Karácsonyi magyar népszokások - betlehemezés - Kormorán - Betlehemi királyok - VIDEÓ!

                       


Karácsonyi magyar népszokások: betlehemezés 
Kormorán együttes: Betlehemi királyok - VIDEÓ! 
 
Betlehemezés:
Jézus születésének történetét bemutató, ma is élő, egyházi eredetű népi játék. 
Szereplői általában pásztoroknak öltözve, házilag készített jászollal vagy betlehemi kistemplommal járnak házról házra. 
 
Szent énekekkel, tréfás párbeszédekkel elevenítik fel Jézus születésének eseményeit. 
   
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!: 
http://www.youtube.com/watch?v=6SRBkPyi3BA

2024. December 25. 00:00

karácsony József Attila: Három Királyok

József Attila: Három Királyok
előadják: Varga Miklós, Vikidál Gyula, Deák Bill Gyula -
 
kattints a videóra:
https://www.youtube.com/watch?v=kCre9ZQawqg
 
fotón: Karácsony Lorenzo Monaco (1370-1425) - Három királyok imádása
C:\Users\user\Képek-Archiv2\Karácsony Lorenzo Monaco (1370-1425) - Három királyok imádása.jpg

2024. December 24. 00:00

Karácsony

Európa ez!
 
Milyen ünnep a karácsony?
A karácsony  a húsvét után a legnagyobb keresztény ünnep, amellyel Jézus Krisztus születésére emlékezünk. . 
 
Assisi Szent Ferenc az ünnepek ünnepének tartotta. Minden évben december 25-én tartják világszerte.
 
Ekkor van a téli napforduló a Föld északi féltekéjén, illetve a korai keresztények ezen a napon a kötelező Mithrász-ünnep helyett Jézus születését ünnepelték. 
 
Ez a keresztény ünnep az első nikaiai zsinat határozata értelmében Jézus Krisztus földi születésének emléknapja: az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe.
 
Annak ellenére, hogy a tradicionális karácsony a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, sok nem-keresztény ember is ünnepli világszerte az emberi szeretet ünnepeként.
 
A modern és népszerű ünneppel együtt jár az ajándékozás, a karácsonyi zene, üdvözlőlapok küldése, templomi ünneplések, karácsonyi ebéd és ünnepi hangulatú tárgyakkal való díszítés, mint például karácsonyfa állítás, karácsonyi égők, színes üveggömbök, girlandok, szaloncukor, fagyöngyök és krisztustövisek elhelyezése, díszítése.
 
A karácsonyi ünnep szellemiségéhez, és jellegéhez hasonló ünnepek már korábban is léteztek, például a pogányok téli napfordulós ünnepe, a szaturnália ünnepségek. 
 
Az ókori Rómában december 17-25 között tartották a földművelés istenének, Szaturnusznak ezt a nagy ünnepét. Ekkor nagy táncos vigadalmakat tartottak birodalom-szerte. A fény diadalát ünnepelték a halál és a sötétség felett.
 
A feldíszített karácsonyfa a karácsony ünnepének egyik szimbóluma. Karácsonyfa-állításra először a 16. században, a Német-római Birodalomban került sor.
 
A régi pogány ünnep vigasságokkal volt tele, mivel a téli napforduló a régi földművesek körében az újjászületést, a reményt táplálta. A földművesek számára fontos volt a meleg eljövetele, mivel a létük múlott rajta. 
 
A meleg időszak a bőség időszaka volt, míg a hideg időszak a sötétség és a nélkülözés időszaka, ilyenkor az isteneket igyekeztek jókedvre deríteni. 
 
A szolgák megajándékozása is elterjedt volt. A házakat örökzöld borostyánokkal díszítették. A római császárkorban december 25-én a szoláris jellegű Mithrász ünnepét tartották, amelyen kötelező volt részt venni. A keresztények számára az jelentette a kiutat ebből, hogy ezen a napon Mithrász helyett Jézus születésnapját ünnepelték.
 
Miután a kereszténység államvallássá vált, hamarosan hivatalos ünneppé nyilvánították Jézus születését. Ezt az eseményt a 4. századtól kezdték ünnepelni, január 6-án epifánia (Epiphaneia) néven vízkereszt ünnepén. 
 
