kattints a VIDEÓRA - és a képekre - érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=tHjx9ud5kqo
Ellopták a Kárpát-medence legdélebben felállított Kossuth-szobrát a bánsági Magyarittabéról. Petes Béla, a falu polgármestere szerint színesfémtolvajok vihették el a 111 éves bronzszobrot. Elmondta: még folyik a helyszínelés, de szerinte csak akkor lesz meg a szobor, ha azok jelentik az esetet, akiknek a tolvajok el akarják adni a fémet. Hozzátette: a talapzat érintetlen, és még mindig ott vannak a március 15-én elhelyezett koszorúk. Horvay János szobrász alkotását 1904-ben állították fel önkéntes pénzadományokból, 1918-ig minden évben március 15-én, az 1848-1849-es szabadságharc és forradalom emlékére megkoszorúzták. Miután 1918-ban egy bevonuló szerb katona szívtájékon átlőtte, majd lelökték a talapzatáról, a szobrot a református templomban rejtették el, és csak 1941 tavaszán került újra elő. Az emlékműnél 1990 óta szerveztek újra koszorúzásokat, itt tartották a március 15-i bánsági központi megemlékezést. A körülbelül 1300 fős közép-bánsági Magyarittabé zömében magyar lakosságát a 18. század végén odatelepített Békés megyei református magyarok utódai alkotják. Korábban színtiszta magyar falu volt, az utóbbi két évtized elvándorlásai és az asszimiláció miatt azonban most már a lakosság körülbelül egytizede szerb.
Ismerjük meg Kárpát-hazánkat! Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg gyökereinket! Osszuk meg ezt az anyagot is, hogy sokakhoz eljuthasson! kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=qH8qgpEKz6o
A Szádelő község határában kialakult hatalmas szurdokvölgy Felvidék kiemelkedő természeti szépsége. A völgy alján kanyargó Szár-patak mosta ki mai formájára, a patak mentén folyamatosan emelkedő út vezet a hasadékban felfelé. A halkan csörgedező patak, és a környező sziklafalak csodálatos látványa jellemzi a Szádelői-völgyet. A hasadék legérdekesebb képződménye a 105 méter magas különálló sziklacsúcs a Cukorsüveg, mely a hegymászók kedvelt célpontja. A völgyben ezen kívül számos barlang, vízmosás is található. A karszt-képződményeken kívül jelentős az állat és növényvilág is. Érdemes megnézni egy rövid túra keretében a Tornai vár romjait. A várat a nemesi Tornai család építette a XIII.-XIV. század fordulóján.
Holcmány falu Dél-Erdélyben, Szeben megyében. A Hortobágy folyó völgyében fekszik, a Fogarasi-havasok lábainál.
Ismerjük meg Kárpát-hazánkat! Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg gyökereinket! Osszuk meg ezt az anyagot is, hogy sokakhoz eljuthasson! kattints a VIDEÓRA és a képekre . érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=ELQtebPRxJ0
Újra keresztény Európára - keresztény Kárpát-medencére van szükség, hogy földrészünk, és azon belül Közép-Európa megtarthassa identitását, gyökereit, melyek elvesztése viszont a teljes megsemmisüléshez vezetne. A keresztény tudat, a keresztény hit erős hagyománya közösségépítő, teremtő és megtartó erő - a legkiválóbb, és leghitelesebb példája ennek a máig élő székelyföldi hagyomány tisztelet és hagyományőrzés.
A magyar-román határ a Szurduki-szorosban, Petrozsény közelében...egy 1912-es képeslapon. A híd közepén volt a határ, szemben Magyarország, a fotó a román oldalról készült... A korlát mellett álló két egyenruhás katona magyar pénzügyőr, a ház előtt álló fehér zubbonyos katona pedig román határőr. Orig.: Magyar városok régen és most gyűjteménye
Bodvaj egykori területe Magyarhermány közelében Kovászna megyében, Erdélyben található. A település elsősorban arról nevezetes, hogy Gábor Áron itt öntötte a háromszéki önvédelmi harc első ágyúit az 1848-49-es szabadságharc idején.
