kattints a rövid VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=l2_nOjVXw0M
Petőfi Sándor
A Puszta télen
"Hej, mostan puszta ám igazán a puszta!
Mert az az ősz olyan gondatlan rosz gazda;
Amit a kikelet
És a nyár gyüjtöget,
Ez nagy könnyelmüen mind elfecséreli,
A sok kincsnek a tél csak hült helyét leli."
Lóránt Károly szerint az eladósodott országokat – különösen a német közbeszédben – mintegy bűnösként tartják nyilván, holott az eladósodás pontosan amiatt a gazdaságpolitikai miatt következett be, amit a németek erőltettek Európára.A válságban a németek hegemón gazdasági hatalomként bukkantak elő. Ugyanakkor Németország nem akarja elfogadni azt a felelősséget, ami ezzel a hegemón szerep jár. Ellentétben az Egyesült Államokkal, amely a világháború után a Marshall-terv keretében segítséget nyújtott Európának, és ezzel mind Európa, mint az Egyesült Államok jól járt.
Magyar Nemzet
Orbán Viktor és Hilarion metropolita budapesti megbeszélésén a miniszterelnök kinyilvánította, hazánk kész segíteni a kelet-nyugati párbeszédet, egyházi vonatkozásban is. Kövér Lászlóval találkozva a moszkvai patriarchátus külügyi vezetője méltatta a magyarországi alaptörvényt, amely a magyar államiság fundamentumaként tekint a keresztény gyökerekre, és védi a házasság szentségét.
Magyar Nemzet
Baldauf László, a CBA elnöke úgy látja a kereskedők többsége szerint jó döntés volt, hogy a pénztárgépeket összekötik az adóhivatal rendszerével. Ezzel ugyanis megszűnik az ügyeskedés lehetősége, a gyanúsítgatás. Egyenlő feltételek mellett a tehetség fogja megmutatni, hogy ki mennyire lesz sikeres kereskedő.
A Mol 375 millió dollárért északi-tengeri olajmezőket vásárolt meg. A felvásárlással Brent olajhoz jut a Mol, amivel jelentősen nőhet öt éven elül a csoportszintű kitermelése. Az akvizíció költségét fedezi a Mol-csoport 2013-as készpénztermelése.
Napi Gazdaság
Szíriától a Kongói Demokratikus Köztársaságig a világ számos, háború dúlta térségében sürgetett békét Ferenc pápa a Szent Péter-bazilika lodzsájáról szerda délben mondott beszédében, melyben szeretetet és törődést szorgalmazott a társadalom peremén élők iránt is.
Ferenc pápa úgy fogalmazott, a betlehemi pásztorokkal virrasztó emberek jobb világban reménykednek, amelyben „másokkal törődünk, alázatosan végezve dolgunkat”.
A pápa karácsonyi üzenete a békéről szólt. az igazi béke nem az ellentétes erők közötti egyensúly. Nem szép „arculat”, mely mögött ellentét és megosztás rejlik. A béke mindennapos, „két kézzel teremtett” elkötelezettség – mondta az egyházfő. Hozzátette: a háborúk legtörékenyebb áldozatai a gyermekek, de „ne feledkezzünk meg az idősekről, a bántalmazott nőkről, a betegekről… a háborúk sok életet szakítanak meg és sebeznek meg!”
Az egyházfő megszólította a nem hívőket is, akiknek szerinte szintén feladatuk a világban való békére való törekvés.
A konfliktusok felsorolását a „gyűlöletet és bosszút tápláló” szíriai háborúval kezdte, arra szólítva fel a szemben álló feleket, hogy vessenek véget az erőszaknak és tegyék lehetővé a humanitárius segítséget. Az egyházfő megelégedését fejezte ki, amiért a szíriai békét a különböző vallások képviselői közösen szorgalmazzák.
Védelmet kért az Úrtól azoknak, akiket hitükért üldöznek.
A pápa az emberkereskedőkhöz is szólt. Kijelentette, hogy emberiségellenes bűncselekményt követnek el. Arra kérte az Urat, fordítsa tekintetét arra a sok gyerekre, akit elrabolnak, megsebesítenek, megölnek a fegyveres konfliktusokban vagy gyermekkoruktól megfosztva gyermekkatonákká válnak.