Karácsony ünnepe 325-ben került át december 25-re, az első nikaiai zsinat döntése alapján. Ezen a zsinaton fogadták el a Symbolum Nicaeno-Constantinopolitanumot, ami a kereszténység legfontosabb hitvallásává vált. I. Constantinus római császár kiadta a milánói ediktumot és ezek a fontos lépések a kereszténység elterjedését és államvallássá válását segítették.
 
fotón: Ferdinand Theodor Hildebrandt- német festőművész (1804-1974) - Gyermekek várják a karácsonyfát

2024. December 24. 00:00

Papp Lajos (1948) - orvos, író karácsony

Karácsony tájékán sokakban felmerült a vágy, hogy ajándékozás kényszere nélkül, a tárgyak árában mért szeretet helyett milyen jó volna szívünk melegét adni.

Papp Lajos (1948) - orvos, író

mém készült

2024. December 24. 00:00

Jeles napok - Karácsonyi magyar népdalok - Teljes album!

                           

Jeles napok - Karácsonyi magyar népdalok -  Teljes album!

kattints a NAGYLEMEZRE - érdemes!

https://www.youtube.com/watch?v=AAoNudElUqw&list=PLAE7EBDE057DC1D16

2024. December 24. 00:00

Kormorán - Kis karácsonyi ének - énekli Lukács Sándor - rövidke VIDEÓ!

                                   

 

Kormorán - Kis karácsonyi ének - énekli Lukács Sándor - rövidke VIDEÓ!
 
kattints a VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=YDzL19RsIkM
 
fotón: Raffaello Sanzio (1483-1520) - Madonna a gyermekkel

2024. December 24. 00:00

Magyar népdal - Karácsony estéjén - rövid VIDEÓ!

                     

Magyar népdal - Karácsony estéjén - rövid VIDEÓ!

kattints a VIDEÓRA!

http://www.youtube.com/watch?v=dlxyBdw4y-E

fotón: téli Hargita

2024. December 24. 00:00

Ady Endre: Kis karácsonyi rege - elmondja: Szabó Gyula - VIDEÓ!

                       

Ady Endre: Kis karácsonyi rege - elmondja: Szabó Gyula - VIDEÓ!
fotón: Raffaello Sanzio (1483-1520) - Madonna és a gyermek
 
kattints a VIDEÓRA:
https://www.youtube.com/watch?v=3mot9ZamCpA

2024. December 24. 00:00

A Magyar konyha ínyencségei – Erdélyi lucskos káposztaleves

 

 

A Magyar konyha ínyencségei – Erdélyi lucskos káposztaleves
 
Hozzávalók:
1 kg fejes káposzta
20 dkg vöröshagyma
0,5 kg füstölt tarja
1 evőkanál őrölt fűszerpaprika
1 evőkanál borsikafű (morzsolt csombor)
1 kávéskanál őrölt fűszerkömény
2 evőkanál finomliszt
3 dl tejföl
bors
olaj
 
Elkészítése:
A hagymát apróra vágjuk. A forró olajon megfuttatjuk a köményt, majd a hagymát üvegesre dinszteljük, megszórjuk a paprikával, elkeverjük, és felöntjük másfél liternyi vízzel, kevés sóval ízesítjük. (a füstölt tarja sós!)
 
Hozzáadjuk a falatnyi darabokra vágott húst, és lefedve főzzük 30-45 percig, míg majdnem puha nem lesz.
 
A káposztát 4-be vágjuk, a torzsát kivágjuk, a káposzta negyedeket kettévágjuk, majd ujjnyi vastagságú csíkokra vágjuk, és betesszük a a húshoz.
 
Hozzáadjuk a csombort, majd tovább főzzük, lefedve mintegy 20 percig, míg a káposzta is megpuhul.
 
A lisztet simára keverjük a tejföllel, majd az ételbe öntjük, és besűrítjük vele. Sóval, borssal ízesítjük.
 
kattints a képekre - érdemes!

2024. December 13. 00:00

Népszokásaink - Luca széke - varázslások - babonák - Luca napja

                          

Népszokásaink – Luca széke – varázslások – babonák – Luca napja
 
A karácsonyi ünnepkör egyik érdekes napja december 13-a, vagyis Luca napja. De mi is ennek a részben keresztény, részben egyedinek tekinthető magyar szokásnak a története?
 
Luca napján egykor számos szokás volt divatban. Mindenekelőtt az úgynevezett Luca-búza keltetése. A falusi asszonyok lapos tálakban búzaszemeket kezdtek csíráztatni a kemence közelében, amelyek karácsony tájára zöldültek ki. Ebből a jövő évi termésre következtettek.
 
