Nagypéntek - Magyar népszokások - Passió, fekete lakodalom, borsóvetés, virágpalántázás, sírgondozás
Nagypéntek - Magyar népszokások - Passió, fekete lakodalom, borsóvetés, virágpalántázás, sírgondozás
Nagypénteket ma is hallgatással, különös meghatottsággal, bensőséges átéléssel ünnepli népünk hívő rétege - a világnak van halottja e napon.
Teljes a csönd, a tűz kialszik, a tükröt fekete kendővel takarják le, az órát megállítják. Úgy járnak-kelnek, mintha kinek-kinek a saját házában lenne a mindenek halottja.
A csíki székelységnél "hosszúnap", az északi csángóknál "aszupéntek". Jézus Krisztus kereszthalálának és földbetételének napja.
E nap a gyász és a vezeklő szemlélődés ideje. A legtöbb helyen ilyenkor tartották a passiót: Jézus kínszenvedéséről, kereszthaláláról szóló játékot. A szent passió egyik része: Jézus temetése, virrasztása nagypéntek népi liturgiájának máig eleven része.
Helyi szokásoktól függően hol temetőben, hol templomban, hol pedig útszéli kereszteknél, esetleg egy-egy háznál napközben vagy az éjszakába is belenyúlva tartják.
A dunántúli Vasvár sajátos hagyománya a fekete lakodalom (gyászmenyegző). Nagypénteken egész éjszaka virrasztanak. Ilyenkor kerítenek sort a gyászmenyegző énekére is, amelytől az ájtatosság a nevét kapta.
A passió ösztönözte a szabadtéri kálváriák építését, de a "Szentgrádics"-ét is és a keresztek; keresztutak állítását.
Szentistván matyó faluban nagypéntek délután a stációkat fáklyafény mellett látogatták végig. Erdélyben Hétfalu evangélikus csángósága körében még a századfordulón is járta a templomban énekelt passió.
A nagypénteki templomi liturgiának máig egyik legjellegzetesebb mozzanata a János-passió anyanyelvi előadása. A szentsír, másként "Úr koporsója" (a dunántúli Csökölyben "Isten koporsója") sajátos hazai liturgikus fejlemény.
A szentsír eredetileg csak keresztből állott. Ezt födték be gyolccsal, miseruhával és stólával is, miseénekek kíséretében. Meghintették szenteltvízzel, s úgy füstölték meg, mint a temetésnél szokás. Követ helyeztek rá, lepecsételték, őrség vigyázta.
Manapság a nyitott koporsóba fektetett Krisztus-szobrot a benedekiek már nagycsütörtök este ravatalra helyezik, felvirágozzák és a hívek késő éjszakáig virrasztanak mellette.
Az Alföldön Csanádpalotán "jézuskatonának" nevezik a szentsír őrzőjét.
A moldvai Istensegíts székelyei a szentsír elé fektetett feszülethez térden csúszva közeledtek és úgy csókolták meg: pénzt és piros tojást tettek melléje.
Az alföldi zagyvarékasiak azt tartják: a nagypénteki káromkodás villámot csalogat. A dunántúli Csököly református asszonyai hófehérben, eltakart arccal "igazodtak fel" a nagypénteki gyászistentiszteletre.
Református hagyomány, hogy Partiumban Nagyszalontán az anyák e napon apró gyermekeiket elviszik a templomba, hogy a csöppségek hamarabb tanuljanak beszélni.
Nagypéntek vetőnap borsóra, palántázó alkalom: virágültető nap. Egykor e napon és nagyszombaton tilos volt a szántás, mivel Jézus teste ilyenkor a földben van. A falvak népe meglátogatta halottait, a temetőben sírokat gondozott.
kattints a képekre - érdemes!
2025. April 18. 00:00
Ma van nagycsütörtök - Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, a míg eljövend
Ma van nagycsütörtök
"Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, a míg eljövend"
Ezen a napon voltak páskabárány ünnepére való előkészületek – az utolsó vacsora. Jézus étkezés közben felfedi az áruló, Júdás kilétét.
A vacsora végén Jézus új értelmet ad a húsvéti ételnek (kenyér, bor), ezt hívjuk úrvacsorának.
