Kontuly Béla (1904-1983) festőművész munkáiból

Tanulmányait a prágai képzőművészeti akadémián és a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte, mesterei Réti István és Dudits Andor voltak.

Már főiskolás korában kiállították műveit a kassai Kelet-Szlovákiai Múzeumban.

1928-tól 1930-ig a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt feleségével, Fuchs Hajnalkával együtt.

1934-ben belépett a Munkácsy Céh Művészeti Egyesületbe. Ő készítette a Szegedi Egyetem lépcsőháza, a budapesti Hermina úti kápolna, a Herminamezői Szentlélek-templom és a komáromi katolikus templom freskóit, majd 1939-ben a vízivárosi Szent Anna-templom falképeit; ez utóbbit Molnár C. Pállal közösen.

Jelentős alkotásai közé tartozik még: a váci székesegyház és a budapesti Thököly úti Domonkos-templom díszítése valamint a székesfehérvári városháza közgyűlési termének Az Aranybulla kihirdetése c. freskója.

1940-ben a Székesfőváros díjat kapta Jairus lányának feltámasztása c. festményéért. 1939-től 1947-ig tanított a Képzőművészeti Főiskolán. 1945 után főleg freskókat restaurált egyházi megbízásból és templomok számára készített falképeket.

1974-ben Tokióban műveiből gyűjteményes kiállítást rendezett, ez volt egyben az utolsó kiállítása.

2017. May 09. 00:00

A híres csónak alakú fejfák a református temetőben - Szatmárcseke - Alföld

A híres csónak alakú fejfák és Kölcsey-síremléke a temetőben - Szatmárcseke - Alföld

Európa-szerte egyedülálló a csónakos-fejfás református temető. Sorokba rendezve több mint 600 tölgyfából faragott sírjel áll: stilizált emberfejet, illetve csónakban fekvő embert szimbolizáló sötét fejfával.

Eredetükről megoszlanak a vélemények. Egy verzió szerint a csekeiek a halászatból éltek, s ezért úgy vélték, a halálban is szükségük lehet a csónakra, amit a fejfa jelképez.

Mások szerint azért temetkeztek így, mert a falut körülvevő vizek áradásakor a halottakat csak ladikkal lehetett a temetőbe vinni, így errefelé a bárkás és deszkás temetés volt a hagyományos.

A kátránnyal és korommal konzervált fejfák mindegyikén ott a felirat: A.B.F.R.A. Olvasata: A boldog feltámadás reménye alatt.

Több helyütt az elhunyt életének legfőbb eseményeit rövid versikékbe szedték, ezt is a fejfákra vésték.

A temető legmagasabb helyére építették Kölcsey Ferenc síremlékét.

A hat köroszlopos, felül párkánnyal egybefogott síremlék közepén hasábtalapzaton áll egy Kölcsey feliratos, címeres urna.

1938 végén a mátészalkai Kölcsey Társaság halálának 100. évfordulóján exhumáltatta a nagy költő földi maradványait, és a fehér márványból készült klasszicista síremlék kriptájában helyezte örök nyugalomra.

Kölcsey Ferenc 1815-ben került ide, az öröklött birtokra, és 23 évig lakott a községben, itt hunyt el 1838-ban.

Életművének nagy részét itt alkotta: 1823. január 22-én itt írta a Himnuszt.

kattints a képekre - érdemes!

2017. May 09. 00:00

Egyéb , Magyarok a Kárpát-medencében

Kárpátia együttes - Csángó himnusz - VIDEÓ!

