával ellentétben – román történész ezt ritkán fogalmazza meg ennyire élesen.
3. Az erdélyi románok jobban örültek volna az autonómiának: Románián belül is (1918 után), de korábban akár egy föderatív Habsburg-monarchiában is. Az első világháború előtt ezt akár jobban is szerethették volna, mint a Kárpátokon túli Romániával, a Regáttal való egyesülést – ezt a gondolatot a magyar szakértő, Zahorán Csaba a kötet előszavában emeli ki, mint román történész részéről ritkán megfogalmazott állítást.
4. A duális monarchián belüli erdélyi autonómiát azonban ellehetetlenítette Magyarország kiválása az Osztrák-Magyar Monarchiából 1918 őszén. Az erdélyi románok Bécs és Bukarest között még hezitáltak volna, de Budapest és Bukarest közül csak az utóbbit választhatták.
5. Erdély 1918 utáni hovatartozását nem kérdőjelezi meg. Etnikailag román többségről ír, legfeljebb a városokban említ magyar és szász erős befolyást, magas részarányt. Szerinte az elmúlt majdnem száz év alatt etnikailag egységesebbé váltak a térség nemzetállamai, így - szerinte - Románia is. (Közben a soknemzetiségű államok – Jugoszlávia és Csehszlovákia – szétestek.)
6. A gyulafehérvári román népgyűlés (az 1918. december elsejei „egyesítés”: Erdély egyesítése a Kárpátokon túli román fejedelemségekkel) nem pótolhatta a népszavazást. Boia szerint a népgyűlésen nem vettek részt a magyarok és a szászok, s a gyűlést a román hadsereg bevonulásakor tartották. Ezzel a legfőbb román nemzeti ünnephez viszonyult kritikusan.
7. A szerencsés Románia: Bukarest az antant mellé állva az első világháborúban Erdély megszerzésére tört. De ezzel lemondott az antanthoz (Oroszországhoz) tartozó Besszarábiáról. Végül az antant úgy nyert a háborúban, hogy a cári Oroszország összeomlott, így Erdély és Besszarábia, sőt Bukovina is Nagy-Románia részévé vált a két világháború között.
Dupla árulás
A korábban a központi hatalmaknak tett ígéreteikkel szemben 1916-ban ugyanis a románok megtámadták Ausztria-Magyarországot: Erdélybe törtek be. Ám gyors vereséget szenvedtek, és Bukarest a központi hatalmak uralma alá jutott. Csak Moldvában tudták tartani a franciák által újjászervezett románok az antant keleti frontjának déli szakaszát. Ott az oroszokkal együtt küzdöttek, míg 1918-ban összeomlott a cár uralma. Ekkor a románok különbékére kényszerültek Berlinnel és Béccsel. 1918-ban így voltaképpen az antantot is elárulták.
Ám a történet tovább bonyolódott: miután Oroszország összeomlott, hamarosan ugyanilyen sorsra jutott a Német Birodalom is. Az Osztrák-Magyar Monarchia pedig szinte pillanatok alatt szétesett. Ez a románok sosem látott szerencséjét hozta meg: nemcsak Erdély, hanem Besszarábia, Dél-Dobrudzsa és Bukovina is az övék lett. Ez azonban nehezen igazolható történelmi érvekkel.
Boia itt teszi a bevezetőben ismertetett fontos megjegyzését: Romániának nem volt történelmi joga Erdélyre, hiszen Besszarábia valóban 1812-ig román fennhatóság alatt állt, Erdély viszont sosem képezte a román fejedelemségek részét.
Meg kell azért jegyeznünk, hogy Besszarábiát a cári Oroszország összeomlása miatt Románia már 1918 elején megszerezte a Német Birodalommal és Ausztria-Magyarországgal kötött különbékében – erről Szász Zoltán ír az Erdély története című sorozatban.