"Az Úr Jézus azon az éjszakán, melyen elárultaték, vette a kenyeret, És hálákat adván, megtörte és ezt mondotta: Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, mely ti érettetek megtöretik; ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.
Hasonlatosképen a pohárt is vette, minekutána vacsorált volna, ezt mondván: E pohár amaz új testamentom az én vérem által; ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre. Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, a míg eljövend."
Pál apostolnak a Korinthusbeliekhez írt első levele - 11,23-26
Jézus megmossa a tanítványok lábát. A tanítványokkal zsoltárt énekelve megy ki a Gecsmáné kertbe, ahol fájdalmas imába kezd, ez az Ő haláltusája.
Ekkor történik elárulása és elfogatása is.
Meggyógyítja Málkust, miután az egyik tanítvány indulatból levágja a fülét.
2025. April 17. 00:00
Nagyhét - magyar szokások, népszokások - Húsvéti nagytakarítás - nagyheti gyónás
Nagyhét - magyar szokások, népszokások - húsvéti nagytakarítás - nagyheti gyónás
A nagyhét a tavasz újjászületésre koncentrál, a természet megújulása a test és a lélek megújulását is hozza.
A magyar falvakban az emberek a mai napig a nagyhét tiszteletére nagy gonddal megtisztítják az egész portát, beleértve az istállót és melléképületeket is, de a városokban is hasonló módon húsvéti nagytakarításokat végeznek.
A gazdák a szerszámokat is letisztogatják, kifényesítik. Különös gonddal készültek ilyenkor az évi gyónásra, szentáldozásra is.
Az édesanya szigorúan gondoskodott róla, hogy minden gyermek és még a béresek, szolgálók is mind elvégezzék azt.
A húsvét táján végzett gyónást még a 20. század elején is a gyóntatócédula igazolta, ilyet ma is találni régi imádságos könyvekben.
A nagyhét eseményeihez tartozik a püspöki székesegyházakban a krizma szentelési mise. A püspök papjaival együtt misézik, és megszenteli a betegek és a katekumenek olaját és a krizmát.
Ekkor újítja meg a papság a szenteléskor tett ígéreteit.
2025. April 15. 00:00
Ma van nagyhétfő
Máté és Márk evangélista is leírja, hogy Jézus megéhezett, és talál egy fügefát. Márk írja, hogy a fa zöld volt, és még nem volt itt fügeérés ideje.
Jézus megátkozza a fát, noha nagy valószínűséggel termett volna gyümölcsöt a fa az érés idejére. Haragja nem a fa ellen irányult, hanem az ellen, amit, vagy akit a fával szimbolizált.
Évezredeken át, hirdették a próféták a Messiás eljövetelét, elmondták, hogy miről ismerhető fel. Ez a hit éltette a zsidó népet. Jézust a szavai és tettei igazolták, még sem fogadták be. Az évezredeken át a zsidóság körében hirdetett messiási jövendölések után, Jézus jogosan várta el, hogy felismerjék őt.
Valójában ez nem történt meg, mert Péter a Szentlélek erejével ugyan megvallotta Jézusnak, hogy az Isten Fiának tartja, ő és mindenki más is egy harcos, hadvezér messiást várt, aki Izrael trónjára ülve kiűzi a rómaiakat, a zsidók pedig a világ urai lesznek.
Jézus viszont nem ilyen messiást testesített meg, ezért nem tudták, nem akarták elfogadni őt. Nem voltak nyitottak arra az útra, mely ténylegesen megteremtette volna bennük az Isten Országát, ezért nem hozhattak gyümölcsöt sem.
Hiába voltak kívülről olyanok, mint a zöldellő fa, belülről száradtak el. Ahogy a fügefa is a hit nélküliséget szimbolizálta.
A kufárok kiűzése a templomból:
Ez az igerész azon kevesek közé tartozik, mellyel mind a négy evangélista foglalkozik. Noha Márk, Máté és Lukácsa húsvét előtti hétre helyezték az eseményt, hogy Jézus korbáccsal kergette el kereskedőket a templomból.
Egyedül János említi meg, hogy kötélből ostort font, és azzal verte ki az állatokat a templom csarnokából, miközben az Írást idézi. Márk és Máté leírása szerint, Jézus és tanítványai elhagyták Jeruzsálemet, és Betániában töltötték az éjszakát.