Kárpátia együttes - Csángó himnusz - rövid VIDEÓ!

kattints a VIDEÓRA:

http://www.youtube.com/watch?v=qrpu0TtmjOY

2017. May 09. 00:00

Videó , Magyarok a Kárpát-medencében

Fontos anyag! Mi ragaszkodunk a biológiai jellegzetességeinkhez, a nemi, a nemzeti, a nyelvi identitásunkhoz, a hagyományainkhoz, a lokális otthonunkhoz, na meg az erős paprikához – rövid sajtószemle

Mi ragaszkodunk a biológiai jellegzetességeinkhez, a nemi, a nemzeti, a nyelvi identitásunkhoz, a hagyományainkhoz, a lokális otthonunkhoz, na meg az erős paprikához – rövid sajtószemle

Botond Bálint publicista szerint Európa egyetlen országában sem volt soha semmilyen formális döntés, népszavazás a liberális értékek bevezetéséről, mégis úgy kérik számon őket, mintha a gravitáció törvényével lennének azonos erejűek.

A mi kedvünk meg attól lesz rossz, hogy állandóan arról kényszerülünk beszélgetni, nekik mi nem tetszik. És ez a lényeg, fel vannak háborodva, hogy mi, a lakosság, a dolgozók, az adófizetők, az állampolgárok ragaszkodunk a biológiai jellegzetességeinkhez, a nemi, a nemzeti, a nyelvi identitásunkhoz, a hagyományainkhoz, a lokális otthonunkhoz, na meg az erős paprikához.

Olyan emberek ők, akik ember voltuk minden elemétől meg akarnak szabadulni, mert azt tekintik szabadságnak. Azt kívülről és természetesen ők akarják megmondani, mikor és hogyan kellene szabadnak éreznünk magunkat.
Magyar Idők

fotón: Például az egyik hagyományos értékünk: a család

képp Orbán család

2017. May 07. 00:00

Egyéb , Haza és haladás

Kortárs művészeink Galériája - Véső Ágoston (1931)

Véső Ágoston, festő élete és eddigi életműve végig egy helyhez kötődik. Nagybányán született, és alkot a mai napig.

Véső Ágoston 1953-ban vesz részt élete első csoportos kiállításán Nagybányán. A festészeti hagyomány, amely ott gyökerezik és ezer szárat növesztve terebélyesedett az évtizedek során, körülvette és támogatta a fiatal művészt.

A magyar művészettörténetben, de talán közgondolkodásunkban is e városnév, Nagybánya, egybeforrott a festészet általános fogalmával. A modern magyar festészet elindítójaként e hely mindenesetre örökre felírta magát a magyar kultúra és művészet térképére.

Festészetében talán legmeghatározóbb elem a tömörítés és formai redukció, de nem a síkszerű dekorativitás irányába tolódik el a kompozíció, hanem egyfajta ötvözetet teremt a síkszerű elemek és az ezekből kialakított téri hatások egymásba szövésével.

Művészetével kapcsolatban gyakran felmerül a kubizmus fogalma, Vésőnél azonban nem egy formai analízis, vagy a bontott elemek szintézise zajlik, hanem a látvány, a természeti kép egyfajta deformációja.

Az elődök által látott és megfestett motívumok gyakran nála is felismerhetőek, de a látvány és az azt néző szem közé egy olyan réteg kerül, amely mintha sok-sok prizma lenne, apró, de mégis összefüggő darabokra bontja képet.

E megoldással gyakran megsokszorozódnak az egyes részletek és kaleidoszkópszerű tükröződések jönnek létre. Véső művészetében a klasszikus nagybányai plein air harmóniát egy új, zenei hatás váltja fel, amelyben az olyan fogalmak, mint a ritmus, a szólamok, a moduláció kapnak festői értelmet.

Amellett, hogy sosem távolodik el teljesen a természeti képtől, kompozíciói néha az absztrakció határára jutnak.

A természeti formák elveszítik elsődleges jelentésüket és egy új összhangzat részévé válva képesek jóval túlmutatni önmaguk puszta létén.

E művekben érezhető leginkább az, az alkotói szándék, hogy a hagyományból indulva, azt soha nem feledve létrejöhessen egy olyan sűrítménye a körülvevő világ egy-egy momentumának, mely adekvát a hellyel és az idővel is.

2017. May 07. 00:00

Haverok buli Fanta... Az ismert reklámszöveg a mai valósághoz igazítva:

Haverok, buli, Fanta...