Az elnöki napirend nem kerülhet majd meg egy olyan kérdést, mely Erdély gazdasági pályájának nyilvánosan el nem ismert „újrakonfigurálási” folyamatával kapcsolatos. A gazdasági határok nélküli térségekben – amilyen az EU is – a régiók a politikai határoktól függetlenül, objektív módon a meglévő vagy kialakulóban lévő gazdasági hatalmi pólusok vonzáskörzetében mozognak, idézi a Jurnalul.ro portálon publikált cikket a Főtér.ro. Az erdélyi magyar portálon olvasható fordítás szerint Ilie Serbanescu elemző gazdasági szempontok alapján vette górcső alá a régió helyzetét, és arra jutott, hogy Erdély számára Bukarest a leggyengébb gazdasági hatalmi pólus a térségben. Budapest és Bécs sokkal erősebbek, és sokkal közelebb vannak. Csak Erdély érdekli a befektetőket Ezenkívül Bukarest évek óta mintha minden tőle telhetőt elkövetne, hogy eltávolodjon Erdélytől, egyszerűen kerülve egy korszerű kommunikációs ütőér – autópálya, gyorsforgalmi út – megépítését, mely vagy Brassó, vagy Nagyszeben felé kelne át a hegyeken. Közben Erdély Magyarországhoz és Ausztriához közeledett, az autópályák abból az irányból megérkeztek Románia határaihoz, és Erdélyből is elindultak nyugat felé. Bukarest egyre elszigeteltebb – írja az elemző. A külföldi befektetések, amennyi még van, leragadnak Erdélyben, Moldváról és Olténiáról nem is nagyon hallottak. A német befektetések pedig – melyek „inváziójára” Johannis hatalomra kerülése miatt számítanak – szintén a Kárpátok ívénél állnak meg. Temesvárt, Kolozsvárt hetente néhány repülőjárat köti össze Bukaresttel, de több tíz járat kapcsolja Budapesthez, Bécshez, Frankfurthoz. És a politikum végül követi majd a gazdaságot. Erdély Bukarestről való leválása valószínűleg már csak idő kérdése – mutat rá. Johannis erősítheti a szándékot Mint írja: meglehet, hogy ez a fordulat éppen a jelenlegi elnök mandátuma alatt következik be. Végső soron nincs jelentősége annak, hogy az elnök államfő német származású. Lehet, hogy éppen ez fogja akadályozni a leválást, hiszen Johannist terhelni fogja az a tudat, hogy ha netalán mégis megtörténne, akkor egy kisebbségi idejében következhet be; őt Erdély juttatta az ország élére, és nem igazán tudni, pontosan mit vár el tőle Erdély. Talán éppen a „leválást” Bukarestről, mert az erdélyi románok – és nem mások – fő tézise éppen az, hogy ők dolgoznak, a bukaresti mitikák [ez az erdélyi románok megvető szava a havasalföldi és moldvai románokra] pedig csak szórják a pénzt. Hangzatos következtetések Erdély Romániáról leválása lényegében a nemzetközi kontextustól és a nagyhatalmak közötti – már javában zajló – tárgyalásoktól függ. „Ahogy az már bebizonyosodott, Románia egyszerű nézője ennek. Mindennek! Erdély leválásánál sem lesz másképp! Bukarest átengedte a külföldieknek a természeti forrásokat, az ipart, a pénzügyeket, a bankokat, az erdőket, a földeket. Mennyiben lesz majd más átengedni némi területet is? Nyilvánvalóan névleg, mert ténylegesen már rég átadták a gazdasági ellenőrzést. Bukarest el fogja veszíteni Erdélyt! Semmit sem tett a megőrzéséért. Az az igazi baj, hogy nem harcban, az ellenség felsőbbrendűsége miatt fogja elveszíteni, hanem csendben, a Facebookon” – zárja cikkét az elemző. Jurnalul.ro - Főtér.ro