Lukács igerésze, a papok tanakodásával fejeződik be, hogy hogyan okozhatnák Jézus vesztét, de cselekedni nem mertek ellene a nép haragjától való félelmükben.
El Greco (1541-1614l) - Jézus kiűzi a kufárokat a templomból
C:\Users\user\Képek-Archiv2\El Greco (1541-1614l) - Jézus kiűzi a kufárokat a templomból.jpg
2025. April 15. 00:00
Ma kezdődik a nagyhét - A nagyhét eseményei
Ma kezdődik a nagyhét
A nagyhét eseményei:
Jézus haláláról és feltámadásáról mind a négy evangélium ír, de nem mindegyik egyféleképpen – mindez attól függ, hogy az adott szerző mit tartott fontosnak elmondani a történetből. Húsvét közeledtével sokan fellapozzák a Bibliájukban ezeket a fejezeteket.
Hogy megkönnyítsük az olvasást és a megértést, a négy evangéliumot összevetve közreadjuk a húsvéti történet kronológiáját, vagyis Jézus földi életének utolsó napjait és annak eseményeit.
Virágvasárnap előtti péntek
Megérkezés Betániába barátaihoz: Máriához, Mártához és Lázárhoz.
Mária megkeni Jézus lábát drága olajjal.
Virágvasárnap előtti szombat
Az evangéliumok nem említik. Jézus valószínűleg hagyományos módon a Sabbatot, a pihenés napját barátaival tölti.
Virágvasárnap
A tanítványok hoznak egy szamarat, amin Jézus bevonul Jeruzsálembe. A tömeg pálmaágakkal és “Hozsánna” kiáltással köszönti, amivel Messiásnak ismeri Őt el.
Hétfő
A templom megtisztítása – Jézus kiűzi a kereskedőket, pénzváltókat.
A fügefa elátkozása.
Kedd
Jézus a napot a templomban tölti, vitázik és példázatokat mond:
- A főpapok kérdése: Micsoda hatalommal cselekszed ezeket?
- A két fiú példázata
- A szegletkő példázata
- A királyi menyegző példázata
- A császári adófizetés kérdése
- A feltámadás kérdése (szadduceusok)
- A nagy parancsolat
- Dávid fia és az Úr
- Az írástudókat és a farizeusokat vádolja
- Panasz Jeruzsálemre
- Az özvegyasszony két fillérje
- A görögök kívánják látni Jézust
- Beszéd az Olajfák hegyén
- Példázatok a fügefáról, az ajtónállóról, a házigazdáról aki szőlőt plántál, a hű és gonosz szolgáról, a juhokról és kecskékről
Valószínűleg Júdás ezen a napon kereste meg a főpapokat, és tárgyalt velük Jézus elárulásáról.
Szerda
Az evangéliumok nem említik ezt a napot, de a napok számlálásából (Márk 14,1 és János 12,1) úgy tűnik, hogy volt még egy nap, amelyről nem jegyeztek fel semmit. Valószínűleg tanított a templomban (Lukács 21,37), és ekkor történhetett az összeesküvés teljes kidolgozása is, mert konfliktusról sem olvasunk Jézus és ellenfelei között.
Csütörtök
A páskabárány ünnepére való előkészületek – az utolsó vacsora.
Jézus étkezés közben felfedi az áruló, Júdás kilétét.
A vacsora végén Jézus új értelmet ad a húsvéti ételnek (kenyér, bor), ezt hívjuk úrvacsorának.
Jézus megmossa a tanítványok lábát.
A tanítványokkal zsoltárt énekelve megy ki a Gecsmáné kertbe, ahol fájdalmas imába kezd, ez az Ő haláltusája.
Ekkor történik elárulása és elfogatása is.
Meggyógyítja Málkust, miután az egyik tanítvány indulatból levágja a fülét.
