Bajnai Gordon és Mesterházy Attila kijelentései megerősítik, hogy összeállt ugyanaz a bukott baloldal, amely egyszer már tönkretette az országot. A személyes hatalmi ambíciók minden fölülrínak a baloldalon. Ugyanazok vannak együtt, akik egyszer már bebizonyították, ahogy alkalmatlanok Magyarország vezetésére. Eladósították Magyarországot; munkanélküliséget, gazdasági zuhanást, pénzügyi és politikai instabilitást hoztak hazánkra és megszorításokat a családokra. A baloldalon ma is ugyanazok, ugyanerre készülnek. A baloldal Fájni fog programjában ma is radikális adóemelés van, akár 40%-os lenne az adókulcs, eltörölnék a családi adórendszert, a rezsicsökkentét, a minimálbér csökkentenék vagy akár el is törölnék. A baloldal megint a bankok terheit akarja csökkenteni és a magyarok terheit növelni. Magyarországnak nincs többé vesztegetni való ideje. Az ország talpra állt és nem hagyjuk, hogy ugyanazok, akik egyszer már tönkretették az országot, újra visszarántsák a magyarokat. Patrióta Európa Mozgalom
Tisza István (1861-1918) - politikus, miniszterelnök, az MTA tagja. A nevéhez kapcsolódó két legismertebb esemény az Osztrák–Magyar Monarchia háborúba lépése második miniszterelnöksége idején, s az ellene elkövetett gyilkosság az őszirózsás forradalom napján, 1918. október 31-én. Politikusként az osztrák-magyar dualista rendszer (a monarchia) fenntartásának híve, s az akkoriban elterjedt „liberális-konzervatív konszenzus” képviselője volt. Egyszerre volt meggyőződéses híve a joguralomnak, a parlamentarizmusnak és az alkotmányosságnak, ugyanakkor az arisztokrácia és a dzsentri vezető szerepének s a korlátozott szavazati jog fenntartásának, mert úgy vélte, ez utóbbiak révén maradhat csak fenn a nemzeti kisebbségekkel szemben a magyar szupremácia, a hagyományos társadalmi rend és kultúra.
Krisztus-kereszt az erdőn Havas Krisztus-kereszt az erdőn, Holdas, nagy, téli éjszakában: Régi emlék. Csörgős szánkóval Valamikor én arra jártam Holdas, nagy, téli éjszakában. Az apám még vidám legény volt, Dalolt, hogyha keresztre nézett, Én meg az apám fia voltam, Ki unta a faragott képet S dalolt, hogyha keresztre nézett. Két nyakas, magyar kálvinista, Miként az Idő, úgy röpültünk, Apa, fiú: egy Igen s egy Nem, Egymás mellett dalolva ültünk S miként az Idő, úgy röpültünk. Húsz éve elmult s gondolatban Ott röpül a szánom az éjben S amit akkor elmulasztottam, Megemelem kalapom mélyen. Ott röpül a szánom az éjben. - Ady Endre
Sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta a Raiffeisen Bank magyarországi részlegének felvásárlásáról szóló minapi híreket a vevőként hírbe hozott Széchenyi Bank mögött álló Töröcskei István. Logikus lépésnek tűnik mely szerint a Széchenyi Kereskedelmi Bank ajánlatot tett az osztrák Raiffeisen Bank International AG magyarországi leánybankjára – nyilatkozta a bankhoz közel álló szakértő. A köztudottan kicsi Széchenyi Bank – amely eddig a keleti nyitás jegyében elindult kereskedőházak finanszírozásával vált ismertté – saját tőkéből aligha tudja kifizetni a vételárat. Arra viszont alkalmas a T&T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt. (T&T) 51 százalékos tulajdonában lévő pénzintézet, hogy a kisebbségi tulajdonos magyar állam tőkeemelésével vagy hitelnyújtásával hozzájusson a Raiffeisen megszerzéséhez szükséges pénzhez. A Magyar Nemzet forrása arra is felhívta a figyelmet, hogy a Raiffeisen-leány megszerzése beleillik abba a Takarékbank felvásárlásával elindult, majd a Széchenyi és Gránit Bankban szerzett állami tulajdonrésszel felgyorsuló folyamatba, amelynek célja az – amint a miniszterelnök többször hangoztatta –, hogy a Magyarországon működő bankok legalább ötven százalékban legyenek magyar tulajdonban. Magyar Nemzet
Felcsúti Péter szerint két évszázados történelme során a kapitalizmus most másodszor került olyan válságba, amely a létét fenyegeti. Biztosnak gondolt társadalmi intézményekről, technikákról és eljárásokról derült ki, hogy nem úgy, nem olyan jól működnek, ahogyan a véleményformálók és a politikacsinálók évtizedeken keresztül feltételezték. A hanyatlás 30 évvel korábban, a neoliberális társadalmi-gazdasági nézetek uralkodóvá válásával indult el. Az eredmény kiábrándító: a pazarló és presztízs fogyasztás növekedése és az ezt kísérő eladósodás, valamint a növekvő jövedelmi különbségek a „felső egy százalék” és a társadalom többi csoportjai között. A válságban világossá vált az is, hogy a nagyvállalati - elsősorban a pénzügyi - szektor képes az átlagon felüli nyereségek megszerzésére úgy, hogy a kockázatokat a társadalommal fizetteti meg; szó sincs tehát a közjó automatikus létrejöttéről. A globalizációs folyamatok - a kiszervezések következménye a reálbérek hosszú távú stagnálása és a strukturális munkanélküliség