Teleki Pál (1879-1941)

Mintha mi sem változott volna négy emberöltő óta
 
"A mi feladatunk ezekben a rettenetes időkben a világgal szemben az, hogy megtartsunk egy nemzetet a világnak."
 
Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, egyetemi tanár, politikus, miniszterelnök, tiszteletbeli főcserkész

2016. April 24. 00:00

Madách a magyar sorsról

Madách a magyar sorsról
 
"Ilyen viszonyokról, mint a mienk, más népeknek fogalmuk
sincsen.
Mi örökös harcban állunk létünkért, mi egy kalitkában
vagyunk a fenevaddal, mely minden percben el akar nyelni."
 
Madách Imre (1823-1864) - költő, író, ügyvéd, politikus

2016. April 04. 00:00

Hungarikumból nem lesz "románikum" - azaz ha hagynánk, a románok mindent eloroznának, ami magyar - kürtőkalács

Hungarikumból nem lesz "románikum" - azaz ha hagynánk, a románok mindent eloroznának, ami magyar - kürtőkalács
 
A román mezőgazdasági miniszter szerint a kürtőskalács egyértelműen román termék, amit az bizonyít, hogy egy román nemzetiségű nő készítette először 1784-ben.
 
Mellesleg ennek a román nemzetiségű nőnek a neve: Dániel Istvánné Gróf Mikes Mária

2016. April 04. 00:00

Hungarikumok – Magyar rajzfilmek – Magyar népmesék – A hólyag, a szalmaszál és a tüzes üszök – rövid VIDEÓ!

Hungarikumok – Magyar rajzfilmek – Magyar népmesék – A hólyag, a szalmaszál és a tüzes üszök – rövid VIDEÓ!
 
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!
http://www.mesek.tv/magyar-nepmesek/magyar-nepmesek-a-holyag-a-szalmaszal-es-a-tuzes-uszok.html

2016. March 31. 00:00

Márai Sándor (1900-1989) - író

"Ha az ünnep elérkezik, akkor ünnepelj egészen. Ölts fekete ruhát. Keféld meg hajad vizes kefével. Tisztálkodjál belülről és kívülről.
Felejts el mindent, ami a köznapok szertartása és feladata.
 
Az ünnepet nemcsak a naptárban írják piros betűkkel. Nézd a régieket, milyen áhítatosan, milyen feltétlenül, milyen körülményesen, mennyi vad örömmel ünnepeltek!
 
Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás. Az ünnep legyen ünnepies. 
Legyen benne tánc, virág, fiatal nők, válogatott étkek, vérpezsdítő és feledkezést nyújtó italok. S mindenekfölött legyen benne valami a régi rendtartásból, a hetedik napból, a megszakításból, a teljes kikapcsolásból, legyen benne áhítat és föltétlenség.
 
Az ünnep az élet rangja, felsőbb értelme. Készülj föl reá, testben és lélekben.
 
S nemcsak a naptárnak van piros betűs napja. Az élet elhoz másféle, láthatatlan ünnepeket is. Ilyenkor felejts el mindent, figyelj az ünnepre.
 
Az ünnepekről - Füveskönyv 
 
Márai Sándor (1900-1989) - író

2016. March 28. 00:00

Hungarikumok – Magyar rajzfilmek – Magyar népmesék – Péter és Pál – rövid VIDEÓ!

Hungarikumok – Magyar rajzfilmek – Magyar népmesék – Péter és Pál – rövid VIDEÓ!
 
kattints a VIDEÓRA és a képekre!
http://www.mesek.tv/magyar-nepmesek/magyar-nepmesek-peter-es-pal.html

2016. March 13. 00:00

Az Országház - a világ leszebb parlamentépülete - Budapest

Az Országház - a világ leszebb parlamentépülete - Budapest
 
Az épület felépítéséről az Országgyűlés törvényt alkotott 1880-ban.
 
Több kiváló építész jelentkezet a pályázatra. 1883. február 1-jén járt le a kiírás határideje, ekkorra tizenkilenc terv érkezett be.
 
Steindl Imre terve valósulhatott meg végül is, mely a historizáló eklektika jegyében született - barokk alaprajzú, barokk tömeghatású épület, részleteiben alapvetően neogótikus stílusú épület.
 