Péntek
kora reggeltől:
- Első kihallgatása a zsidók (Annás) előtt
- Második kihallgatása a zsidók (Kajafás) előtt
- Harmadik kihallgatása a zsidók (a Nagytanács) előtt
- Jézus világossá teszi, hogy Ő a Messiás
- Első kihallgatása a rómaiak (Pilátus) előtt
- Második kihallgatása a rómaiak (Heródes) előtt
- Harmadik kihallgatása a rómaiak (újra Pilátus) előtt
- Júdás öngyilkossága
- Az elárultatást, elfogatást, elhagyatást, hamis tárgyalást, megtagadtatást, elítéltetést, korbácsolást és kigúnyolást követően Jézusnak magának kell cipelnie a keresztjét a “Koponyák hegyére”, ahol két másik fogollyal megfeszítik
- Jézus meghal, amit természetfeletti természeti jelenségek kísérnek:
Sötétség, földrengés, a templom kárpitja kettéhasad.
Jézus holttestét egy jómódú ember, arimáthiai József új sírboltjába helyezik el, közvetlenül a Sabbat kezdete előtt.
Szombat
Jézus teste a Sabbat ideje alatt végig a sírban van.
Vasárnap
Jézus feltámadásának hírét korán reggel egy angyal közli az asszonyokkal az üres sírnál. Ezek után Jézus többeknek megjelenik: a magdalai Máriának, Péternek, két tanítványának az emmausi úton, és a nap folyamán minden tanítványának Tamás kivételével.
Kattints a képekre - érdemes!
2025. April 15. 00:00
Virágvasárnap Csoóri sándor
Valahol most egy tulipán-szájú
Förgeteg-fehér szilvafák közt
máris a borhegyre megyünk,
apostol-felhő jön velünk.
Jártak itt ólom-zord hadak,
sisakjukon, mint sastojáson,
Gyerünk, csöpp állat, fönn a pincék
homályában bort nyakalunk,
„Szent István, térdepelj közénk,
nagyobb király térített minket,
De itt vagyunk, de megvagyunk,
nézzük, hogy nő a völgyi búza,
s a szőlővirág hogy kígyózik
fölrepedt, égő homlokunkra.”
Így éneklünk, s az ördöglábú
asztal lesz majd a nagydobunk –
parasztok és Jézus király,
így mulatjuk majd ki magunk.
Csoóri Sándor (1930) - költő, esszéíró, prózaíró
2025. April 14. 00:00
Mi is a virágvasárnap?
De mi is a virágvasárnap?
A virágvasárnapi szertartással megkezdődik a nagyhét. Jézus Krisztussal bevonulunk a húsvéti misztériumot megelőző szent háromnap csendjébe.
Már a IV. század óta ismert, hogy a keresztények e napon megtartották az Úr bevonulásának körmenetét Jeruzsálemben, amely az Olajfák-hegyéről indult a város felé, miközben a nép pálma- és olajágakat lengetett.
A barkaszentelés, a virágvasárnapi körmenet és a passió dramatikus előadása a szentmisében a virágvasárnapi liturgia részei. Az ünnepi liturgiában a barkaszentelés és a körmenet során játszódik le előttünk virágvasárnap jelentős eseménye, Jézus bevonulása Jeruzsálembe.
A bevonulást megelőző első színhely az Olajfák hegye – az ágak (barkák) megszentelése; a másodiké az Olajfák hegyétől a Jeruzsálem kapujáig vezető út – a körmenet; a harmadiké pedig a szent város: az ott történtekre emlékezik a passió és a szentmise.
A virágvasárnapi körmenet hosszabb formája négy állomásból áll. Az első stáció az ágak megáldása és kiosztása. Az ágak kiosztásának jelképes értelme van: átvételével a hívő vértanúnak vallja magát, s alkalmassá válik arra, hogy Krisztust szenvedésében kövesse.
A második állomás az ágak leterítése, amely az evangéliumi szavakat jeleníti meg: “mások ágakat szedtek a fákról, s leterítették az útra”.
A harmadik stáció a ruhák leterítése, a negyedik a hódolat Krisztus Király előtt. A körmenetnek ez a hosszabb formája csak ajánlott, a legtöbb helyen azonban az egyszerűbb, rövidebb forma szerint zajlik a szertartás: az ágak megszentelése után a körmenet azonnal a szentélybe vonul.
2025. April 14. 00:00
Virágvasárnapra
Olvassuk el Nagy Erika sárközújlaki társunk gondolatait - Partiumból (Mt.26,72)
“És ismét megtagadá esküvéssel, hogy: Nem is ismerem ezt az embert.”