növekedése az alacsonyabban képzett társadalmi csoportok körében. Számukra - az állam visszavonulása miatt - a szociális védőháló is kisebb és gyengébb lett. E folyamatok jelentős mértékben korlátozzák, formálissá teszik a nemzeti keretek között kiépült politikai demokráciák működését is. Mindezek következtében a liberális demokrácia hitele jelentősen megcsappant a nyugati társadalmak tagjainak körében. Ezzel párhuzamosan a világ más országai - elsősorban Kína - továbbra is gyorsan fejlődnek, és úgy tűnik, képesek magukat függetleníteni a globális válságtól. Ezekben az országokban az állam erőteljesen beavatkozik a gazdaság működésébe. Ma még nem dőlt el, van-e jövője a kapitalizmusnak, és ha igen, melyiknek? Népszava Botos Katalin Henry Fordot idézi: „azért adok több pénzt a munkásoknak, hogy megvegyék az autómat”. A „fordista gazdaságban” a jövedelmet megosztották a tőkés és a munkás között úgy, hogy mindenkinek elegendő jusson. Ez alapvetően egy belső piacra támaszkodó gazdasági modell volt. Magyar Nemzet
Fázsy Anikó szerint a dolgokra való rácsodálkozás az európai tekintetet három irányba mozdította el: az igazság keresésével érteni akarja a világot; az igazságosság keresésével érteni akarja a közösséget; a Jó keresésével érteni akarja a lelket. Az értékek régen szigorú hierarchiába rendeződtek. Ma minden azt próbálja elhitetni, hogy az értékek között nem alá- és fölérendeltségi viszony van, hanem mellérendeltség. Az ember tekintete nem az igazságra, a közösségre, a jóra irányul, hanem önmagára. Nem érdekli a múlt, és nincs terve a jövőre. Emberi kapcsolatok helyett álkapcsolatokat épít; nem a világra veti tekintetét, hanem a tévé képernyőjére. Régen az embernek jelleme volt. Ma „karakterek” mozognak körülöttünk. Az ember semmiért nem érzi felelősnek önmagát, ezért nem is akar megváltozni. Napjaink Európájában nem folyik diskurzus szellemről, lélekről. Nincs szó műalkotásokról. A művészet ma jó esetben játék, rosszabb esetben szentségtörés, profanizálás. Az elfajzott lesz a normális. Európa már nem a jót keresi, sóvárgással a pénz tölti el. Az európai emberben nyugtalanságot nem lélekállapota kelt, hanem bankszámlájának egyenlege. Mindnyájan a mammont szolgáljuk, amelyet gyűlölünk. Európa szellemi értékeiről lemondva szövetségre lépett egy pénzközpontú uralmi rendszerrel. Csak pénzügyi tervei vannak. Ezek eddig válságot, káoszt teremtettek. De Európa nem hajlandó felismerni, hogy válságának oka tulajdon pénzügyi rendszerében rejlik. Európa elfordult a múltjától, elfordult kultúrájától, elfordult a kultúrát éltető és tápláló szellemiségtől. Teológiává emelte a pénzközpontú gondolkodást. Nem akarja elismerni, hogy pénzközpontúsága zsákutca. Magyar Nemzet Az Európában uralkodó, és diktatórikus módon kizárólagosságra törekvő szocialista-liberális gondolkodás következtében, Európa elfordult a múltjától, elfordult kultúrájától, elfordult a kultúrát éltető és tápláló szellemiségtől. Teológiává emelte a pénzközpontú gondolkodást. Nem akarja elismerni, hogy pénzközpontúsága zsákutca. fotón: Károli Gáspár fordította Biblia 1803-as kiadása fotón: Európa a sátáni útra tévedt - új istene a pénz - képünkön az 1000 eurós bankjegy
Kiss József írta - Szatmárpálfalváról - Partium „Örvendez az én szívem az Úrban, Felmagasztaltatott az én szarvam az Úrban. Az én szám felnyílt ellenségeim ellen, Mert szabadításodnak örvendezek én!” (1Sám. 2, 1) Anna, Sámuel próféta édesanyjának imádságát olvassuk az 1Sám. 2, 1-10.-ben. Tulajdonképpen a zsoltárokhoz hasonló hálaének fogalmazódik meg annak az asszonynak a hangján, aki kért valamit Istentől és Ő megadta neki. Egy válaszreakcióról van itt szó, mert a hálás szívű ember úgy érzi, tartozik Istennek a köszönet imádsággal. Vajon az új esztendő hajnalán a mi életünk milyen választ fogalmaz meg Istenünk iránt. Mi is hálásak és köszönetet mondó szívűek vagyunk, zengedezzük a zsoltárokat, mert felismertük Istenben életünk megtartóját és gondviselőjét. Vagy talán az elégedetlenség szólal meg szívünkben, mert lehetett volna még szebb, még jobb, még gazdagabb a napokban lezárt óesztendő. Talán életünket a passzív magatartás határozza meg. Nem érdekel mit adott Isten és az sem, hogy én mit adjak cserébe Őneki. Talán a hiba abban van, hogy az emberek nagyon szeretnek kapni, adni már kevésbé. Az új esztendő számunkra elhozhatja a tanulás lehetőségét: tanuljunk meg adni! Anna, nemcsak imádságát, azt a pár csendes meghitt percet adja oda Istennek, hanem gyermekét is, mert a gyermek Sámuel Istennek lett szentelve. A leggyönyörűségesebb példát az önzetlen adakozásról, mégis Istentől tanulhattuk meg az elmúlt karácsony ünnepén is: „Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” Ámen! refszatmar.eu Áldott hetet mindenkinek! Töhötöm