Később e szokás átlényegült, kapcsolódott a keresztény liturgiához: a karácsonyi oltárt díszítették fel a Luca-búzával, vagy az ünnepi asztalra tették. Egyes vidékeken kék szalaggal kötötték át, sőt égő gyertyát is helyeztek közéje. Zöldje az adventi remény beteljesülését, fénye a Megváltó érkezését volt hivatott hirdetni, maga a búza pedig az élő kenyeret, egyben Jézust jelképezte.
 
Az ősi hiedelem szerint e napon tilos volt a lányoknak, asszonyoknak dolgozniuk. Ha ezt a parancsot megszegték, súlyosan megbűnhődtek.
Dél-Dunántúlon Luca napjának hajnalán „kotyolni” vagy „palázolni” indultak a kisfiúk, többnyire egy idősebb legény vezetésével. Lopott szalmát vagy fadarabot vittek magukkal, s arra térdepelve mondták el köszöntőjüket, bő termést, a jószág nagy szaporulatát kívánva. A háziasszony vízzel fröcskölte, kukoricával öntötte le őket, s ezt utána libáival, tyúkjaival itatta, etette fel. „Kity-koty-kity-koty” volt a köszöntő kezdő sora, innen származik a kotyolás kifejezés.
 
A fiatalok ezen az ünnepen, sok helyen alakoskodni is jártak. A Luca-asszonynak öltözött maskara vezette a Lucázást, aminek során a termékenység varázslathoz szükséges rigmusokat adtak elő. Mondóka kíséretében megpiszkálták a tyúkokat is, hogy jó sok tojást tojjanak.
Szokás volt az is, hogy az emberek e naptól kezdve 12 napon át megfigyelték az időjárást. Úgy vélték ugyanis, hogy amilyen az első nap, olyan lesz az eljövendő év első hónapja, amilyen a második nap, olyan a második hónap és így tovább. Ezt nevezik Luca kalendáriumának.
 
A legnevezetesebb népi szokás az úgynevezett Luca székének faragása. Ennek egy szabályos ötszög köré írt, öt egyenlő szárú háromszögből készült forma volt az alakja, amit állítólag már a kelták varázsló papjai, és a druidák is ismertek.
 
Készítője Luca napjától kezdve, mindennap faragott rajta egy kicsit, s csak Karácsony estjére volt szabad elkészülnie vele. Ezért terjedt el a mondás: „Lassan készül, mint Luca széke!”
 
A hagyomány szerint a széket többnyire kilencféle fából állították össze: kökény-, boróka-, körte-, som-, jávor-, akác-, jegenyefenyő-, cser- és rózsafából. Arra szolgált, hogy segítségével tulajdonosa felismerje a falu boszorkányait…
 
A szellemi kulturális örökség nemzeti listájára is felkerült a bukovinai székelyek betlehemes játéka, a csobánokról, azaz hegyi pásztorokról elnevezett csobánolás.
 
A csobánolás a Krisztus születését megjelenítő dramatikus szokások egyike, a bukovinai székelyeknek a csobánokról – hegyi pásztorokról – elnevezett betlehemes játéka, mely ma is él és virágzik.
 
A csobánolás az egyik legarchaikusabb elemeket őrző, a csíki betlehemessel rokonítható népszokás, melyet a Bukovinában eltöltött másfél évszázad, aztán a rövid bácskai tartózkodás alatt, végül 1945 után Tolna, Baranya, Bács-Kiskun és Pest megye településein is megtartotta a közösség, s mára a csobánolás a népcsoport összetartozásának szimbólumává vált.
 
A betlehemes játék vallásos jellege, adománygyűjtő és szórakoztató szerepe mellett korunkban főként a bukovinai székelységhez való tartozás kifejezése, a hagyományok éltetése a célja. A játékban szereplő Mária és az angyal öltözetében a bukovinai női népviselet jelenik meg, a pásztorok maszkja még kereszténység előtti pogány elemeket idéz.
 
A lányok ezen a napon 12 gombócot főztek. Mindegyikbe egy férfi nevét rejtették. Amelyik gombóc legelőször a víz felszínére jött, megmondta ki lesz a férjük.
 
kattints a képekre - érdemes megnézni őket!

2024. December 13. 00:00
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

4. oldal/866