Ez a monumentális építmény a bécsi neogótika szellemében épült, világosan érzékelhető rajta Steindl bécsi mesterének, Friedrich von Schmidtnek hatása.
 
Ugyanakkor Steindl teljességgel egyedit alkotott, amikor a barokk alaprajzot és tömegkompozíciót szintetizálta a tiszta csúcsíves neogót építkezési stílussal.
 
Az épület mind külső tömeghatásában, mind belső enteriőrjében méltán tekinthető a 19-20. század fordulója egyik nagy alkotásának az európai kontinensen.
 
Az Országház éppen úgy hazánk fővárosát reprezentáló épületté vált, mint Sir Charles Barry londoni parlamentje a brit fővárosnak.
 
A magyar állam ezeréves fennállásának alkalmából, annak millenniumi esztendejében, 1896. június 8-án tartotta az új, még épülő parlamenti épületben az Országgyűlés első ülését.
 
kattints a képekre - gyönyörűek!

2016. March 06. 00:00

A magyar konyha ínyencségei – Rántott sertésvelő

A magyar konyha ínyencségei – Rántott sertésvelő
 
Hozzávalók:
friss sertésvelő
liszt
zsemlyemorzsa
tojás
 
Elkészítése:
A velőrózsákat hideg vízben áztatjuk, hogy szépen kifehéredjék, majd megszabadítjuk a hártyájától.
 
Sózzuk, lisztben, tojásban, zsemlyemorzsában megforgatjuk és forró olajban rózsaszínűre (világosra) sütjük. Miután megkérgesedett alacsonyabb hőfokon sütjük, hogy a közepe se maradjon nyers.
 
Burgonyasalátával, sült burgonyával, majonézes burgonyával, vagy rizzsel és tartásmártással tálaljuk.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. February 18. 00:00

A magyar konyha ínyencségei – Temesvári sertéstokány

A magyar konyha ínyencségei – Temesvári sertéstokány
 
Hozzávalók:
1 kg sertés lapocka csíkokra vágva
25 dkg zöldbab
30 dkg gomba
10 dkg füstölt húsos szalonna
25 dkg vöröshagyma
4 gerezd fokhagyma
20 dkg paprika
2 db paradicsom
őrölt pirospaprika
3 dl tejföl
1 evőkanál finomliszt
őrölt fekete bors
 
Elkészítése:
A szalonnát kevés olajon zsírjára sütjük, a beledobjuk és megpirítjuk a kockára vágott vöröshagymát. Hozzáadjuk a kockára vágott paprikát és a paradicsomot, és kb 10 percig dinszteljük. Rádobjuk a besózott húst, kevés vizet aláöntve félpuhára pároljuk.
 
Beletesszük a zöldbabot, a gombát és az őrölt piros paprikát. Amikor puha a hús is és a zöldbab is, beletesszük a zúzott fokhagymát, és ízlés szerint borsozzuk. Behabarjuk a liszttel elkevert tejföllel. Forrás után levehetjük a tűzről.
 
Rizzsel, galuskával, vagy tésztával tálaljuk.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. February 13. 00:00

Edvi - Illés Aladár (1870-1958) festőművész képeiből

Edvi - Illés Aladár (1870-1958) festőművész képeiből
 
1888 és 1893 között a budapesti mintarajziskolában kezdte tanulmányait Greguss Jánosnál és Székely Bertalannál, majd a párizsi Julian Akadémián tanult, ezt követően pedig Londonban tanulmányozta az angol vízfestészetet.
 
1903-tól 1935-ig oktatott a Képzőművészeti Főiskolán. Képeivel 1891-től rendszeresen szerepelt a Műcsarnokban. Belföldi és külföldi sikereit elsősorban gondosan kidolgozott akvarelljeinek köszönhette, művei közül többen is felfedezhetők angliai, olaszországi, törökországi, erdélyi és hollandiai utazási élményeinek hatása.
 
Dolgozott a nagybányai, a kecskeméti, a szentendrei és a budapesti művésztelepeken is. Malonyay Dezső A magyar nép művészete című munkájának I. kötetét (1903–04), valamint Mikes Kelemen leveleinek díszkiadását (1905–6) is az ő illusztrációi díszítik.
 
A Magyar Nemzeti Galériában látható több képe. Munkái többnyire posztimpresszionista jellegű tájképek és csendéletek.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. January 09. 00:00
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

4. oldal/12