1886-ban épült, mint városi színház, Fellner Ferdinánd és Helmer Henrik bécsi építészek tervei alapján. A színház jelenleg az opera- és a balett-társulat székhelye. A színház homlokzatán található Katona József és Liszt Ferenc szobra.
A színház előtti térséget a Ganimédesz-szökőkút tölti ki. A kutat a Pozsonyi Első Takarékpénztár ajándékozta a városnak. Megrendelésére készítette 1888-ban a pozsonyi származású kiváló szobrász, Tilgner Viktor.
Az 1911-1915-ös évek között a budapesti építészek tervei alapján épült Vigadó ma a Szlovák Filharmónia székhelye. Hangversenytermében kiváló hazai és külföldi zenei együttesek, szólisták és a komolyzene képviselői léptek fel.
Pozsony hosszú története során az események középpontjában volt a Fő tér, a volt piactér, passiójátékok színtere, a polgárok gyülekezési tere - köszöntöttek itt uralkodókat, de helyszíne volt a nyilvános kivégzéseknek és azokon az embereken végrehajtott egyéb testi fenyítéseknek is, akik megsértették a törvényt. Mindig nagy tömeget vonzott a Fő térre a pompás koronázási menet, amelynek élén Magyarország új királya haladt.
A Fő téren található legendákkal körülszőtt Roland-szökőkutat I. Miksa magyar király anyagi hozzájárulásának köszönhetően építették fel. A hálás polgárok királyukat, mint páncélos lovagot ábrázoltatták.
Felvidék egyik legszebb klasszicista palotáját Batthyány József bíboros és esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása építtette. A palota Tükörtermében írták alá 1805-ben az austerlitzi csata után a pozsonyi békét. A palotában található az az értékes gobelinsorozat, mely Leandrosz és Heró szerencsétlen szerelmét meséli el, és amelyet ma pozsonyi falikárpitokként ismer a világ. A palota ma múzeumként látogatható.
A ferencesek Angyali üdvözlet templomát IV. László magyar király építtette. III. András magyar király személyesen vett részt 1297. március 25-én a templom ünnepélyes felszentelésén. A templom gótikus stílusban épült, viszont homlokzatát később barokk stílusban átépítették.
Kandi az utóbbi években a pozsonyi korzó érdekessége és elválaszthatatlan szimbóluma lett. Híre szinte az egész világon elterjedt. A Kandi egy egyszerű kis emberke, aki napjait kíváncsi nézelődéssel tölti, gyönyörködik a környezetben és a szép lányokban.
Tanulmányait Münchenben és Párizsban végezte. Itt ismerkedett meg a francia festészettel, aminek hatására Barbizonba költözött. Megismerkedett Paál Lászlóval és Munkácsy Mihállyal, akiknek stílusa meghatározó lett később művészetében. Festészetére jellemző a realisztikus ábrázolásmód, ami főleg a Szolnokon festett képein lelhető fel. A paraszti élet hiteles ábrázolója volt. 1890-ben Lotz Károllyal közösen megfestik a Tihanyi Apátság freskóit. 1895-1899 közt a Műcsarnok falképeit festi meg.