Törődést kért az emberi kapzsiságtól gyakran kizsákmányolt bolygónknak, segítséget a természeti katasztrófák sújtotta népeknek, közöttük a tájfun sújtotta Fülöp-szigetieknek.
Nem szabad félni a szeretettől és a gyengédségtől
Olasz nyelvű beszéde végén Ferenc pápa – II. János Pál egykori jelmondatához kapcsolódva – azt mondta, nem szabad félni a szeretettől és a gyengédségtől.
mno
kattints a VIDEÓRA:
https://www.youtube.com/watch?v=Cm_CG_gwiYA
„Most tél van és csend és hó és halál.” Ez hát a legszebb, legigazabb, legmagyarabb verssor. Ez szól leginkább a nemzet lelkéből. Vörösmarty ül e verssor mögött. Félig bomlott elmével, a vesztett szabadságharc feletti kétségbeesés iszonyával. Mindig, mindenhol így ülnek a mi legnagyobbjaink. A váteszeink. Félig megbomlott elmével, halálosnak bizonyuló lelki bajokkal ülnek ők az örök magyar romokon, és rászoktattak bennünket a halálra.
„Elhull a virág, eliramlik az élet...” Mások szerint ez a legszebb magyar verssor. Petőfink hagyta ránk, a nászútján írta, amikor a legboldogabb volt. És igen. Eliramlik… Igen, rászoktunk a halálra. A kilátástalanságra. A feleslegesség és az örök egyedüllét érzésére. Illyés szerint is ez a legszebb magyar verssor.
Illyés pedig azt jövendölte a Koszorúban, hogy nyelvünket elhagyták szellemei. S ha egy nyelvet elhagynak a szellemei, akkor az a nyelv megszűnik. S ha a nyelv megszűnik, akkor azt a nyelvet beszélő kultúra, civilizáció, nemzet is megszűnik. Illyés talán a határon túli magyarokra gondolt. Mi pedig most adtuk át az ötszázezredik állampolgárságot Böjte Csaba ferences szerzetesnek Déváról. Illyésnek nem volt igaza.
„Mert nem ijeszt, mi csak ijeszthet, / nem ölhet, mi csak ölne minket, /mormolj magadra varázsinget, / kiáltsd az éjbe Berzsenyinket.”
Neki ebben volt igaza. A mi drága Dani grófunk pedig így szűkölt már kétszáz éve:
„Romlásnak indult hajdan erős magyar! / Nem látod, Árpád vére miként fajul? / Nem látod a bosszús egeknek / Ostorait nyomorult hazádon?”
Aki hozzászokik, hozzáédesedik, hozzábátorodik a halálhoz, annak furcsa idegenség még a megváltás is. Alig hiszi. S csak azért küzd mindig az életéért, szabadságáért, hazájáért, hogy igazolva lássa küzdelmei hiábavalóságát? Még a Himnuszunk is erre tanít. Csoóri figyelt fel erre a rettenetre:
„S ah, szabadság nem virul
A holtnak véréből,”
Istenem… Ez azt jelenti, hogy hiábavaló minden harc, minden áldozat. S Adynk, a táltosunk is ezt gondolta, ezt hagyta örökül:
„Sósabbak itt a könnyek
S a fájdalmak is mások.
Ezerszer Messiások
A magyar Messiások.
Ezerszer is meghalnak
S üdve nincs a keresztnek,
Mert semmit se tehettek,
Óh, semmit se tehettek.”
Soha egyetlenegy váteszünknek sem volt igaza, nem lett igaza. Egyszer végre, csak egyszer vallanánk már be végre önmagunknak, hogy mi nem halálra vagyunk szánva! Legalább most, a Megváltó születésének nagy, ősi és örök mítoszában nézzünk szembe azzal a ténnyel, hogy a mi ezeregyszáz éves históriánk igenis sikertörténet!
Hiszen ezeregyszáz éve hatalmas erők szövetkeznek mindig arra, hogy mi ne legyünk. De megtépázva, összetörve, megcsonkítva, meggyalázva, megtaposva is – élünk. Élünk, vagyunk, s beszéljük a nyelvünket. Az angolok már nem tudják megérteni Shakespeare nyelvét, le kell nekik fordítani. Mi megértjük az ezer évvel ezelőtti szónkat, s valami elpusztíthatatlan, örök konoksággal ragaszkodunk hozzá.