Az ismert reklámszöveg a mai valósághoz igazítva:

Emberek (katonának beöltöztetve), háború, szörnyűség, kín halál, és persze... "Fanta" a háttérhatalmi tényezőknek.

grafika: Atraktiva

2017. May 05. 00:00

Háttér , Haza és haladás

Magyarország magyar ország lesz, mert mi így akarjuk!

Ez már régen nem Orbán Viktorról szól - ez mindannyiunk "bőrére menő játék" - nagyon gusztustalan és veszélyes "játék"!

A magyar emberek megvédik a saját érdekeiket, megvédik hazájukat - most például tömegesen visszaküldik a kitöltött nemzeti konzultációs íveket!

Ha a Soros-bérencek a fejük tetejére is állnak, a magyarság döntő hányada a történelmünkhöz híven, és méltóan, határozottan kiáll országunk békéje és szuverenitása mellett!

Magyarország magyar ország marad, mert mi így akarjuk!

fotómontázs Elég

képp A magyar emberek megvédik a saját érdekeiket, hazájukat - most például tömegesen visszaküldik a kitöltött nemzeti konzultációs íveket! fotómontázs Elég

2017. May 05. 00:00

Egyéb , Haza és haladás

Paál Albert (1895-1968) festőművész képeiből

Művészeti tanulmányait Bécsben, Párizsban és a nagybányai művésztelepen végezte.

1920-tól egy évig tanult a nagybányai Szabadiskolában. Lippán és Aradon dolgozott rajztanárként.

Alkotásai erdélyi és magyarországi magángyűjteményekben vannak.

2017. May 04. 00:00

Mikola András (1884-1970) festőművész képeiből

Kezdetben Szablya-Frischauf Ferenc budapesti magániskoláján, 1908 és 1909 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Székely Bertalan, Réti István és Ferenczy Károly tanítványaként, 1915-től pedig ösztöndíjjal a párizsi Julian Akadémián és a Delécluse Akadémián képezte magát.

1913 és 1914-ben a gr. Andrássy Dénes-ösztöndíj nyerteseként Olaszországban és Németországban tett hosszabb tanulmányutat.

Nagybányán megtelepedve kezdetben a "neósok" megújulást követő mozgalmába kapcsolódott. A korai figurális művek azonban folytatás nélkül maradtak.

Később tájképfestészetében az impresszionista-naturalisztikus tradícióhoz kapcsolódott. Utolsó korszakának festményei színesebbek, és színvonalukban kiegyensúlyozatlanokká váltak.

1927-ben, Thorma János visszavonulásakor a Nagybányai Festők Társaságának vezetőjévé választották, ugyanakkor 1944-ig Krizsán Jánossal együtt a festőiskola vezetője volt.

A Munkácsy cég és a Szinyei Társaság is a tagjává választotta. A MIÉNK művészcsoport tagja volt, 1908-tól ki is állította műveit.

A II. világháborút követően sokáig visszavonultan élt, s csak 1957 után kapcsolódott be ismét a művészeti életbe. Az Ernst Múzeumban, Kolozsváron, Bukarestben és Nagybányán voltak egyéni kiállításai.

2017. May 03. 00:00

Fried Pál (1893-1955) festőművész munkáiból

Budapesten Poll Hugótól tanult festeni, majd Párizsban folytatta tanulmányait.

Az I. világháború kitörésekor Franciaországban fogságba került, ahonnan 5 év múltán szabadult. Megjárta Észak-Afrikát, majd Budapesten telepedett le.

A Műcsarnokban állította ki gazdag színezésű, keleti tárgyú pasztelljeit. Többnyire érzékies aktokat, tájképeket és egzotikus tárgyú műveket alkotott.

1932-ben gyűjteményes kiállítása volt az Ernst Múzeumban. 1947-ben meghívták tanárnak Amerikába, a New York-i Képzőművészeti Főiskolára.

2017. May 02. 00:00