Péter viselkedése sok emberre jellemző. Szép számmal vannak, akik ugyanúgy kudarcot vallottak, vallanak mint Péter, minden jó szándékuk ellenére. Ezek az emberek megértik Pétert. Rosszul esik nekünk ezt Virágvasárnap hallani és beismerni !
Talán mi is közéjük tartozunk. Azok közé, akik őszintén akarják követni az Urat, de nincs hozzá erejük. Akik őszintén gondolják, hogy csak érte élnek, de nem ismerik önmagukat. Akik nem akarnak szájhősök lenni, de erejükből csak erre futja. Akik saját erejükből szolgálják Istent, de nem ismerik Lelkének erejét. Akikre nézve igaz a Római levél leírása
”…noha a jót akarom, csak a rosszat tudom cselekedni…Ó, én nyomorult ember…”
Mi volt az oka, hogy a tanítványok nem vesztek el? Az, hogy nem ők választották Jézust, hanem Jézus választotta őket. Krisztus mai követői közül is csak azok tudják végigjárni az utat, akik tudják, hogy Krisztus hívta el őket. "Aki megtartott minket és szent hívással hívott, nem a mi cselekedeteink alapján, hanem az Ő saját végzése és kegyelme szerint…" 2Tim.1,9 Az, aki nem Jeruzsálem királya lett, hanem a világ királya, aki meg tudja hódítani a szívedet, aki imádkozik, hogy el ne fogyjon a hited, hogy valóban tudd, hogy Ő uralkodik Mennyen és Földön. Áldott napot mindenkinek!
2025. April 14. 00:00
Pósa Lajos: Verje meg az Isten
Kincseinket egy más fajnak
Pósa Lajos ( 1850-1914) - író, költő
C:\Users\user\Pictures\patt Verje meg az Isten Pósa Lajoa.jpg
2025. March 09. 00:00
Szégyenszemre Göncz Árpád nevét viseli a fővárosban egy városközpont és egy metróállomás is
Szégyenszemre Göncz Árpád nevét viseli a fővárosban egy városközpont és egy metróállomás is
Nem lakónegyedet, nem metróállomást, de még egy dűlőt sem lett volna szabad elnevezni Göncz Árpádról!
A budapesti libernyák vezetés semmit nem érő, politikai szélhámosságaként értékelhető klímavészhelyzet kihirdetését követően, második látszatintézkedéseként, az időtlen idők óta Árpád-híd metróállomásként ismert csomópontot Göncz Árpád városközponttá nevezte át.
Göncz Árpád köztársasági elnökként – az egyébként nem is létező elnöki hatalmával visszaélve - ott akadályozta a demokratikus berendezkedés kiépítésének a folyamatát, ahol csak tudta, illetve ahol és amikor megparancsolták azt neki a "gazdái".
„Teljes mellszélességgel” támogatta a törvényesen megválasztott Antall-kormány elleni puccsot – a taxisblokádot.
Az első szabadon választott Parlament által elfogadott médiatörvény elszabotálásával, és számtalan más fontos kérdésben antidemokrataként viselkedett: nem az ország, a nemzet érdekei vezérelték, csupán egy szűk csoportéi!
Egy közepes képességű, akaratgyenge SZDSZ-es pártkatona volt csupán.
Külföldi sajtóorgánumoknak magyar köztársasági elnökként (!!!) az országot lejárató nyilatkozatokat tett.
Ha a magyarországi rendszerváltoztatás elsikkasztásának két fő személyi felelősét kellene megnevezni, akkor Sólyom László mellett Göncz Árpád neve szerepelne legelől a listán.
Hazaáruló módjára viselkedtek és "működtek" mindketten!
Göncz egy „karakter nélküli” jelentéktelen ember volt, akit bábként rángatott a háttérhatalom hazai szervezete, az SZDSZ.
Szégyen, hogy egyáltalán szóba jöhetett a neve egy közterület elnevezése kapcsán.
Nem lenne gerincünk, ha mindezeket szó nélkül hagynánk!
Mészáros László – a Patrióta Európa Mozgalom alapítója
2025. February 28. 00:00