„És annyi balszerencse közt, / Oly sok viszály után, / Megfogyva bár, de törve nem, / Él nemzet e hazán. / S népek hazája, nagy világ! / Hozzád bátran kiált: / Egy ezredévi szenvedés / Kér éltet vagy halált!”
Így. S csak annyi változott, hogy már nem kiáltunk a nagy világhoz semmit. A nagy világ már csak szégyellheti magát. Saját jogán is, miattunk is. Mindenért. Mert újra úgy születik meg a Megváltó, hogy alig-alig fogja észrevenni valaki.
S aki pedig észreveszi, azt megköpködik majd, hogy nem elég modern, nem elég befogadó. Ezért vegyük észre végre mi, magyarok.
Az Apocalypto így kezdődik:
„Egy nagy civilizáció nem hódítható meg kívülről, amíg nem pusztítja el önmagát.”
Ezeregyszáz éve nem tudnak bennünket elpusztítani. Holott nem sajnáltak semmi fáradságot ezért. Akkor ne tegyük meg azt a szívességet, hogy belülről elpusztítjuk önmagunkat.
Boruljunk a Megváltó lábaihoz, és menjünk végig az úton. Végre egyszer menjünk végig rajta. Hiába suttogják rettenetes farizeusok, hogy vissza kell forduljunk. Mert ott nincs semmi, csak ők. A farizeusok, az istentagadók, a megbocsáthatatlan bűnök hordozói. Előre, barátaim! Krisztus megszületett! Halleluja!
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Marosvásárhely polgármesteréhez intézett nyílt levélben tiltakozott hétfőn Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke amiatt, hogy a városháza alárendeltségében működő helyi rendőrség parancsnoka a székely zászlót reklámanyagnak minősítve megbírságolta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Maros megyei szervezetét a székházára kitűzött lobogó miatt.
Az SZNT elnöke kifejtette: a térség társadalmi békéjét veszélyeztető súlyos provokációnak tartja, hogy a jelképet a rendőrparancsnok „önkényesen és hatáskörét túllépve” reklámnak minősítette. Állásfoglalását azzal indokolta, hogy a bírság nem csak az EMNT-nek szól.
„Ez a hatalmi visszaélés általában a székely zászló ellen irányul, és Marosvásárhely egész lakosságát fenyegeti, ha valaki kitűzné a zászlót, nyilvánvaló szándéka pedig a város magyar közösségének a megfélemlítése a hajdani Securitate (az egykori kommunista politikai rendőrség) módszerével” – magyarázta állásfoglalását az SZNT elnöke, Valentin Bretfelean rendőrparancsnok leváltását és megbüntetését kérve Dorin Florea marosvásárhelyi polgármestertől.
Kisebbség helyett közösséget!
Október végén a Székelyek Nagy Menetelése lelt európai visszhangra, a közelmúltban pedig a Magyar Közösség Pártja ért el sikereket a Szlovákiában rendezett megyei választásokon. Kiss Antal, a Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviselete brüsszeli irodájának vezetője szerint azonban autonómiatörekvéseink húszéves késésben vannak, ezért összmagyar politikai együttműködést sürget, hogy határon túli kisebbségeinkből európai példák alapján álló önrendelkezéssel bíró közösségek legyenek.
Izsák Balázs emlékeztette a polgármestert: a segesvári bíróság mellett működő ügyészség megkeresése nyomán Románia művelődési minisztériuma már hivatalos értékelésben is megállapította: a székely zászló egy történelmi közösség jelképe, következésképpen a használata nem ütközik törvénybe.
Megmozdulás Székelyföld autonómiájáért
Mintegy nyolcvan székelyföldi fiatal tartott forgalomlassító megmozdulásokat hétfő délután a Brassót Bákóval összekötő 11-es országút székelyföldi szakaszán. Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke elmondta, az egyórás „villámcsődület” egyidőben öt helyszínen zajlott. A székely zászlókkal és a Székelyföld autonómiáját hirdető román és magyar nyelvű feliratokkal felszerelkezett résztvevők három kézdivásárhelyi, egy szentivánlaborfalvi és egy uzoni gyalogátkelőn kezdtek sétálni, akadályozván a gépkocsik haladását a forgalmas országúton.